Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

fl uöröskeresztes műnkéről

A levél, amit karácsony hetében hazára hozott a postás, jólesett!

Nem mondom, hogy vártam már vagy azt, hogy kifejezetten számítottam rá, de azt sem állíthatom, hogy meglepett.

Nem, nem lepett meg, mert már hagyománnyá válik — és meg kell hagyni, jó hagyománnyá —, hogy az esztendő végén a gazdasági és politikai vezetés nevében a vállalat igazgatója köszönetét mond mindazon dolgozóknak, akik az év folyamán kifejtett munkájukkal átlagosan,

Szocialista jogrendszerünkben a munkajog törvényi szintű szabályozása első ízben 1967-ben — az indirekt gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidejűleg — történt meg, az 1967. évi II. törvénnyel. Ez a jogszabály

— a Munka Törvénykönyve

— több, mint egy évtizeden át volt érvényben, lényegesebb módosítás nélkül. A népgazdaságunk előtt álló feladatok megvalósításának elősegítése, a törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok és a jogrendszer általános fejlődéséből adódó követelmények tették most szükségessé a munkajogi szabályok módosítását. Az új szabályok lehetőséget adnak a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának növelésére, fokozzák a dolgozók érdek- védelmét, lehetővé teszik a joganyag könnyebb áttekintését, megkönnyítik a jogalkalmazást.

VÁLTOZÁSOK

Bár a törvényszöveget is érintő módosítás terjedelemben nem jelentős, — mindössze tizennégy paragrafus ahhoz mégis sok, hogy teljes részletességgel valamennyit ismertessük, annál is inkább, mert számos alacsonyabb szintű jogszabály — a végrehajtási rendelkezések körében — szintén módosult.

Célunk az, hogy e cikk keretei között, valamint a következő havi számban megjelenő cikkben a legjelentősebb változások lényegéről adjunk áttekintést.

I. Az általános rendelkezések körében két lényegesebb változás van.

Megfogalmazza a törvénymódosítás — a Polgári Törvénykönyv szabályozásához hasonló tartalommal — a joggal való visszaélés fogalmát. Eszerint „joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével ösz- sze nem férő célra irányul, különösen, ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak vagy törvényes érdekeinek csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.”

A másik változás ebben a körben a munkajogi szabályok rendszerét érinti. Változatlanul alapelv, hogy az elvi, központi jelentőségű kérdéseket továbbra is általános jellegű jogszabály (törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet stb.j rendezze. A részletes szabályozás a munkáltatók hatáskörébe tartozik. E körben a helyi szabályozás lehetősége bővült: a vállalati törvénynyel összhangban említi a módosítás a vállalati szervezeti és működési szabályzatot, mint munkaviszonyra vonatkozó szabályt. További bővülést jelent, hogy az olyan területeken (pl. intézményeknél, ahol kollektív szerződést nem kötnek, a jövőben lényegében a kollektív szerződésnek megfelelő tartalmú munkaügyi szabályzat rendezi az e körben szabályozandó kérdéseket.

KORHATÁR

II. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályok közül jeA levél

vagy azt meghaladó mértékben segítették a vállalati célkitűzések megvalósítását.

Jólesett, hogy erőfeszítéseimet észrevették, hogy számontartják munkámat. Jólesett, hogy nemcsak egy név vagyok a kimutatásban, egy szám a törzskönyvi mutatóban, hogy nemcsak a kartotékon feljegyzett adataim, hanem elsősorban a munkám az, ami jellemez engem az 1138-as törzskönyvi szám mögött álló embert.

lenleg csak azokat ismertetem, amelyek valami módon a dolgozói érdekvédelemmel kapcsolatosak. Ezek a következők :

— A munkaviszony létesítéséhez szükséges alsó korhatárt — a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által kidolgozott nemzetközi egyezménnyel összhangban — a törvény 15 évre emeli fel. A törvény indokolása ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy ez a felemelés egyébként is megfelel a mai társadalmi viszonyainknak. Jelenleg az általános iskolát befejezők közül csak egy kis hányad nem tanul tovább, részükre — jogszabály külön engedélye alapján — továbbra is lehetővé teszik a 14. életévtől kezdődő foglalkoztatást.

— A törvényes munkaidő a jövőben egységesen heti negyvennégy óra lesz. (Illetve bizonyos területeken ennél természetesen kevesebb is lehet, ott, ahol a munkavégzés körülményei azt indokolják.) Ez a munkaidő — a végrehajtásra vonatkozó jogszabály szerint — a munkanapokra egyenlően vagy egyenlőtlenül osztható be, és lehetőség lesz rugalmas munkaidő-beosztásra is.

— A napi pihenőidő — vagyis a munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti idő — az eddigi nyolc óráról 11 órára emelkedik.

— Pontosítja a módosítás azt a korábbi szabályozást, mely szerint a dolgozó nőt éjszakai munkára gyermeke egy éves koráig nem lehet kötelezni. A módosítás meghatározza a tilalom kezdő időpontját, mégpedig úgy, hogy ez a terhesség negyedik hónapja.

— Az eddigi szabályok nem rendezték egyértelműen, hogy abban az esetben,

(2.)

A minőségért való felelősség megoszlása vállalaton belül:

A minőség biztosítása vállalaton belül mindenkire ró feladatokat. A minőség biztosítása nem egyes személyek, vagy egyes szervek feladata, hanem komplex vállalati feladat. A minőségért való felelősség tehát megoszlik, beosztástól függően változik és mindig azt terheli, aki a minőség biztosításából származó kötelességét nem teljesítette, vagy rosszul teljesítette és az neki felróható.

— Nézzük konkrétan ki, miért felel a minőséggel kapcsolatban.

— Az IGAZGATÓ felelőssége:

A vállalat igazgatója anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelős a vállalat által gyártott termékek minőségéért oly értelemben, hogy köteles:

1. a jó minőségű termékek gyártásának előfeltételeit biztosítani,

2. a műszaki ellenőrzés anyagi, tárgyi és személyi feltételeit biztosítani,

Ha eddig talán munkám csak átlagosra is sikerült, — mert lehet, hogy többet is tehettem volna annál, mint amennyit tettem — ígérem, hogy ez évben jobban fogok igyekezni. Mindenesetre én a magam szerény kis területén megteszem a tőlem telhetőt, hogy a vállalat az 1980. évi célkitűzéseit — a nehezebb körülmények ellenére — teljesíteni tudja. És úgy vélem, hogy ezzel az elhatározással nem állok egyedül.

I — B M —

ha a dolgozót az anyagi felelősség körében a vállalat kártérítésre kötelezte, terheli-e a tartozást kamatfizetési kötelezettség. A módosítást követően a kamatfizetési kötelezettség évi 5%-os mértékig fennáll.

KÜLÖN IS

— Végezetül egy olyan szabályról szólunk, amelyet ugyan nem maga a törvény, hanem annak egyik végrehajtási rendelete — a 17/1979. (XII. l.j MüM. sz. rendelet — szabályoz, de nagy gyakorlati jelentősége indokolttá teszi, hogy erre a figyelmet külön is felhívjuk. Nevezetesen arról van szó, hogy a jelen szabályozásig eltérő gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hány napig tartó igazolatlan távoliét miatt lehet a munkaviszonyt a dolgozó részéről jogellenesen megszüntetettnek tekinteni. Az említett jogszabály ezt a vitát oly módon zárja le, hogy „ha a dolgozó munkahelyén egymást követő hat munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti.” Miután azonban abban az esetben, ha a mulasztást a dolgozó utólag kimenti, kérésére a munkaviszonyt helyre kell állítani, ezzel a lehetőséggel megfontoltan kell bánni a jövőben is.

A következő számunkban a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságát segítő szabályokat, a fegyelmi és anyagi felelősséggel kapcsolatos szabályok változásait, valamint a munkaügyi viták intézésével kapcsolatban bekövetkező módosításokat fogjuk ismertetni.

Dr. Jakab Gábor

3. a minőség vállalaton belüli általános helyzetét, a minőségvédelmet és a műszaki ellenőrző szervezet • működését rendszeresen ellenőrizni,

4. a minőség védelmével kapcsolatos büntető rendelkezéseket, a kártérítési kötelezettséget, valamint a társadalmi tulajdon védelméről szóló rendelkezéseket érvényre juttatni.

A FŐMÉRNÖK felelőssége:

A főmérnök felel a jó minőségű termelés biztosításáért, melynek érdekében köteles :

1. a gyártást úgy szervezni, hogy az biztosítsa a jó minőségű termékek előállítását,

2. a termelésben a kiadott technológiai utasításokban előírt technológiai fegyelem betartását biztosítani,

3. a gépek és termelő berendezések olyan állapotban tartásáról gondoskodni, hogy azok biztosítsák a jó minőségű termék gyártását,

4. a termék minőségét meghatározó1 előírásokat és a megfelelő műszaki ellenőrzési utasításokat kidolgoztatni a konstrukciós és techDecember hónapban a Vöröskereszt Szervedet is ösz- szegzést készített az elvégzett, sokrétű munkáról.

Bevezetésként Kiss Mihály- né a vállalat vöröskeresztes titkára szólt a szervezet helyéről és szerepéről társadalmunkban.

Értékelve az 1979-es évet a következőket hallottuk:

— Vállalatunknál 25 fő végzett elsősegélynyújtó tanfolyamot.

— Szülők iskolája tanfolyam megtartása.

— Gyermekév tiszteletére védnökséget vállaltak a tanuló ifjúság részére megrendezett elsősegélynyújtó városi verseny felett, mely a vállalatiunknál került megrendezésre.

Az 1979. évi szociális tervünk közel 3%-os túlteljesítése várható. A tervezett 4,1 millió forinttal szemben 4,3 millió forint lesz a felhasználásúnk.

Az előbb említett rövid értékelés azt mutatja, hogy vállalatunk az elmúlt évben is fokozott figyelmet fordított dolgozói szociális ellátásának javítására, bővítésére. Kétségtelen azonban, hogy gazdálkodásunk a múlt évi, s méginkább holnapi — feltételei között nem volt és nem lesz könnyű a szociális fejlesztés.

Mégis új szociális fejlesztés indul vállalatunknál, a szociális épület rekonstrukciója.

nológiai szervekkel a műszaki ellenőrzési szerv bevonásával.

Üzemvezető, művezető, csoportvezető felelőssége:

Az üzemvezető, művezető és a csoportvezető felelősek a vezetésük alá tartozó termelési részleg termékeinek minőségéért oly értelemben, hogy első fokon felelősek a gyártmány és gyártási dokumentációkban foglaltak (azaz a technológiai fegyelem) betartásáért. Ennek érdekében kötelesek:

1. a dolgozókat a gyártási dokumentációnak megfelelő munkamódszerekre kioktatni,

2. a dolgozók munkavégzését ellenőrizni,

3. a termelési részlegük területén az ellenőrzés feltételeit biztosítani, a műszaki ellenőrzés dolgozóit támogatni,

4. szaktudásukkal, tapasztalataikkal elősegíteni a termelés minőségi színvonalának emelését,

5. a műszaki ellenőrök által feltárt hibaokokat megszüntetni és a selejtes gyártást leállítani.

— „Fiatalkorúak alkoholizmusa” címmel előadás hangzott el.

— Vércukorvizsgálat, vér- nyomásmérés, hallásvizsgálat, valamint nyálkahártyavizsgálat.

— Szocialista brigádok hathatós segítségnyújtása (Szoc. Otthon, iskolák, csökkent munkaképességűeknél, stb.)

— Véradás szervezés május és november hónapban. Az év folyamán összesen 214 fő adott vért, 68 liter meny- nyiségben.

Igény merült fel az elkövetkezendő években a taglétszám növelésére, különösen a KISZ-fiatalok köréből.

Kevés a KISZ-fiatalok véradásnál való részvétele.

— A Vöröskeresztes szervezet és a helyi Polgári VéE körülmény már 1979. évben is komoly feladat megoldása elé állította a vállalat vezetését, az étkezde, az óvoda, majd bölcsőde ideiglenes kitelepítése és a normális üzemeltetés biztosítása. Elmondhatjuk, hogy e nehézségeket sikeresen megoldottuk. ,

Az 1980. évi szabályzók életbeléptetése nem jelenti okvetlenül azt, hogy a szociális kiadások pénzügyi forrásainak jelentős csökkentésével kell számolnunk.

Mi feltétlenül bízunk abban, hogy a dolgozók munka- és életkörülményeinek elért színvonalát biztosítani tudjuk.

— Az igazgatóval együtt a többi felsorolt vezető beosztású dolgozó is anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelős a minőségért. A felsorolt feladatok és felelősségek csak a legfontosabbak, mert ezen kívül még számos felelősség és kötelesség hárul rájuk a minőséggel kapcsolatban.

Természetesen a minőséggel kapcsolatban nemcsak a felsorolt vezető beosztású dolgozóknak van feladatuk és felelősségük, hanem mindazoknak a vezető és nem vezető beosztású dolgozóknak is, akiknek munkaköre a gyártás irányítására, magára a gyártásra és bármilyen vonatkozásban a gyártás előkészítésére kiterjed. Mindezekre a vállalati dolgozókra nézve általánosan érvényes az, hogy mindegyikük felelős a 'saját munkaterületén belül az általa elkövetett mulasztásért, helytelen utasítás kiadásáért, vagy nem megfelelő munkavégzésből adódó minőséghibáért és a keletkezett selejtért, illetve selejtkárért!

— Bukucs —

delem között a munkakapcsolat igen jó.

Néhány gondolat az 1980- as évre a munka tervről:

— Előadások szervezése (Vírusos, influenzás megbetegedések. Daganatos megbetegedések megelőzése. Munkahelyi ártalmak, stb.)

— Terhes anyák fokozott védelme.

— KISZ-tagságnak filmvetítés felmérés alapján.

— Szocialista brigádoknak (Idősek gondozása, szoc. otthon patronálása)

— Egészség- és családvédelem.

— Üjságba felvilágosító cikkek írása.

1981-ben 100 éves a Magyar Vöröskereszt, szívesen venné a szervezet, ha olyan szervezeti tagok jelentkeznének, akik 25—30 éve segítik a szervezet munkáját.

10-szeres véradóknak és aktíváknak Jászi Gusztáv igazgatóhelyettes jutalmakat adott át, akiknek csak gratulálni lehet. Ahhoz, hogy egészségünk, környezetünk az igényekhez megfelelően alakuljanak, az elkövetkezendő időkben is a szervezet minden egyes tagjának, kinek-kinek a saját posztján odaadó munkával kell hozzájárulni.

A munka szerinti elosztás elvének gyakorlati keresztülvitele, a jó értelemben vett anyagi ösztönzés ereje olyan tényezők, amelyektől a termelékenység, a hatékonyabb munka növekedését várjuk.

Azt várjuk, hogy bővüljenek a vállalati alapok, növekedjen a nemzeti (vállalati) jövedelem, s így legyen több a szociális célokra fordítható összegek forrása is.

Szociálpolitikai tennivalóink között az életszínvonal megszilárdításának további emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági építőmunka feladatait — olvashatjuk pártunk XII. kongresszusának, irányelveiben is.

Az üzemegészségügy területén feladatunk a betegségek megelőzése, a munkahelyi, környezeti ártalmak csökkentése, megszüntetése, egyszóval az egészségügyi kultúra emelése.

Fokozott figyelemmel kell kísérnünk és csökkenteni kell azoknak a számát, akik az általános iskola nyolc osztályát nem végezték még el.

Gyorsítani, gyarapítani kell dolgozóink műveltségét,' különös tekintettel a mun- /kások és fiaitalok művelődésére. A természettudományok, a műszaki és társadalmi kérdések iránt az érdeklődést jobban fel kell kelteni és a megnövekedett érdeklődést magasabb színvonalon ki kell elégítenünk.

A szabadidő hasznosítását fontos kérdésként kell kezelnünk, mert ez nagy szerepet játszik a szellemi képességek megőrzésében, az öntevékenység fejlesztésében a személyiség formálásában.

Az 1980. év szociális célkitűzéseinek tükröznie kell a vállalat kollektívájának jogos igényeit, mert annál több az esélye annak, hogy akik azt javasolták és magukénak fogadják el, biztos gondoskodni fognak a megvalósításról is.

— Jászi Gusztáv — igazgatóhelyettes

A Munka Törvénykönyvének módosításáról

Gondolatok a minőségről

Szociális ellátásonk, lehetőségeink