Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Portelet

Tovább folytatódtak az alapszervezetek beszámoló taggyűlései. Az elmúlt hónapban az I-es és Il-es alapszervezet' vezetősége számolt be a tagságnak 5 év munkájáról.

A II. alapszervezet taggyűlésén Bárány Tibor, az alapszervezet titkára elemezte a gazdaságpolitikai munkát, megállapította, hogy a feladatokat maradéktalanul teljesítették. Évről évre annyit termeltek, amennyit a fogyasztóközönség kívánt sok esetben az előirányzottnál többet is állítottak elő.

Hogy a termelést így, és változatlan gépparkkal biztosítani tudták, az nem kis mértékben függött a munkapadok mellett dolgozó kommunisták példamutatásától, a becsületes pártonkívüli dolgozók helytállásától.

Megállapította, hogy a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése területén is eredményesen dolgoztak.

Ahhoz, hogy ezek az eredmények valóra válhattak, közrejátszott a gazdaságvezetés helyesi irányítása, a gazdasági vezetés és az alapszervezet vezetősége közötti harmonikus, egyetértő kapcsolat.

Gyártmányaink minőségjavítása terén is jelentkezik eredmény, elsősorban minőségi mutatók alakulásában. A vállalt 3,65 ponttal szemben minden évben magasabb volt.

Ez azt jelenti, hogy az anyagtakarékosság szem előtt tartásával igen nalíy figyelmet fordítottak a gyártmányok minőségére is.

A szocialista brigádok .munkáját értékelve megállapította, hogy egyre inkább öntevékenyen végzik feladataikat, önállóan fogalmazzák meg ■ vállalásaikat és értékelik teljesítésüket. A területen 16 szocialista brigád tevékenykedik. Számottevő a fejlődésük 5 év alatt. 5 évvel ezelőtt csak 2 brigád rendelkezett Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetéssel, jelenleg 10. Aranykoszorús nem volt, jelenleg 2 van. Az eredmények mellett vannak hiányosságok is. Elsősorban a brigádtagok nevelésében, a szemléletváltozás nem eléggé intenzív mértékű fejlődésében nyilvánul meg.

A DH-munkarendszerről, mint termelést segítő tevékenységről elmondotta, hogy az ágazat területén élő, az üzemrészi akcióbizottságok jól funkcionálnak, egyik legkövetkezetesebb fórum, ahol a termeléssel kapcsolatos minden problémát meg lehet tárgyalni. Törekvésük, hogy minden becsületes dolgozó munkatárs érezze, hogy a feladatok megvalósítása, az elérendő eredmények biztosítása érdekében szükség van a véleményére, javaslatára.

Az agitációs és propagandamunkáról elmondta, hogy az alapszervezet arra törekedett, hogy eleget tegyen a határozatnak. Az, hogy a politikai oktatás —, ha akadnak hiányosságok is —, viszonylag megfelelően zajlik, abban szerepe van annak, hogy a vezetőség rendszeresen napirenden tartja a kérdést, de a párttagság zöme is felismerte a képzés fontosságát.

Az alapszervezet nagy gondot fordított a pártépítő munkára. Az 5 év alatt 18 főt vettek fel a párt tagjai sorába. A KISZ-szervezet munkáját is értékelte a beszámoló. A Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezet jól dolgozott, pedig az 5 éves ciklusban három esetben változott a KISZ-titkár személye. A KISZ-szervezet nem hanyagolja el a politikai nevelőmunkát, Ifjúsági vitakört szerveztek, megtalálhatók a fiatalok a dohányfeldolgozó szakmunkás-tanfolyamon, a technikusminősítőn, gimnáziumi tanulmányokat folytatók között,

Kiemelkedő munkát végez a honvédelmi nevelőmunka terén az Ifjú Gárda-szervezet, mely tagjainak 90%-át a II. alapszervezet adja, kik 1976-ban a KISZ KB Dicsérő Oklevelet, 1977-ben pedig a Kiváló Szakasz címet nyerték el.

A beszámolóhoz észrevételeket tettek. Kuderna Ferenc- né, Szarvas Györgyné, Tóth Tibor, Sütő Zoltán, Szanyi Nagy Mihály, Kocsis József, Gál Jánosné.

Az I. alapszervezetnek Markovics Gyula alapszervezeti titkár számolt be.

Beszámolójában elmondta, hogy az alapszervezetnek termelést segítő és a termelést kiszolgáló feladatok ellátásában van meghatározó szerepe.

Fontos feladatként állították a párttagok is az egyes területek vezetői elé többek között:

— a karbantartási és üzemfenntartási munkák maradéktalan határidőre történő elvégzését, megfelelő és jó minőségben;

— az anyagokkal való megfelelő bánásmódot, raktározást, az osztályokra történő kiszolgálás során is, hogy azoknál szállítás, illetve raktározás közben minőségi romlás ne következzen be;

— törekedni kell a gazdasági feladatok megvalósítására, a takarékosságra, a hatékony és gazdaságosabb munkára. A párttagok lépjenek fel a pazarlók, a felelőtlenül dolgozók ellen.

A beszámolóból kitűnt, hogy nagy súlyt helyeztek a párttagok eszmei-politikai képzésére. Azt vallják, hogy az a párttag, aki politikailag nem képezi magát, nem tudja megfelelően képviselni pártunk politikáját. Ezen a téren az alapszervezet igen szép eredményt mondhat magáénak.

Az 58 fős létszámból 40 fő — 69% — rendelkezik politikai iskolai képzettséggel. Ebből 23 fő a beszámolási időszakban fejezte be tanulmányait, és jelenleg is tanul 5 fő. A kapcsolatuk az I-es Műhelybizottsággal, valamint a Láng Sándor KISZ-alapszervezettel, jó volt. Üléseiken a tömegszervezeti vezetők részt vettek, és a pártvezetőség ajánlásokat tett munkájuk végzéséhez.

A dolgozók szociális helyzetével kapcsolatban a titkár elvtárs elmondta, hogy fejlődés tapasztalható. A szociális terv rögzíti azokat a feladatokat, amelyek az élet és munkakörülmények javítását célozzák.

Csak egy néhányat kiragadva:

— átadták az új öltöző-fürdőt;

— munkaruha, kismamacipő biztosított a dolgozó nőknek;

— a szociális épület felújításának idejére a gyermek- jóléti intézmények és az üzemi konyha megfelelő elhelyezése;

— októbertől főállású üzemorvosa van a gyárnak;

— nyugdíjasokat, gyes-en lévő kismamákat látogatják a szocialista brigádok tagjai.

Az elkövetkezendő időszak kiemelkedő feladatai között szerepelt az 1980. január I-től bevezetésre kerülő új gazdasági szabályozók megismerése.

Továbbra is fontos feladat népgazdasági és vállalati szinten is a tőkés import kiváltása és hazai anyagokkal való helyettesítése.

A taggyűlésen részt vett és felszólalt Molnár József, az MSZMP KB munkatársa is. Az alapszervezetek politikai munkájának hatékonyabb végzésére hívta fel a figyelmet. Beszélt a párt egységéről, az egységes munkavégzéséről, a feladatok egységes értelmezéséről, végrehajtásáról.

A taggyűlés vitájában részt vettek még: Szanyi Nagy Mihály, Nagy Hajnalka, Juhász Lászlóné, Fialkovics István, dr. Domán László, Huszti Ferenc, dr. Jakab Gábor, Takács György, Kocsis József elvtársak.

Ezt követően mindkét alapszervezet tagsága megválasztotta a vezetőségválasztó taggyűlés levezető elnökét, a jelölő bizottság és a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait.

— nagy —

Ifjúsági fórum

December 17-én ifjúsági fórumot tartottak az Egri Dohánygyárban. A rétegtanácskozást, mely vállalatunk nem törzsgárda fiataljainak részvételével zajlott le, dr. Domán László igazgató tartotta.

Egy héttel előtte program- füzetet kapott minden fiatal, melyben az igazgató beszámol vállalatunk ifjúságpolitikájáról, gazdasági eredményeiről, majd kérdések feltevésére és konkrét javaslatok feltárására ösztönzi olvasóit.

A felhívás alapján több mint negyven kérdés érkezett be, melyre a vállalat párt- és gazdasági vezetői, a szakszervezet és a KISZ képviselői válaszolhattak.

Kocsis elvtárs megnyitó beszéde után dr. Domán László a vállalat igazgatója

vállalkozott a kérdések megválaszolására. A kérdések részletekbe menően elemezték a vállalatnál előfordult kisebb hiányosságokat. Szó volt a munkaruha-ellátottság hiányáról, az üdülő jobb kihasználásáról, az új öltözőfürdő vízellátási problémájáról. Bírálták az üzemi ebéd minőségét, rámutattak a szerszámraktár hiányosságaira, melynek szerszámigénye nem kielégítő. Volt, aki a szakmunkásfiatalok képzését tartotta kevésbé szigorúnak. A leányok beilleszkedése dicsérendő, hiszen mindössze egy ijedt meg a három műszaktól közülük, a többi itt dolgozik. A mechanikai műszerésztanulóknál sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet. Évek óta szóbakerül ilyen fórumokon a motozás

alól felmentett dolgozók ügye. Az igazgató válasza erre egy ígéret, melyet a közeljövőben valósítanak meg. A „piros” és ,„zöld” folyosó elve valósul meg a portán, így véletlenszerűen választja majd ki egy kompúter a motozandó dolgozókat. Ez mindenkire vonatkozik majd.

A gazdasági szabályozók módosítása fokozottabb munkaidő-kihasználást és ésszerű takarékosságot követel a vállalat dolgozóitól. Célszerű átcsoportosítás is folyamatban van, mely a termelő üzemrészek szakember- és személyzet-ellátottságát oldja meg. Ezeken a helyeken megfelelő létszámról kell' gondoskodni, hogy vállalatunk további jó eredményeket érjen el — szögezte le az igazgató. — Az újítások is szigorúbb elbírálások alá esnek. Sajnos előfordul, hogy szakembereink rivalizálnak egymással, és ez a célszerű, gazdasági eredményekért harcoló újító mozgalmat hátráltatja. De a jövőben talán megtalálják az összhangot és minden újítás tökéletesebbé, gazdaságosabbá, veszélytelenebbé teszi a termelést.

A kondicionálóterem végső határideje is megszületett. 1980. január 15-e. Ettől a naptól fogva sportolni kívánó dolgozóink igénybe vehetik.

Ez évi tervek között szerepel, hogy a vállalatnál a fokozottabb gazdasági szorítások ellenére 5%-os bérfejlesztést szeretnénk elérni — folytatja Domán elvtárs. — A VI. ötéves terv beruházása a szociális épület bővítése,

melyben 200 személyes óvoda, 50 személyes bölcsőde, 5—600 dolgozót befogadó

kultúrterem és 500 személyes étkezde kap helyet. Előreláthatólag 1981. második felében kerül átadásra. A gáz- fogadóállomás elkészülte után új gázkazánt helyezünk üzembe. Tovább folytatódik ezzel a cigaretta-előkészítés korszerűsítése is. Üj csomagológépet is kap majd a cigarettacsomagolás.

Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e a vállalat vezetői a DOHÉK piackutatásával, Domán elvtárs így válaszolt:

— Tudomásunk szerint a DOHÉK nem folytat piackutatást. Ennek ellenére értékesítési nehézségeink nincsenek, hiszen szerte az országban keresik és szeretik az Egri Dohánygyár termékeit. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy az 1980-ban legyártandó 6,7 milliárd cigaretta is gazdára talál, sőt még kevés is lesz. Vállalatunk korszerű és jól gazdálkodó vállalat és remélem, a jövőben is az marad.

Miután elfogytak a kérdések és ezek megválaszolása a fiatalokat kielégítette, megköszönte a fiatalok aktív részvételét az ifjúsági fórumon és további jó munkát kívánt. Leszögezte, hogy a feltett kérdések hasznosak voltak a vállalat vezetői számára, de hogy ez valóban így is van, azt a jövőnek kell igazolnia.

Teleki Sándor

— A forgácsolókról írj egyszer! Hiszen ha ők nem lennének, megállhatna a termelés — szólított meg egyik nap a barátom.

Valóban. Róluk eddig nagyon kevés szó esett. Valahogy mindig szerényen a háttérben maradnak. Oda vannak „kötve” az esztergagépükhöz, vagy a köszörűjükhöz. Senki sem látja őket csellengeni. Ha egy esztergagép nem forog, azt messziről meg lehet hallani. Nem sok módjuk van a lógásra. Komoly és precíz munkát vár tőlük mindenki, hiszen azon áll, vagy bukik egy-egy gép sima „futása”, milyen pontosak a tengelyek, a fogaskerekek, a parafakések köszörült élei. Egy-két századmilliméter eltérés és a csapágy hamarosan tönkremegy.

Tizenhármán vannak. Kilenc esztergályos, két marós

és két köszörűs. Van munkájuk elég. Főleg nagykarbantartáskor. A vállalat valamennyi termelőgépének alkatrészei megfordultak már

itt. Dolgoznak a szivarra, a cigarettagyártásra, a csomagolásra, a filtergyártásra. Egyszóval, minden forgácstestet, amit meg tudnak gyáron belül csinálni, azt ők készítik.

Sokszor nem kapnak rajzot sem az elkészítendő alkatrészről, hanem kezükbe adják az eltört, elhasznált alkatrészt. Az alapján kell újat készíteniük.

Sokat dolgoznak, olykor vasárnap is, az anyagi elismerés mégis várat magára.

Gyakran kimaradnak a prémiumból, jutalomból.

A legfiatálabbnak közülük kevesebb az órabére, mint a segédmunkásnak, aki a vasat hozza fel neki a raktárból.

De van más probléma is. Az E 400-as esztergagépen például nincs fék. Az nemcsak balesetveszélyes, de nagy időkiesést is okoz. Legnagyobb fordulatról 20 mp alatt áll meg. Ha egy alkatrészt tízszer kell megmérnie, az már több, mint 3 perc időkiesést okoz.

Márpedig mérniük gyakran kell, hiszen selejtet nem adhatnak ki a kezükből. Az ön- ellenőrzés fokozottan érvényes itt. Nem éri meg selejtet gyártani, mert úgyis meg kell csinálni újbgl. Tudják ezt nagyon jól és ebben a szellemben dolgoznak nap, nap után. Céljuk, hogy a lehető legkevesebbet álljanak a gyártóüzemek gépei. Amikor a gépek jól futnak, gondoljunk rájuk is, a forgácsolókra, mert nem csekély részük van benne.

— T —

Röppen a forgács

H keszletgazdalkodas

gondjai és feladatai

A magyar népgazdaságban évek óta tartó kedvezőtlen tendencia a vállalati készlet- állomány folytonos növekedése. Természetesen ebben a növekedésben része van annak, hogy az ipari termelés is egyre növekvő tendenciát mutat, de ez nem indokolja teljes mértékben a készlet- növekedésben tapasztalt dinamikát.

Amíg ugyanis a bruttó termelési volumen mintegy 6%-os, addig a készletek több mint 9%-os mértékű növekedését tapasztalhatjuk.

EZ IGEN KEDVEZŐTLEN, hiszen a nemzeti jövedelemből a készletnövelésre fordított hányad 1978-ban pl. 8% volt, 1979-ben pedig szintén ilyen nagyságrendű, bár a növekedési ütem valamit mérséklődött.

Jellemző, hogy a készletek nemcsak a készletellenőrzés (az iparban általában aug. 31.) időpontjában nőttek, hanem az év egész időszakára jellemzőek voltak és nemcsak abszolút mértékben, hanem fajlagosan is.

A készletnövekedési ráta ilyen ütemű növekedése nemzetközi mércével mérve igen rossz. Mert pl. amíg Magyarországon — egy tízéves

időszakot tekintve — a bruttó hazai termék 4,8%-át fordítottuk készletnövelésre, a tőkés országokban addig csupán 1,3%-ot fordítottak erre.

Milyen okok hatnak?

Ha biztonságos a kínálat, akkor rendszerint a kereslet megegyezik a szükséglettel. Ha viszont a kínálat időnként elégtelen, a kereslet ezt még azzal is tetézi, hogy a „biztonság” érdekében a szükségleten felül készletez.

Tehát egyik okként a kereslet-kínálat egyensúly zavarai jelölhetők meg.

A felhasználói készletezést, mint túlbiztosítási okot, jól jellemzik azok a ’ számok, amelyeket Fábri Ervin, a Pénzügyi Szemle decemberi számában megjelent cikkében közöl, eszerint az ipar- vállalatok készleteiknek 70— 72%-át az állandóan vásárolt anyagkészletekben tartják lekötve, elvonva más- honnét, ezeket az anyagokat népgazdasági szinten többletkészletezési kényszert teremtve ezzel.

HA SAJÄT készleteinket tekintjük — néhány vonatkozásban ugyan eltérünk az iparban tapasztalt tendenciáktól — lényegében azonos

problémákkal találkozunk. Bár az élelmiszeripar, s ezen belül a dohányipar olyan speciális problémával is küzd, hogy a mezőgazdaságban megtermelt — tervezettnél olykor lényegesen nagyobb mennyiségű — nyersanyagot fel kell vásárolnia, s értékesítésig készleteznie kell. Ez azzal a jelentős hátránnyal jár, hogy a készlet- növekedés miatti, a forgóalap feltöltést a fejlesztési alapból kell fedezni, ezzel is megnyirbálva az egyébként is szűkös fejlesztési lehetőségeket.

Az 1979. éves számok tükrében — óvatosan ugyan, de — azt lehet mondani, hogy némi javulás jelentkezik. Ezek természetesen nem spontánul alakultak így, hiszen köztudott, hogy az ipari termelés növekedési üteme is lassult, másrészt különböző központi intézkedések is hatottak.

1980. január 1-től megszűnt az eddigi 5%-os mértékű eszközlekötési járulék. Felvetődhet a kérdés, hogy nem vezet-e ez a vállalatoknál újabb készletnövelési hajlamhoz?

Ha nemleges válasz kifejezetten nem is adható, a

kérdésre, mégis úgy lehet válaszolni, hogy: aligha.

Hiszen az eddigi évi egyszeri készletszint-ellenőrzést ezentúl a negyedévenkénti ellenőrzés váltja fel.

MÁSRÉSZT AZ ŰJ köz- gazdasági szabályozórendszer más vonatkozásban is sokkal szigorúbb feltételeket szab a vállalati nyereség létrehozásában és az abból való vállalati részesedést illetően.

így prognózisként úgy ítélhető meg, hogy ezek a jövőben a készletnövekedés ellen jó fékként hatnak.

TERMÉSZETESEN elsősorban arra van szükség, hogy a vállalati készletgazdálkodás rugalmas és ésszerű legyen. Ez fontos nagyban! Kicsiben pedig az, hogy ne zárjunk a fiókokba olyan szerszámokat, eszközöket, alkatrészeket, anyagokat,

amelyre „jó lesz ez még” jelszóval lehet, hogy hosszú időn át nem lesz szükségünk. Bízzunk az anyaggazdálkodókban, hogy beszerzik nekünk, ha szükség lesz rá!

Bárdos Miklósné dr. vállalatgazdálkodási ov.

<€ra8i«31frigixi8i>g8pqgBggMSxi8DgSi>a®Dggi)flgi^ DOHÁNYGYÁR ^K®<8DC®D 5