Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Határozat az újítók köréből Újítási ankét az óév utolsó napjaiban 1978. végén, újítási ankét zajlott le a kiskultúrte- remben. A 21 résztvevő előtt dr. Domán László igazgató vá­zolta az újítások helyzetét a vállalatnál és a terveket, amelyek az újításnak olyan jelentőséget kívánnak adni, hogy a vállalat központi te­vékenységei közé emelked­jék. A DH-munkarendszer bevezetésére irányuló munka megkezdése óta az újítási tevékenység 1977-ig merede­ken emelkedett; 1978-ban azonban visszaesés volt ta­pasztalható. Bizonyos mu­tatók alig érték el az 1977. évinek a felét. Dr. Domán László hangsúlyozta, hogy az újítási kedv föllendülé­se, az újítások, találmányok, szabadalmak számának sza­porodása létkérdése az egész népgazdaságnak és ezen be­lül rendkívül fontos az Egri Dohánygyárnak is. Ha ná­lunk nem is külföldi piacon értékesíthető termékekről van szó, nagy jelentőségű az import-megtakarítás. Az újításoknak elsősorban arra kell irányulniuk, hogy men­nél inkább csökkentsük a tőkés országokból beáramló importot A felszólalók az újításo­kat akadályozó rendellenes - ségeket bírálták, ezek között is elsősorban az elbírálás és a kivitelezés nehézkességét. Dr. Domán László igazga­tó, Légrádi László újítási megbízott és Sándor András, a Dokumentációs Szolgálat vezetője különböző szem­pontokból világította meg a tervbe vett Újítók Köré­nek jelentőségét, amelyet 1979-ben meg kell alakítani. Az újítók eme társadalmi szervezetének az lesz a fel­adata, hogy az újításokat gondozza, előre szelektálja az újításokat, a figyelemre­mél tóakat már eleve ajánl­ja és társadalmi úton nyújtson segítséget a kísér­letek és kivitelezések meg­szervezésében. Autonóm mó­don ellátja az újítók tár­sadalmi érdekvédelmét is. Saját vezetőséget választ, amely az újítási előadó tár­sadalmi segítsége lesz az újítások gyors realizálásá­ban. A Műszaki Konferencia határozatát az Újítók Köré­nek megalakításáról az 1978. decemberi újítási ankét megerősítette. Hagyományos ma már, hogy a Műszeripari Szakkö­zépiskola által rendezett kazánfűtői tanfolyam szén- tüzelésű gyakorlati oktatá­sát üzemünk kazánházában tartják meg. Jó néhány éve, hogy jó magam is jártam e tanfo­lyamra és bizony nehézségek voltak a gyakorlati órák megtartásában. Vállalatunk vezetősége segített a város és környéke üzemeiből je­lentkező dolgozók kellő gyakorlati oktatásnak meg­szervezésében. Nem mondha­tó, hogy a legmodernebb tü­zeléstechnikát alkalmazzuk, de a hagyományos széntüze­lésű kazánok tekintetében műszaki és műszerezettségi tekintetben az elsők között vagyunk amit részben bi­zonyít a gyakorlati óráknak üzemünkben való megtartá­sa is. Üzemünk sajátossága ré­vén megfelelő gőzenergia nélkül nem tudna üzemelni, tervét maradéktalanul és jó minőségben teljesíteni. Ezért nagyon fontosnak tartjuk kazánüzemünk műszaki ál- . lapotának megfelelő szinten tartását. Gyakorlati órán a hallga­tók megismerkedhetnek a kazánszerelvények rendelte­tésével, működésével, szer­kezetével. A kazánműszerek helyes alkalmazásával, nem utolsó sorban a szén gazdaságos felhasználásával azaz helyes tüzelési technológiával. A helyes tüzelési techno­lógia megvalósítása nem kö­zömbös az üzemeknek, a jó fajlagos szénfelhasználás, a környezetvédelem, a költ­ségráfordítás szempontjából. A sok évi átlagot az idei évben már mi sem tudtuk teljes egészében hozni gőz­termelésben, de ennék oka, hogy dorogi 4800 kalóriás szén helyett csak 2800—3200 kalóriás borsodi szenet ka­punk. A szén alacsony fűtőérté­ke és a megnövekedett gőz­igény miatt kénytelen volt vállalatunk egy Lokomotív „mozdony” kazánt ideiglene­sen a téli hónapokra beállí­tani, melynek üzembe helye­zése most folyik „a hallga­tók szerencséjére, mert e kazántípussal is megismer­kedhetnek, nekünk viszont kényszermegoldás”. A gyakorlati órát üzemlá­togatással folytatták a hall­gatók és befejezésül Nagy Kálmán osztályfőnök és az osztálybizalmi a hallgatók nevében köszönetüket fejez­ték ki a szakmai segítség­ért és amit vállalatunk a hallgatók szakmai felké­szültségének további jobb elsajátításáért tett. Zalai Kálmán Nyugdíjba megy Marika néni! Ismét búcsúzik egy mun­katársunk, Majoros András- né, aki jól megérdemelt nyugdíjba vonul. 1947. januárjában jött dolgozni az Egri Dohány­gyárba. Sorra járta a külön­böző munkahelyeket, majd 1950-ben a szivarelőkészítő­be került. Azóta vallja ma­gát „szivarosnak”. Időköz­ben több mint két évig volt a gyár személyzeti vezetője is. Mozgalmi munkában igen sokoldalú, gazdag tevékeny­sége volt. 1948-tól párttag, 1956-tól 10 évig a pártveze- tőség tagja. 1966-tól terjesz­ti a Kossuth Könyvkiadó anyagát, igen eredményesen. Gazdasági munkáját, mindvégig nagy szorgalom­mal végezte, 14 évig dolgo­zott átvevőnőként és ez alatt fáradhatatlanul dolgo­zott a jobb minőségért. A fiatal dolgozókat türelmesen oktatta a szakma ismereté­re. Kiemelkedő jó munkájá­nak eredménye 1972-ben ka­A cselekvés programja Az már természetes, hogy az év végéhez közeledve mérleget vonunk munkánkról, arról, hogy mit végez­tünk, mit értünk el és mit tudhatunk magunkénak? Nos, így volt ez legutóbb is, amikor az MSZMP Központi Bizottsága december 6-án értékelte népgazdaságunk 1979. évi eredményeit és irányelvekben meghatározta, hogyan folytatjuk tovább tevékenységünket. Az értékelést és az irányelveket az országgyűlés téli ülésszaka is megvitatta, és kritikusan feltárta gazdasá­gi cpítőmunkánk hiányosságait, ugyanakkor rámutatott a szükséges feladatokra. Sokan feltehetik a kérdést, va­jon kevés az, amit eddig elértünk? Kétségtelen, vannak eredményeink, amit a párt vezetésével népünk az utóbbi években elért. Olyan szilárd társadalmi, műszaki-gazda­sági bázist teremtettünk, melyre nehéz helyzetben is biztosan építhetünk. Ennél azonban többre van szük­ség, a további előrelépéshez. A Központi Bizottság december 6-i ülésén éppen a párt politikájának a társadalom által becsült fő vonásait erősítette meg. Mélyrehatóan elemezte az idei gazdálko­dás adatait, tényeit, a tapasztalatokat és a lehetősége­ket egybevetve a tervcélokkal, a szükségletekkel, majd a lakosság elé állt. Mint az ülés közleményéből olvashatjuk: .......A fej­l ődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, élet- színvonalának javításában elért eddigi eredményeink megszilárdítása és a jövőbeni fejlődés feltételeinek jó megalapozása a fő feladat... ” Érthetővé tette azt is. hogy mindez a XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. öt­éves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság múlt évi áprilisi határozatában megerősített gazdaság- politikai fő irányvonal megőrzésével, annak következetes betartásával valósítható meg. A Központi Bizottság és az országgyűlés ülése kiállt a szükséges változtatások mellett is. Legfőképpen azt tar­totta a munka kulcskérdésének, hogy az irányításban és a mindennapi termelőmunkában kapjon elsődlegessé­get a gazdasági egyensúly helyreállítása. Ez nemcsak a tervezés dolga, hanem a minőség és a hatékonyság ja­vításával van összefüggésben, mert csak így javíthatjuk a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhaszná­lást. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, az eddigieknél nagyobb szervezettséggel, javuló költség és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az ener­gia ésszerűen takarékos felhasználásával érhetők el gazda­ságpolitikai céljaink. A vállalatoknak, a szövetkezetek­nek, — köztük az Egri Dohánygyár népes kollektívájá­nak — is, az új követelmények szintjére kell emelked­niük, ha állni kívánják a hazai és a külföldi piac pró­báját. Az egyes dolgozókon tehát nagyon sok múlik, hi­szen a növekvő feladatok mindenkitől, minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényel­nek. A cselekvés iránya tehát jól látható: most legfon­tosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy min­den termelő egységben gazdaságos munkát végezzenek. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezé­sén alapuló egységes szemlélet és cselekvés. A Központi Bizottság irányelveiben, melyre épül az 1979-es terv, programot ad valamennyiünknek, a továb­bi értelmes és értékes alkotó gazdasági cselekvéshez. Mentusz Károly Röviden pott Élelmiszeripari Kiváló Dolgozója, majd 1974-ben kapott Munka Érdemrend kitüntetések. Köszönjük, fáradhatatlan, példamutató jó munkáját. Nyugdíjas éveihez jó egész­séget kívánunk Mairka né­ninek. A szivarágazat dolgozói nevében: Kiss Ferenc művezető Japán 400 millió jen té­rítésmentes segélyt nyújt Afganisztánnak. Az összeget az élelmiszertermelés foko­zására fordítják, műtrágyát és mezőgazdasági gépeket vásárolnak. Az ENSZ közgyűlésén fel­hívást intéztek a tagorszá­Munkaerő, munkabér, termelékenység Eddigiekben is megtettük, hogy üzemi újságunkban egy kissé kitekintettünk a gyárkapun kívülre és álta­lános összefüggésekkel is foglalkozunk. Ezúttal a cím­ben felvetett gazdasági té­nyezők összefüggéseinek né­hány kiválasztott problémá­jára kerítünk sort. KÖZPONTI INFORMÁCI­ÓK alapján azt mondhatjuk, hogy az egy főre jutó mun­kajövedelem átlagosan évi 3,7 %-kal, míg a társadalmi juttatás évi 7,0—7.5%-kal növekszik. így közel járunk a valósághoz, ha az egy fog­lalkoztatottra jutó fogyasz­tási volumen-növekedést 4,2—4,3 %-ra tesszük. Az iparban a termelékenység növekedési üteme azonban gyorsabb, mint a szolgálta­tásoké; a tőkejavak értéki csökkenése gyorsabb, minta fogyasztási javaké. Ez az arányváltozás a munkaerő értékének relatív növekedé­sével jár. Más oldalról, —• tanúi lehetünk annak az or­szágosan jelentkező jelenség­nek, hogy a munkaerő egy­re szűkösebbé válik. Ez is a munkaerő értéké­nek relatív 7 növekedésével jár és e növekedés egyre fo­kozódik. Ha fogyasztási vo­lumen fentebb becsült nö­vekedését vesszük alapul,, akkor a munkaerő értéké­nek drágulását a tőkejavak­hoz képest évi 4,5—5 %-ra tehetjük. Ezek a tényezők társadalmi értelemben a ter­melékenység emelésére ösz­tönöznek. Az a kérdés, most már hogy jelentkezik ez a vál­lalatoknál, miből és hogyan érzékelik e folyamatot a vál­lalatok. A vállalat a bér- színvonalat (munkabért) és a saját termelékenységét jól át tudja tekinteni. Ismatri ezenkívül az árakat. Ha a termelés jobban emelkedik a létszámnál és a termelé­kenységnövekedése megha­ladja a bér( bérszínvonal) nö­vekedését, akkor és ott ahol ez úgy is van, csökken a fajlagos munkaköltség. Ha a tőkehányados nem emelke­dik, márpedig jelenleg ez a legtöbb vállalatnál stagnál, ha ugyan nem csökken, ak­kor és ott, ahol ez úgy van, (mint vállalatunknál is,) a munka a vállalat számára olcsóbbodik a tőkéhez ké­pest. Ez a jelenség pedig ki­mondva vagy csak megfo- galmazatlanul, de minden képpen fékezi a munkaerő megtakarítására, a termelé­kenység növelésére irányuló törekvést. MÁRPEDIG AZ EGY FÖ. RE jutó fogyasztás nem nö­vekedhet gyorsabban, mint a termelékenység, hosszú távon ennek kell érvénye­sülnie. Minthogy pedig az ingyenes fogyasztási szol­gáltatások összege és ará­nya is állandóan növek­szik. a bérből való fogyasz­tás-növekedésnek értelemsze­rűen az előbbinél kisebb mérvűnek kell lennie. Ha nem így történik egy­re nyomasztóbb lesz az in­fláció növekedése. Érthető tehát a jövedelem növeke­dést fékező tendencia, mert bár fékezi a termelékeny­ség-növekedést, de féken- tartja az inflációt is. A feloldást csak egy a jelenleginél jobb ár, érték és jövedelem-struktúra meg­alkotása jelentheti. Ez a következő ötéves tervidő­szakra véleményen szerint elodázhatatlan, addig pedig az évenkénti — a gyakorlat alapján helyesnek tartható, — szabályozó pontosítások­kal közelíthetjük e célt. Konkrétan vállalatunknál vizsgálva ezeket az össze­függéseket két időszakot kell megkülönböztetnünk. A 110 millió Ft-os nagy rekon­strukció időszakában és ezt közvetlenül követően a ter­melékenység növekedése magasabb volt mint a bér- növekedés, sőt mint a bér­színvonalnövekedés. Né­hány éve azonban, miután nagyrészt feltártuk és felél­tük a kapacitás és élőerő tartalékokat a bérnöveke­dés és bérszínvonal-növeke­dés üteme meghaladja a termelékenység növekedést. A termelékenység tartalékai­nak feltárásából eredő terme­lékenység növekedés évi 2 százalékra tehető. El­érkeztünk oda, hogy szük­ség volna beruházási eszkö­zeink forrásainak egy ré­szét a törszti elvonás alól mentesíteni, és ötéves tar­tamot tekintve legalább két legmodernebb nagyteljesít­ményű gyártó gépkomplexu­mot a hozzátartozó csomago­ló géppel együtt beruházni, termelésbe állítani. AZ ÍGY FOGANATOSÍTOTT műszaki fejlesztés és a még fellelhető tartalékok feltárá­sa együtt mintegy 5,5—6%- os évi termelékenység-növe­kedést biztosítana. Számba- véve, hogy az árszínvonal­növekedés 3,5—4 %-nál nem lesz nagyobb évente. úgy minimálisan 5 %-os bérszín­vonal növekedés reálisnak vélhető. Ezt a vállalat is tröszt is ki tudná gazdál­kodni. Vállalati viszonylat­ban is helyre állna a helyes tendencia, és a megfelelő összefüggés. Csak a fentiek szemszögéből nézve is, az Egri Dohánygyár gépparkjá­nak fejlesztését 1980-ban. de legkésőbb 1981-ben feltétle­nül meg kell kezdeni. I. I. gokhoz, hogy sem olajat, sem más olajalapanyagú ter­méket ne szállítsanak Dél- Afrikának fajüldöző politi­kája miatt. Az indonéz kormány cá­folta azokat a híreket, hogy a közeljövőben államosítani fogják a külföldi vállalato­kat. Ez az intézkedés kedve­zőtlen hatással lenne a bel­földi gazdasági növekedésre — tették hozzá. Ulánbátorban megnyílt a szovjet—mongol gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormánykö­zi bizottság ülése, amelyen a két ország közti kooperá­ció elmélyítésének lehetőse­geiről tárgyalnak. Kína kereskedelmi egyez­ményt szeretne kötni a Fii- löp-szigetekkel és más fej­lődő országokkal — jelentet­te ki Li Csiang kínai kül­kereskedelmi miniszter, aki Marcos Fülöp-szigeti elnök­kel folytat tárgyalásokat Maníliában. Dél-Koreában 1979, január elejével könnyítik a deviza- korlátozásokat, hogy ezzel is elősegítsék a dél-koreai bankok külföldi tevékenysé­gét. Növekszik a munkanélkü­liség Svájcban. 1978. novem­ber végén több mint 11 300 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 22,4 százalékos növekedés egy hónap alatt. Jelenleg az aktív lakosság 0,4 százaléka állástalan. Moszkvában 1979 elején megnyílik az Amsterdam— Rotterdam Bank (AMRO) képviseleti irodája. Ez az első alkalom, hogy holland bank irodát nyit a Szovjet­unióban. DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom