Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 6. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA

XI. évfolyam, 6. szám

ÄRA: 1,80 FORINT

1982. június hó

Újítók és feltalálók V. országos tanácskozása

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a vállalat gazdasági vezetősége, a tömegszervezetek, valamint az újitók megbízásából részt vehettem az 1982. május 15-re összehívott országos tanácskozáson.

Ismeretes, hogy az országos tanácskozást megelőzték a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél megtartott újítási tanácskozások, melyeken megtárgyalták az újítómozgalom helyzetét, elemezték az akadályozó tényezőket, minden olyan hiányosságot, amely a hatékony munka, a mozgalom kibontakazásának útjában áll.

Az országos tanácskozás szervező bizottsága, a patronáló szervek, a tanácskozás programját úgy állították össze, hogy a tanácskozást megelőzően elemezték, feldolgozták az országszerte megtartott újítási tanácskozásokon elhangzott, jegyzőkönyvbe vett észrevételeket.

A megnyitó előadást, dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke tartotta. Előadásában elemezte az újítómozgalom helyzetét, a mozgalomban elért eredményeket, hiányosságokat az elmúlt nyolc esztendő alatt. Ugyanis nyolc évvel ezelőtt, 1974-ben volt» a IV. országos tanácskozás. Ez a IV. országos tanácskozás új lendületet adott a mozgalomnak, amely elsősorban a létrehozott, hasznosított műszaki-szellemi alkotások növekvő számában mutatkozott meg.

A IV. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva (1971—75), az V. ötéves tervidőszak (1976—1980) adatainak átlagában az újítómozgalomban résztvevők száma közel kétszeresére a hasznosított újítások száma megközelítőleg másfélszeresére, a hasznosított újítások pénzben mért hasznos eredménye közel kétszeresére, az újítóknak kifizetett díj pedig majd kétszeresére növekedett.

Mégis, a viszonylagos emelkedés ellenére is, az elmúlt esztendő statisztikai adatait figyelembe véve, a benyújtott újítások száma, az elért gazdasági eredmény, csökkenő tendenciát mutat. Hogy erőforrásainkat a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni, mélyrehatóan elemezni kell a csekély mértékű visszaesés okait, keresni kell azokat a lehetőségeket, eszközöket, melyek együttes hatása alapján az újítómozgalom eredményessége növekedne. Ezt a célt kívánta elsősorban elérni az Országos Tanácskozás.

Beszámolóm további részében a tanácskozáson elhangzott 27 hozzászólásból kívánok néhány érdekesebb részt kiemelni. A felszólalók többsége elmondta, hogy:

— az újítások díjazása 1982. január 1-től ugyan a progresszív, adómentes részesedési alapból történik —, s ez az előző évek gyakorlatához képest bizonyos javulást jelent — a kifizetés forrásával kapcsolatos gondokat mégsem oldotta meg. Ha a külföldről megvásárolt szellemi termékeket el lehet számolni költségként, miért nem lehet ugyanezt tenni az országban keletkezett szellemi alkotásokkal. Többségében az volt a vélemény, hogy az 1982. január 1-vel hozott határozat a gondokat nem oldotta meg, további változtatásra van szükség;

— a műszaki értelmiségnek az újítási tevékenységbe való fokozott bevonása érdekében az újítás tényét, a munkaköri kötelezettségtől függetlenül kellene elismerni. A benyújtott javaslatot tehát újításként kellene elsősorban kezelni, s a munkaköri kötelesség arányáról csakis a díjazás esetében lenne célszerű dönteni;

— jónak tartja a közreműködői rendszer visszaállítását, ez a tény elő fogja mozdítani a mozgalom hatékonyságát;

— erősíteni, felkarolni kell a szocialista brigádok újítási kedvét, ki kell használni a brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket;

— keresni kell a lehetőségeket arra, hogy az újítások széles körben, országos viszonylatban ismertté váljanak. Ezzel kapcsolatosan —, tehát az információáramlással kapcsolatosan — történtek ugyan az elmúlt években, hónapokban bizonyos intézkedések, a kérdés megnyugtató lerendezéséhez átfogó, állami intézkedésekre lenne szükség. A MTESZ — mint ahogyan ezt Füzesi elvtárs mondotta —, nagyon sok segítséget akar nyújtani;

— 800—1000 fős üzemektől fölfelé, célszerű lenne az újítási előadókat függetleníteni, ezzel is elősegíteni, hogy teljes munkaidejüket fordíthassák a mozgalom fellendítésére.

Elhangzottak olyan vélemények is, hogy:

— országos átlagban a kalkulált újításokra 3%-os díjkulccsal megállapított újítási díj lett kifizetve, s ez a %-átlag alacsony, összehasonlítva a környező szocialista országok 4,5%-os átlagával;

— a 3%-os átlag díjkulccsal szemben, a nyugati országokban a díjkulcs átlaga ennek többszöröse;

— növelni kell az eszmei díjazások esetén megállapított legalacsonyabb díjat, 300,— Ft-ot, 500,— Ft-ra.

— célszerű lenne • a közreműködői rendszerhez hasonlóan a szakvéleményezők díjazását is megoldani úgy, hogy félévenként, évenként értékelnék az újítói tevékenységet az illető vállalatnál, s a szakvéleményezőknek — munkájuktól függően

— díjakat, jutalomüdüléseket, stb. ítélnének oda;

— az „Alkotó Ifjúság Egyesülés” — megalakulásának rövid ideje alatt is — eredményes munkát végzett az újítómozgalom fellendülése érdekében. Ennek az egyesülésnek elsősorban koordinációs szerepe van.

— a feladattervek sablonosak magas szintű követelményeket támasztanak az újítókkal szemben.

— a munkavédelemmel kapcsolatos újításokat nagyobb rangra kell emelni, ezekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani;

— szorosabbnak kellene lennie az újítók és a szakvéleményezők közötti kapcsolatnak. Olykor csak íróasztal mellől, hézagos ismeretekkel, felületesen bírálnak el újításokat, s ez fékje az újítómozgalomnak ;

— jelentős gondok vannak az elfogadott újítások kivitelezésével, azok kiv'^’ezé- se gyakran rendkívül hosszú ideig elhúzódik;

— a beruházásokkal kapcsolatos újításokkal is gond van. Egyes beruházások 5—6 évig is elhúzódnak — közben egy-két átrendezésre is sor kerül —, s ily módon, évek alatt felemésztődik az

áremelések hatására a megtakarítás ;

— eredményes újítói tevékenység ott fejlődhet ki, ahol alkotó légkör van. Alkotó légkör pedig ott alakulhat ki, ahol a műszaki értelmiség is, képzettségének megfelelő szintű, súlyú feladatokat kap;

— hogy az újítások megvásárolhatók legyenek;

— megyei szinten, nagyobb városokban — de egyéb kisebb helyeken is — évente legalább egyszer újítási kiállítást kellene rendezni.

A 27 hozzászóláson kívül még 25 küldött jelentkezett szólásra, akik — tekintettel a tanácskozás idejének rövidségére — nem kaptak szót. Ezeket a hozzászólásokat írásban adták le a küldöttek így ezek az észrevételek is befolyásolni fogják a tanácskozás eredményesséo' jf

Ügy a hozzászólók, mint a tanácskozás küldöttei, megszavazták, s egyöntetűen elfogadták alapdokumentációként a ..Felhívás” tervezetét.

A tanácskozáson elfogadott „Felhívás”-ból — annak terjedelmére való tekintettel — csak néhány mondatot szeretnék kiemelni, ismertetni.

„A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. Kongresz. szusa követelményként fogalmazta meg, hogy a gazdasági hatékonyság növekedésében jussanak nagyobb szerephez az emberi tényezők, az újító, alkotó kezdeményezések. Ez fokozott társadalmi igényt támaszt az újítók és feltalálók alkotó munkájával szemben megköveteli a tartalékok mozgósítását.

Mindezek alapján felhívjuk hazánk minden dolgozóját, különösen a kutatásban, fejlesztésben, tervezésben tevékenykedőket, hogy az eddiginél nagyobb létszámban, aktívabban kapcsolódjanak be az újító- és feltaláló mozgalomba, újításaikkal, találmányaikkal növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát, járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének fokozásához.

Az újítók és feltalálók alkotó erőfeszítései főképpen a következő területekre irányuljanak :

— korszerű termelési szerkezet kialakítása, jó minőségű, versenyképes termékek gyártása;

— a technológiák korszerűsítése;

— új, korszerű anyagok lét- reh ozása, bevezetése;

— az álló- és forgóeszközök kihasználása;

(Folytatás a 2. oldalon)

imsaii

Az 1982. évi gazdálkodásunk lassan félidejéhez közeledik. Az év első öt hónapjának termelési mutatóit értékelve azt kell mondanunk, hogy az 1981. novemberi fogyasztói áremelés hatása nyomja rá a bélyegét tevékenységünkre.

CIGARETTATERMELÉSÜNK mennyiségileg közel 250 millió darabbal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez a termelési mennyiség természetesen megfelel a módosított — csökkentett — programnak 100,2°o-os az ehhez viszonyított teljesítésünk.

A SZIVARGYÄRTÄS hasonlóan az előző hónaphoz, készáru-termelés vonatkozásában 91,8%-ra teljesítette a programot. Rendelés hiányában az elkészített szivar a félkész raktárban vár készáruzásra.

Az itt nyilvántartott mennyiséget tekintve a szivargyártás nincs lemaradásban, sőt mintegy 100 ezer darabos túlgyártást is hoztak május végére. Ez az ún. előregyártás nagyon fontos. Valószínű, ugyanis, hogy a Hevesi dohány tervezett válogatási mennyiségét meg kell emelni és így hosszabb ideig szünetel majd a szivargyártás.

A TERMELÉS ÖSSZETÉTELE is kedvezőtlen irányban tér el a programban

meghatározott cigaretta termékszerkezettől.

Marlboróból, Milde Sortéból, Helikonból, Fecskéből kevesebbet termeltünk, mint ahogyan terveztük, ugyanakkor az alacsonyabb termelési értékű cigarettákból hoztuk a túlgyártást.

ÍGY TERMELÉSI ÉRTÉKÜNK 15 millió Ft-tal elmaradt a programtól, és ez csak 96,8%-os teljesítésnek felel meg.

LETSZÄMFELHASZNÄ- LÁSUNK öt hónap átlagában 0,5%-kal még mindig meghaladja a tervet, a 992 fős tervezettel szemben, 997 fő volt az átlagos ténylétszá- munk. Éves szinten azonban várhatóan beállunk a tervezett szintre, ehhez bérfejlesztési szempontból is nagy érdekünk fűződik.

A tervezett létszám fel- használása is úgy lesz lehetséges, ha a kieső 300 millió db-os cigarettatermelés helyett növelni tudjuk elsősorban a filterrud-értékesítést — és ezzel összefüggésben a termelést —, valamint a Hevesi dohányváiogatást. Ez utóbbival kapcsolatban május végén már tárgyalásokat folytattunk a fermentáló vállalat vezetőivel és a bérkérdéseket illetően is sikerült a tavalyitól kedvezőbb megoldást találni.

Így ez a megoldás a válogatást végző dolgozóknak is

jobb anyagi elismerést jelent, ugyanakkor vállalati szempontból a meglevő létszám hatékonyabb foglalkoztatását is biztosítja.

DOHÁNYANYAG FELHASZNÁLÁSUNK az áprilisi és májusi bedolgozási hullámból, úgy tűnik, május utolsó hetében kilábalt. Megszűnt a bedolgozás! ,E két hónap kedvezőtlen anyagfelhasználásának okairól nagyon megoszlanak a vélemények, bár legtöbben úgy ítélik meg, hogy „összetett, több oka is van”. Bármi idézte is elő, nagyobb figyelemre van szükség a technológia egész vonalán, de ezen túlmenően a szolgáltató üzemi tevékenységben is.

Éves szinten, öt hónap átlagában, 48,9 tonna a do- hányanyag-megtakarításunk, ez azt is jelenti, hogy április—május hónapban 27,1 tonna volt a bedolgozás — az I. n. évben ugyanis már 76 tonna megtakarításunk volt.

Az azonban már örvendetes, hogy az áprilisi 20 tonnás bedolgozás után május hónapban már „csak” 7,1 tonna többletfelhasználás jelentkezett.

A dohányanyag-megtaka- rításhoz, a cigaretták egyenletes jó kitöltéséhez mind minőségi szempontból, mind pedig nyereség szempontjáww

Ünnepi

levélváltás

A Kiváló Vállalat kitün- < i tetés átadása alkalmával í ! rendezett vállalati ünnepségre meghívtuk Mező lm- \ réné elvtársnőt, aki a < meghívásunkat elfogadva, < részt vett az ünnepségün- \ kön.

Ünnepségünk után haza- j térve, az igazgató elvtárs-< hoz írt levelében, meleg 1 hangon szólt ünnepélyünk- j röl. Idézzük leveléből:

„Különben az ünnepélyi nagyon szép volt. Igazán1 ! nagyon örülök a sikernek, \ amit elértek. Én kívánok { Neked és valamennyi dől-1 > gozónak további sok sikert, <

! jó egészséget és sok-sok! boldogságot. Szeretettel: \ özvegy Mező Imréné”.

Kedves Mezoné Elvtársnő!! Köszönjük meleg hangú sorait és mi is jó egészsé- j get, az élethez jó kedvet J és erőt kívánunk.

ból nagy érdekünk fűződik. Ezért igen nagy figyelmet és gondosságot követel ez minden munkahelyen.

A BALESETI HELYZET

alakulása az első negyedévben megnövekedett balesetek következtében bázishoz még mindig kedvezőtlen, és' sajnos a dohányiparon belül is a rosszabb mezőnyben foglalunk helyet.

Az év első öt hónapjában öt üzemi baleset fordult elő, ebből 4 a vállalat hatókörén belül, 71 munkanapkiesésit okozva, 1 pedig ún. „úti baleset”, 90 munkanapos kieséssel. Az üzemi balesetek statisztikáját tovább rontja az a tény, hogy egy baleset csonkulásos sérüléssel járt.

Lehet, hogy ezzel összefüggésben rendelte el a vállalat igazgatója minden munkáltatói joggal rendelkező középvezető és helyettese számára kötelezően a júniusban esedékes munka- védelmi vizsgát.

A SZOCIÁLIS ÉPÜLET ÉPÍTÉSE lassan befejezéséhez közeledik. Az épület átadásával sok olyan munka lesz, amelynek elvégzésében a szocialista brigádok teljesíthetik társadalmi munka- vállalásukat.

így az épület körülötti parkosításban, a szociális létesítmények átköltöztetésében és a jelenlegi — a technológiai és irodai épületben szükségképpen és ideiglenesen kialakított — szociális létesítmények bontási munkáiban várjuk a szocialista brigádok aktív közreműködését.

— BM —