Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
LOF gyártógépek üzembe helyezése November elején nagy érdeklődést keltett a cigaretta- gyártás dolgozói körében az Ausztriából vásárolt gépek megérkezése. Pár nap múlva a tmk szerelői meg is kezdték a gépcsoportok összeállítását. Egyelőre a két LOF típusú gyártógép üzembe állítását tervezték decemberben. A hónap végére már mindkét gépcsoporttal állítottak elő cigarettát. — Milyen problémák jelentkeztek a beüzemelésnél? — kérdezem Pelyhe Miklós főműszerészt. — Különösebb nehézsége- ’ ink nem voltak, hiszen jó állapotban vannak a gépek. Apróbb változtatásokat azért be kellett vezetni. Nem működtethetjük például az automatikus filteradagolót, hiszen nálunk nincs olyan szervezet, ami ezt táplálná. A kirakóra is sajnos rá kellett szerelnünk a segédlevegőt, mert nálunk az elszívás nem elég egyenletes. A keretrakókat is át kellett alakítani a mi tartályméretünkre, ami okozott egy kis gondot. A nagyventillátor esetleges meghibásodása is zavarba ejthet bennünket. Ilyen nagyméretű tartalékventillátorunk nincsen. — Láttam Symphóniával üzemelni és elég stabilnak tűnt. Mi a helyzet a Románcnál? — Mikor papírfiltert tettünk föl, bizony már mutatkoztak a hibák. A sodráson is állítani kellett. A sodródob is eléggé kopott már. Nagyon jó alapanyaggal mehettek odakint, ez látszik a gépen. A bőr szögeshengerek, amik a dohányt szállítják mintha újak lennének. Nagyon hatásosan kiszűrhetik az idegen anyagokat. — Milyen munkafázis van még hátra? — teszem fel a kérdést Bóta Jánosnak, a tmk művezető-helyettesének. — Ezek a gépek 80 mm-es, Symphónia méretű cigarettát gyártottak. Jelenleg 85 mm-es méretre alakítják át, mert ez a két gép gyártja A bérgazdálkodáson mi — Magyarországon, és szűkebben a vállalatunknál is sajnos! — legtöbben azt értjük, hogy mennyi pénzt oszthatunk ki. Az elmúlt években ritkán gondultunk csak arra, hogy a bérköltség, méghozzá olyan költség, aminek kettős funkciója van: a) mint költség, az állam és a vállalat közötti kapcsolatban dominál, b) mint jövedelem a vállalat és az egyén, a dolgozó kapcsolatának meghatározója. MINDEN SZAKMÁN BELÜL vannak olyan területek, ahol olyan szakembereket kell, alkalmazni, akik egyben specialistái is az adott munkának, ugyanakkor nagy rálátásuk van az egész technológiára. Ilyenek pl. az automatikus vezérlőpultok kezelői. Magában az automatizálásban specialisták, ugyanakkor a vezérlőpult által jelzett értékek alapján úgy tájékozódnak, mint pilóta a térképen: tudják melyik jel a valóságban mit jelent. így van ez a közgazdaság területén is. Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus”-sal életbe lépő, és azt követő szabályozások sok új, és nem egyszer nehezen megoldható feladványt jelentettek. S amikorra a sok-sok szabály-labirintusban eligazodtunk és olykor megtaláltuk az összefüggéseket, (még a kiskapukat is), a következő évre minden megváltozott, és a kiskapukat becsukták. A bér- szabályozás szinte évente változott! A közgazdasági szabályozó rendszer, amely a vállalatok majd a Helikon cigarettát. — Mikor indulnak be teljes kapacitással? — Előbb a csomagológépet kell beüzemelni. Januárban érkezik az osztrák szerelő, aki ezt a munkát elvégzi. Részünkről készen állunk a termelésre — mondja mosolyogva. — Ausztriában a cigaretta filteres végével kifelé jutott a keretrakókba. Nálunk ez éppen fordítva van. Az lenne az előnyös ha, minden cascados gép azonos irányban rakná a cigarettát. Melyik típusú fordítást fogják véglegesíteni? — teszem fel az újabb kérdést. Az ENSZ közgyűlése az 1981-es évet a rokkant személyek nemzetközi évének nyilvánította és keretprogramot dolgozott ki a tagállamok számára. Hazánkban is megalakult a nemzeti szervező bizottság a részletes célok megfogalmazására, a hazai keretprogramok kialakítására a különböző állami és társadalmi szervek, szervezetek tevékenységének összehangolására. Természetes, hogy a Magyar Vöröskereszt — amely magáénak vallja a Vöröskereszt humanitárius eszméjét — egyik alapvető feladatának tartja, hogy segítsen a rászorulókon. Vállalatunknál is a Vöröskereszt szervezet szervezi és koordinálja azt az akciót, amelyre a cigarettaelőkészítési üzemrész termelési tanácskozásán Szarvas Györgyné a November 7. brigád nevében hívta fel a vállalat valamennyi szocialista brigádját: TÁRSADALMI gazdálkodását tereli a nép- gazdasági célrendszerben, igen bonyolult, sok összetevője van: — árszabályozás; — hitelpolitika; — export-import szabályozás; — érdekeltség-szabályozás; — adók és különféle normatív elvonások; — bér- és személyi jövedelem szabályozás. Ez utóbbi a vállalati vezetők és vállalati bérgazdák réméve vált szinte az utóbbi években. Bonyolultsága miatt egy- egy új bérszabályozási rendelkezésnek a puszta megértése is komoly felkészültséget igényel, nem is szólva a megfelelő alkalmazásról. A vállalatok ma már egyre- másra kezdenek rájönni, hogy mit is jelent, mennyit ér egy-egy jó bérgazda, egy néhány olyan szakember a vállalatnál, akik nemcsak jól eligazodnak a jogszabálylabirintusban, de a folyton változó körülményekhez mindig gyorsan képesek olyan új javaslatokat, átcsoportosításokat kidolgozni, ami az év eleji célkitűzések megtartása mellett az adózás nehéz terhét vagy elkerülhetővé, vagy elviselhetővé teszik a vállalat számára. Sajnos ma azt kell mondani, hogy igazán jó bérgazdák a munkaügyi területeken legtöbb vállalatnál hiányoznak. A munkaügy többnyire megmaradt a bérek elosztó funkciójának adminisztrálása és az — Mivel már 3 megérkezett, és még 6 fog a jövőben, célszerű az „osztrák” fordítást elfogadni. Egyrészt a ke- retrakók lényegesen stabilabbak így, másrészt az átalakítást kevesebb gépen, önerőből, jelentős devizamegtakarítással el tudjuk majd végezni. Reméljük, a már meglévő alkatrészek átalakításával ez sikerülni fog. Mi is bízunk benne. Hiszen vállalatunk valamennyi dolgozójának érdeke, hogy a felfejlesztett gépparkkal még nagyszerűbb eredményeket érjünk el. Teleki S. MUNKÁVAL, AZ ABBÓL BEFOLYT PÉNZÖSSZEGEKKEL SEGÍTSÜK A RÁSZORULÓKAT! 1979. év — 1980. évben az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság gyárunkban a munkaerő-gazdálkodás helyzetével, 1980- ban pedig a vállalatoknak kiadott körlevél után a köz- étkeztetés problémáival kapcsolatban a második félévben utóellenőrzést végzett. Ez az utóellenőrzés minden vállalatot, intézményt érintett, mert nem mindegy, hogy a vállalatok a dolgozók igényeinek hogyan tesznek eleget. Ez az utóellenőrzés a jövőben rendszeressé válik. A helyszíni vizsgálat differenciált intézkedést von maga után. Az ellenőrzésekhez segítséget kapunk a KTST-től, KÖJÁL-tól, SZMT-től, de a vállalatok ösztönzési rendszer egyes részmunkáinak kialakításánál. Ez megfelelt az 50-es, 60-as évek bérgazdálkodásának. A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS már 70-es években is más stílust követelt, s hogy még sem teremtődött meg e szakterület megfelelő felkészültségű szakemberutánpótlása és -ellátása ennek bizonyára több oka lehet. Ezek között lehet és kell említeni a közgazdasági képzés hiányát e szakterületen, de bizonyára a vállalati bérezés is megtette a magáét. Hiszen ha egy jó képességű fiatal közgazdászt hívnak munkaügyi területre, legtöbbször az a válasz „nem ettem meszet”. E munka társadalmilag — és mondjuk ki vállalatilag sem — nyert megfelelő elismerést, már ami a fizetséget és más, pl. a műszaki pályákon dolgozók jövedelmével való összehasonlítást illeti. így aztán nagyon sok vállalatnál különböző kényszer- megoldások születtek. így van ez vállalatunknál is, a bérgazdálkodás nálunk is kettős pályán fut. A munkaügyi tervet — ami a bér- gazdálkodás legfontosabb vállalati belső szabálya kell, hogy legyen — a közgazda- sági osztály készíti a munkaügy által szolgáltatott technológiai idő és bérszükséglet adatait felhasználva, végzi a bértömeggel és bér- színvonallal való gazdálkodást. Szén Helyett földgáz Aki a kazánház környékén jár az egyre magasabbra tornyosuló szénhalmok mellett új berendezések megjelenését, állványozást, árokásást, idegen és saját szakemberek tevékenykedését is látja. A különösen megnövekedett széntárolási nehézségük és a néha tapasztalható vélt felfordulás okai a következők: Kazánparkunk elavultsága és az egyre növekvő gőzellátási igény szükségessé tette gőzellátásunk rekonstrukcióját. A rekonstrukció alapja a széntüzelésről a gáztüzelésre átállás. A gázellátás biztosítására egy a Vörösmarty úti közép- nyomású hálózatra csatlakozó nyomáscsökkentőből és mérőből álló gázfogadót telepítettünk. A gázfogadó üzembe helyezését a KIPSZER, a kapcsolódó gázvezetékek kivitelezését a hajdúszoboszlói TI- GÁZ végezte. A rekonstrukciót — úgy, hogy a gőzellátás folyamatossága biztosítva legyen — csak több lépésben és fokozatosan lehet végrehajtani. Első lépésként a mozdonykazán gáztüzelésre való átállítása történt meg. A Tüzeléstechnikai Kutató Intézettől vásárolt TG—8 típusú Helyszíni szakszervezeti vezetői is fáradtságot nem ismerve segítenek munkánkban. Ez az ellenőrzés nem ellenségeskedés, hanem megelőzés, a hiányosságok feltárása a dolgozók érdekében. Termelési tanácskozásokon, ankétokon, természetesen jobb lenne, ha jelen lenne a népi ellenőr is, mert így tájékozódhatna, hogy a dolgozók milyen problémákra és sérelmekre várnak orvoslást. A kifogásolt esetekben a „helyszíni vizsgálati program” alapján jön létre intézkedés. Nem kelthet bizalA létszámgazdálkodásból (ami ugyancsak nem szakítható el a bérgazdálkodástól) a munkaügyön a felvétellel és kilépésekkel együttjáró munkák zajlanak többnyire, de annak megtervezése, hogy az adott termelést az adott szabályozási körülmények között milyen létszámmal a legcélszerűbb, és milyennel lehetne ill. milyennel kell végrehajtani, azt már a közgazdasági osztály végzi, ugyan így a létszám- gazdálkodással együttjáró évközi munkát. Az osztályok közötti együttműködés, olykor „osztályharc” természetesen végül is úrrá lesz a nehézségeken. Ez nem is lehet másként, hiszen nem egy-egy osztály presztízse, hanem a vállalat érdeke a döntő. De kérdés, hogy nem lehetne-e másképpen?' A bérgazdálkodásnak lényegében mégsem ez a kettős pályán való futása jelenti a legnagyobb problémát, sem nálunk, sem más vállalatnál. A bérgazdálkodásban legnagyobb kockázatot az je. lenti, hogy a következő évi bérfejlesztést már a tervévet megelőző év utolsó hónapjában az 1981-et pl. 1980. decemberben megtervezzük, ennek nagyobb részét a tervév első felében realizáljuk is, de azt hogy mennyit lehetett volna optimálisan felhasználni, azt csak az év 12. hónapjának adataiból tudjuk meg. ÉS EZ A KÖRŰ MÉNY, blokkgázégők csatlakoztattuk a lokomobilra. Az égő üteme teljesen automatikus. A gázfűtésű lokomobil próbaüzeme jelenleg folyik. A következő lépés egy most beszerzett 40—3 típusú kazán gáztüzeléssel történő üzembe állítása. A 40—3-as kazánt az ERŐKAR Vállalattól szereztük be. Leszállítása és a kazánházba történő beemelése már szerencsésen megtörtént. Természetesen a kb. 25 tonnás összsúlyú berendezés elhelyezése előtt a kazánház födémjét meg kellett erősíteni. A kazán üzembe állítását hamarosan megkezdi az ERŐKAR Vállalat. A mozdony és a 40—3 együttes működése esetén lehetővé válik majd az öreg széntüzelésű kazánjaink leállítása és gáztüzelésre való vizsgálat matlanságot, mert a hibák megszüntetése közös ügyünk, úgy a társadalmi szerveknek, mint a dolgozóknak egyaránt. Ezeknek a hibáknak a megszüntetése nem kis feladatot ró a vezetőkre, mert önrevízió formájában kell megoldani a problémákat. Érvényesülnie kell a becsületes munkának, mert gazdasági helyzetünk nem engedi meg az általánosságokat. AZ MSZMP Heves megyei Bizottsága ehhez munkaszervezési és munkaerő-realizálási intézkedést hozott. aztán vagy túl nagy óvatosságra késztet, vagy néhány száz forintos bérfejlesztésért súlyos milliókat kell a vállalatnak progresszív adóként fizetnie. Ez aztán elég nagy felelős, séget ró arra, vagy azokra, aki a vállalat bérgazdálkodását végzik. Még sem tudok a magam részéről egyetérteni azzal a gyakorlattal, hogy a prémiumnak döntő részét decemberben fizetjük, ezzel elveszítjük részben e pénzeszközből eredő ösztönző funkciót és így a differenciálás is csak részben valósul meg. Nem akarom a kérdést szakirodalmi szinten boncolni, de a problémát tovább növeli az a körülmény, hogy egyszerre van a vállalat bértömeg- és bérszínvonal-szabályozásban. A bértömeg a dolgozó egyén számára nem sokat jelent, az a bérgazda pénze, amivel az év folyamán gazdálkodik. Ez tulajdonképpen az állam és a vállalat kapcsolatában kap értelmet. Az egyén és a vállalat kapcsolatában a bérszínvonal a döntő. De a bérgazdálkodásban mindkettővel számolni kell. Az ember talán azt hinné, egyre megy, mégis teljesen más kérdés, hogy milyen feltétel mellett tudjuk növelni a bértömeget és milyen feltétel mellett a bérszínvonalat (nem azonos feltételek mellett). Az Egri Dohánygyár 1981. átalakítása, felújítása, vagy helyettük új kazánok beszerzése. Természetesen a tervezett rekonstrukció teljes befejezése a kapcsolódó útelőkészítő, útminőségellenőrző létesítményekkel együtt még néhány évig eltart. Az új ill. felújított kazánjaink hatásfoka jelentősen jobb lesz a jelenlegieknél, ez komoly fajlagos energiamegtakarítást kell, hogy eredményezzen. A gyár ill. a város fölé magasodó kéményünkből sem fog többé korom és pernye távozni, a kömyezetszeny- nyező hatásunk gyakorlatilag megszűnik. Remélhetőleg ez a leírt néhány gondolat mindenki számára érthetőbbé teszi a kazánház környékén tapasztalható „furcsaságokat”. K. T. DH-munkarendszer folyik gyárunkban, ami az egyre jobb minőséget eredményezi. A pártalapszervezetek vezetőségének bonyolult munkát kell végeznie, hogy az egyes emberek munkájukkal és hozzáállásukkal tudatosabban járuljanak hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. A népi elenőrök jegyzőkönyvben rögzítik tapasztalataikat, észrevételeiket, tehát nem zsákbamacska tartalmú, az érdekeltek megkapják, ennek alapján történik intézkedés. Természetesen a hibákat (mert vannak) karöltve kell kijavítanunk és helyrehoznunk, mert egységben az erő. Balázs Béláné filtergyártás január 1-től olyan bérszabályozási formába került, ami részben központi bértömegszabályozást, részben pedig vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozást valósít meg. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak évente 3°/0-os garantált bérszínvonal-növelés biztosított (ez akkor is, ha netán veszteséggel zárja az évet), ha nyereséggel, akkor a bérfejlesztési mutató előző évhez viszonyított minden 1%-os növekedéséből (aminek több tényezője van, de legjelentősebb közöttük a vállalati eredmény) 0,15%ot adómentesen. És a bértömegszabályozás adta lehetőségeket felhasználva, amennyiben csökkenti a vállalat a létszámot, úgy a megtakarított létszám bértömegét is felhasználhatja 3%-os bérszínvonal-növelés mértékéig. Ezeken túlmenően természetesen lehetőség van arra is — amennyiben ezt a vállalati nyereség fedezi —, hogy progresszív adó befizetése mellett növelje a bért, de ez igen drága mulatság, hiszen 1 forint béremelés a legmérsékeltebb esetben is 6—7 forint adóbefizetést igényel. ÉPPEN EZEK és a vállalati önállóság következtében megnövekedett felelősségünk miatt az eddigieknél sokkal hatékonyabb bérgazdálkodást kell megvalósítanunk. Jobban kell törekednünk azonos munkakörökön belül is a végzett munkához igazodó differenciálásra és a prémiumok ösztönző funkciójának erősítésére. — Bárdos Miklósné dr. — Bérgazdálkodás a gyakorlatban Felhívás 4 DOHÁNYGYÁR
