Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
A szocialista bcig^ádmozg^alom szerepéről Események képekben beszégettek. a közelmúltban itöbb fórumán a szakszervezet rendezésében megyei szinten és vállalati szinten. A Zrínyi Miklós szocialista brigád tagjai és más brigádok vezetőinek Bárdos Mik- lósné dr., az szb köz- gazdasági bizottságának vezetője mondta el az alábbiakat. Mindig a jelen s az idáig vezető, a mögénik parancsolt út ellenőrzi, hogy az egykori elképzelés helyes volt-e. Ha mi ezt az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádmozgalom fejlődésére vonatkoztatjuk, akkor nyugodtan mondhatjuk: helyes volt! A megtett út szép, egyenletes és felfelé ívelő az elért eredményeket jelző grafikon is. Az 1980-as év a korábbinál is keményebb feladat elé állította a magyar népgazdaságot Ezek megoldásához változatos, sokrétűbb, igényesebb munkára van szükség mindienütt Ez megköveteli, hogy ebben a dolgozók, a szocialista brigádok kollektívái intenzívebben vegyenek részt. Így a brigádok vállalásaiban — a hármas jelszó alapján is — első helyre kell, hogy kerüljön a minőséget, a pontosságot, a takarékosságot a hatékonyságot biztosító munkavégzés. Szocialista társadalmunk jellegéből adódik, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításában éppúgy épít a dolgozó milliók aktivitására, cselekvő támogatására, mint a szocialista viszonyok fejlesztésében. Hogyan kapcsolódik ez a bri g ádmozgallomhoz ? A szocialista brigádmozga- lom törekvéseiben a dolgozó emberek nagy többségének pozitív tulajdonságára alapoz, ill. kell, hogy alapozzon. A munkásbecsületre, a szakmai önérzetre, amely nem tűri a hanyag, felelőtlen munkát. A szocialista brigádnak tudatosan építenie kell arra a közismert tényre, hogy az egyén általában arra törekszik: munkáját, magatartását és gondolkodását annak a közösségnek az egyetértése, jóváhagyása kísérje, amelyben él. Szűkebb közösségben más az értékrend, szigorúbbak a megítélések, mert isimerik az egyént és a lehetőségeket. Egy ilyen közösségben nem lehet az ismeretlenség homályába burkolózni. A szocialista brigádok egyre növekvőbb mértékben ismerik fel azokat a sajátos eszközöket, amelyekkel' eredményesen tudják befolyásolni gazdasági tevékenységüket. Egységesebb felfogás kezd kialakulni a munkaverseny gazdasági és társadalmi szerepéről, a verseny különböző formáiban fokozódnak a minőségi követelmények. Általában elmondható: nőtt a verseny demokratizmusa. A munkaverseny olyan lényeges kérdéseiben, mint pl. a célok kitűzése, a végzett munka, az eredmények értékelése — fontos a szerepük a szocialista brigádmozgalom résztvevőinek. Kezdeményezés, példamutatás így lehet a brigádmozgal- murükait röviden jellemezni, s ez a körülmény igen jelentős helyhez és szerephez juttatja a szocialista brigád- mozgalmat s ezen belül egy- egy brigádot az állandóan változó fejlődő társadalmunkban. Naponta érzékeljük, hogy nem könnyű az új követelményekhez való igazodás. A mozgalom lehetőségeinek, a kollektívák cselekvőkészségének teljesebb hasznosítását ma még több gyakorlati és szemléleti körülmény is korlátozza. A verseny célokat olykor túl általánosan határozzuk meg, de az is előfordul, hogy késésiben vagyunk. Ilyenkor a brigádok nehezebben tudnak olyan konkrét vállalásokat tenni, aminek teljesítéséből kitűnhet a brigád saját pluszerőfeszítése, többletmunkája. Természetesen a brigádoknak sem könnyű szakítani a megszokott módszerekkel, leküzdeni a változásokkal járó többletterheket, áttekintést szerezni a vállalati gazdálkodás bonyolultabb összefüggéseiről. Ehhez — az áttekintés megszerzéséhez — mi igyekszünk segítséget nyújtani. A legkülönbözőbb fórumokon — pl: műszaki konferenciákon — nagy táblákon, jól érzékelhető alternatívákat mutattunk be az éves terv egyes fejezeteiből, a vállalati belső érdekeltségi politika kialakításának gazdasági és gazdálkodási feltételeit, a hátországot. Vagyis a közgazdasági elemző tevékenység néhány fontosabb elemét, ami segít ímegérteni az első vonalban, á termelésben dolgozókkal, hogy tevékenységük menynyiben hatékony, hol vannak elmaradásaink, tartaié- kainik, mik a lehetőségeink. A brigádmozgalom szerepe azonban korántsem korlátozódik csupán a gazdasági célkitűzések megvalósítására. A szocialista brigádok igen fontos szerepet töltenek be a kívánatos szocialista magatartásformák elterjesztésében, a közösségnek az egyének magatartását formáló erejében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a brigádokon belüli közvetlen emberi kapcsolatok, a kölcsönösen adott szó ereje hatásosan segítik az egymást követő munka- folyamatok összehangolását, a minőségbiztosítást, a takarékosságot. Mi a jövő útja? A brigádoknak a vállalati tervhez és a DH-programhoz rugalmasan alkalmazkodó, annaik maradéktalan teljesítését elősegítő verseny vállalásokat kell tenniük. Az utóbbi időkben megváltoztak a vállalati gazdálkodás feltételei. A népgazdasági helyzet ma más feladatok élé állítja a vállalatokat. Nem a termelési tervek túlteljesítése az el- sődlegess hiszen a tervezhető növekedési ütem is mérsékeltebb. Ma a gazdálkodás, a termelés hatékonyabbá tételén van a hangsúly! Mint ahogy a lépésváltás nehézségei érezhetők a vállalati tervezésben és végrehajtásban, ugyanúgy felfedezhetők a munikaverseny- ben is. Ez abból következik, hogy a kisebb kollektívák is megszoktak egyfajta versenyfeltételt. De a jelszavak ideje rég lejárt 1 A vállalatok alkalmazkodásának és a munkaverseny rugalmasságának vizsgája fottlyiik napjainkban. A „ munkaverseny rugalmassága ” kifejezés talán egy kicsit új, de vizsgálata — és főleg alkalmazása — ma igen fontos föladat! Sok múlik azon, hogy a brigádok saját munkájukban mennyire tudják érvényre juttatni a korszerű szemléletet. Kezdeti jó példák, előrevivő versenyvállalások születtek a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny során. Minőség, takarékosság, újra való törekvés! Ezeknek megvalósítására kell vállalásokat tenni. Nem kellenek a látványos felajánlások. Eredményt csak folyamatos, gondos, jól előkészített és körültekintő munkavégzéstől várhatunk a vállalati gazdálkodásban és a munkaversenyben egyaránt. Ahogyan a vállalati termelőmunkát mai szemmel akkor tekintjük megfelelőnek, ha a világpiaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodik, a brigádvállalások is akkor lehetnek korszerűek, ha konkrétak, s rugalmasan követik a vállalati tervből származó feladatokat. Nem az a legfontosabb, hogy az év elején tett vállalás feltétlenül felölelje mind a tizenkét hónapot. Menet közben is lehet, sőt kell módosítani, hiszen új feladatok jelentkeznek. így .lehet rugalmas, előrevivő a vállalati gazdálkodás és a brigádok versenye. Kapcsolat az úttörőkkel Gazdasági körkép Szeptemberben a Nógrádi Sándor KlSZ-alápszervezet tagjai szerződést kötöttek a II. sz. általános iskola 5. a. osztályával. Egy vezetőségi ülésen zajlott le az ismerkedés és a megbeszélés. Ezt követően Kovács Flórián, az 5. a. osztály osztályfőnöke, és Sebe József a Nógrádi S. KISZ-alapszervezet titkára aláírásukkal hitelesítették az okmányt. A választás azért esett egy ötödikes osztályra, mert a három óv alatt szeretnének komolyabb baráti kapcsolatot kiépíteni. A KISZ-esek vállalják, hogy felkészítik az úttörőket a mozgalomban való részvételre, megismertetik velük programjukat, céljaikat. Szerveznek nekik sport-honvédelmi vetélkedőket, melyeken közös versengést javasolnak. Elhívják őket túráikra, és rendeznek nekik Mikulás-estet. Tervbe vették, hogy egy- egy alkalommal elmennek az iskolába, és kisebb javítási munkákat elvégeznek (padok, székek javítása stb.j. Viszonzásul, ahogyan az osztályfőnök elmondta, az úttörők kedves kis műsorokat készítenek majd a „nagyok” társadalmi ünnepsé- ségeire, megemlékezéseire. Ez annál is inkább emeli a a színvonalat, mivel az 5. a. ének-zenei tagozatos osztály. Vállalnak bármilyen feladatot, amivel örömet szerezhetnek a felnőtteknek (névadókon, esküvőkön stb. úttörő-egyenruhában megjelennek) . Mindkét részről nagyon biztatónak találják a kapcsolatfelvételt. S máris megegyeztek az első közös programban, melyet októberben fognak megtartani: egy nagyszabású ügyességi versenyt a II. sz. általános isit oäa tornatermében. Az elméleti megállapodás így a sokkal hasznosabb tettekben bizonyíthat. A munkaügyi helyzetre az év eltelt időszakában országosán az volt jellemző, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött a munkaerő iránti kereslet és javult a munkaerő-ellátottság. Ebben két körülmény játszott jelentősen közre: — a bértömeggazdálkodás kiszélesítése és — a munkaerő hiányának szervezéssel való pótlása. Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzata szerint a mérsékelt termelésnövelést az anyagi termelésben foglalkoztatottak számának mintegy 0,6 %-os csökkentése mellett kellett elérni. Ehhez hasonlítva az Egri Dohánygyár adatait, azt látjuk, hogy a termelési volumen 5 % körüli növelését mi az állományi létszám 1.5 %-os csökkentésével értük el. Átcsoportosítással éltünk több területen, és az emelkedő beteglétszám ellenére sem fordult elő — egy-két esetet kivéve —, hogy munkaerőhiány miatt a termelési feladatok ellátásában zavar jelentkezett volna. Érdekes, új jelenség nálunk a korábbi évekkel szemben, hogy a munkaerő- ellátás gondja nem a háromműszakos területeken jelentkezett, hanem az egy-két műszakos helyen, a szivarágazaton és a raktáraknál. Ezt természetesen nem a véletlen alakította így. hanem az a tudatos vállalati bérpolitika, amely a válla- lat_ fő profiljának, a három műszakban történő cigarettatermelésnek a zavartalan, kiegyensúlyozott és jó színvonalú mukaerő biztosítását célozta meg már évekkel ezelőtt. Országosan a munkaerő- mozgásban tovább erősödött az a tendencia, amely már korábban is a mérséklődés jeleit mutatta. Ezzel szemben ez évben nálunk egy „ellentendencia” jelentkezett: erősödött a munkaerőmozgás. Ennek okát jelenleg a munkaügyi osztály szakemberei vizsgálják, s az okok felderítése után a vállalatvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket e kedvezőtlen jelenség visszaszorítására. A VI. ötéves tervben a munkaerő-utánpótlás lehetősége tovább szűkül, ennek elsősorban demográfiai okai vannak. A mélypont a tervidőszak közepére várható, így tehát továbbra is jobb szervezési, munkaerő-gazdálkodási intézkedések folyamatossá tételére van, s lesz szükség. A vállalatunknál nemrég lezajlott NEB-vizsgálat is a munkaerő-gazdálkodás a munkaidő-kihasználás alakulását elemezte. A vizsgálat megállapításait hasznosítani fogjuk, mert a „külső szem” olyasmit is észrevesz, ami nekünk eddig — éppen a megszokás miatt — talán nem tűnt fel. — Bárdos dr. — T. S. Újítási hetek novemberben is folytatódnak. Vegyen részt a versenyben I A verseny kiértékelésére december hónapban kerül sor. A nagykarbantartás megfelelő előkészítésében, szervezett és sikeres lebonyolításában példamutató munkavégzéséért — többek között — Nagy József Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. A Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezet politikai vitakör keretében tájékoztatót kapott a vállalati önállóságról és az ezzel összefüggő gazdálkodási, bérfejlesztési, műszaki fejlesztési lehetőségekről. A tájékoztatót Takács György üzem- gazdasági csoportvezető tartotta. A szivarágazat dolgozói vidáman búcsúztak a hevesi de hányválogatás nehéz munkáitól. A vállalati vezetőképző konferencia ebben az évben harmadszor tartotta meg tanácskozását Felsőtárkányban. Az első napon most is dr. Kárpáti József a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanára tartotta üzemgazdaságtani előadás- sorozatának soron következő részét. A fegyveres erők napja alkalmából dr. Huszti Ferenc termelési-műszaki igazgatóhelyettes a Honvédelmi Érdemérem kitüntetés 15 évi szolgálat utáni fokozatában részesült. DOHÁNYGYÁR
