Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
Brigádjaink életéből A Ságvári Endre szocialista brigád a III. sz. Általános Iskola alsó tagozatos osztályai részére a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Otthonában „Vidám farsang gyermekeknek" címmel jól sikerült, emlékezetes délutánt rendezett. — A termelési területeken az újonnan beérkezett gépekhez szükséges technológiai létszám gyorsított betanítása, — A termelési területeken kiemelt feladatként tűzték ki — a DH-mutatók 1%-ós javítását, — a melléktermék 1%-os csökkentését, — az import anyagokkal történő fokozott takarékosságot. — A szivargyártási üzemelő műszerészek lelkiismeretesebb munkájával a gépi szivargyártás 1980-ban elért teljesítményének 0,5%-os javítása, — Felmérés készítését a technológiai területeken a munkaidőalap megtakarítása céljából; a gépek javítási idejének betartásával, esetleges csökkentésével; a termelékenység javításával, a munkaidő jobb kihasználásával járulunk hozzá a' mindenheti szabad szombatos munkarendszer bevezetéséhez. Az Asztalos János szocialista brigád — másik két gyáron kívüli brigáddal közösen — az I. sz. Általános Iskola részére 20 ezer Ft értékű társadalmi munkát végzett az úttörőszoba falburkolatának felrakásával. A filtergyártási Alkotmány ’74 ifjúsági szocialista brigád az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére pótfelajánlást tett, melyhez több szocialista brigádunk is csatlakozott. E felajánlásokból néhány: — A vállalatunkhoz beérkező gépek határidőn belüli üzembe állítása. A Táncsics Mihály szocialista brigád ez évi társadalmi munkájának nagy részét az Egri Szociális Otthon részére végzi. Az év első két hónapjában már 179 órát teljesítettek, mely fejenként 26 órának felel meg. Ezt nem a szakmájuknak megfelelő munkával, hanem zömében az étkezdék lambériázásával teljesítették. A Magyar Vöröskereszt Eger Városi vezetősége és a Finomszerelvénygyár f két brigádja felhívással fordult a megye, így vállalatunk brigádjaihoz is. Brigádjaink a „Szocialista módon élni” jelszó jegyében, a November 7. szocialista brigád felhívása alapján csatlakoztak az akcióhoz, és anyagi lehetőségeikhez mérten, támogatják a mozgás- sérült gyermekek megyei üdültetését. J. A.-né Mit értsünk a „0-átlagon” Lapunkban más helyen olvashatunk cikket a „vállalati nyelv” fonákságairól. A cikk írójának teljesen igaza van. mert beszédünkben, írásunkban lassan eluralkodik a szakzsargon és az idegen szavak használata. E mellett és e nélkül is vannak olyan kifejezések, meghatározások, amelyek az átlagember számára értelmetlenek, s aztán ezek — alaposabb magyarázat hiányában — nem mindig helyesen mennek át a közfelfogásba. Népgazdasági helyzetünk alakulásáról, jövőbeni feladatainkról, VI. ötéves tervi célkitűzéseinkről igen sok fórumon szó esett már. Beszélt róla a rádió, televízió, cikkeztek az újságok. Sokak fülét megütötte egy érdekes meghatározás, az élet- színvonal VI. ötéves tervi növekedési ütemét, a reál- jövedelmek alakulásait illetően a miniszter úgy fogalmazott, hogy a „0-átlagot” célozzuk meg. Magyarország matematikai nagyhatalom hírében áll, középiskolás diákjaink rendre megnyerik a nemzetközi matematikai versenyeket. Az általános iskola alsó tagozatában is már halmazelméletet tanulnak a nebulók és a 2-es, 3- as stb-s számrendszerben ugyanúgy — vagy még könnyedébben — számolnak mint mi a 10-es számrendszerben. És mégis! Első, sőt második ránézésre is furcsának tűnik, és lassan elkezdünk aggódni, mi is lesz a mi életszínvonalunkkal, ha annak növekedési üteme a „0-átlagot” éri el? Mit jelent ez életszínvonalunk növekedését illetően? Egész egyszerűen és röviden fogalmazva azt, hogy: a VI. ötéves terv időszakára életszínvonalunk eddig elért nívójának megtartását tűzhetjük ki csupán célul, mert a világgazdasági és saját helyzetünket tekintve csak ez lehet reális. Vagyis nép- gazdasági szinten a munkásbérek növekedési ütemét évi 4,5—5%-ban jelöli meg a VI. ötéves terv, az eddigi (1980. évi) és a további ár- intézkedések hatásaként ugyancsak hasonló ütemű, tehát 4,5—5%-ós évi átlagos árnövekedéssel számolhatunk. A kettőt összevetve: az öt év alatt a mintegy 25—28%-kal magasabb jövedelmünkből a mai szinten elégíthetjük ki szükségleteinket. Azonban ez nem következik be automatikusan, csak akkor lesz eltérő, ha munkánk hatékonysága a tervezett szinten alakul. Köznapira fordítva ezt a közgazdasági megfogalmazást: növekednie kell a termelékenységnek, a munkaidő jobb kihasználását kell elérnünk, s ehhez egyaránt szükséges a munkaszervezés korszerűsítése, a munkafegyelem javítása és a vezetés színvonalának emelése. Csökkenteni kell a termelés fajlagos anyagfelhasználását, — az 1 millió db cigarettához szükséges dohány, cigarettapapír, csomagoló anyag stb. felhasználását — ezen belül is erőteljesen törekedni a tőkés importból származó anyagok hazaival való helyettesítésének minél szélesebb körű alkalmazására. A népgazdasági egyensúly helyreállítása a termelési szerkezet korszerűsítését is megköveteli. A termelés szükséges szerkezeti változását elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával és szükség szerinti kiegészítésével, a termék- összetétel és választék állandó javításával, műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazásával, az energiaés anyagtakarékosság érvényre juttatásával, a termelés és forgalmazás jobb megszervezésével kell megoldani. Ha a hatékonyság'1 nép- gazdasági szinten a tervezettől nagyobb mértékben növekszik, akkor sem lesz — országosan — nagy a reálbér növekedés mértéke, mert a többleteredményt a népgazdasági egyensúly gyorsabb ütemű javítására kell fordítani. A mi vállalati tervünk pozitív irányban tér el a népgazdaságitól — hiszen az egy átlagszámot tükröz —! Így —• nehézségeink ellenére is — számíthatunk arra, hogy amennyiben a kitűzött feladatokat teljesítjük, a reálbért illetően is (keresetünk vásárló értéke) növekedésére számíthatunk. Ennek mértékét a mai információink mellett az öt év alatt összesen 10-12%- os nagyságrendűnek ítéljük meg, és ez az országos „0-átlaghoz” és a gazdálkodási körülményekhez bizony nem csekélység! Számottevő a növekedés A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban tette közzé azt a jelentését, amely a népgazdaság V. ötéves tervi fejlődéséről ad számot. A jelentést elolvasva érdekes összefüggésekre találhatunk magyarázatot. Mindenekelőtt arra, hogy a megváltozott világgazdasági helyzetben sokkál szigorúbb és nehezebb feltételek között is számottevően nőtt a termelés, a felhasználás az elmúlt öt esztendőben Magyarországon. Jobban nőtt, mint a IV. ötéves tervidőszakban. Annak ellenére, hogy a terv a társadalmi termelés hatékonyságát, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását tűzte célul, a tartósnak bizonyult árarányváltozások miatt nem sikerült teljes egészében teljesíteni. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljes volt 1977-ben és 1978-ban, amikor a felhalmozás a belföldi felhasználás 30 százalékát tette ki. vult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi felhasználás csökkenésével. Eredményesnek bizonyultak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek közötti tartására vonatkozó intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el, és az eszközöket a befejezetlen beruházások befejezésére összpontosították. Még így is túlteljesítették azonban a beruházási tervet, hiszen az előirányzott 870 milliárd helyett 924 milliárd forintot költöttek ezekre. A közgazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyorsan növekedett, ami a gazdaság külső egyensúlyromlásával járt. Ez olyan intézkedéseket tett szükségessé, amelyek hatékonyan elősegítik a gazdaság- politikai célkitűzések megvalósítását. Az 1979- es és 1980-as terv a gazdasági egyensúly javításának adta az elsőbbséget, ennek alakulásától tették függővé a növekedés ütemét. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg a másik fő feladatnak. Nos, az elmúlt két esztendőben a főbb gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően csökkent, a külkereskedelmi mérleg a tervezettnél kedvezőbben alakult! JaKedvező irányú változás következett be a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkaerő-létszám és a munkáin lyek száma között. Néhány esetben a korszerű munkaszervezés révén sor került a felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása, noha szerényen 1979—1980-ban is emelkedett. Az élet- körülményeket javította a lakásállomány növekedése, valamint az, hogy tovább bővítették a 1 akosság ellátását szolgáló intézményeket. Nőttek a lakosság megtakarításai. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több, mint öt esztendővel ezelőtt. Összességében a korábbi éveknél sokkal nehezebb, a világgazdaság kihívásához igazodó környezetben értünk el sikereket. Mentusz Károly Bárdos Miklósné dr. Vetélkedőn voltunk Most utólag, már az eredmény ismeretében úgy is folytathatnám a címet, hogy... de minek. Azt hiszem azonban, hogy ez a dolgok túlzott leegyszerűsítése lenne. Hogyan is szólt a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Moziüzemi Vállalat közös felhívása? „Azt szeretnénk, ha játékos kedvetek, új ötleteitek és a népszerű vetélkedők hagyományai most a filmekkel való ismerkedés, a filmalkotások jobb megértését segítenék. .. Kívánjuk, hogy a játéksorozat folyamán minél több filmismeretet szerezzetek, és kellemes művészi élmények befogadóivá váljatok.” E felhívás nyomán jelentkeztünk néhányan, mint a vállalati KlSZ-szer- vezetünk csapata, hogy részt vegyünk e nemes vetélkedőn. A jelentkezéssel egyébként egy kis probléma volt, hiszen az első összecsapáson csonka csapattal, összesen három fővel jelentünk meg, s emiatt kis híján kizártak bennünket. Végül nehéz küzdelemben, hajszállal — ami ez esetben egy óvás nyomán javunkra írt pontot jelentett — sikerült további szereplési lehetőséget biztosítani az időközben kiegészült csapatunknak. Erre a szereplésre február 21-én került sor, a Dobó Gimnázium KlSZ-klubjá- ban, 8 csapat részvételével. A kérdésekről csak any- nyit, hogy tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt változatosak, érdekesek voltak, időnként talán kissé nehezebbek a vártnál. Elsősorban az egyetemes filmművészet jeles képviselői szerepeltek műsoron, Chaplintől Larissza Sepitykóig, Bergmantól Kurosawáig, a brüsszeli 12-től napjaink filmterméséig. Volt filmpla- kát-montázs, és villámkérdés, képzelt interjú, kakukktojás játék, szellemi totó és még néhány egyéb játék is. Végül győzött Ezen alkalommal kettős feladat áll előttünk, egyrészt a szokásos havi beszámoló az év első két hónapjának teljesítéséről, másrészt rövid áttekintést adni — a már végleges adatok tükrében — az 1980-as év eredményeiről. Az év első két hónapjában 1 226 millió db cigarettát gyártottunk, ami mintegy 0,5%-kal több mind a bázisnál mind a tervnél (amelyek szinte azonosak). Ezzel mint látható, már sikerült behozni a január hónapban jelentkező — a gépek bejáratása miatti alacsonyabb termelésből — fakadó lemaradást. Remélhetőleg ebben az évben beérkező gépek beállításával már nem lesz annyi probléma, mint most volt. Szivartermelésünk továbbra is elmarad a bázistól és á tervtől is. A 4 344 edb-os termelés a bázisnak 77,4%-a és a programinak is csak 91,8%-a. Az alacsonyabb termelés indokaként most is magas készáru készletet említhetünk, ami nem teszi szükségessé több szivar készáruzását. A magas készlet mellett a szivarfogyasztás is csökkent az országban (február 20-ig vizsgálva) a tavalyi fogyasztás 94,2%-ára. A szivartermelés lényeges elmaradás miatt készáru termelési értékünk elmarad a tervezettől, 183 350 eFt-tal, annak 97,1%-a. A terméksoros termelési értékünk — amelyben a cigaretta, a szivar mellett még az értékesített filterrúd is szerepet játszik — kisebb mértékben is, de szintén elmarad a tervezettől és a programtól. Létszámunk tovább csökkent, február végéig a vállalati átlagos létszámunk 1025 főre állt be. A tervezett szint elérése érdekében a vállalati DH-akcióbizottság februári ülésén foglalkozott a témával és a szervezetfejlesztési team előterjesztése alapján programot fogadott el, és javaslatot tett a szükséges intézkedésekre. Termelékenységi mutatóink — a magasabb létszám és az a1" abb termelés eredményeként — még mindig a tervezett alatt állnak. A január hónapban lefolytatott brigádértekezletek, és termelési tanácskozások alapján, a februárban ösz- szeülő brigádvezetői tanácskozás a vállalat gazdasági vezetésével együtt döntést hozott az 1979-es munka alapján kiérdemelt brigádkitüntetésekről. Eszerint: 3 brigád Vállalat Kiváló Brigádja; 2 brigád Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja; 21 brigád aranykoszorús szocialista brigád; 7 brigád Ezüstkoszorús Szocialista Brigád; 11 brigád Bronzkoszorús Szocialista Brigád; 2 brigád Szocialista Brigádzászló; 1 brigád Szocialista Brigád cím; 2 brigád Kiváló Ifjúsági Brigád kitüntetésben részesült. Február 10-én ülésezett a műszaki konferencia, amelyben az elmúlt év teljesítéséről volt szó, és meghatározták az 1981-es év tevékenységének fő irányvonalát, és konkrétabban az I. negyedév fő feladatait. A műszaki konferenciával, határozataival a lap más helyén bővebben foglalkozunk. Ezek után röviden szeretnék beszámolni az 1980. évi mérleg főbb adatairól. Tevékenységeink árbevétele 1 021 201 eFt volt. Ennek 97%-a az amit ipari tevékenységből realizáltunk. Teljes termelési értékünk 995 373 eFt, amelynek 98,5%-a készáru, vagyis cigaretta és szivar termelésből ered. Vállalati eredményünk 44 697 eFt-ra alakult. Ez lényegesen meghaladja a tervezettet, ami 25 543 eFt volt. A kettő közti eltérés lényeges okaként említhetjük a cigarettánál jelentkező túlgyártást, a jelentős fajlagos dohány- költég csökkentést — amelyben szerepet játszik az anyagmegtakarítás és a re- ceptúraárak csökkenése •— a gyártási és csomagolási anyagmegtakarítást, amelyek növelték az eredményt. Az eredményünket rontó tényezők között egyet emelnék ki: a gyártmányszerke- zet változása több mint 2 millió Ft-tal rontotta a vállalati nyereségünket. Ennek magyarázata, hogy a túlgyár- tásban cigarettából az alacsonyabb nyereségtartalmú gyártmányok felé tolódott el az arány, a szivaroknál pedig — ami veszteséges termékcsoport — a többletgyártás rnég növelte az itt felmerülő veszteség összegét. Takács György a jobb, és ez jelen esetben sajnos nem a mi csapatunk volt, hanem a VOLÁN 4. sz. Vállalat csapata. Győzelmükhöz nem férhetett kétség, végig vezettek, és jelentős fölénnyel nyertek. Az egyébként kiegyensúlyozott mezőnyben mi — azaz Klész Zsuzsa, Nagy Hajnalka, Révász Marika, Balogh Jóska és jómagam — a negyedik helyen végeztünk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a március 21-i megyei döntő már nélkülünk zajlik, illetve mi legfeljebb szurkolóként lehetünk ott. A kiesés persze szomorú dolog, azt hiszem azonban, különösebb szégyenkezésre nincs okunk. Hárman előttünk, négyen mögöttünk, — talán nem is olyan rossz arány ez. Ha az egész vetélkedőnek számunkra semmi más haszna nem lenne, csak annyi, hogy ezentúl Cassavetes nevét hallva nem gondoljuk, hogy ez egy trópusi eredetű betegség, és Chabrol nevét említve sem az jut eszünkbe, hogy különleges japán import gyógyszerről van szó Hadd utaljak vissza a bevezetőben említett felhívásra. Remélem, nem hangzik nagyképűen, ha azt mondom, hogy az említett célkitűzések nemcsak a győztes csapat, hanem a mi esetünkben is megvalósultak. Bízzunk abban, hogy e következő — ^nyilván más témájú — vetélkedősorozaton majd az eredményességünk is javulni fog. (dr. Jakab Gábor) 2 DOHÁNYGYÁR IT TRITT
