Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Egy hosszú vetélkedősoro­zatnak értünk most végére. Az újság hasábjain sorozat­ban megjelent kérdésekre adott válaszokkal hat csapat jutott be a döntőbe, ahol is zsűri előtt alakult ki a vég­ső sorrend. A döntőben a vetélkedő anyaga szőkébb hazánkra, csak Egerre korlátozódott. Természetesen kiegészítve egy-egy frissítő játékos fel­adattal, zenével. A vetélkedő résztvevői eszperentéből fordítottak ma­gyarra, így tudták meg vé­gül is, hogy például: Henger szeletelt levelekkel. Ezen tekerccsel emberek egyesek­nek kellemetlen fellegeket eregetnek, ez nem más mint a cigaretta. Ezután történelmi villám­kérdésekre válaszoltak, mely Eger törökkori és a felsza­badulás időszakát ölelte fel. A totószelvény kitöltése már alaposabb ismereteket kívánt, erre tökéletes választ azok tudtak adni, akik a két ki­adott Egerről szóló könyvet áttanulmányozták. Városunknak igen nagy irodalmi emléke van. Sok költő, író tanult, vagy járt itt, és a város szépsége egy- egy versre, vagy egyéb írás­ra ihlette. Ezeket felhasznál­va hallhatták Dayka Gábor, Vetélkedő Vitkovics Mihály, Balassi Bá­lint, Petőfi Sándor és Gár­donyi Géza egy-egy versét. Pihentetőül egy rövid ze­nei műsor következet. Eger­nek zenei hagyományai nem nagyon vannak. így a zenei kérdéseket közismert komoly­zenei műsorból állítottuk össze. Célunk az volt, hogy azo­kat a műveket, amit nap mint nap hallunk és a rádió, vagy tv-műsorral együtt dú­dolunk, kerüljenek még kö­zelebb hozzánk azzal, hogy mellé tudjuk tenni a címét és a szerzőjét. Megállapítottuk, hogy a ve­télkedők zeneismerőkből áll­tak, hisz maximálisan 32 pontot lehetett szerezni, és a csapatok 24—32 pont között kaptak ezért a feladatért. Egy egri vetélkedőből nem maradhattak ki az építészeti stílusok sem. A csapatok a stilizált rajzból valameny- nyien felismerték a stílust és tudtak mondani rá egri pél­dát is. Végezetül a vetélkedő csa­patokat egy egri sétára in­vitáltuk meg, és egy műém­lékekben gazdag úton halad­tunk végig a Főiskola épüle­tétől a Váron át a Gárdonyi házáig. A vetélkedő során a követ­kező eredmény született: I. helyezett a Vlagyimir Komarov szocialista brigád. II. helyezett az Egri Csil­lagok szocialista bri­gád. III. helyezett a Kossuth Zsuzsa szocialista bri­gád. IV. helyezett a Teleki Blan­ka szocialista brigád. V. helyezett a 60. évfordu­ló szocialista brigád. Az első három helyezett brigád pénzjutalomban a ne­gyedik, ötödik helyezett bri­gád könyjutalomban része­sült. A díjakat Jászi Gusztáv a zsűri elnöke adta át. Valamennyi résztvevő bri­gádnak gratulálunk a szerep­léshez. A rendező Marie Curie szocialista brigád Igen a karácsonyfa alatt, méghozzá zöldalma! És ha­zai! Sőt, választék is volty, többfélét is lehetett kapni. A Skála megint kitett ma­gáért. Új, természetesen zöldalma illatú szappant ho­zott karácsony előtt forga­lomba. S hogy a házi mun­ka is jelentsen némi örö­möt a ház asszonyának, csa­ládja tagjai mivel is kedves­kedhettek volna neki, mint: zöldalma illatú mosó-, öblí­tő-, mosogatószerrel, zöld­alma illatú légfrissítő spray- vel. Hát azt most még nem tudom, hogy 1981-ben miben lesz hiányom, csak egyet tudok: zöldalma illatban már nem! Minden ettől szaglik, már azt is mondhatnám Alma a fa alatt bűzlik. Az ünnep harmadik napján már azt kívánom: bár csak sütne ki a nap és akkor talán ez a zöldalma is megérne. Aztán vége az ünnepnek és a munkahely is tartogat némi meglepetést. Hívnak a főnökhöz. Belépek az irodá­ba, valami orrba vág! Olyan tömény zöldalma szag, hogy neki lehet támaszkodni. Délben az üzemi étkezdé­ben is vár egy kis meglepe­tés: zöldalma illat tölti be az ebédlőt. Először még azt hittem, hogy éretlen almá­ból főztek nekünk kompótot az ebédhez, de nem, több ennél: zöldalma illatú moso­gatószert szereztek be, hogy ebédelés közben kellemes legyen az illat. Hát úgy vélem, hogy a hazai iparnak és kereskede­lemnek ezzel az akcióval si­került letörnie a fekete pia­cot, már ami a zöldalma- kozmetikumok méregdrága zugpiacát illeti. Csak így to­vább a gyümölcsprogram hazai megvalósításában! Most már csak az motoszkál a fe­jemben, hogy a zöldalmát vajon melyik gyümölcs ter- més-dömpingje követi? Érdekességek, furcsaságok Élővíz a Holt-tengerből A Holt-tenger vize lehető­vé teszi a pikkelysömörben megbetegedettek új módszer­rel történő gyógyítását. Ezt a módszert most próbálják ki a norvég tudósok a ber- geni egyetemi klinikán. Már most elmondható, hogy az eredmények alátámasztják a kísérletekre épített hipotézist. A hipotézis lényege röviden a következő: a bőr változá­sai bizonyos, a szervezet szá­mára nélkülözhetetlen anya­gok hiányában mennek vég­be, következésképpen vala­milyen módszerrel be kell táplálni a szervezetbe ezeket az anyagokat. Huszonöt nő­beteggel végeztek hosszas kísérleteket. A kutatások még nem fejeződtek be, s még nem lehet szenzációról beszélni, de a tudósok véle­ménye szerint a megkezdett út helyes. Aktívan dolgoz­nak a Holt-tenger vizében található összetevőkből ál­ló gyógyszer készítésén. A Holt-tenger vizét más tenge­rek vizétől nemcsak a nagy­fokú sókoncentráció, hanem a különböző sók aránya is megkülönbözteti. A medvék szabadalma A jégtől szinte megkülön­böztethetetlen jegesmedvék az ultraibolya sugarakban ké­szített felvételeken sokkal sö- tétebbeknek látszanak. Ügy tűnik, hogy annak ellenére, hogy a fehér tárgy kitűnően visszaveri a fényt, a jeges­medvék teste valamilyen módon szinte a nap minden ultraibolya-sugarát képes el­nyelni. Elektronikus mikroszkóp­pal megvizsgálták a med­vék bundáját, s kiderült, hogy szőrük üreges. Csak azért látszanak fehérnek, mert belső felületük érdes, és a kristályos hópihékben hasonlóan jól visszaverik a látható fényt. Ebben az esetben a med­vék szőre lényegében minia­tűr visszaverő tükör, amely csak az ultraibolya sugarat engedi át és tartja meg, s ily módon elősegíti a hőtá- rolást.A kutatók következ­tetései felkeltették a sarkvi­déki öltözeteket tervezők fi­gyelmét. A tervezők felté­telezik. hogy a jegesmedvék „szabadalma” alapján vissza­verő tükröket lehet kifej­leszteni a napenergia-gyűjtők számára. Hullámokon járó exkavátor Hollandiában több putto­nyos exkavátort fejlesztettek ki a kikötői létesítmények építésére. A grániton és a bazalton kívül bármilyen kő­zetet meg tud fogni. E félig víz alatt működő óriás me­chanikus lábai a tenger fe­nekét tapossák. Az exkavá­tor mérete: hossza 187 mé­ter, szélessége 66 méter, ma­gassága 74 méter. A gép speciális védőberendezések nélkül két és fél méter ma­gas hullámok mellett is Ké­pes működni. Vasútvillamosítás Világviszonylatban a Szov­jetunióban ' haladt a leg­jobban előre a vasúti hálózat villamosítása. Az egész hálózat hosszának a 30 százalékán, vagyis 40 000 kilométeren villamos mozdo­nyokkal történik a vontatás. Ezeket az útvonalakat auto­matikus biztosító berendezé­sekkel, távirányítású felsze­relésekkel és rádió-összeköt­tetésekkel látták el. Üveg a zaj ellen A Lengyelországban lévő sandomierzi üvegipari kom­binát kétréteges ablaküveg gyártását fejlesztette ki, amely elnyeli a zajt és nem ©SÖ& 6 DOHÁNYGYÁR ■£>€?©©©€ engedi át a hőt. Ha az utcán a zaj intenzitása eléri a 40 decibelt, az ilyen ablaküveg­gel ellátott helyiségben a zajszint mindössze 13 deci­bel. A két réteg közé speciá­lis anyagot préseltek, amely elnyeli a nedvességet és meg­előzi az üvegek bepárásodá­sát. Repülőterek a kétezredik évre A hat moszkvai főrepülő­térről naponta kb. 50 ezer utas indul el a Szovjetunió valamennyi részébe. Csupán az idén az AEROFLOT lé­gitársaság és egyes kiren­deltségei kb. 13 millió utast szállítanak a legkülönbözőbb típusú szovjet repülőgépek­kel. A légi szállítás iránti igé­nyek azonban évről évre nö­vekszenek és ezért egyre újabb javításokra és módo­sításokra van szükség. Ez nemcsak a szolgáltatások fej­lesztését jelenti, hanem a re- pölőgéppark és a repülőte­rek korszerűsítését is. így például az olimpiai előkészü­letek időszakában a moszk­vaiaknak el kellett búcsúz­niuk a Seremetyevó II. régi nemzetközi repülőtértől, amelynek helyén új, jóval nagyobb kapacitású és a legmodernebb technikával felszerelt repülőtér létesült, ahonnan óránként kb. 2100 utas tud útnak indulni, tehát évente 6 millió. Most a legnagyobb moszk­vai repülőtér, a Domogyedo- vó átalakítása folyik, és e folyamat végrehajtásakor már a kétezredik évre gon­dolnak. A Domogyedovq 15 évvel ezelőtt épült és akkor az egész Szovjetunióban ez volt a legnagyobb repülőtér. Tavaly erről a repülőtérről kb. 6 millió utast indítottak el. De már ez sem elég. 1995- ben az utasok már az új Domogyedovot üdvözölhetik, amelyen a legkorszerűbb technikai újdonságokkal fog­nak találkozni. Előzzük meg a baleseteket intettek erre egész éven át rajzaink. De még az év utolsó napján sem voltunk teljes biztonságban. Hiszen olyan nehéz volt felnyitni egyik-másik pezsgős üveget! Végül is sikerült hát! BUÉK! Meg mindig tél unni Melegen öltözünk, ez helyes! A valódi szép szőrme­kucsma orrunkig húzva igen divatos és megvéd a hidegtől, de ha hosszú ideig hagyjuk fejünkön árt a fejbőrnek, be­fülled alatta, s a frizuránkat is teljesen tönkre teszi. Ha hosszabb ideig vagyunk hideg helyen inkább gyapjú, vagy moher sapkát viseljünk. Ez is meleg, divatos is, és a fejbőr is szellőzik alatta. Télen a kvarcolás áldás az egész szervezetnek csak ne vigyük túlzásba. A rendszeres (másnaponkénti) 2—2 perces kvarcolás hasznosabb, mintha pirosra égetjük bőrünket ami végül is kiszárad és lehámlik. „Aki csak teheti szaunázzon!” — ajánlják a szépségnap­tár szerkesztői. Nos. mi tehetjük és tegyük! De kérdés, hogy hogyan? Hát ne ácsorogva, ne is lábat lógatva, hanem pádon ülve, lá­bunkat azonos szintre felhúzva. Nem jó a túl erős fény, zavarja a pihenést, ugyanígy a zaj, a hangoskodás. Ilyen helyre pihenni, felüdülni, kikapcsolódni megyünk, s men­nek másök is, legyünk erre figyelemmel. A szaunázásnál is legyünk mértéktartóak, és tartsuk be a fokozatosság szabályait. A legalsó pádon kezdjük, legfel­jebb nyolc perccel és lassan fokozatosan haladjunk feljebb. 15 percnél tovább semmiképp ne maradjunk. A legfelső pád­ról a kozmetikusok lebeszélik a hölgyeket, mert az arc­bőrnek nem tesz jót. A szauna után hideg zuhany következik, először jobb, majd bal kézre, azután lábra, végül az egész testre, és csak ezután menjünk a medencébe! Mert azon túl, hogy a saját verejtékben locsogni még magunknak sem élvezet, gondol­junk azokra is, akik a mendencét utánunk használják. A kondi-teremben végzett torna, az azt követő szaunázás erősít, karcsúsít és véd a téli hideg, s a járványok ellen. Ha lehetőségünk nyílik rá akkor a leghatásosabb a szau­na, ha a végső -zuhany után megtörölközve 2—2 perces kvarc után az egész testett bőrápoló krémmel bekenve öltö­zünk fel, s hazaérve otthon egy jó félórát kikapcsolódva (fekve) pihenünk. Ezt egészségünk érdekében próbáljuk valahogy megvalósítani. A jótékony hatás arcunkon és közérzetünkön hamarosan észrevehetővé válik. HUMOR A tehén nézi az aréná­ban a bikát: — Látjátok, milyen intel­ligens? Csak a fejével dol­gozik!-k — Tegnap megbetegedett a feleségem, ma pedig el­jött az anyja, hogy ápolja... — Tudod, a baj soha nem jár egyedül! ★ — Beszél angolul, kis­asszony? — kérdezi az ame­rikai turista egy párizsi bárban. — Egy keveset... — Mennyi az a kevés? — Ötven dollár. ★ A skót Amerikába érke­zik és New Yorkban jegyet vált: — Egyet kérek Spring- fieldbe. — Melyik Springfieldbe? Amelyik lllinoisban van vagy Ohióban? — kérdezi a pénztárosnő. — Ahová a legolcsóbb a jegy! Az orvos kérdezi: — Nénikém, mit érez, ha itt megnyomom, vagy ha itt? — Jaj istenem doktor úr! A fiatalságom jut eszembe! jegy! ★ — Hogy halad a felesé­ged az autóvezetésben? — Nagyszerűen. Az utak már lassan kezdenek arra vezetni, amerre ő akar men­ni. ★ — Papa, tegnap a bűvész egy tízdollárosból rózsát va­rázsolt! — Az semmi. A mamád egy 100 koronást kalappá tud változtatni! — Gaston, fogj be a ko­csiba, és menj ki az állo­másra a rokonok elé ... — mondja a normandiai pa­rasztgazda a szolgának. — De hiszen most va­sárnap van! — Kapsz tíz frankot. — És ha nem jönnek? — Akkor kapsz húsz frankot. Hírek Újítási ankéten vitatták meg az érdekeltek a válla- ti újítási szabályzat módo­sítását, majd sor került az újítási versenyben kima­gasló eredményt elérő újí­tók kitüntetéseinek átadá­sára. A „Kiváló Újító” kitün­tetés aranyfokozatát kapta Ruby István, ezüstfokozatú kitüntetésben részesült Czeglédi László és Molnár György, míg a bronzfoko­zatot Zalai Kálmán, Marko- vics Gyula, Nagy Béla, Po- gonyi Sándor, Jakab Gábor és Kiss Pál szerezte meg. Gratulálunk a kitünteté­sekhez és további eredmé­nyes újítási tevékenyke. dést kívánunk! ★ A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett me­gyei szintű vetélkedőn — amit a MŰM. 212. sz. Szak­munkásképző Intézetben rendeztek meg vállalatunr kát a Nagy Hajnalka, Siro- kai Julia és Sumi József né­hol alakult csapat képvisel­te. Eredményesen szerepel­tek, az V. helyezést szerez­ték meg. Gratulálunk! ★ Megtartotta vállalatunk vöröskeresztes szervezete az éves értékelő taggyűlést, ahol részt vett Marsall Fer- dinándné a városi vörös- kereszt titkára és Pintér Jó­zsef né elnökségi tag. A Vöröskereszt Vállalati Szervezete új elnökének Dr. Bjrta Éva üzemorvost vá­lasztották. A beszámoló taggyűlésen sor került a többszörös in­gyenes véradók kitüntetésé­re és jutalmazására is. * A szakszervezeti bizalmi testület január elején vi­tatta meg a vállalat 1981. évi komplex tervét. A hoz­zászólásokból az derült ki, hogy a tervet szakszervezeti részből is reálisnak, megala­pozottnak tartják, és a szak- szervezeti mozgalom akti­vistái mindent megtesznek a tervben megfogalmazott cé­lok megvalósításáért, * „GÖRBE TÜKÖR” cím­mel új rajzos sorozatot in­dítunk lapunkban, amely­ben szóvá tesszük az ap- róbb-nagyobb hiányossá­gokat, negativ dolgokat. Kérjük dolgozóinkat, hogy ilyen jellegű észrevételeiket szóban vagy írásban juttas­sák el szerkesztőségünkhöz, hogy ügyeskezű és ötletes rajzolónk — Teleki Sándor cigarettagyártási műszerész — tollhegyre tűzhesse a té­mát. * Az általunk is termelt cigaretták 1980. évi forgal­ma az alábbiak szerint ala­kult. Növekedett a 1979-hez képest: Románc cig. F. Symphoniából Helikoniból Milde Sortéból Martlborólból fogyasztás 102,6%-ra 112,-%-ra 133,5°/o-ra 101,5%-ra 222,5%-ra. Csökkent a Fecske ciga­retta fogyasztása 74.8%-ra és a szivarfogyasztás sem értté el az előző évit, an­nak 99,2°/o-át vásárolták a fogyasztók 1980-ban. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vllcsek János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom