Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

LOF gyártógépek üzembe helyezése November elején nagy ér­deklődést keltett a cigaretta- gyártás dolgozói körében az Ausztriából vásárolt gépek megérkezése. Pár nap múlva a tmk szerelői meg is kezd­ték a gépcsoportok összeál­lítását. Egyelőre a két LOF típusú gyártógép üzembe ál­lítását tervezték december­ben. A hónap végére már mind­két gépcsoporttal állítottak elő cigarettát. — Milyen problémák je­lentkeztek a beüzemelésnél? — kérdezem Pelyhe Miklós főműszerészt. — Különösebb nehézsége- ’ ink nem voltak, hiszen jó állapotban vannak a gépek. Apróbb változtatásokat azért be kellett vezetni. Nem mű­ködtethetjük például az au­tomatikus filteradagolót, hi­szen nálunk nincs olyan szervezet, ami ezt táplálná. A kirakóra is sajnos rá kel­lett szerelnünk a segédleve­gőt, mert nálunk az elszí­vás nem elég egyenletes. A keretrakókat is át kellett alakítani a mi tartálymére­tünkre, ami okozott egy kis gondot. A nagyventillátor esetleges meghibásodása is zavarba ejthet bennünket. Ilyen nagyméretű tartalék­ventillátorunk nincsen. — Láttam Symphóniával üzemelni és elég stabilnak tűnt. Mi a helyzet a Ro­máncnál? — Mikor papírfiltert tet­tünk föl, bizony már mutat­koztak a hibák. A sodráson is állítani kellett. A sodró­dob is eléggé kopott már. Nagyon jó alapanyaggal me­hettek odakint, ez látszik a gépen. A bőr szögeshenge­rek, amik a dohányt szállít­ják mintha újak lennének. Nagyon hatásosan kiszűrhe­tik az idegen anyagokat. — Milyen munkafázis van még hátra? — teszem fel a kérdést Bóta Jánosnak, a tmk művezető-helyettesének. — Ezek a gépek 80 mm-es, Symphónia méretű cigaret­tát gyártottak. Jelenleg 85 mm-es méretre alakítják át, mert ez a két gép gyártja A bérgazdálkodáson mi — Magyarországon, és szűkeb­ben a vállalatunknál is saj­nos! — legtöbben azt értjük, hogy mennyi pénzt osztha­tunk ki. Az elmúlt években ritkán gondultunk csak arra, hogy a bérköltség, méghozzá olyan költség, aminek ket­tős funkciója van: a) mint költség, az állam és a vállalat közötti kapcso­latban dominál, b) mint jövedelem a vál­lalat és az egyén, a dolgozó kapcsolatának meghatározó­ja. MINDEN SZAKMÁN BE­LÜL vannak olyan területek, ahol olyan szakembereket kell, alkalmazni, akik egy­ben specialistái is az adott munkának, ugyanakkor nagy rálátásuk van az egész technológiára. Ilyenek pl. az automatikus vezérlőpultok kezelői. Magában az automa­tizálásban specialisták, ugyanakkor a vezérlőpult ál­tal jelzett értékek alapján úgy tájékozódnak, mint piló­ta a térképen: tudják me­lyik jel a valóságban mit je­lent. így van ez a közgazdaság területén is. Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus”-sal életbe lépő, és azt követő sza­bályozások sok új, és nem egyszer nehezen megoldható feladványt jelentettek. S ami­korra a sok-sok szabály-labi­rintusban eligazodtunk és olykor megtaláltuk az össze­függéseket, (még a kiskapu­kat is), a következő évre minden megváltozott, és a kiskapukat becsukták. A bér- szabályozás szinte évente változott! A közgazdasági szabályozó rendszer, amely a vállalatok majd a Helikon cigarettát. — Mikor indulnak be tel­jes kapacitással? — Előbb a csomagológépet kell beüzemelni. Januárban érkezik az oszt­rák szerelő, aki ezt a mun­kát elvégzi. Részünkről ké­szen állunk a termelésre — mondja mosolyogva. — Ausztriában a cigaret­ta filteres végével kifelé ju­tott a keretrakókba. Nálunk ez éppen fordítva van. Az lenne az előnyös ha, min­den cascados gép azonos irányban rakná a cigarettát. Melyik típusú fordítást fog­ják véglegesíteni? — teszem fel az újabb kérdést. Az ENSZ közgyűlése az 1981-es évet a rokkant sze­mélyek nemzetközi évének nyilvánította és keretprogra­mot dolgozott ki a tagálla­mok számára. Hazánkban is megalakult a nemzeti szerve­ző bizottság a részletes célok megfogalmazására, a hazai keretprogramok kialakításá­ra a különböző állami és tár­sadalmi szervek, szervezetek tevékenységének összehango­lására. Természetes, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt — amely magáénak vallja a Vöröske­reszt humanitárius eszméjét — egyik alapvető feladatának tartja, hogy segítsen a rászo­rulókon. Vállalatunknál is a Vöröskereszt szervezet szer­vezi és koordinálja azt az akciót, amelyre a cigaretta­előkészítési üzemrész terme­lési tanácskozásán Szarvas Györgyné a November 7. bri­gád nevében hívta fel a vál­lalat valamennyi szocialista brigádját: TÁRSADALMI gazdálkodását tereli a nép- gazdasági célrendszerben, igen bonyolult, sok összete­vője van: — árszabályozás; — hitelpolitika; — export-import szabályo­zás; — érdekeltség-szabályozás; — adók és különféle nor­matív elvonások; — bér- és személyi jöve­delem szabályozás. Ez utóbbi a vállalati veze­tők és vállalati bérgazdák réméve vált szinte az utób­bi években. Bonyolultsága miatt egy- egy új bérszabályozási ren­delkezésnek a puszta meg­értése is komoly felkészült­séget igényel, nem is szólva a megfelelő alkalmazásról. A vállalatok ma már egyre- másra kezdenek rájönni, hogy mit is jelent, mennyit ér egy-egy jó bérgazda, egy néhány olyan szakember a vállalatnál, akik nemcsak jól eligazodnak a jogszabály­labirintusban, de a folyton változó körülményekhez min­dig gyorsan képesek olyan új javaslatokat, átcsoportosí­tásokat kidolgozni, ami az év eleji célkitűzések megtartása mellett az adózás nehéz ter­hét vagy elkerülhetővé, vagy elviselhetővé teszik a vállalat számára. Sajnos ma azt kell mondani, hogy iga­zán jó bérgazdák a munka­ügyi területeken legtöbb vál­lalatnál hiányoznak. A mun­kaügy többnyire megmaradt a bérek elosztó funkciójá­nak adminisztrálása és az — Mivel már 3 megérke­zett, és még 6 fog a jövőben, célszerű az „osztrák” fordí­tást elfogadni. Egyrészt a ke- retrakók lényegesen stabi­labbak így, másrészt az át­alakítást kevesebb gépen, önerőből, jelentős deviza­megtakarítással el tudjuk majd végezni. Reméljük, a már meglévő alkatrészek át­alakításával ez sikerülni fog. Mi is bízunk benne. Hi­szen vállalatunk valamennyi dolgozójának érdeke, hogy a felfejlesztett gépparkkal még nagyszerűbb eredményeket érjünk el. Teleki S. MUNKÁVAL, AZ ABBÓL BEFOLYT PÉNZÖSSZEGEK­KEL SEGÍTSÜK A RÁSZO­RULÓKAT! 1979. év — 1980. évben az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság gyá­runkban a munkaerő-gaz­dálkodás helyzetével, 1980- ban pedig a vállalatoknak kiadott körlevél után a köz- étkeztetés problémáival kap­csolatban a második félév­ben utóellenőrzést végzett. Ez az utóellenőrzés minden vállalatot, intézményt érin­tett, mert nem mindegy, hogy a vállalatok a dolgo­zók igényeinek hogyan tesz­nek eleget. Ez az utóellenőrzés a jö­vőben rendszeressé válik. A helyszíni vizsgálat dif­ferenciált intézkedést von maga után. Az ellenőrzések­hez segítséget kapunk a KTST-től, KÖJÁL-tól, SZMT-től, de a vállalatok ösztönzési rendszer egyes részmunkáinak kialakításá­nál. Ez megfelelt az 50-es, 60-as évek bérgazdálkodásá­nak. A VÁLLALATI GAZDÁL­KODÁS már 70-es évek­ben is más stílust követelt, s hogy még sem teremtődött meg e szakterület megfelelő felkészültségű szakember­utánpótlása és -ellátása en­nek bizonyára több oka le­het. Ezek között lehet és kell említeni a közgazdasági képzés hiányát e szakterüle­ten, de bizonyára a vállalati bérezés is megtette a ma­gáét. Hiszen ha egy jó ké­pességű fiatal közgazdászt hívnak munkaügyi területre, legtöbbször az a válasz „nem ettem meszet”. E munka tár­sadalmilag — és mondjuk ki vállalatilag sem — nyert megfelelő elismerést, már ami a fizetséget és más, pl. a műszaki pályákon dolgozók jövedelmével való összeha­sonlítást illeti. így aztán nagyon sok vál­lalatnál különböző kényszer- megoldások születtek. így van ez vállalatunknál is, a bérgazdálkodás nálunk is kettős pályán fut. A mun­kaügyi tervet — ami a bér- gazdálkodás legfontosabb vállalati belső szabálya kell, hogy legyen — a közgazda- sági osztály készíti a mun­kaügy által szolgáltatott technológiai idő és bérszük­séglet adatait felhasználva, végzi a bértömeggel és bér- színvonallal való gazdálko­dást. Szén Helyett földgáz Aki a kazánház környé­kén jár az egyre magasabb­ra tornyosuló szénhalmok mellett új berendezések megjelenését, állványozást, árokásást, idegen és saját szakemberek tevékenykedé­sét is látja. A különösen megnöveke­dett széntárolási nehézségük és a néha tapasztalható vélt felfordulás okai a követke­zők: Kazánparkunk elavultsága és az egyre növekvő gőzel­látási igény szükségessé tet­te gőzellátásunk rekonstruk­cióját. A rekonstrukció alapja a széntüzelésről a gáztüzelésre átállás. A gázellátás biztosítására egy a Vörösmarty úti közép- nyomású hálózatra csatlako­zó nyomáscsökkentőből és mérőből álló gázfogadót te­lepítettünk. A gázfogadó üzembe helye­zését a KIPSZER, a kapcso­lódó gázvezetékek kivitele­zését a hajdúszoboszlói TI- GÁZ végezte. A rekonstrukciót — úgy, hogy a gőzellátás folyama­tossága biztosítva legyen — csak több lépésben és fo­kozatosan lehet végrehajta­ni. Első lépésként a mozdony­kazán gáztüzelésre való át­állítása történt meg. A Tü­zeléstechnikai Kutató Inté­zettől vásárolt TG—8 típusú Helyszíni szakszervezeti vezetői is fá­radtságot nem ismerve se­gítenek munkánkban. Ez az ellenőrzés nem ellensé­geskedés, hanem megelőzés, a hiányosságok feltárása a dolgozók érdekében. Termelési tanácskozáso­kon, ankétokon, természete­sen jobb lenne, ha jelen len­ne a népi ellenőr is, mert így tájékozódhatna, hogy a dolgozók milyen problémák­ra és sérelmekre várnak or­voslást. A kifogásolt esetekben a „helyszíni vizsgálati prog­ram” alapján jön létre in­tézkedés. Nem kelthet bizal­A létszámgazdálkodásból (ami ugyancsak nem sza­kítható el a bérgazdálkodás­tól) a munkaügyön a felvé­tellel és kilépésekkel együtt­járó munkák zajlanak több­nyire, de annak megtervezé­se, hogy az adott termelést az adott szabályozási körül­mények között milyen lét­számmal a legcélszerűbb, és milyennel lehetne ill. milyen­nel kell végrehajtani, azt már a közgazdasági osztály végzi, ugyan így a létszám- gazdálkodással együttjáró évközi munkát. Az osztályok közötti együtt­működés, olykor „osztály­harc” természetesen végül is úrrá lesz a nehézségeken. Ez nem is lehet másként, hiszen nem egy-egy osztály presztí­zse, hanem a vállalat érde­ke a döntő. De kérdés, hogy nem lehetne-e másképpen?' A bérgazdálkodásnak lé­nyegében mégsem ez a ket­tős pályán való futása jelen­ti a legnagyobb problémát, sem nálunk, sem más válla­latnál. A bérgazdálkodásban leg­nagyobb kockázatot az je. lenti, hogy a következő évi bérfejlesztést már a terv­évet megelőző év utolsó hó­napjában az 1981-et pl. 1980. decemberben megtervezzük, ennek nagyobb részét a terv­év első felében realizáljuk is, de azt hogy mennyit le­hetett volna optimálisan fel­használni, azt csak az év 12. hónapjának adataiból tudjuk meg. ÉS EZ A KÖRŰ MÉNY, blokkgázégők csatlakoztat­tuk a lokomobilra. Az égő üteme teljesen automatikus. A gázfűtésű lokomobil próbaüzeme jelenleg folyik. A következő lépés egy most beszerzett 40—3 típusú kazán gáztüzeléssel történő üzembe állítása. A 40—3-as kazánt az ERŐKAR Vállalattól szerez­tük be. Leszállítása és a kazánházba történő beeme­lése már szerencsésen meg­történt. Természetesen a kb. 25 tonnás összsúlyú beren­dezés elhelyezése előtt a ka­zánház födémjét meg kellett erősíteni. A kazán üzembe állítását hamarosan megkez­di az ERŐKAR Vállalat. A mozdony és a 40—3 együttes működése esetén lehetővé válik majd az öreg széntüzelésű kazánjaink le­állítása és gáztüzelésre való vizsgálat matlanságot, mert a hibák megszüntetése közös ügyünk, úgy a társadalmi szervek­nek, mint a dolgozóknak egyaránt. Ezeknek a hibáknak a megszüntetése nem kis fel­adatot ró a vezetőkre, mert önrevízió formájában kell megoldani a problémákat. Érvényesülnie kell a be­csületes munkának, mert gazdasági helyzetünk nem engedi meg az általánossá­gokat. AZ MSZMP Heves megyei Bizottsága ehhez munkaszer­vezési és munkaerő-realizá­lási intézkedést hozott. aztán vagy túl nagy óvatos­ságra késztet, vagy néhány száz forintos bérfejlesztés­ért súlyos milliókat kell a vállalatnak progresszív adó­ként fizetnie. Ez aztán elég nagy felelős, séget ró arra, vagy azokra, aki a vállalat bérgazdálko­dását végzik. Még sem tu­dok a magam részéről egyet­érteni azzal a gyakorlattal, hogy a prémiumnak döntő részét decemberben fizet­jük, ezzel elveszítjük rész­ben e pénzeszközből eredő ösztönző funkciót és így a differenciálás is csak rész­ben valósul meg. Nem akarom a kérdést szakirodalmi szinten boncol­ni, de a problémát tovább növeli az a körülmény, hogy egyszerre van a vállalat bér­tömeg- és bérszínvonal-sza­bályozásban. A bértömeg a dolgozó egyén számára nem sokat je­lent, az a bérgazda pénze, amivel az év folyamán gaz­dálkodik. Ez tulajdonképpen az ál­lam és a vállalat kapcsolatá­ban kap értelmet. Az egyén és a vállalat kapcsolatában a bérszínvonal a döntő. De a bérgazdálkodásban mind­kettővel számolni kell. Az ember talán azt hinné, egy­re megy, mégis teljesen más kérdés, hogy milyen felté­tel mellett tudjuk növelni a bértömeget és milyen feltétel mellett a bérszínvonalat (nem azonos feltételek mel­lett). Az Egri Dohánygyár 1981. átalakítása, felújítása, vagy helyettük új kazánok be­szerzése. Természetesen a tervezett rekonstrukció teljes befeje­zése a kapcsolódó útelőké­szítő, útminőségellenőrző lé­tesítményekkel együtt még néhány évig eltart. Az új ill. felújított kazánjaink ha­tásfoka jelentősen jobb lesz a jelenlegieknél, ez komoly fajlagos energiamegtakarítást kell, hogy eredményezzen. A gyár ill. a város fölé ma­gasodó kéményünkből sem fog többé korom és pernye távozni, a kömyezetszeny- nyező hatásunk gyakorlatilag megszűnik. Remélhetőleg ez a leírt néhány gondolat mindenki számára érthetőbbé teszi a kazánház környékén tapasz­talható „furcsaságokat”. K. T. DH-munkarendszer folyik gyárunkban, ami az egyre jobb minőséget eredményezi. A pártalapszervezetek ve­zetőségének bonyolult mun­kát kell végeznie, hogy az egyes emberek munkájukkal és hozzáállásukkal tudato­sabban járuljanak hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. A népi elenőrök jegyzőkönyv­ben rögzítik tapasztalataikat, észrevételeiket, tehát nem zsákbamacska tartalmú, az érdekeltek megkapják, ennek alapján történik intézkedés. Természetesen a hibákat (mert vannak) karöltve kell kijavítanunk és helyrehoz­nunk, mert egységben az erő. Balázs Béláné filtergyártás január 1-től olyan bérszabá­lyozási formába került, ami részben központi bértömeg­szabályozást, részben pedig vállalati teljesítményhez kö­tött bértömeg-szabályozást valósít meg. Ez azt jelenti, hogy a vál­lalatnak évente 3°/0-os ga­rantált bérszínvonal-növelés biztosított (ez akkor is, ha netán veszteséggel zárja az évet), ha nyereséggel, akkor a bérfejlesztési mutató elő­ző évhez viszonyított min­den 1%-os növekedéséből (aminek több tényezője van, de legjelentősebb közöttük a vállalati eredmény) 0,15%ot adómentesen. És a bértömeg­szabályozás adta lehetősége­ket felhasználva, amennyiben csökkenti a vállalat a létszá­mot, úgy a megtakarított létszám bértömegét is fel­használhatja 3%-os bérszín­vonal-növelés mértékéig. Eze­ken túlmenően természetesen lehetőség van arra is — amennyiben ezt a vállalati nyereség fedezi —, hogy progresszív adó befizetése mellett növelje a bért, de ez igen drága mulatság, hi­szen 1 forint béremelés a legmérsékeltebb esetben is 6—7 forint adóbefizetést igé­nyel. ÉPPEN EZEK és a válla­lati önállóság következtében megnövekedett felelősségünk miatt az eddigieknél sokkal hatékonyabb bérgazdálkodást kell megvalósítanunk. Job­ban kell törekednünk azonos munkakörökön belül is a végzett munkához igazodó differenciálásra és a prémiu­mok ösztönző funkciójának erősítésére. — Bárdos Miklósné dr. — Bérgazdálkodás a gyakorlatban Felhívás 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom