Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Beszámoló taggyűlésekről A taggyűlésnek meghatá­rozó szerepe van a pártszer­vezetek életében, es ezek közül is kiemelkedik az évenként rendszeresen meg­tartásra kerülő beszámoló­taggyűlés. A taggyűlés az alapszer­vezet működési területén legtöbb fóruma a politikai élet alakításának, formálá­sának. A párt politikai ha­tározatai itt nyernek értel­mezést, alkalmazást a helyi viszonyokra. Itt kerülnek ki­dolgozásra azok az elvi és gyakorlati állásfoglalások, amelyekre a párt általános politikája alapján a párt- szervezetek tevékenysége épül. A taggyűlés az alap­szervezetek kommunistáinak parlamentje, ahol jogaikat érvényesítik és kötelezettsé­geik gyakorlásának is alap­vető szintére. A taggyűlé­sek színvonalában tükröző­dik az alapszervezet politi­kai és szervezeti életének tartalmassága, a kommunis­ták felelőssége, a vezetőség­nek a tagsággal való kap­csolata a párt demokrácia színvonala. A Központi Bizottság 1979. június 29-i ülésén hozta a határozatot, hogy Pártunk XII. kongresszusát 1980. év­ben összehívja. A határo­zatnak megfelelően a XII. kongresszus 1980. március 24-én megkezdte munkáját, hogy számot adjon a XI. kongresszus óta megtett út­ról és utat mutasson a jö­vőre vonatkozóan. Párttagságunk a XII. kongresszus munkáját, ha­tározatait igen pozitívan ér­tékelte, ennek az volt az alapja, hogy az irányelvek vitája során megállapított hiányosságok, a kongresszu­son szóba kerültek és a kongresszus megtalálta a módját a hiányosságok ki­küszöbölésének. Párttagságunk megnyug­vással vette tudomásul, hogy a kongresszus behatóan fog­lalkozott a vezetői magatar­tással, a vezetői felelősség­gel és határozatot hozott a vezetői színvonal emelésére, a vezetői tekintély megszi­gorítására. Ugyancsak foglalkoztak párttagjaink a gazdaságot érintő határozatokkal, a ha­tékonyságra, a takarékosság­ra való ösztönzéssel, a dif­ferenciált bérezéssel. A népgazdasági egyensúly helyreállításának fontossá­gát minden párttag és pár­ton kívüliek döntő többsége megértette és szűk környe­zetünkben igyekeztünk mun­kánkat ennek megfelelően végezni. Egyéni elbeszélgetések Igen nagy jelentősége volt az alapszervezetek ez évi tevékenységében a beszá­moló taggyűlésekre való fel­készüléssel kapcsolatos sze­mélyi elbeszélgetéseknek és a pártcsoport értekezletek megtartásának. A párttag­ság véleményt mondott az alapszervezetek vezetőségé­nek és magának az alap­szervezetek 1980. évi mun­kájáról. Ez a vélemény tar­tartalmaz pozitív és negatív megállapításokat, de tartal­maz ajánlásokat is a jövő­re nézve. Ezeket a vezető­ség a jövőben hasznosan tudja alkaljnazni. Termelést segítő tevékenység Vállalatunk ez évi terme­lési programja 6,7 milliárd darab cigaretta legyártása volt. A fogyasztói igények maradéktalan kielégítése ér­dekében ezt a programot 7 milliárd cigaretta legyártá­sára kívánjuk emelni, mely mennyiség előállítása felté­teleink lehetőséget teremte­nek. Az I. alapszervezet nem termelő terület, de mint termelést kiszolgáló terület­nek meghatározó és befo­lyásoló szerepe van a ter­melés alakulására. Éppen ezért kiemelten foglalkoztak ez évben a nyári nagykar­bantartás sikeres és ered­ményes lebonyolításával. Nem kevesebb jelentősé­gében a készletgazdálkodás­sal, az anyaggazdálkodással, raktározással kapcsolatos tevékenységük sem. Igen jelentős az a törekvésük, hogy ésszerűen törekednek arra, hogy a tőkés import­ból származó anyagokat ha­zaival helyettesítsék. A II. alapszervezet a ci­garettaágazatot fogja össze. Az év folyamán meglehető­sen sokat foglalkoztak a termelés menetével, elemez­ték rendszeresen az ered­ményeket és beszámoltatták a területük gazdasági veze­tőit. Az alapszervezet vezető­sége és a terület gazdasági vezetői között a kapcsolat élő, megfelelő az információ áramlás, akaratuk egy: mi­nél jobb gazdasági ered­ményt biztosítani. A párttagság ígéretét tet­tekre váltotta, cselekvésében egységes volt és az egység kihatott a munkapadok mel­lett lévő becsületes dolgozók döntő többségére is. A 7 milliárd darab ciga­retta előállítása várhatóan 1%-os dohányanyag megta­karítás melleit fog megtör­ténni. A III. alapszervezethez tartozó szivarágazaton nyu­godt, kiegyensúlyozott mun­kavégzés volt. Komoly han­gulati tényező pozitív irány­ban, hogy az előző évhez képest nagymértékben csök­kent a létszámhelyettesítés­ből adódó feszültség. A he­vesi válogatásnál is több év óta tartó bérproblémák megszűntek és ennek kö­vetkezménye, hogy az eddi­gi legjobb eredményt tudta elérni a szivarágazat. To­vábbra is gondot okoz a szivargyártmányok veszte­séges volta, de ennek, mér­séklésére biztató ígéretet kaptak. A filtergyártásban ez az esztendő igen nehéz feladat elé állította a dolgozókat. Gazdaságosság és minőség­Kiküldetés helye: Cseh­szlovákia, NDK. Kiutazók: Kiss Ferenc művezető, Balogh József fejlesztő mérnök, Liptai Ti­bor fejlesztő technikus, Kön- czöl Anna tolmács. Kiküldetés célja: Kutna Hora-i dohánygyár­ban tanulmányozni az auto­matikus vágatszárító beren­dezést. Drezdai dohánygyárban tanulmányozni az acetátfil- tergyártást. Dinkelstüdti szivargyár technológiájának és technikai berendezéseinek megismerése. Indulás: gépkocsival, no­vember elején, amikor a tv- híradást közöl a kitűzött út­vonalon tomboló télről, hó­fúvásokról. Eltérés a programtól: Drezda mellett a vendéglá­tók ajánlására Rodersdorf- ban tanulmányoztuk az- ace- tátfilter gyártását. A hét nap alatt megtett út: 2800 km, 40 órán ke­resztül bezárva a viszonylag kényelmes, de mégis szűkös gépkocsiban. A feladat teljesítése: November 10-én egész na­pos programban tanulmá­nyoztuk a Kutna Hora-i do­hánygyár technológiáját, el­sősorban az előkészítési üzemrészt. Az előkészítőben a vácuum, illetve szállító berendezések kivételével va­lamennyi lényeges berende­zés Hauni gyártmányú. Eze­ket prospektusokból és más egyéb forrásokból már ed­dig is ismertük, de üzem közbeni tanulmányozása nagy szakmai tapasztalatot jelentett számunkra. Megle­pő volt, hogy minden be­rendezés előtt tároló-adagoló javítás szempontjából egy­aránt feladat az acetátfilter gyártásának bővítése. A ta­pasztalatok összegyűjtése és az új gépek üzembeállítása volt az osztály kiemelt munkája, s ez mellett a ci­garettagyártást jó minőségű filterrúddal ellátni. A MEO dolgozói az elmúlt évekhez hasonlóan jól végez­ték munkájukat. A jövőben a termelést segítő tevékeny­ségük legyen meghatározóbb. A beérkező anyagok vizsgá­lata, valamint a támaszpont munkájának javítására van szükség. A beszámoló taggyűlések értékelték a KlSZ-alapszer- vezetek munkáját. Megállapítást nyert, hogy a KISZ-alapszervezetekkel és a szakszervezet helyi ve­zetőségével a kapcsolat jó. A beszámoló taggyűlések pozitívan értékelték a szo­cialista brigádok és a DHAB tagjainak tevékenységét. Megállapította, hogy a bri­gádokra mindig lehet szá­mítani és segítségükre, ko­moly tenniakarásukra a jö­vőben is számítani lehet. A DHAB tagjai nyitott szem­mel járnak, átérzik a terü­let problémáit, és javasla­tokat mondanak azok meg­oldására. Az alapszervezeti vezető­ségek beszámolóját vita kö­vette. A taggyűlések igen aktívak voltak, minden alap­szervezetnél 8—10 hozzászó­ló volt. A pártszervezetek munká­járól így összesen 27 párt­tag mondott nyilvánosan véleményt. A hozzászólók a beszámoló egy-egy pontját egészítették ki, de a jövőre vonatkozó feladatokkal és azok megoldásával is foglal­koztak. Többek között: az információs rendszerrel, az oktatással és annak látoga­tottságával. a szakszervezeti bizalmiak munkájának se­gítésével, a megnövekedett jog- és hatáskör alkalmazá­sával. A taggyűlés határozatot fogadott el, melyek az elkö­vetkezendő időszak legfon­tosabb feladatait határozzák meg. Ezek a feladatok a ter­melés folyamatosságának és eredményességének bizto­sítására vonatkoztak. Foglal­koznak az információs rend­szer működésének hatéko­nyabbá tételével, a szerve­zeti élet erősítésével. berendezés van beépítve, amellyel a kívánt anyag­áram mennyiségét szabá­lyozni tudják, A vágatszá­rítás hatékonyságának biz­tosítéka, hogy a szárítóhen­gerbe történő beadagolás előtt súly- és nedvességmé­rést végeznek folyamatosan, amelynek eredményeként a műszer automatikusan avat­kozik be a szárítóhenger hő­mérséklet- és ventillációs paramétereinek megváltoz­tatásába. így a vágat ned­vességtartalmát műszeresen tudják befolyásolni. Meglepő volt még szá­munkra, hogy a mi gyakor­latunktól eltérően a vágást 2—3%-íc al magasabb ned­vességtartalom mellett vég­zik. A gyártás és csomagolás vonatkozásában tavábbi hasznos tapasztalatot szerez­tünk, melyeket hasznosítani fogunk. Sok-sok utazás után a második komoly munkana­punk nem Drezdában, hanem, az NDK Dohánykombinát javaslatára a rodensdorfi filtergyárban volt. Itt Lip­tai kollégánk volt elemében és alaposan tanulmányozta az Eastman cég segítségével kifejlesztett acetátfilter­gyártógép előkészítő beren­dezését. amelyek Dekajet gyártógépre vannak felsze­relve. Filtergyártásunk fejleszté­sében minden bizonnyal eredményesen tudjuk majd ezt felhasználni. Már kevesebb utazás után végre célba értünk — leg­alábbis az én szemszögem­ből nézve — a dingelstädti szivargyárban! — Milyen zenét hallgatunk a legszívesebben? — Olyat, ami pihentet, szórakoztat. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez csak köny- nyűzene lehet. Ez egyálta­lán nem így van. A ko­molyzenének is vannak olyan területei, amelyek szintén pihentetnek, felfrissítenek. Ezt azonban csak részben ismerjük. Ha halljuk a rá­dióban akkor mi is dudorá­szunk a zene mellé, de azt már nem mindig tudjuk, hogy kinek a műve is ez, és még a címét sem igen tud­juk a szerzeménynek. Főleg nem a mai modern zené­nél. Különböző beszélgeté­sek után és úgy érzem — s talán nem csak én — hogy a zeneirodalomnak ezt a részét ismerjük és szeretjük a legkevésbé. És nem csak mi laikusok. A szakemberek sem ismerik sokkal jobban ezt. Még el kell telnie egy időszaknak ahhoz, hogy el­jusson ez a zene oda, hogy mindenki által ismert és szeretett legyen. Szeretnénk segíteni abban, hogy ez az időszak lerövi­düljön. Zenei sorozatot in­dítunk, amelyben ismerős operaslágerek mellett „nehe­zebb” fajsúlyú zeneművek is szerepelnek. Ennek kül­ső előadója lesz, hiszen ne­hezen találnánk vállalatunk­nál olyan valakit, aki kellő­Üzemorvosi reodelések HÉTFŐ: 11-től 13.30-ig. KEDD: 12.30- tól 15.30-ig. SZERDA: 9.00- től 12.00-ig. CSÜTÖRTÖK: 11.00- től 13.00-ig. PÉNTEK: 12.30- tól 15.30-ig. SZOMBATON: csak sürgős esetben! TÁPPÉNZES FELÜLVIZS­GÁLAT: szerdán 8 óra 15 perctől kezdődően. Azi ott tapasztaltakat a „Dohányipar” című szaklap­ban külön cikkben haszno­sítás céljából közzé tesszük. Itt viszont mindenképpen el kell mondani, hogy szivar­gyártásunk fejlesztése a kül­földön szerzett tapasztalatok ellenére, komoly, nehéz fel­adat lesz. Szivarelőkészátőben első­sorban bélfeldolgozás alap­vető megváltoztatására van szükség. Külföldi és belföldi alapanyagokat más-más technológiai paraméterek mellett kell előállítani a cél­ból, hogy töltőképessége a legjobb legyen és ne veszít­sen íz és illat jellemzőiből. Termelékenység- és minő­ségjavítás szempontjából alapvető dolog, egy törzs­gyártó típusú bábgép beállí­tása a termelésbe. E gép által termelt bábok olyan jó minőségűek, hogy az NDK- ban több fajta változatban* a bábot értékesítik, fonás nélkül, kész szivarként. Csomagolásnál az Arenco PMB—Rex típusú csomago­lógépet használják, amely zsebtárca formájú dobozba csomagol. Az NDK dohány­ipara alig használt csoma­gológépet ajánlott fel meg­vásárlásra, melyet reméljük, hogy meg tudunk majd vá­sárolni; Csongor szivarunk csomagolására. Szakmai tapasztalatainknak, hely hiányában, csak a tö­redékét tudtuk e helyen le­írni, a többi részét természe­tesen hasznosítani fogjuk gyárunk és dolgozó kollek­tívánk hasznára. Kiss Ferenc művezető képpen tájékozott a zené­nek ennek a területén és vállalná zenei tudásának to­vábbadását. Mi nem akarunk itt kész zenei szakembereket képez­ni, csak azt szeretnénk el­érni, hogy az eddigieknél ér­tőbben, figyelmesebben hall­gassunk zenét, és ha a rá­diót bekapcsolva éppen ez szól, akkor ne kapcsoljuk ki a készüléket vagy éppen keressünk' másik adót. Szovjetunió A szovjet szakszervezetek napilapja, a Trud szerkesz­tősége rövidesen elköltözik a moszkvai Gorkij utcából, de nem új épületbe, hanem új helyre, az épülettel együtt. A szovjet fővárosban mindez nem újdonság. Az áttelepített épületek közé tartozik például a Moszkvai Tanács székháza, amit a Gorkij utca szélesítése ide­jén 40 perc alatt 14 méter­rel toltak arrébb, valamint a szemészeti klinika is. A kórház 23 400 köbméter tér­fogatú, 13 300 tonna tömegű épületét úgy tették le ismét a földre, hogy miközben 80 méternyit eltolták, 90 fokkal el is fordították eredeti hely­zetéből. A költözés alatt a klinikát nem kellett kiüríte­ni, sőt még a műtéteket sem függesztették fel. Oroszországban először a múlt század elején költöztet­tek el épületet a régi helyé­ről: ez a tambovi kormány­zóság Morscsanszk nevű vá­rosában történt, ahol egy templom állt rossz helyen. Az egykori beszámolók sze­rint a városatyák külföldről hívtak mestert, akiről ma­gas árajánlata miatt végül is lemondtak. Utóbb egy helybeli paraszt 250 rubelért megoldotta a templom köl­töztetését. Vastag szálfákat csúsztatott az épület alá, majd földhányások segítsé­gével az egészet megemelte. Ezután görgőkre helyezett gerendákból polcot ácsolt alá, s a sarkokat vascsavarokkal erősítette meg. A templomot erős kötelekkel vontatták el új helyére, s közben csak „a kereszt ingadozott alig ész­revehetően”, a közel 60 mé­ternyi út alatt. A Trud székháza csupán feleannyi utat tesz majd a Majakovszkij tér irányába, fémszerkezetekkel megerősít­ve és mozgó gerendákra tá­maszkodva. Aligha okoz hát különösebb gondot a költöz­tetés, amelynek célja, hogy a Trud épületét „egybeol­vasszák” az Izvesztyija új székházának tárgyalócsar­nokával. Belorusszia a Szovjetunió 15 egyenjogú szövetséges szo­cialista köztársaságának egyike. Területe több mint 200 000 négyzetkilométer, la­kosainak száma meghaladja a 9 milliót, s ezzel az ötödik helyet foglalja el a szovjet köztársaságok sorában, az Orosz Föderáció, Ukrajna, Kazahsztán és Üzbegisztán után. Fővárosa a több mint egymillió lakosú Minszk. Fejlett ipara van: a gyár­tószalagokról minden negye­dik percben lefut egy trak­tor, minden második percben egy motorkerékpár, minden tizedikben egy teherautó, s minden 30—40 másodpercben egy hűtőszekrény, televízió vagy rádió. A köztársaság egyike az ország gazdagon termő me­zőgazdasági területeinek. A Szovjetunió megművelt föld­jeinek 3 százaléka található Belorussziában, amely a má­sodik a len, harmadik a bur­gonya termesztésében. Külö­nösen fejlett a szarvasmar­ha-tenyésztése. Hús- és to­jástermelésben a negyedik a szovjet köztársaságok között. A felsőfokú oktatás 2 egye­temen, 9 műszaki, 4 agrártu­dományi, 8 pedagógiai, 3 or­vosi, valamint egy-egy gaz­dasági, illetve színművészeti Sorozatunk utolsó előadá­sán vetélkedőt rendezünk az előzőekben hallott zenei részletekből, a beszélgetések anyagából. Mindez persze sok játékkal fűszerezve. Ak­korra azonban már azt hi­szem elmondhatjuk, hogy a résztvevők bizonyos zenei alapokat szereztek, amelye­ket tovább lehet és érdemes fejleszteni. főiskolán és zenei konzerva­tóriumban folyik. Mongólia Mongóliában több mint 50 tudományos intézmény mű­ködik, amelyek csupán az el­múlt évben kerek 45 millió tugrik megtakarítást ered­ményeztek kutató, tervező és újító munkásságuk révén. Ki­emelkedő helyet foglal el köztük a központi fizikai és műszaki intézet. Ebben az intézetben dol­gozták ki például Mongólia szeizmikus térképét, amely lehetővé tette, hogy már az alapok lerakásánál számolja­nak az esetleges földrengé­sekkel és azok nagyságával a különböző beruházások építői. Az első mongol geofi­zikai térkép szintén az inté­zet munkatársainak alkotása volt, s fontos eszköz a geoló­gusok és a légi közlekedés számára. Mint ismeretes, Mongólia természeti kincsekben gazdag ország, ám a lelőhelyek fel­tárása még közel sem tekint­hető teljesnek. Az intézetben dolgozzák fel azokat az űr­felvételeket, amelyeket a Szovjetunió űrhajósai készí­tettek Mongólia területe fe­lett, az ismeretlen lelőhelyek feltárása érdekében. A ter­vek szerint, belátható időn belül sor kerül az első szov­jet—mongol közös űrrepülés­re is. A repülés tudományos programjának elkészítésében a szovjet szakemberekkel, tu­dományos intézetekkel kar­öltve, részt vesznek a köz­ponti fizikai és műszaki in­tézet dolgozói is. Jugoszlávia Ötvennégy új növényfajtát, köztük búzát, árpát, kukori­cát, napraforgót, szójababot, különböző zöldségféléket kí­sérleteztek ki a jugoszláviai kutatók. Néhány fajtát már nagyüzemi módszerekkel ter­mesztenek. Az egyik nemesített búza­fajta hektáronként ma már 80 mázsás termést hoz. Ez a fajta a betegségeknek ellen­álló, hűvösebb éghajlaton is jól fejlődik. Az egyik kuko­ricahibrid három év átlagá­ban 120 mázsás termésátlag­gal tűnik ki, szilárd törzsű, egészséges csöveket adó fajta. Különösen figyelemreméltó a napraforgó-nemesítésben el­ért eredmény: 35—45 mázsás hektáronkénti átlag azzal a reménnyel biztat, hogy Ju­goszlávia ennek a fajtának a nagyüzemi termesztésével a világ vezető napraforgó-ter­mesztőinek sorába léphet. ★ Jugoszláviában az elmúlt évben — a korábbi időszak­hoz képest — erősen megnö­vekedett az építkezésekre fordított összeg. A lakás- és üzemépítés mellett új utak és hidak is készülnek. Ezek egyike a Belgrádban, a Szá­va folyón átívelő új vasúti függőhíd, amelyet az év kö­zepén adnak át a forgalom­nak. A 16 és fél méter szé­les, 557 méter hosszú híd fo­lyó feletti szakaszának hossza 254 méter. A hidat 64, egyen­ként 250—300 párhuzamos, polietilén csőben elhelyezett kábelvezeték tartja. Jugo­szláv tervezők alkotása. — nagy — „Úti jelentés“ Klész Zsuzsanna Barátaink életéből DOHÁNYGYÁR 5 Zenei művelődésünkért

Next

/
Oldalképek
Tartalom