Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
FELHÍVÁS Brigádkirándulás Szegedre lfetelkedősoroiat Vetélkedősorozatot indítunk. Lapunkban 6 hónapon át 13-\-l kérdést találhatnak. Benevezni a kérdésekre adott válaszokkal lehet, melyet minden hó 25-ig kell Véghné Barta Juditnak leadni. A hat fordulóban szerzett pontok alapján a legjobb eredményt elért 8 brigád vesz részt a döntőn. 1980. december elején. A témakörök elsősorban Egerhez kapcsolódó történelmi, irodalmi, képzőművészeti, munkásmozgalmi kérdések. Várjuk minél több brigád jelentkezését. Az első forduló kérdései: 1. Ki alapította az egri püspökséget? 2. Minek emlékét őrzi a várban, a Kálvária-dombon álló három kereszt, ki állíttatta? 3. Az egri várat kb. mikor kezdték építeni? 4. Ki írta? „Egriek, vitézek, végeknek tüköri. Kiknek vitézségét minden föld beszéli: Régi vitézséghez dolgotokat veti. Istennek ajánlva legyetek immár ti!” 5. Feltehetően kinek az 1569-ből származó tervei kerültek Gárdonyi kezébe a vár megerősítéséről, amelynek alapján az „Egri csillagok”-ban megrajzolta a vár képét? 6. Mikor élt Fazola Henrik, s hol találjuk keze munkáját a városban? 7. Fazola Henrik öccse, Lénárd is a városban telepedett meg, mely épületek őrzik emlékét? 8. Ki volt Hell Miksa, s neve hogyan kapcsolódik a Líceumhoz? 9. Mikor járt Petőfi Sándor Egerben? Mely versei tanúskodnak ittlétéről? 10. Mikor ért Egerbe az 1848. március 15-i pesti forradalom híre, s mikor alakult meg a városban a nemzetőrség? 11. Mikor alakult meg a Heves megyei Szociáldemokrata Párt szervezete? 12. Az 53. szovjet hadsereg jobb szárnyán támadó 27. hadsereg egységei mikor érték el Heves megye határát, s mikor szabadult fel Eger? 13. Mi volt a címe, s mikor jelent meg a felszabadulás utáni első demokratikus lap a városban? 13-\-l. A magyar irodalomban kinek a neve köthető valamilyen szempontból Egerhez? Beküldési határidő: május 25. — Művelődési Bizottság — 1980. március 6, 7, 8'án Szegeden volt a Zrínyi Ilona szivarágazatii szocialista brigád kirándulni. Sok kellemetlen apróság előzte meg eztt a kirándulást. Több brigád társiünk beteg volt ezekben a hetekben, és kétségessé vált, hogy egyáltalában el tudunk-e indulni. Végre összeállt a csapát és elindulhattunk níagy várakozással és örömimßl ebbe a számunkra még ismeretlen városoa. Másotoxl mar hallottuk. hogy Szeged milyen gyönyörű város és még jobban felkeltette érdeklődésünket. Az első nap a délutáni órákban érkeztünk meg és elindultunk a szállásunk felé a Camping Motel-ihez. Barátságos, hangulatos, fűthető faházakban aludtunk. Jó hangulatunkat még az időnként eleredő havaseső sem tudta elvenni. Másnap reggel üzemlátogatáson vettünk részt a Szegedi Cukorgyárban- Nagyon érdekes volt a gyár, számunkra egy teljesen ismeretlen technológiát ismerhettünk meg. A gyárban 200-an dolgoznak, többnyire nők, elég nehéz körülmények között, habár most folyik az üz,em rekonstrukciója. és ennek Során igyekeznék modernebb gépeket is üzembe helyezni, hogy ezzel is megkönnyítsék az ott dolgozó nők helyzetét. Az eddig jobbára kézzel végzett folyamatokat is gépesítik. Az üzemlátogatás után egy hangulatos kis halász- csárdában ebédeltünk. A délutáni órákban 'ellátogattunk a szegedi Móra Ferenc emlékmúzeumba. Nagyon szép épület a múzeum, sok kiállítóhelyiséggel rendelkezik. Egy időben tekinthettük meg a fhonfogMáskori feltárások anyagait, a régi Szeged környéki emberek életét bemutató 'kiállítást, valamint nagy miagyar festőink képeit, pl. (Csók Istvánt Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula stb.). Egy egész délutánt töltöttünk el ebben a lenyűgöző múzeumban. A kirándulásunk harmadik napjának délelőttjén ismerkedtünk a város nevezetességeivel- Megtekintettük a Szegedi Dómot és környékét. Ellátogattunk Szeged híres piacára. Elcsodálkoztunk, mikor megláttuk azt a hömpölygő tömeget, akik a piacon nézelődtek, vásároltak. / Sajnos nem volt túlságosan sok időnk, mert a déli órákban indult haza a vonatunk. (Kissé lelfáradva, de élményekben gazdagon tértünk haza az esti órákban Egerbe. Balogh Imréné Az 1980-as év első megyédének gazdasági, gazdálkodási eredményedről számolhatunk be. A legfontosabb mutatókat vizsgálva kedvező képet kapunk. Cigarettatermelésünk 1845 Mdb volt, ami 100 Mditrbal magasabb a bázisnál (5,7%) és 145 Mdb-bal a programnál is, (8,5%). A program túlteljesítésének megint kiemelkedő jelentősége lesz, hiszen éves szinten 300 Mdb túlgyárltóst vállaltunk. Mint látható, ennek időarányos részét bőven teljesítettük. A termékösszetétel a túlgyártásnak megfelelően változott. A programtól lényeges elmaradás 2 fajta gyártmánynál van, amelyből a legfontosabb az 50 Mdb Marlboro cigaretta kiesése, amelyre az import anyagok szállításának elmaradása miatt került sor. Lényeges túlgyártás a filteres Symphomiánál (120 Mdb) a Románcnál (52 Mdb) és Helikonnál (35 Mdb) mu- tátkozik. Szivargyártásunk 8267 ,edb-ra alakult, ami 10,8 %"kal haladja meg a bázist, és 0,6 %-kal a programot. Ez kétségkívül szép eredmény, de rögtön hozzá Ikell tennünk, hogy e nagy fejlődés eléréséhez hozzájárult a tavalyi viszonylag alacsonyabb termelés is. A filtergyártás termelése a tényleges szükségletnek megfelelően alakult. Készáru termelési értékünk 243 538 eFt-ot ért el. Ez 6,8 %-kal magasabb, miint a 'bázis lés csupán 2,2 %-kal több a programozott- nál. Mint látható ez lényegesen elmarad a termelés naturális mutatóinak túltel* jesítési arányától. Ennek oka a Marlboro termelési értékének kiesése, hiszen e cigarettafajta termelői ára nagyon magas. Ezt bizonyítja, hogy míg az első negyedéves termelési programban a Marlboro mennyisége 2,9 %-ot jelentett, addig iaz értéke az ösz- szes gyártmány temetési értékének 10,3 %-át teszi ki. A terméksoros termelési érték 12134 eFt-os mértéke már jobban megfelel a tényleges teljesítménynek. Ez 8,4 %-kal több a bázisnál és 7,5 %-kal a programozott értéknél- Létszámgazdálkodásunkban pontosan ,,hoztuk” a -kívánt 1047 főt, és ezzel együtt a 15 fős csökkenést az előző évhez képest. Termelékenységi mutatóink egyértelműen javultak, mind a bázishoz, mind a programhoz. Munkaversenyvállalásainkat tekintve azt láthatjuk, hogy továbbra is fennáll a kedvező irányzat ia (teljesítésre. Dohányanyag megtakarításunkat te* kiinitve a vállalás teljesítése biztosított. Hasonlóképpen biztos teljesítésre kerül a minőségre illetve a cigarttagyártási selejt csökkentésére tett vállalásunk is. Március 22-én két kongresszusi műszakot tartottunk, amelynek munkabérét az egri gyermekiintézmények javára ajánlottuk fel. Ennek eredményeiről lapunkban részletes jelentést találnak olvasóink. Április 3-án tartottuk vállalatunknál a szokásos „nagy” ünnepséget, ezúttal — az eddigi gyakorlattól eltérően — a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolva a munkaversenyben kiemelkedően működő kollektívák, és dolgozók értékelését, jutalmazását. Ezen az ünnepségen adták át -6 üzemrészünknek a „szocialista üzemrész” megtisztelő címet, és 47 brigádunknak, a szocialista brigád cím különböző fokozatait. Takács György Üzemgazdaságii csoportvezető Munkát ünnepelve a 35 éve szabad hazában (Folytatás az 1. aldalról) resszus, a Bolyai János, az Asztalos János, a Kandó Kálmán, a Kaffka Margit, a Kilián György, a Várnai Zseni, a Táncsics Mihály, a Dobó István szocialista brigádok nyerték el. Aranykoszorús szocialista brigádplakett kitüntetésben a Salvador Allende, a Hó- mán Kató. a Kárpáthy Zoltán, a Ságvári Endre, az Ady Endre, a József Attila, a Kállai Éva. az Egri Csillagok, a Zalka Máté, a Cecey Eva, a Martos Flóra, a Vlagyimir Komarov, a Lenin, a Gárdonyi Géza, a Marie Curie, a Teleki Blanka, a Béke, a November 7., a Petőfi Komplex szocialista brigádok részesültek. A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntető címet négy ifjúsági brigád nyerte el: a Balázs Ignác, az Alkotmány ’74, a Dylski Aurél és a Karikás Frigyes komplex ifjúsági szocialista brigád. A legmagasabb vállalati brigádiki,tüntetésit, a „Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja” címet a Braun Éva, az Irinyi János és a Kossuth Zsuzsa szociálisa brigádok kapták. Vállalati kitüntetésnél magasabb kitüntetésre lett felterjesztve — s lapzártakor érkezett hír szerint meg is kapták a ciga!rettacsomagolá- son dolgozó Zrínyi Miklós és a filtergyártási Dobó Katica 'szocialista brigádok, így ők ezután a „SZAKMA KIVÁLÓ BRIGÁDJA” címet viselhetik. A brigádikitüntetések után az üzemrészek vezetői vették át a „Szocialista Üzemrész” kitüntetést tanúsító oklevelet. Az ünnepség hivatalos része az Intemaoionálé hangjaival ért véget. Végighallgatva és végigtapsolva a kitüntetetteket, s egy kis gyors fejszámolást végezve megállapíthattuk, hogy a tavalyi munka alapján — nem egészen 'két óra alatt — közel 650 ezer forint és több tucat kitüntető cím „talált gazdára”. Tehát volt okunk az örömre, a vigado- zásra. Az ünneplés vacsorával, koccintgatássial, baráti beszélgetéssel, no meg kellemes muzsikával és 'tánccal folytatódott. Egyik-másik asztalnál az ilyen fajta csipkelődés is bizonyára a jó hangulatból fakadt, hogy: „Na kik emeltek fel ma nagy halom pénz, mert azok fizetnek?” És voltak vállalkozók! Realizálódtak azok az éves munka közben már megérlelődött, csak ünnepélyes alkalmait váró „pertu- ivások”, amelyek a jó munkatársi összetartozást is kifejezik. Kellemes, jó hangulatú estével ért véget vállalatunk dolgozóinak április 3-i ünnepsége! S azóta már folynak a kemény munkás-hétköznapok, hogy jövőre is legyen mit ünnepelnünk. — BM — A megtartott szó értéke Sokan azt mondják, hogy akik politizálnak, azok beszélgetnek, társalognak. Valóban nagy az éló’ szó ereje a politika képviseletében, támogatásában. Senki sem becsülheti le az állásfoglalás, a kellő vitakészség, a meggyőző érvek hatását a közvélemény formálásában. Nélkülözhetetlenek az alkotó szellemű eszmecserék, amelyekben megfogalmazódhatnak a helyes válaszok a fejlett szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdé" A szóbeli szakmai-politikai felkészítés, meggyőzés is hozzájárul ahhoz, hogy valamennyien tájékozottabbak, műveltebbek legyünk, önállóbban is igazodva a bonyolultabb helyzethez. Röviden: a kimondott és megtartott szó értéke a mi világunkban megérdemelten magas. Egyetlen kérdésről sem lehet egyről kettőre jutni azonban, ha a véleményünk kimondása után nem cselekszünk. Nem véletlenül hangsúlyozta az MSZMP XII. kongresz- szusának beszámolója, a vita, melyben ismét megerősödött, hogy a párt már csaknem két és fél évtizede igyekszik minden szavának tettekkel fedezetet adni. Nagyra beesüli az igaz szót, amely tettekre serkent és ezáltal előrevisz. Példát mutat arra, hogy politizálni, a politikát magyarázni, képviselni és megvalósítani a legjobban tettekkel lehet. Mint az a kongresszusi vitában is megfogalmazódott, a következő időszakban az emberek gondolkodását és cselekedetét a közérdek szolgálata hassa át, hogy erősödjön a munka és a munkahely becsülete, hogy azok határozzák meg az emberi közösségek arculatát, akik a legtöbbet teszik a közösségért. Ez nemcsak a pártnak, az egész társadalomnak ajánlott programja, hanem önmagával szemben támasztott szigorú követelménye is. A tettekkel való politizálásnak a még behatóbb és szélesebb körű érvényesítése nem könnyű feladat. Amit eddig elértünk, ennek révén értük el és a jövőben is csak ezen az úton juthatunk előbbre. A továbbjutáshoz vannak rejtett energiáink is Ilyen például az igényesség, melyet minden területen szembe kell állítanunk az igénytelenséggel. Kapjanak zöld utat, támogatást, megbecsülést, akik eleget tesznek kötelezettségeiknek, kezdeményezők, vállalják az okos és józan kockázatot. Értékes energiaforrás a tehetség, amelyre bátrabban építhetünk, mint a legszebb szavakra. Előrevisz a rend és a fegyelem, amelyért meg kell dolgozni. Ismét csak odajutottunk: ma a becsületes, tervszerű, hatékony munka a legeredményesebb politizálás a szocializmus, a béke ügye, a párt irányvonala mellett. A következetes cselekvés persze nem nélkülözheti az együttgondolkodást. amelyet a szocialista demokrácia fórumai bontakoztatnak ki a legeredményesebben. Ez ma felettébb időszerű. Azért, mert ösztönzi a lakosságnak az eddiginél is nagyobb bevonását a közügyekbe és ahol lehetséges a döntésbe, az ellenőrzésbe. Intézkedni kell, hogy még átgondoltabb következetességgel szervezzék a termelést, folyamatosabban szállítsák az anyagot, jobban gazdálkodjunk az energiával, munkaerővel. Csakis így lehet sikere az alkotó erők összefogásának. Mcntusz Károly Egy hivatásos „szállítómunkás11 Több mint 10 éve rója a köröket megállás nélkül, fáradhatatlanul. Csak a minimális időre állíthatják meg, aztán tovább szállítja, hordja a cigarettával teli tartályokat a gyártógépektől a csomagológépekig. De most pihenget. Igaz, nem sokáig. Mindössze négy napig. Ennyi időt kaptak ugyanis a karbantartók, hogy felújítsák a konveyor pályát. Vass Laci bácsi a hat fős csoport vezetője, akik a javítást végzik ezen a fontos összekötő berendezésen■ — Bizony ráfér már a felújítás — vélekedik Laci bácsi —, hiszen az idők folyamán a vezetőcsatornák megkoptak. Különösen azokon a helyeken, ahol kanyarodik a pálya. Mióta üzemel, most kellett először cserélni. Darabokra szedtük szét az egész vonórészt és minden alkatrészét lerajzolgattuk, hogy tartalékokat tudjunk készíteni hozzá. A nagykőrösi vállalat, amely ezt a pályát építette, már nem vállalja a felújítást, így saját erőnkből kell megoldanunk a jövőben is. A következő nagykarbantartás (reméljük ugyanennyi év múlva) már könnyebb lesz a kész tartalékok cseréjével. — Amint látom dolgoznak itt villanyszerelők is. — Igen, ök az elektromos berendezéseket újítják föl egyúttal, kihasználva a lehetőséget új kábelt is függesztenek fel a régi helyett. Kicserélik a vészkapcsolókat korszerűbbekre, és a rendszerre terheléskapcsolót szerelnek, amely megakadályozza, hogy a pálya elszakadjon, ha valamilyen oknál fogva megakadItt el kell mondani, hogy mióta a tartályhordozó kosarakat átalakították, (Laci bácsi újítása alapján) lényegesen kevesebbszer akadt meg a pálya — kevesebb volt a törés. — Itt a csomagolási fordulónál megváltoztatták a pálya futását. Miért volt erre szükség? — Ez a hely egy balesetveszélyes gócpont volt. A Sa- sibhoz be kellett húzni a kocsikat és az gyakran beleakadt a pályába. A pálya megemelésével ezt kiküszöböltük. A gyártási fordulóknál is rövidíteni kell majd, mert az új gépeknek helyet kell adni. — Van-e valamilyen javaslata a pályával kapcsolatban Laci bácsi? — Szerintem a hordozókosarakat távolabb kellene elhelyezni, hogy a gépektől könnyebben ki lehessen húzni a kocsikat. így arra sem nyílna mód, hogy a kosarakat összeakasszák, ami könnyen töréshez vezethet. — Holnap letelik a négy nap. Készen lesznek? — Részünkről igen. A villanyszerelők is biztosan befejezik a munkát. — Akkor holnap újból elindul a lánc meglibbentve 500 cigarettával teli tartályt és rója majd fáradhatatlanul a köröketÁtvállalva e fáradságos munkát az embertől. Teleki Sándor 2
