Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 8. szám
A dohányipar nemzetközi helyzetéről A pártvezetőség az elmúlt hónapban a társadalmi tulajdon védelmének helyzetével, valamint a Hevesi-válogatásra való felkészüléssel foglalkozott vezetőségi ülésén. Az írásos előterjesztést a pártvezetőség úgy ítélte meg, hogy az nem teljeskö- rűen, tárja fel, ill. mutatja be a témakörrel kapcsolatos Üzemi lapunk februári és júniusa számában már foglalkoztam a fizetett, szabadság mértékének és. kiadásának megváltozott szabályaival. Ismertettem az évi rendes- és a folyamatos munkaviszony alapján számított továbbtanulóknak járó kedvezményekre vonatkozó előírásokat. A cikksorozat befejező részében az egyéb pót- és rendkívüli szabadságokra, illetve munkaidő-kedvezményekre kiadott rendelkezéseket ismertetem. Mi nem változott? A dolgozó nőt ési a gyermekét egyedül nevelő apát megillető pótszabadságok mértékei nem változott.. Eszerint tehát a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után. öt — esi legalább három gyermek után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg, (Megjegyzem, hogy ez korábban fizetett szabadnapként illette meg a kedvezményezetteket. az elnevezés. változása azonban a lényegén nem változtat.) A fentieken túl a dolgozó nőnek az általa gondozott 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után évi 2, minden további ilyen, gyermeke után ugyancsak 2—2, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. Hogyan áll összhangban egymással ez a kétféle, bár hasonló címen járó szabadTételezzük fel, hogy egy dolgozó nőnek négy gyermeke van: 18 éven aluli, akik közül kettő 14 évesnél fiatalabb. Ebben az esetben az első rendelkezés szerint jár ,a részére a két 14 évesnél fiatalabb gyermeke után 5 munkanap pótszabadság, a második rendelkezés szerint pedig jár részére három gyermek után további 2 munkanap, és a negyedik gyermeke után ismét 2 munkanap. Ezt a dolgozó nőt tehát ezeken a címeken ösz- szeser. 9 munkanap pótszabadság illeti meg. Nem változtak a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések sem, és változatlanok a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, illetve a gyermek betegsége tartamára, az otthoni ápolás érdekében, kivehető fizetés- nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések sem. Ha már a fizetés nélküli szabadságnál tartunk, akkor megemlítem, hogy az a rendelkezés is változatlan, mely szerint a legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és gyermekeit egyedül nevelő apa részére — kérelmére — a háztartás ellátása érdekében, havonhelyzetet, ezért úgy határozott, hogy azt a II. félévben ismét napirendre tűzi. A Hevesi dohány válogatása július végén kezdődött meg. A szivarágazat a felkészülést úgy ítélte meg, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva most a legjobb. Az előző évekhez képest — a tett intézkedésekként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. A dolgozó nőt a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a 9. hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidőkedvezmény továbbra is változatlanul megilleti, ennek a kiadására vonatkozó rendelkezések sem változtak. Ami változott.. . A korábbi rendelkezések szerint a fiatalkorú dolgozónak 16 éves koráig 12 munkanap, azon túl évi 6 munkanap pótszabadság járt. Ez a rendelkezés annyiban változott, hogy 16 éves korig évi 10, azon túl évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg a fiatalkorú dolgozókat. Ez a csökkenés csak névleges, mert a szabadnapok figyelembevételével gyakorlatilag továbbra is két, .illetve egy hét szabadságot jelent, A megemelt alapszabadsággal együtt a gyakorlatilag változatlan időtartamú pótszabadság a fiatalkorú évi szabadságának növekedését eredményezi, az eddigi összesen 4, illetve 3 hét helyett január 1-től 5, illetve 4 hét szabadságra jogosultak. Változott a nyugdíjas dolgozók továbbdolgozási pótszabadsága is. Az első és leglényegesebb változás az, hogy erre a pótszabadságra 1982. január 1-ét követően a nyugdíjjogosultság megszerzése után továbbdolgözók közül csak a fizikai munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. Kisebb mértékben változott a szabadság időtartama is, ami a tovább- dolgozás első naptári évében 3, a, második és minden további naptári évben 5 munkanapot jelent. A korábbi rendelkezések szerint gzen ai címen az első naptári évben 3, a másodikban 6, a harmadikban 9, a negyedik és minden további naptári évben 12 munkanap pótszabadság járt. A vak dolgozók részére járó pótszabadság csak munkanap tekintetében változott, naptári időtartamban nem. A korábbi rendelkezések szerint 6 munkanap pótszabadság járt ezen a címen, január 1-étől ez 5 munkanapra csökkent, de ez is ugyanúgy egy hét szabadságot jelent a gyakorlatban, mint a. korábbi. Lényeges változás, történt a munkaköri pótszabadságok terén. A magasabb vezetőállású dolgozók az eddigi 12 munkanap helyett 5 munkanap pótszabadságban, a vezetőállású dolgozók az eddigi 1—12 munkanapig terjedő pótszabadság helyett, egységesen évi 3 munkanap pótszabadságban az oktató-nevelő munkát végzők pedig az eddigi 36 munkanap helyett 25 munkanap pótszabadságban részesülnek. Az előbbieket kel — a munkakörülményeknek lényegesen javulniuk kell, de hogy ez milyen mértékű lesz. azt csak a válogatási munka ideje alatt lehet megállapítani. A válogatás 50 napon át főijük, a tervezett válogatási mennyiség 450 tonna Hevesi dohány. Megtörtént a norma- és a bérrendezés is, a jobb minőségű dohány . válogatására több időt kapnak a dolgozók. Szükséges, hogy a válogatás ideje alatt gyűjtsék össze a tapasztalatokat, támogassanak minden jó kezdeményezést, használják ki az előrelépés lehetőségeit. — nagy — meghaladóan egyéb munkakörökben 1982. január 1-től munkaköri pótszabadság nem jár. ... és ami megszűnt Az új rendelkezések egyértelműen megszüntették a jutalomszabadságot. Megszűntek továbbá a miniszteri rendeletben, utasítás^ bar. előírt kötelező rendkívüli szabadságok, amilyenek voltak például a sorkatonai szolgálat teljesítése után a .bevonulás előtti munkahelyen foglalkoztatott dolgozóknak járó rendkívüli szabadság, a különböző szakvizsgákhoz, képesítő vizsgákhoz előírt rendkívüli szabadságok stb. Módosult a pótszabadságok összeadhatóságának a szabályozása is. Amíg korábban a pótszabadság csak egyféle címen járt és csak a fiatalkorúaknak és az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozóknak járó pótszabadságot lehetett a munkavisizony alapján járó pótszabadsággal együtt évi 12 munkanap mértékéig összeszámítani, illetve az egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi 12 munkanapos határon túlmenően is csak a többgyermekes; anyáknak, a vak dolgozóknak és az, öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett továbbdolgozóknak járó pót- szabadságot lehetett korlátozás nélkül kiadni, addig az új rendelkezés szerint a pót- szabadságok egymástól füg_ getlenül, korlátozás nélkül járnak. A dolgozót megillető évi szabadságot tehát az alapszabadságot és a pót- szabadságot összeadva kei. megállapítani. Ez alól az általános szabály alól - annjd- ban van csak eltérés, hogy a munkaköri pótszabadság a munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadsággal vagylagosan jár, közülük tehát a dolgozó a kedvezőbb mértékűt veheti igénybe. Itt azért van annyi kedvezmény, hogy a magasabb vezető- és a vezetőéi- lású dolgozók esetében a munkaköri és a munkaviszony alapján járó pótszabadságot 9 munkanapig ösz- s 7e lehet számítani. Továbbra is érvényes az az általános szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve munkatorlódás, betegség vagy más akadály esetén, az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belüL A szabadság kiadásának időpontját továbbra is a munkáltató jogosult meghatározni, ennél azonban a dolgozó kívánságára a lehetőségekhez képest figyelemmel kell lennie. A dolgozó a munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását továbbra sem igényelheti. (dr. Szalóczi György) Dohányfelhasználó ill. cigaretta, és szivargyártó vállalat lóvén talán nem érdektelen kiemelni és közzétenni a nemzetközi dohányiparban kimutatható tendenciákat, érdekességeket. Ezért az Élelmiszeripari Gazdaság- kutató Intézet 1981-ben megjelent „A dohányipar nemzetközi helyzetének áttekintése” c. kiadványa felhasználásával rövid összeállítást adunk a világ 1971— 1980 közötti dohánytermelésének, feldolgozásának és forgalmazásának jellemzőiről. Információk a dohányzás történetéből — A dohányos ember számára a dohányzás nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint az életet kellemessé tévő pillanatokat. Történelmi tévedés lenne azt hinni, hogy a dohányzás csupán a dohánynak Európába történő behozatalával vált ismertté. Mitológiai mondák szerint Prometheus közeledett először a tűzhöz. Száraz füvet és leveleket gyújtott meg és egy száraz fűszál segítségével lélegezte be annak füstjét. Így született meg az első pipa. A „pipa” szó is a latin „pipa”- ból származik, ami annyit jelent mint fűszár, nád. A római császárság idejéből származó pipa-leletek is arra utalnak, hogy az ókori kelták és germánok már dohányoztak és feltehetően más növények szárított leveleit, pl, levendulát vagy martilapuból vágott, leveleit szívták. — A dohányzás írásos; története Európában Amerika. Kolomtbusz általi felfedezésével kezdődik. A dohánylevél felfedezőiként Kolumbusz Xerxes, és Torres nevű katonáit nevezi meg. akiket felderítőként küldött s később elmondták, hogy útközben férfiakkal és; nőkkel találkoztak, akik „kis tüzet vittek magukkal, ami a növény összegöngyölt levelei között parázslóit és amelynek füstjét lélegezték”. Ezeket az összegöngyölt rudacskákat nevezték „taba_ go”-nak. A dohányzás szó a későbbiekben alakult ki és szószerint füstszívásnak nevezték. — XIV. Lajos ’a „Napkirály” és Richelieu bíboros nevéhez fűződik az első do- hánymonopólium. — A cigarettázás csak a XIX. századtól ismert és állítólag a krimi háború után vitték haza angol és francia katonák és honosították meg a dohányzásnak ma ismert legkedveltebb módját. — Az első cigarettagyár 1862-ben létesült Drezdában, amikor is ebben a városban telepedett le a Petersburg! Laverme család. A nyersdohány kereskedelmének alakulása — A vizsgált" időszakban a nyersdohány import-export árai legalább kétszeresére, de több esetben többszörösére emelkedtek. — 1971—80. közötti időszakban a nyersdohány-termelés 17,4%-kal, a cigarettagyártás 29,4%-kal nőtt. — a fejlődő országok jóval alacsonyabb árakon, érté. kesítik termékeiket, ill. jóval drágábban vásárolnak, mint a fejlett országok. — A legnagyobb készletekkel rendelkező országok egyben a legnagyobb felvásárlók is, és ezek bonyolítják egyben a legnagyobb exportot is. — Az USA — mint a világ legnagyobb nyersdohány-importáló és exportáló országa, a különböző országokból vásárolt dohányért az évek kronológikus áremelkedésének tükrében, kb. 50%-kal olcsóbban importál — főleg fejlődő országokból, mint amennyi a különböző országokba exportált nyersdohány ára. (PL: az USA dohány export ára 1979-ben 4,60 USA dollár/kg, import ára 2,41 USA dollár/kg.) — A Közös Piac országainak importárai is jóval alacsonyabbak más országok importáradnál, a behozott nyersanyagot azonban túlnyomó részben, hazai ipar dolgozza fel. (Pl.: Nagy-Bri- tania, NSZK stb.) Kivétel Olaszország, a legnagyobb közöspiaci dohánytermelő ország, amely termékeit szintén alacsony árakon értékesíti. Bérek és munkaórák A különböző országokban az 1 órára vetített béreknél az eltérés a legjobban és legrosszabbul kereső országok között négyszeres. A legalacsonyabb bérű országok közé tartozik hazánk is, ahol a kereset 1 dollár/óra alá esik. Legmagasabb az 1 órára jutó bér Kanadában 6,91 dollár/óra, a legalacsonyabb kereset 0,07 dollár/óra Burmában. Példaként néhány jellemző ország kereseti kategóriája: 4 dollár/óra fölötti bérek: Kanada, Svájc, USA, Hollandia NSZK, 4 és 2 dollár/óra közötti bérek: Írország, Franciao., Egyesült-Királyság, Olaszo., 2 és 1 dollár/óra közötti bérek: Csehszlovákia, Görögő., Töröko., Jugoszlávia, Szovjetunió, Lengyelo. 1 dollár/óra alatti bérek: Ciprus Chile, Magyaro., Argentína, Szíria. A munkaórák számát tekintve Is nagy különbségek vannak az egyes országok között. Negyvenórás munkahetet alapul véve a következő eltérések tapasztalhatók: Magyarország 44, Svájc 43,1, Csehszlovákia 42,9, Japán 40,8, NSZK 40,4, Lengyelország 39,8, USA 38,3, Kanada 36, Ausztria 35,8, Svédország 30. A keleti dohányfajták piaci helyzete A keleti dohányfajták és különböző típusainak fő termelői Töröko., Görögő., Bulgária, Jugoszlávia és Olaszország. Ezen dohányok átlagosan 920—930 ezer tonna össztermeléssel a világ összes dohánytermelésének kb. 16 %_át teszik ki. A keleti dohányokat termelő országokban a termelői árakat jelentősen növelték, ez árrobbanást idézett elő a nemzetközi piacokon s az export-árakban is. Ezek hatására a kereslet lényegesen mérséklődött, így pl. Törökországban hatalmas; készletek halmozódtak fel. Terméshozamok alakulása A vizsgált időszakban a dohány-vetésterület 112 országban 8,3%-kal, a dohány- termelés 17,4%-kal, az átlaghozamok pedig mindössze 7,8%-kal nőttek. Világszinten az 1 ha-ra jutó átlagosan 12,4 q/ha. Pl. Japán 26,2, Franciao. 24.3. USA 21,7, Szovjetunió 16.4, Bulgária 14,6, Magyar- ország 10,1, Törökország 9,2 q/ha az 1980. évi átlaghozamok. A világ cigaretta- gyártásának főbb jellemzői A világ 118 országában 1980-ban közel 4,3 billió db. cigarettát gyártottak. Ez a mennyiség 29,4%-kal több, mint 1971-ben. és közel 1%- kal több mint 1979-ben. A kontinensek részesedési arányát tekintve az európai és Ésizak-Közép-amerikai cigarettagyártás csökkenő, az afrikai, Dél-amerikai, ázsiai cigarettagyártás emelkedő tendenciát mutat. A tőkés országok szívesebben támogatják a fejlődő és kevésbé fejlett országokban a nyersanyagtermelés fejlődését, hogy nagyobb mennyiségű készárut tudjanak ezekben az országokba exportálni. Egyes fejlett ipari országok termelési adataiban a gyártás lassúbb vagy csökkent üteme azért nem mutatkozik, mert a belföldi fogyasztási kereslet csökkenését az export csökkenésével igyekeznek ellensúlyozni. (pl. Svájc) A legjobban ellátott országokban a fogyasztás telítettsége mellett, mind több országban jelentkezik, mind nyíltabban van szó a dohányzás elleni egészségi propaganda pozitív hatásáról is, bár még mindig inkább olyan értelemben, hogy a dohányipai- és; a dohánytermelés legfőbb feladata több rűkotinszegény és kátrány- mentes termék előállítása. 1980-ban Európa 28 országában 1 billió 418 milliárd db cigarettát gyártotak, ami 16,5%-kal több, mint 1971- ben. Legnagyobb cigaretta- gyártó országok sorrendben a Szovjetunió, NSZK, Nagy- Britannla, Bulgária^ Francia- ország, Lengyelország. Ebben a hat országban gyártják a kontinens öszes cigarettatermelésének 33%-át Nagy-Britannia és az NSZK dohányszükségletének csaknem teljes egészét importálja. A Szovjetunió és Franciaország szintén nyersanyagimportra szorul, míg Lengyelország és Bulgária a hazai ellátáson kívül mind nyersdohányt, mind cigarettát képes exportálni. Bulgária cigarettagyártásának jelentős részét a KGST országokba exportálja, ezen belül is legjobb vásárlója a Szovjetunió. Afrikában 1980-ban 145 milliárd db cigarettát gyártottak, ami 37%-kal több mint 10 évvel azelőtt. A hagyományosan dohánytermelő országokban azonban a dohányipari termékek gyártása — a Dél-afrikai Köztársaság kivételével — fejletlen és teljes egészében nyersanyag- exportra rendezkedtek be (Zimbabwe, Zambia, Tanzánia). Kész dohányipari termékeket — elsősorban cL garettát és vágódoh ánjrt főleg áz észak-afrikai arab országok gyártanak s bár maguk is termelnek főleg Virginia és Burley fajta dohányokat, a szükséges nyersdohányt túlnyomórészt importálják. Ázsia 1980-ban 36,6%-ban részesedett a vi. lág cigarettatermeléséből, amiből a Kínai Népköztársaság egymaga 17,6%-ot köt le. A legfejlettebb dohányiparral Ázsiában Japán rendelkezik. amelynek termékei kezdenek eljutni a kontinensen kívüli országokba is. A dél-amerikai kontinensen 1980-ban 242 milliárd db cigarettát gyártottak. Dohányipari jelentősége ennek a földrésznek is mindinkább növekszik, amihez a szükséges nyersanyagot elsősorban Argentína, Brazília, Kolumbia és; Paraguay igyekszik biztosítani. Ezek az országok kontinensen kívüli területre is bonyolítanak exportot. A dél-amerikai cigarettamárkák és összetételük alig ismertek. A belső piacuk is még kielégítetlen, aminek elsősorban jövedelmi okai is vannak. Az észak-amerikai kontinensen az USA, Kanada és Mexikó a nagyobb cigarettagyártó országok közé számítanak, a többi középamerikai ország közül főleg Kubának és a Karibtengeri szigetvilágnak van fejlettebb dohányipara. A közép-amerikai kontinens országaiban főleg az amerikai cigarettákat vagy licenc-készítmé- nyeit árusítják. összeállította: Vincze István Még egyszer a fizetett szabadságról DOHÁNYGYÁR 5
