Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

Amikor a tűz nem barátunk! A tűzveszélyes anyagok és egyéb szénhidrogének el­terjedésével növekedtek, s növekednek a tűzesetek szá­mai. Egy pár adattal, s tűz leírásával szeretném a He­ves megyére vonatkozó 1979. évi tűzkár-statisztikát be­mutatni. A megyében lévő állami tűzoltóságot 939 esetiben riasztották. Tűzesetek szá­ma 1978-ban 281 volt, 1979- ben 323-ra növekedett. A kárénték 7,7 millió Ft. de az összveszteség eléri a 100 milliót. Tanulságként egy-két példa: — Január 4-én Hevesen, egy garázsban porszívóval fejtettek üzemanyagot. A benzin aiz elektromos szik­rától begyulladt, s egy 8 éves gyermek tűzhalált szenvedett. — Október 9-én, a nagyrédei .,Szőlőskert” Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet hűtőházában robbanás történt. Két szak­munkás életét vesztette és egy ember súlyos égési sé­rülésit szenvedett. A tűzkár 2 715 000 Ft volt. A kelet­kezési ok: fokozottan tűz­és robbanásveszélyes ra­gasztóanyag felkenésénél hegesztettek. Megszívlelendő dolog mindanmyiunk számára, s ezért fontos a tűzvédelmi rendeletek és utasítások betanítása, a munkahelyen épp úgy, mint otthon. A törzsgárda-szabályzat módosításáról Pa I yazatok Vállalatunknál már hagyo­mány, hogy minden évben meghirdetjük az .,Alkotó If­júság” és a ,,DH”-pályázaitot. A KISZ Központi Bizott­sága által kezdeményezett Alkotó Ifjúság pályázat — a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom szerves részeként minden fiatal (35 évnél nem idősebb) számára lehetőséget ad az alkotókész­ség kibontakoztatására, pá­lyamunkák készítésére. A fiataloknál szerzett ked­vező tapasztalaitok hatására, 1978-tól, minden külső ösz­tönzés, előírás nélkül, a do- hányiparban egyedül a mi vállalatunk, rendszeresen ki­írja az idősebbek (35 éven felüliek) részére a ,,DH”- páiyázaltot. A feltételek ha*, sonilóak a fiatalokéhoz, de itt nem lehet képzőművésze­ti alkotásokkal indulni. A pályázatok népszerűsé­gét bizonyítja egy pár 1979- re vonatkozó számadat. beadott pm. résztv. száma A. I.-pályázat 18 22 DH-pályázat 10 17 A többségükben komoly, jól hasznosítható pályamun­kák igen nagy haszn ára van­nak a vállalatnak Új ötle­tek, elgondolások látnak napvilágot. Felszínrehozásuk, megvalósításuk mindany- nyiumk érdeke. A dr. Huszti Ferenc el­nökletével működő bíráló bizottság örömmel végezte ebben az évben ás felelősség- teljes munkáját. Bírálatkor több dolog kiderül a válla­lat vezetősége számára, töb­bek között: — mely területeken, mi­lyen fejlődésre lehet szá­mítani, — melyek azok a szervezeti egységek, egyének, akikre a fejlődéssel kapcsolatban alapozni lehet, — a fiatalok mennyire bír­ják a versenyt az idő­sebbekkel. stb. Ezekre és még sok más hasonló kérdésire mindenki megfogalmazhatja a választ, ha megnézi az áprilisban megrendezendő kiállítást. Már most nyilvánvaló azon­ban, hogy az újak köziül jól debütált Tóth Imre villamos üzemmérnök, a régi pályá­zók közül pedig Liptai Ti­bor fejlesztő technikus ter­mékenysége — és eredmé­nyessége — egyedülálló. A SZOT ELNÖKSÉGE a törzsgárda-mozgalomra vo­natkozó szabályozások to­vábbfejlesztéséről a múlt év novemberében meghozott ha­tározatában megállapította, hogy törzsgárda tagjainak fokozottabb megbecsülésével kapcsolatban korábban kia­dott irányelvei elősegítették a törzsgárda kialakulását, — megfelelően hozzájárultak a fizikai munkások és általá­ban a nem vezető beosztá­súak indokolatlan munka­hely-változásainak csökkené­séhez, munkahelyi hűségének honorálásához. A határozat a továbbiakban leszögezi, hogy a jövőben a törzsgárdába tartozás feltételei között az eddiginél kiemeltebb szere­pet kell kapnia a munkatel­jesítménynek, a fegyelmezett jó munkavégzésnek is. — A törzsgárdatagság elnyerésére vonatkozó feltételek között a jövőben — a vállalattal mun­kaviszonyban töltött idő mel­lett — döntő szerepet kell kapnia a kötelességnek, az átlagosnál lelkiismeretesebb teljesítésnek, a munkafel­adatok jó és pontos ellátásá­nak, a termelőmunkában va­ló példamutató, fegyelmezett részvételnek. Elmondhatjuk, hogy törzs- gárdaszabályzatunk eddig is nagy hangsúlyt fektetett ezeknek az elveknek az ér­vényesítésére. Ennek ellené­re — egyes részletekben — mégis indokolt volt a törzs- gárdaszabályzat módosítása, s különösen indokolt volt a tagsággal együttjáró — és a kollektív szerződésben kör­vonalazott — kedvezmények és juttatások biztosításának illetve megvonásának felül­vizsgálata és részbeni újra­szabályozása. a módosítások lénye­ge az alábbiakban foglalha­tó össze: A törzsgárdatagság feltételei között új rendelke­zés — a munkaerő hatékony foglalkoztatásának az igénye tette szükségessé a felvételét — hogy az is törzsgárdatag lehet a vállalatnál, akit a tervszerű, szervezett munka­erő-átcsoportosítás folytán a vállalat áthelyezéssel vett át, — természetesen, ha az illető dolgozó áthelyezése előtt is törzsgárdatag volt. A törzsgárdaszabályzat az áthelyezés néhány esetében — így az előbb ismertetet­tekben is — automatikusan figyelembe veszi az áthelye­zés előtti szolgálati éveket a törzsgárdaévek számításánál. Az áthelyezés egyéb esetei­ben azonban eddig 3 évi vá­rakozási idő volt szükséges az áthelyezés előtti évek fi­gyelembevételéhez. A módo­sítás eredményeként ez a várakozási idő most 5 évre emelkedett. A kollektív szer­ződés módosításának ismer­tetésekor leírtuk, hogy azo­kat milyen okok tették szük­ségessé. Lényegében ugyan­ezen okok miatt módosult egyes törzsgárda-juttatások mértéke is. —A törzsgárdatagok juta­lomszabadsága — ami a törzsgárdatagot a meghatáro­zott fokozat elérése évében illeti meg — kisebb mérték­ben csökkent, eddig 3 és 9 nap között mozgott, most a legalacsonyabb mértéke 2 nap, a legmagasabb pedig 6 nap. Módosult a folyamatos munkaviszonyban töltött évekhez és a törzsgárda- évekhez kapcsolódó többlet­részesedés mértéke is. Eddig — még ebben az évben is — a dolgozók bizonyos — 5%- tól 35%-ig terjedő többlet­részesedést kaptak a válla­latnál eltöltött munkaviszo­nyuk alapján — s ezen túl a törzsgárdatagok további — 2%-tól 25%-ig terjedő több­letrészesedésben is részesül­tek. — A módosítás ezt úgy változtatta meg, hogy a vál­lalatnál eltöltött időhöz iga­zodó mértékű többletrészese­dést eltörölte, ugyanakkor a törzsgárdatagság éveihez kapcsolódó többletrészesedés mértékét jelentősen felemel­te, — a legalacsonyabb mér­tékét 10, — a legmagasabbat pedig 60%-ra. — A törzsgárdatagság foko­zott elismerését fejezi ki az a módosítás, mely szerint az 53. életévüket betöltött nő-, és az 58. életévüket betöltött férfi törzsgárdatagbk nyugdí­jazásukig havi 200,— Ft pót­lékban részesülnek. Ezt a pótlékot korábban a nem törzsgárdatagok is megkap­ták. A bevezetőben utaltam rá, hogy a juttatások előfeltéte­le a kötelességek teljesítése. Ésszerű tehát, hogy aki a kötelességét nem teljesíti, fe­gyelmezetlen, vagy kifejezet­ten fegyelemsértést követ el, az a juttatásokban ne, vagy csak korlátozott mértékben részesüljön. Ezért írja elő a most módosított kollektív szerződés, — hogy — a „megrovás” és a „szigorú megrovás” fegyelmi bünteté­sek kiszabásának évében a kedvezményeket és juttatáso­kat 50%-kal csökkenteni kell; — ezeknél súlyosabb fegyel­mi büntetés alkalmazása esetén a fegyelmi bünte­tés kiszabása évében a törzsgárdatag a törzsgár- datagsághoz fűződő ked­vezményekben és juttatá­sokban nem részesülhet; — ugyancsak nem részesül­het a törzsgárdatag a törzsgárda juttatásokban, illetve kedvezményekben ha 3 ízben igazolatlanul késett, illetve ha egy íz­ben igazolatlanul mulasz­tott, a késés illetve a mu­lasztás évében; — az „idős dolgozók pótléka” címén 53. illetve 58. éves koruk elérése után havi 200,— Ft összegű juttatás­ban részesített törzsgár- datagoktól meg kell von­ni a pótlékot, amennyiben jogerősen fegyelmi bünte­tésben részesülnek, a fe­gyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől kezdődő ha­tállyal. Sz. Gy. Könyvespolc A BUDAI VÁR ÉS OSTROMA. Egri szerző, Sugár István könyvét ajánljuk az olvasóknak. A szerző így ír az érdekes kötetről: A kép, melyet Buda váráról rajzolok, komplex módon vá­zolja fel a budai Várhegynek és környékének múltját a pre- hisztórikumtól a főváros 1944—45 ostromáig. Nem csu­pán a hadiesemények leírását kapja kézhez a kötet olva­sója. Fellebbentem a fátylat a vár születésének rejtélyéről folyamatosan nyomon követem kialakulását, fejlődését, sőt a palota XVIII—XIX. századi kiépítésére is fényt derítek. Felvázolom a palotának a második világháború barbár pusz­títása utáni újjászületését is. melyek során a magyar kirá­lyok székhelyéből a magyar kultúra és tudomány fellegvára lett. A sok századot felölelő küzdelemből úgy vélem, jól kitű­nik a haditechnika, a harcászat és hadászat fejlődése a XIV. századtól a XX-ig, a kőgolyóvető géptől a sorozatvetőig. A harci események hátterében megismerhetjük a hadjáratok, hadseregek szervezését, lőszer- és élelemellátásuk utánpót­lásának problémáit, a csapatok sorait tizedelő járványokat. Felvonulnak a küzdő felek dunai hajóhadai, s tanúi lehe­tünk néhány nagyobb folyami ütközetnek és partraszállás­nak is. A kötetet a várról, az ostromműveletekről és a hadjára­tokról nagy számú vázlat s 1200 darab fénykép-illusztráció teszi teljessé. A GALERI „BECSÜLETE.”. A regény eseményei a „ban­daszellem ’ logikájának megfelelően könyörtelen törvény- szerűséggel követik egymást. Nem csoda, hogy a galeri, ame­lyet eleinte a „menő fej”, a bandavezér „csaja” iránti cso­dálat, később a főnök csimpánzszerű ökleinek csapásaitól, illetve a majomagyának tekervényeiben megforduló gálád fondorlatoktól való félelem gúzsa tart össze, egyre mélyebb­re és mélyebbre süllyed a társadalmi értékek skáláján, sőt, saját szemében. Tanulmányút a Szovjetunióban Több éve már, hogy felső­szintű vezetőképző tanfo­lyamra küldtek. Tanfolyam­vezetőnk Kiss Zoltán elv­társ, a program ismerteté­sekor említést tett arról, hogy a tanfolyamot külföldi tanulmányúttai fejezzük be. Az év végén eleget tet­tünk a különböző vizsga-kö­telezettségeknek és befeje­zésképpen mindenki kézhez kapta bizonyítványát. A tanulmányút elég soká­ig váratott magára, már nem is reméltük, hogy megvaló­sul, — de három és fél év múltán az ígéret valóra vált. A MÉM. Mérnök — és Ve­zetőképző Intézet a tanul­mányutat megszervezte, a vállalat vezetősége a tanul­mányúton való részvételemet engedélyezte. Ferihegy 10.20 h helyett 12.10 h-kor indúltunk, zuho­gó esőben az NA 62 Aerof­lot 320-as járatával. Fent 10 ezer kilométer magasság­ban ragyogó napsütés foga­dott bennünket■ Ez volt az első légi utam. a fent látot­tak minden, képzeletet fe­lülmúltak. Xjticélunk: Moszkva Se_ remetyevói repülőtér, távol­ság 1700 kilométer. A légikisasszonyok hideg- konyhai készítményeket, frissítőket szolgáltak fel. A Seremetyevói repülőté­ren a vámvizsgálat után a szovjet Intourist képviselő­jével, csoportunk vezetőjé­vel találkoztunk, majd au­tóbusz vitt át a Dobegyevói repülőtérre. Moszkvát száznegyven ki­lométeres autópálya veszi körül. Az autópályán utaz­va pillantottuk meg azt a helyet, ahol a második vi­lágháború idején a németek legjobban közelítették meg Moszkvát, valamint a Kreml tornyát és a Lomonoszov egyetem kimagasló épületét. Óránkat előbbre állítot­tuk két órával, a moszkvai időzóna szerint. A repülőtéren vacsoráz­tunk, ismerkedtünk az oro­szos ételekkel. Az állandó, új élmények közepette vártuk indulásun­kat Jerevánba. Az új mű­szeres vizsgálat után a TU 154.es típusú utasszállító gépbe szálltunk, a gép kapi­tánya köszöntötte az uta­sokat az örmény Köztársa­ság Aeroflot gépén. Moszkvától Jereván 1950 kilométer- Virradatkor ér­keztünk az örmény Köztár­saság fővárosába, Jerevánba. Jereván a Kaukázus égbe­nyúló hegyei között terül el, az első látásra is lenyűgö­ző volt. Óránkat újabb egy órával előbbre kellett állí­tanunk. Az örmény Köztársaság lélekszámú 3 millió. A fővá­rosban 1 millióan élnek, a világban szétszórtan 3 millió örményt számlálnak. Fővárosuk újjászületőben van, sok az új épület, ez a jellemző az új Jerevánra. Fővárosukat nagy gonddal építik, szépítik. Építési anya­guk általában a tufakő. A tufakő sokszínű árnyalata­inak, sárga, barna kombi­nációt, vagy egy színt al­kalmaznak épületeiken. Jerevánban egyetem és 10 főiskola működik, itt ta­lálható az örmény Tudo­mányos Akadémia is- Felső- oktatási intézményeiben sok külföldi fiatal tanul. Az örmények tisztelik a hősöket, az emlékművek so­ra is bizonyítja ezt az érzést. A hatalmas szobrok a ma­gasba szöknek, messziről láthatóak, általában csúcso­kon állnak. Sok az új modern szálloda. Mi a Dvin Szállodában kap­tunk helyet. Szállodáikat az örmény Köztársaság volt fővárosairól nevezték el. Vi­haros történelműk során fő­városuk többször változott. Jártunk az örmény Nemze­ti Múzeumban és ott láttuk Dvin város makettjét, mely jelenleg török terület. Jereván a tenger szintje felett 1000 méterre, a kör­nyező kisvárosok, több mint 2000 méter magasságban te­lepültek, de a hőmérséklet mindig 40 Celsius-fok körül ingadozik, még az éjszaka sem hozott enyhülést. Az Ararát mégis örök hó­sipkát hord. Jártunk Ecsmiadzinban is, az örmény kultúra, a gre­gorián kereszténység 1600 éves központjában- A kato­likusnak nevezett székes- egyházban láthattuk azt a deszkadarabot, amely állí­tólag Noé bárkájából való. Noé bárkája a vízözön után az Ararát csúcsán akadt meg — így tartja a legenda. Armenia — Örményország — a múlt század elején lett Oroszország része, majd a Nagy Október ezen a tájon is lehetőséget nyitott az új társadalmi rend megterem­téséhez. Legutóbb, 1915-ben a tö­rökök bosszúja pusztított az örmények között. Több, mint másfél millió örményt sem­misítettek meg módszeres kegyetlenséggel. Az emlé­kükre emelt kegyhelyen ma örök láng lobog és az ősi dallamok sirató hangjai szállnak fel a modern stílu­sú emlékmű gránit oszlo­pai közül. (Erről a tragédiá­ról szól Franz Werfel regé­nye, a „Musza Dagh 40 nap­ja.”) Az örmények szétszóród­tak szinte a világ minden tájára, de gyakorta hazalá­togatnak, bárhol éljenek is, megőrzik anyanyelvűket és régi szokásaikat. Nagyon híres az örmény rádió. Mindent tud és min­denre ad választ. A törökök kifogásolták miért van az örmény címerben az Ararát hegye- A jereváni rádió vá­lasza: miért van a török cí­merben a félhold, amikor nem is az övék? Egy másik: megkérdezik a rádiót, melyik a világ leg­szebb városa. Természete­sen Jereván. Hány bomba kell az elpusztításához? — Tbiliszi szebb város. Nagyon híresek pohárkö­szöntőik. A tramada van az asztaltőn. ö irányítja a kö­szöntőket Íme egy anekdota: A kádi egy alattvalójának megengedi, hogy ő maga válasszon büntetést. A szolga meditál: vegye el az életét, elmúlt 40 éves, felnevelte családiát, már nem nagy kár érte.. .vegye el a csa­ládját. mén lehet új család­ja- .. barátiát veaue el, nagy dolog az igazi jó barát el­vesztése, de ő tud találni újabb igazi barátot. A szol­ga azt mondja, hoav bármi­lyen büntetést adhat, csak a reményt ne vegye el. — fialkovics — A tehetőség ebben az év­ben is adott a bemutatkozás­ra, a bizonyításira, anyagi és erkölcsi elismerésre. 1980- bam is kiírja a vállalat az Alkotó Ifjúság és a DH-pá- lyázaitot. Reméljük, hogy mind a pályázóik, mind a válilatot (miindannyiuek) szá­mára hasonló sikerrel, mint aiz elmúlt években. Kemesizitessy Ferenc A filter minőségéért Az új módszerek alkal- s mazása gyorsabb fejlődé- < sünket szolgálja az élet minden területén, így gyá- > runkban is. Korábban elég sok prob- s léma, panasz volt a filter minőségével, különösen a í cigarettagyártás részéről. Ez érthető is, mert ők is csak akkor tudnak kiváló eiga-| rettát gyártani, ha a félté-! telek biztosítottak, illetve í megfelelnek minden tekin-) tetben a követelményeknek.; A filtergyártás vezetői, < dolgozói szívvel-lélekkel,? kitartó munkával azon fá- > radoznak, hogy panaszmen- j tes, jó minőségű filtert ad- ( janak a társosztályoknak.) Ezt igazolja az is, hogy / sok módosítással próbálták ? a filter minőségét javítani. ) Miket tettek érte? Először is, a munkáslétszám állan- i dósult, mert eddig létszám- í hiánnyal küszködtek, ami elég nagy gondot okozott.) A műszál minőségének ja- 1 vulása, mint alapanyag, a szovjet krepp-papír, ami í rendkívül előnyös feldolgo- ) zás szempontjából de a pé- S esi krepp-papír minősége is í javult, a vele dolgozók örömére. Az import szalag pedig > egyenesen csodákat művel 1 a filter kialakításánál a kő- < vetelményeknek megfelelő- l en alakítja a filtert, nem ) ovális a formája. Sok intézkedés történt a \ ragasztó és burkolópapír j minőségének javulása érdé- ) kében is, mert volt rá pél- í da, hogy sok szétnyílott fii- ( tér volt a DH-ládában. ( Rendkívül ügyes kezde- j ményezés, a Solex átmérő- s ellenőrző beszerzése, fel- > szerelése, mert ez a műszer ? sok vitát és nézeteltérést, < de főleg filterátmérő prob- ; lémát szüntette meg. Az acetát gép elkészítése t pedig a filtergyártás előbb- i rehaladását jelenti és azt < hiszem, hogy különösebb í kommentár nem kell ahhoz, S hogy leírjam mit jelent az itt dolgozó műszerészek, < dolgozó nők tenniakarása a ' jobbért. Természetesen problémák. > hibák ezentúl is lesznek, ) de úgy gondolom, hogy az < okos, értelmes kezdeménye- l zés mindenkor meghozza > gyümölcsét. Balázs Béláné í 4 DOHÁNYGYÁR ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©f«3©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©£

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom