Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
Munka verseny —1979 Az 1978. évet igen jó eredményekkel zártuk. A terv túlteljesítés mellett jelentős volt a fejlődés is az előző évekhez. 1979. évben azonban növekednek gondjaink. A dohánygyártmányok fogyasztási árának emelése miatt fogyasztás és így termelés csökkenéssel számolunk. Másrészt szigorodtak a közgazdaság! szabályzók is. Ilyen közgazdasági környezetben érthető, hogy munkaversenyünket is az alábbi főbb szempontok figyelembevételével szerveztük újjá: — A hatékonyság minden oldalú növelése; — Az importanyagokkal való ésszerű takarékosság; — A DH munkarendszer továbbfejlesztése, az iparág egészére történő bevezetés elősegítése; — A minőség további javítása. CÉLKITŰZÉSEINKET a vállalati DH programban fogalmaztuk meg. Ehhez kapcsolódóan dolgoztuk ki üzemrészeink az üzemrészi DH programokat. A brigádok verseinyválla- lásai e célkitűzések, programok megvalósítására irányulnak. így a munkaverseny szorosan kapcsolódik a vállalati munkához; célra- irányítottá vált. Tallózva a vállalások között, néhányat — kiemelve — részletesebben ismertetünk. Arra is felkészülünk, hogy a fogyasztók igénye a tervezettnél magasabb termelést igényel. Ezért vállaltuk a filteres cigarettatermelés túlteljesítését minimálisan 60 millió db-bal. a szivartermelés túlteljesítését 1 millió db'bal, ha a fogyasztó közönségünk ezt igényli és olyan összetételben, amilyen gyártmányok felé az érdeklődés irányul. Bár fajlagos anyagmutatóink lényegesen jobbak az iparági normánál, az összehasonlítható mutatók pedig jobbak a testvérvállalatok mutatóinál, további tartalék feltárásával javítjuk ezeket, így az előző évhez 0,3 %-kal 187 q-val 1.647 e. Ft értékben vállaltuk! a fajlagos dohányanyag felhasználás csökkentését. Ügy véljük a gyártási és csomagolási alapanyagok felhasználása is tovább javítható. ezért ezek 0,1 %-os csökkentését vállaltuk. A GYÁRTÁSI SELEJT- KÉPZÖDÉS 1978-ban 3,36 %-os volt. Vállalták, hogy ezt 0,05 %-kal csökkentjük. A technológia javításával a minőségi kör működésével, a iminőségi intézkedési terv teljesítésével tovább kívánjuk javítani gyármányaánk minőségét és elkívánjuk érni minimálisan a következő minőségi mutatókat: Kiemelt termékek: 3,65. Egyéb termékek: 3,50. Részben az országos gazdaságpolitikai irányelveknek. részben trösztünktől kapott irányelveknek és saját törekvéseinknek is megfelelően csökkentjük, ’az importanyagok. (dohány-, egyéb alap- és segédanyagok) felhasználását, részben a fajlagos mutatók csökkentésével, részben az import kiváltásával belföldi helyettesítésével. AZ IMPORT DOHÁNY fajlagos csökkentése 0.3% = = 70.7 q, ami 659 e.Ft importanyag megtakarítást jelenít. Az import kiváltás, belföldi helyettesítés néhány kiemelt Itétele: parafautánzat 90 to. = 7.326 e.Ft; Filterburkoló 10 to.; Burokpapír 4 to.; e kettő értéke 952 e.Ft. A kiemeltek összes értéke a dohánnyal együtt 8.937 e.Ft. Javítják készletgazdálkodásunkat, ezen belül biztosítjuk a 200 millió Ft~ban meghatározott fordulónapi készletszéntet. Növeljük a hatékonyságot, amit az alábbi mutatók jól reprezentálnak: Vállalati eredmény /100 Ft állóeszköz 49.40 Ft bázishoz 102,1 % Vállalati eredmény /100 Ft forgóeszköz 36,61 Ft bázishoz 102,6 % Vállalati eredmény /100 Ft álló + forgóeszköz bázishoz 102,44 % — Vállaljuk továbbá, hogy az eredményterv túlteljesítésével (1062 fős létszám mellett) növeljük az egy főre jutó eredményt. Ez utóbbinak egv lényeges feltétele van nevezetesen, hogy a tröszt által koordinált gyártási programok me irányozzanak elő alacsonyabb termelést, mint az éves terv. így a mutató: Egy főre jutó mérleg szeriinti eredmény 73,5 e. Ft. bázishoz 100,6 % lesz. Az újítómozgalomban még nagyok a tartalékok. Mindenesetre az összes újítási! mutatót javítani kívánjuk a bázishoz. — Munkavédelmi és higiéniai tervünk intézkedéseinek megvalósításával tovább javítjuk a munkahelyi körülményeket, a munka kulturáltságát. csökkentjük a balesetek számát, a súlyossági mutatót. — A szociális helyzet javítására (következetesen megvalósítjuk a szociális tervünkben foglaltakat. Növeljük dolgozóink bérét, jövedelmét, minimálisan 4,5 %-kal. A fizikaiak átlagbérét, jövedelmét jobban növeljük, mint az alkalmazottakét, a nők jövedelmét jobban, mijint a férfiakét. — Alkotó Ifjúság pályázatot írunk ki. A pályamunkák elsősorban a közvetlen termelő tevékenységet, a tudományos-technikai haladást, a műszaki fejlesztési tervek és az újítási feladatterv megvalósítását kell szolgálják. A legjobb pályázatokat helyi kiállításon mutatjuk be. Több figyelmet fordítunk a hasznos alkotások gyakorlati alkalmazására. — 1979. évben a VDHAB és ÜDHAB-ok által kidolgozott DH programok alapján tovább fejlesztjük e munka- rendszert. Tovább folytatjuk az immár országos méretű tapasztalatátadási tevékenységünket. Ezen belül elsősorban e munkarendszer tröszti szintű és a tröszt egész területére történő bevezetésén munkálkodunk. Kidolgozott tanfolyami anyagunkat, dokumentációinkat rendelkezésre bocsájt.íuk. Ezen kívül a 7x2 napos felsővezetői szemináriumhoz az előadókat is biztosítjuk. Az BDOSZ megyebizottság által kezdeményezett —■ a megyeli élelmiszeripari vál- latoknál történő bevezetést célzó — tanfolyamokhoz, igény szerint tananyagot, előadókat,«helyszíni bemutatást, konzultációt és dokumentációkat biztosítunk. — A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALMAT elsősorban tartalmában fejlesztjük tovább. Előző évben több tartalmi tényező közül a közművelődési programhoz való csatlakozást kezfeltük kiemelten. Ez évben e törekvés fenntartása mellett a társadalmi munkák kerülnek előtérbe. Részben vállalaton belül és különösen a szociális épület újjáépítéséinél, részben vállalaton, sőt városunk határán kívül merülnek fel ezek a munkák. Nagyságrendjüket jelzi, hogy brigádjaink 7.432 órát vállaltak. Tehát több mint egy teljes munkanapot brigádta- gonként. És bizonyosra vehető, hogy a teljesítés még ennél is magasabb lesz. — Tovább folytatjuk — korszerűsítve — a jól bevált saját vezetőképzésünket. Színes, sokrétű képzési, továbbképzési rendszerünkben, mintegy 860 dolgozónk tanul valamilyen formában. Ezen belül nagy súlyt helyezünk betanított és segédmunkások szakmunkássá képzésére és a nappali tagozatosok; oktatására. DOLGOZÓINK, egész kollektívánk már e vállalások teljesítésén munkálkodik. Mint évek óta, ezúttal is a siker reményében. Erről azonban majd időközönként rendszersen beszámolunk. Iványi Illés Előtérben: a DH A vállalati vezetőképzés 1979. évi I. konferenciája a DtH-Jmunkarendszer műkő-) désének kérdéseivel foglalkozott a felsőtárkányi üdülőben. A kétszer kétnapos konferencián az osztályvezetők és önálló előadók részletesen megvitatták a jelenlegi helyzetet és a tennivalókat. A vitát mindkét csoportban a nagyfokú felelősségtudat és a szenvedélyes helyzetelemzés jellemezte. Vita alakult ki a DH értelmezéséről. Ebből kiderült, hogy a DH-munkarendszert nálunk nagy mértékben a munkásrésztvétellel azonosítják; a DH célja annak a szocialista embertípusnak a kialakítása, aki tudatosan cselekszik a népgazdasági érdek érvényesüléséért, valamint egy szocialista mikroklíma kialakítása. Ez sajátságosán különbözük a DH általános felfogásától. A középvezetők tudatában a DH, mint emberközpontú rendszer, mint munkahumiani- zációs rendszer került a középpontba. Az általános pozitív mérlegben a következő negatívumokat állapították meg: az operatív végrehajtás gyengesége (bizonyos szabályozások hiánya); a visszatérő hibák száma több, mint megengedhető volna; hiányok vannak a teljeskörű minőségszabályozásban; a középvezetőik munkáltató jogai olykor indokolatlanul korlátozottak. VEZETŐK ÉS BEOSZTOTTAK Az egyik megállapítás szerint a felső vezetés és a középvezeltés egymáshoz var ló viszonya jobb, mint a (középvezetők és beosztottjaik között. A másik megállapítás viszont a felső vezetést bírálta, amiért részben túlságosan lekötik a távlati problémák, részben a célra irányított vezetést még mindig erőseim kevert a tekintélyelvű vezetés elemeivel. Elhangzott az a követelmény is, hogy a dolgozók minden esetben pontosan kell, hogy tudják, miért kapnak prémiumot vagy jutalmat. A vitákban jelentős helyet foglalt el az üzemi demokrácia kérdése. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy az egész DH-munkarendszer legjelentősebb vívmánya az Üzemrészi DH-Akcióbizott- ság. Két vélemény vitatkozott egymással: az egyik szerint az ÜDHAB-ok még nem tudják betölteni a törzskar funkcióját az üzemrész- vezető mellett, a másik vélemény szerint igen-. Javaslat hangzott el az ÜDHAB- ülésekenvaló kölcsönös részvétel pontosabb szabályozásáról és ellenőrzéséről (különösen a termelőterületek és a funkcionális területek egymáshoz való viszonyában). Felvetődött az akcióbizottsági tagok továbbképzésének és egy vállalati szintű akcíób'izottsógi ikonferenciának a lehetősége. A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS A vezetők elégtelennek ítélik a minőségszabályozás jelenlegi szintjét. Sokkal Dontosabb irányításra és ellenőrzésre van szükség az egyes munkafázisokban, az előkészítésen és a gyártáson is. Szükséges a folyamatos szabványismertetés a dolgozók számára és az eddigieknél is alaposabban kell elemezni, illetve felhasználni a TEK adatait. A kezdetben elkészült hibajegyzékek ma már nem töltik be szerepükét. Nagy jelentőségük van viszont az Új dolgozók munkába állításánál. Újrendszerű híibanyilvántartásra van szükség. Felvetődött a termelés és az üzemfenntartás kapcsolatának rendezése és pontosabb szabályozása. VEZETŐKÉPZÉS ÉS OKTATÁS A konferencia mindkét csoportja igen pozitívan értékelte ia felsőtárkányi vezetőképzést, melyet most már az üzemi demokrácia megnyilvánulásának tartanak. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kapott a vezetők szakmai továbbképzésének követelménye. Folytatni kell a 3M tanfolyamod, a következő fokozattal; mindhárom fokozat elvégzése nélkül ugyanis nem lehet alkalmazni. Kifogásolták a vezetők, hogy az értékelemzők szakképzettségét nem eléggé használja ki a vállalat. A szakmunkásképzés helyzete jelenleg rosszabb, mint évekkel ezelőtt volt. A nappali tagozatú szakmunkásképzés jó,. a fiatalok a gyárban akarnak maradni és szeretnének már dolgozni. Ennek ellenére még sok tennivaló van az oktatás helyzetének javításáért a nappaliaknál is, különösen a körülményeket illetőleg. DH TRÖSZTI SZINTEN A konferencia pozitívan értékelte az erőfeszítést a DH-irnunkarendszer tröszti szintű bevezetésére és az iparág irányításának korszerűsítésére. A felső vezetés részéről ugyanakkor megnyilvánult az a törekvés, hogy megfelelő termékekkel, esetleg export kidolgozásával a vállalat újabb ugrásszerű fejlődést »érjen el. A DH minőségszabályzó jellege és iaiz ilyen újításszerű („innovációs”) fejlesztési törekvés között nincs ellentmondás, mert a piacon tartósan gyökeret verni csak kiváló minőséggel lehet. Ez most már a külföldi és belföldi piacra egyaránt vonatkozik. A fglsőtárkánvi konferencia eredményeivel és a következtetések levonásával a Vállalati DH-Akcióbizottság foglalkozik. Események — képekben Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a Felszabadulás téri koszorúzás! ünnepségen vettek részt vállalatunk dolgozói. 1979—80-ra együttműködési szerződést kötött a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Heves — és Nóg- rád megyei Szervezete. A szerződést — amelyet a MTESZ illetékes megyei vezetői is megerősítettek aláírásukkal — Bozó Árpád (jobbról), a MÉTE Nógrád megyei és Huszti Ferenc, Heves megyei titkára írta alá. A SZOT 3 hónapos bennlakásos iskolájának hallgatóit Keresztessy Ferenc, szervezési osztályvezető kalauzolta az üzemlátogatáson. A Miskolci Nemzeti Színház művészei a vállalat szocialista brigádjainak adtak műsort. A műsorban fellépett Ábrahám István, a színház népszerű művésze is. Utolsó simításokat végzik a kondicionáló létesítmény medencéjén a Petőfi komplex szocialista brigád tagjai, akik — a többi brigádokhoz hasonlóan — társadalmi munkával járultak hozzá a létesítmény felépítéséhez.
