Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
A nyári nagykarbantartás mérlege II szociális epiílet építőséről * Az 1980. évi nyári nagykarbantartást az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve terveztük meg. Az állásidőre programozott munkák szervesen illeszkedtek a műszaki osztály fenntartási tervébe, illetve a tank éves gépkarbantartást terveibe. Ez évben is lépcsőzetes karbantartást terveztünk, hiszen ez a lehetőség vágat- előregyártással, illetve ipari kooperációban történő do- hányvágatbiztosítással hatékonyabb karbantartást tesz lehetővé. A lépcsőzetes karbantartás megvalósítására jelentős előrelépést jelentett az, a tény, hogy a cigaretta-előkészítési üzemrész kocsányvonalá- nak karbantartását már a megelőző időszakban elvégeztük. A szivarágazat gépészeti karbantartását 1980- ban is a hevesi dohányválo- gatás időszakára, ütemeztük. Fentiek tehát lehetővé tették, hogy a nyári nagykarbantartás időszakában az erőket, különösen a karbantartó lakatos szakmunkásokat átcsoportosíthassuk, a súlyozott munkákra koncentráljunk. A kijelölt időpontokra nézve a karbantartási munkák zömét, ill. az azt megelőző és követő munkák programozását egy hosszabb távú fejlesztési koncepció szabta meg, nevezetesen a beérkező osztrák gépek telepítési lehetőségének a biztosítása. E munkák során már a a megelőző időszakban figyelembe kellett venni, hogy a technológiai pneumatikus rendszerek 'újratervezését, á pneumatika csőhálózatának legyártását már az új gépel rendezésnek megfelelően realizáljuk. A kivitelezési munkák során igen szűk határidőben komoly kooperációs tevékenységet kellett lefolytatni a külső vállalattel négy pneumatikus rendszer csőhálózatának legyártására. Ez a munka a nagy karbantartás egyi|k súlyponti kérdése volt. A karbantartás másik meghatározó jellegű munkája a Csehszlovákiából beérkezett Skoda VK 4-es vákumnedvesítő berendezés telepítése. E munka során a régi — rossz térkihaszánlású — Hauni vákumnedvesítő berendezést ki kellett venni az üzemrészből, és a vezeték- rendszerek teljés felújítása mellett szigetelt alapra telepíteni az előbb említett Skoda-berendezést. A vákumrendszerek felújítása során a régebbi Sko- da-berendezés szerelvényeinek felújítása is megtörtént, valamint az eléktromos kapcsolószekrény kettéválasztása is ami a későbbiek sorén automatikus vezérlésre is lehetőséget biztosít. A karbantartási időtartam alatt az előkészítés ievélvonali, vágóvonali berendezéseire is súlyt tudtunk helyezni, tekintettel a már előbb is említett kocsányvonal korábbi időszakában végrehajtott karbantartására. A nyári leállás harmadik meghatározó munkája volt a cigerettacsomagolási üzemrész vezérgépeinek karbantartása, középjavítása. A tmk éves karbantartási terve szerint a NIEPMANN csomagolósorok karbantartását üzem közben — a magas termelési program miatt — nem tudtuk ütemezni. Ezek ellenére a szűk határidőben a csomagolási üzemrészen a két NIEPMANN középjavítása mellett végrehajtottuk a 4-es és 5-ös KDW csomagolósorok, a 3- as SKODA B 18, BC 20 csomagolósor " kijavítását, továbbá a konveyor és ládatovábbító szalag kisjavítását. A nagykarbantartás időszakában összesen, mintegy 160 fő szakmunkás, és 32 fő segédmunkás dolgozott. E létszámban nem szerepel a terméiésá és más osztályok által takarításra, ill. egyéb munkákra berendelt kisegítő létszám. Saját létszámukon túl a karbantartási ciklusidőben idegen kivitelezőket is foglalkoztattunk vállalatunk területén. A korábbi éveknél jobb koordinációs munkával1 dolgozott a cigaretta-előkészítési üzemrész csarnokának festési munkáin az Állami Építőipari Vállalat részlege, a cigarettagyártási, csomagolási csarnokokban az Épü 1 et k a r b an tartó Szövetkezet festőrészlege. Tapasztalatok : Tekintettel az idő rövidségére elsősorban az energiailletve még szűkebben a gőz- energia-ellátó rendszer karbantartását csak a kulcsfontosságú helyeken tudtuk megoldani. E területen a szükséges további karbantartási munkákat csak túlórában szombat-vasárnapi napokon végezzük majd el. Szintén az idő rövidsége miatt — de munkaerő-kapacitás hiányában is — nem tudtuk ütemezni a, központi levegőellátó rendszer karbantartását sem. Itt csak a csővezetékek mosására került sor. A nagykarbantartást közvetlenül megelőző időszak, valamint a nagykarbantartás alatti időszak kábelátrendezési munkálatai miatt az egész technológiai területre nézve nem valósult meg a villanymotorok karbantartása. Ebből következett, hogy a karbantartás után elsősorban a porkamrai villanymotorok indításánál gondok jelentkeztek. Más oldalról ■levonható tapasztalat, hogy a programozott munkák a tervezet szerint alakultak, a munkavégzés a korábbi évekhez képest jó volt. A tervezet, jó előkészítéssel, helyesen mérte fel a végrehajtandó feladatokat és azok nagyságát. A pneumatikus rendszerek csővezetékének legyártása kooperációban határidőre megtörtént, és jó minőségben. A korábbi évekhez mérten igen sokat javult a társosztályokkal való együttműködés, nevezetesen a termelési osztállyal, .az anyag- és áruforgalmi osztállyal!, valamint a szervezési osztállyal. Gyakorlatilag az anyag- és alkatrész-biztosítás terén fennakadás nem volt, így hasznos volt a karbantartást megelőző tevékenység: anyag, alkatrész, csapágy felmérése, melynek során a szervezési osztály által1 rendelkezésre bocsátott emberek is jelentős segítséget nyújtottak. Igen hasznos volt, hogy a cigarettacsomiagolásl üzemrészben például előre kivételezésre kerültek azok az alkatrészek, amelyeknek cseréje már korábban felmérhető volt. Végezetül: az anyagi és erkölcsi elismerés sem maradt el, a rendelkezésre bocsátott 150 ezer forintos pré- miumlkereten, túl 5 fő a „ Vállalat Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült 11 dolgozót pedig jutalomban részesített a vállatot igazgatója. — H. F. — Készül a művelődési terv Rövidesen kézhez kapják a szocialista brigádok a Művelődési Bizottság által ösz- szeállított program javaslatot az 1981-es év első felévére. A program kiállítást, történelmi- és természettudományi előadásokat, zenei műsort ajánl a szabad idő hasznos eltöltésére. Nagy érdeklődésre tarthat számot az útiélmény-beszá- moló, egyes országok nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Külön programot tervezünk a szocialista brigádvezetők klubjának. ré A tervek között olyan elképzelések is szerepelnek, hogy a zenei műveltség fejlesztésére a zenei program anyaga alapján vetélkedőt hirdetünk meg és bonyolítunk le. A tervezethez kérjük a szoci alista brigádvezetők támogatását és érdeklődésüknek megfelelő javaslatokat. A Csjt. általánosságban meghatározza, hogy a házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak. Ezek a jogok és kötelességek egyrészt erkölcsi jellegűek, másrészt nagyon is gyakorlatiasak, a mindennapi élet tárgyi dolgaihoz és viszonyaihoz kapcsolódnak. Az erkölcsi körhöz tartozik az az előírása a törvénynek, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. Gyakorlatibb már a törvénynek az a rendelkezése, amely a feleség házasságkötés utáni névviselését szabályozza — erre azonban itt nem térek vissza —, az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket ,.A házasság törvényes feltételei” című cikkben már részletesen ismertettem. Ugyancsak gyakorlatias rendelkezés az is, hogy a házastársak lakásuk helyét egyetértve választják meg, és, hogy a lakás helyére vonatkozó megállapodástól a másik házastárs beleegyezése nélkül csak alapos okból lehet eltérni. (Ilyen alapos ok lehet pl. az, ha az egyik házastárs munkahelye más helységben van.) A házastársi kapcsolat egyik jellemzője, lényeges eleme, hogy az nem csupán életközösség, nemcsak erkölcsi és érzelmi kapcsolat, hanem jelentős mértékben vagyoni kapcsolat, vagyonközösség is. Ez a vagyoni kapcsolat egyrészt azokra a vagyontárgyakra nézve áll fenn, amiket a házastársak a házassági életközösség során, a házasság fennállása alatt szereztek, másrészt azokra, Előzmény Az Egri Dohánygyár építésének időszakában egy földszintes épületet emeltek melléképület néven. Az építést 1896-ban fejezték be. A gyári termelés beindulása és felfutása Után kiderült, hogy az úgynevezett szertári anyagok tárolására nincs megfelelő raktárépület, ezért 1900-ban a melléképületre emeletet építettek. Az emeletépítés kivitelezői Staub János és fia építési vállalkozók voltak, akik a gyár többi épületét is emelték. Az épület külső formáját mindmáig megőrizte. Az épület funkciója az évek során sokszor változott, éppen ezért gyakoriak voltak a belső átalakítások. A sok átalakítás — főfalkiváltás, emeletfödém felfüggesztése, stb. — és az eltelt 80 év az épület állagát erősen lerontották. Az épületben lévő faszerkezetek különböző károsodást szenvedtek, a szénsa- lakbeton födém (Bruckner- födém) szilárdsága lecsökkent. Először 1974-ben észleltünk komolyabb meghibásodásokat a tetőszerkezetben. Akkor házilagos kivitelezésben a legszükségesebb megerősítési munkákat elvégeztük. 1978 júniusában az óvodában vakolatszakadás történt, és a salakbeton födémen repedések voltak láthatók. Azonnal megrendeltük az emelet fölötti födém statikai vizsgálatát. A vizsgálat után a statikus azonnal elrendelte a födém alá- dúcolását, és az elkészült szakvélemény alapján nyilvánvalóvá vált. hogy az épület teljes felújítása szükséges. Kivitelező biztosítására amelyek a házasságtól függetlenül jutottak a házasfelek egymástól élkülönült tulajdonába. Az előbbit a jogszabály a házastársak közös vagyonának, az utóbbit pedig a házastárs külön vagyonának nevezi, s természetesen ezek sorsát eltérő módon is szabályozza. A házassági vagyonközösség A jogszabály rendelkezése szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a házassági életközösség fennállása alatt mindaz, amit akár együttesen, akár kü- lön-külön szereztek, a házasfelek osztatlan közös tulajdona. Természetesen nem válik a házasfelek közös tulajdonává az a vagyontárgy, amelyik valamelyik házasfél különvagyonához tartozik, amelyről a későbbiekben lesz majd szó. Lényeges a jogszabálynak az a rendelkezése, amely a vagyonközösség keletkezéséhez előfeltételként a házassági életközösség fennállását kívánja meg. Ha ugyanis a házasfelek életközössége megszűnt (egymástól a különválás szándékával különélnek), a különélés tartama alatt szerzett vagyontárgyakra házastársi vagyon- közössség akkor sem jön létre, ha maga a házasság formálisan még fennáll. Az életközösség átmeneti jellegű megszakadása — ha csak a házasfelek a vagyonukat nem osztották meg — a vagyonközösséget nem szünteti meg. 1978 novemberében a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal megkezdődtek a tárgyalások. Közben a Dohányipari Válalatok Trösztjével is ismertettük elkép zeléseinket az épület felújítására. A tényleges döntés kialakításához szaktervező által elkészített programtervet és költségbecslést kért. Ezt a programtervet és költségbecslést 1979 júniusában juttattuk el a Dohányipari Vállalatok Trösztjéhez Ä végleges döntés a Bevételi Főigazgatósággal történt tárgyalás után jött létre. A kiviteli tervek elkészítésére 1979. augusztus 21-én jött létre a tervezői szerződés. Ettől az időponttól kezdve a tényleges tervezői munka felgyorsult. Az eredeti szerződéshez képest jelentős csúszással ugyan, de 1980 április végére megtörtént a kiviteli tervek elkészítése, a kiviteli tervek alapján a költségvetés összeállítása, és megkezdődtek a tárgyalások az építési szerződés megkötésére. Az építési szerződést 1980. június 18-án írtuk alá. E szerint az építés kezdési időpontja 1980. augusztus 1. a befejezése 1981. november 30. Költségek: felújítási költségként 21 079 936 Ft, mig a bővítések miatt beruházásként V 6 967 046 Ft, összesen tehát 28 046 982 Ft-pt mutat az újjáépítés költségterve. A szerződés szerint a bontási munkákat is az építőipari vállalat végzi. Augusztusban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Heves meElőfordulhat — s nem egy esetben elő is fordul —, hogy a házasfelek a házasságkötésüket megelőzően rövidebb vagy hosszabb időn keresztül együtt éltek, s ez alatt különböző vagyontárgyakat szereztek. A kialakult bírói gyakorlat szerint abból a ráutaló magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előtti élettársi együttélés során közösen szerzett vagyontárgyakat továbbra is közösen használják és kezelik — ellenkező megállapodás hiányában — arra kell következteni, hogy azokat a házastársi vagyonközösség részévé kívánták tenni. Érdemes itt idézni a Legfelsőbb Bíróság 10. 6z. Irányelvét, annak bemutatására, hogy a jogalkalmazás hogyan ítéli meg a házastársi vagyonközösség „intézményét.” „A Csjt. a házastársak vagyoni jogviszonyai rendezésének alapjává a teljes egyenjogúság elvének megfelelően a házastársi vagyonközösség intézményét teszi. E családjogi intézmény jellegéből, a házastársak kölcsönös támogatási kötelezettségének jogi és erkölcsi tartalmából következik, hogy a házastársak vagyoni jogviszonyainak rendezésénél a közös vagyon védelmét fokozatosan szem előtt kell tartani.1” Mindebből tehát az következik, hogy a házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgyakat mindaddig közszerzeménynek, a házastársi vagyonközösséghez tartozónak kell tekinteni, amíg arról be nem bizonyítják, hogy a vitatott vagyontárgy valamelyik házasfél különvagyonához tartozik. A gyakorlatban sokszor vitatott kérdés az, hogy a gyei Tanácsi Építőipari Vállalat nagyfokú leterheltsége miatt a rendkívül kézimunka-igényes bontási munkákat csak jelentős késéssel tudná elkezdeni. Ezért a főépítésvezetőséggel olyan megállapodás született, hogy a bontási munkába vállalatunk szakemberei besegítenek, így a tényleges munka — a HTÉV felügyelete mellett — szeptember 1-én megindult. A jelenlegi helyzetben az elkövetkező időszakokban a folyamatos munka biztosítottnak látszik. A műszaki osztály ezután is meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy a munka folyamatosan haladjon. A telünk telhető segítséget meg fogjuk adni a HT'ÉV- nak. hogy a szerződéskötésben rögzített határidőt tartani tudják. Mivel a dohánygyári bölcsödében és óvodában nemcsak a dohánygyári dolgozók gyermekeit gondozzák, ezért az igazgató elvtárs kezdeményezésére tárgyalás kezdődött a városi tanácscsal arról, hogy a tanács anyagilag járuljon hozzá az építés költségeihez. A tárgyalások eredményre vezettek, és aláírás alatt áll az az együttműködési megállapodás, amely szerint a városi tanács fejlesztési alapjából 3,5 millió Ft-al járul hozzá az óvoda bővítéséhez. Ennek fejébe vállalatunk vállalta 50 nem dohánygyári dolgozó gyermekének gondozását. Reméljük, hogy a VI. öt éves terv első komoly létesítménye mindannyiunk örömére és kényelmére szolgál. mennyasszonytánc során kapott pénz, illetve a házasságkötés alkalmából adott nászajándék — mivel azok ugyan a házasság okából, de legtöbbször még a házassági együttélést megelőzően kerülnek a házasfelek tulajdonába — valamelyik házasfél különvagyonának, vagy már a házastársi közös vagyonhoz tartozónak tekintendő-e. A Legfelsőbb Bíróság mindkét kérdésben kinyilvánította az álláspontját, az alábbiak szerint: „A menn^asszony táncnál kapott pénz, mint a házasélet terheinek megkönnyítését szolgáló támogatás, általában mindkét házastársnak szánt juttatás, az tehát közös vagyon.” Természetesen ezzel az általában érvényes állásponttal szemben bármelyik fél bizonyíthatja, hogy a mennyasszonytáncpénzt vagy annak egy részét a mennyasszonnyal táncoló rokon, barát vagy ismerős kifejezetten neki juttatta. Nagyjából hasonló a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a nászajándék tekintetében is, nevezetesen: „A házasságkötés alkalmából adott ajándék ( nászajándék) a házastársak közös vagyonába tartozik, kivéve, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből vagy egyébként az ajándékozás körülményeiből arra lehet alaposan következtetni, hogy a juttatás csak az egyik házástárs részére történt. E tekintetben a bizonyítás a különvagyonba tartozást állító házastársat terheli.” A következő cikkben a közös vagyon keletkezésével és a különvagyonnal foglalkozunk. dr. Szalóczi György Családjogi ismeretek A házastársak jogai és kötelességei, a házastársak vagyoni kapcsolatai Újlaki Sándor átveszi a Kiváló Dolgozó kitüntetést.
