Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Határozat az újítók köréből Újítási ankét az óév utolsó napjaiban 1978. végén, újítási ankét zajlott le a kiskultúrte- remben. A 21 résztvevő előtt dr. Domán László igazgató vázolta az újítások helyzetét a vállalatnál és a terveket, amelyek az újításnak olyan jelentőséget kívánnak adni, hogy a vállalat központi tevékenységei közé emelkedjék. A DH-munkarendszer bevezetésére irányuló munka megkezdése óta az újítási tevékenység 1977-ig meredeken emelkedett; 1978-ban azonban visszaesés volt tapasztalható. Bizonyos mutatók alig érték el az 1977. évinek a felét. Dr. Domán László hangsúlyozta, hogy az újítási kedv föllendülése, az újítások, találmányok, szabadalmak számának szaporodása létkérdése az egész népgazdaságnak és ezen belül rendkívül fontos az Egri Dohánygyárnak is. Ha nálunk nem is külföldi piacon értékesíthető termékekről van szó, nagy jelentőségű az import-megtakarítás. Az újításoknak elsősorban arra kell irányulniuk, hogy mennél inkább csökkentsük a tőkés országokból beáramló importot A felszólalók az újításokat akadályozó rendellenes - ségeket bírálták, ezek között is elsősorban az elbírálás és a kivitelezés nehézkességét. Dr. Domán László igazgató, Légrádi László újítási megbízott és Sándor András, a Dokumentációs Szolgálat vezetője különböző szempontokból világította meg a tervbe vett Újítók Körének jelentőségét, amelyet 1979-ben meg kell alakítani. Az újítók eme társadalmi szervezetének az lesz a feladata, hogy az újításokat gondozza, előre szelektálja az újításokat, a figyelemremél tóakat már eleve ajánlja és társadalmi úton nyújtson segítséget a kísérletek és kivitelezések megszervezésében. Autonóm módon ellátja az újítók társadalmi érdekvédelmét is. Saját vezetőséget választ, amely az újítási előadó társadalmi segítsége lesz az újítások gyors realizálásában. A Műszaki Konferencia határozatát az Újítók Körének megalakításáról az 1978. decemberi újítási ankét megerősítette. Hagyományos ma már, hogy a Műszeripari Szakközépiskola által rendezett kazánfűtői tanfolyam szén- tüzelésű gyakorlati oktatását üzemünk kazánházában tartják meg. Jó néhány éve, hogy jó magam is jártam e tanfolyamra és bizony nehézségek voltak a gyakorlati órák megtartásában. Vállalatunk vezetősége segített a város és környéke üzemeiből jelentkező dolgozók kellő gyakorlati oktatásnak megszervezésében. Nem mondható, hogy a legmodernebb tüzeléstechnikát alkalmazzuk, de a hagyományos széntüzelésű kazánok tekintetében műszaki és műszerezettségi tekintetben az elsők között vagyunk amit részben bizonyít a gyakorlati óráknak üzemünkben való megtartása is. Üzemünk sajátossága révén megfelelő gőzenergia nélkül nem tudna üzemelni, tervét maradéktalanul és jó minőségben teljesíteni. Ezért nagyon fontosnak tartjuk kazánüzemünk műszaki ál- . lapotának megfelelő szinten tartását. Gyakorlati órán a hallgatók megismerkedhetnek a kazánszerelvények rendeltetésével, működésével, szerkezetével. A kazánműszerek helyes alkalmazásával, nem utolsó sorban a szén gazdaságos felhasználásával azaz helyes tüzelési technológiával. A helyes tüzelési technológia megvalósítása nem közömbös az üzemeknek, a jó fajlagos szénfelhasználás, a környezetvédelem, a költségráfordítás szempontjából. A sok évi átlagot az idei évben már mi sem tudtuk teljes egészében hozni gőztermelésben, de ennék oka, hogy dorogi 4800 kalóriás szén helyett csak 2800—3200 kalóriás borsodi szenet kapunk. A szén alacsony fűtőértéke és a megnövekedett gőzigény miatt kénytelen volt vállalatunk egy Lokomotív „mozdony” kazánt ideiglenesen a téli hónapokra beállítani, melynek üzembe helyezése most folyik „a hallgatók szerencséjére, mert e kazántípussal is megismerkedhetnek, nekünk viszont kényszermegoldás”. A gyakorlati órát üzemlátogatással folytatták a hallgatók és befejezésül Nagy Kálmán osztályfőnök és az osztálybizalmi a hallgatók nevében köszönetüket fejezték ki a szakmai segítségért és amit vállalatunk a hallgatók szakmai felkészültségének további jobb elsajátításáért tett. Zalai Kálmán Nyugdíjba megy Marika néni! Ismét búcsúzik egy munkatársunk, Majoros András- né, aki jól megérdemelt nyugdíjba vonul. 1947. januárjában jött dolgozni az Egri Dohánygyárba. Sorra járta a különböző munkahelyeket, majd 1950-ben a szivarelőkészítőbe került. Azóta vallja magát „szivarosnak”. Időközben több mint két évig volt a gyár személyzeti vezetője is. Mozgalmi munkában igen sokoldalú, gazdag tevékenysége volt. 1948-tól párttag, 1956-tól 10 évig a pártveze- tőség tagja. 1966-tól terjeszti a Kossuth Könyvkiadó anyagát, igen eredményesen. Gazdasági munkáját, mindvégig nagy szorgalommal végezte, 14 évig dolgozott átvevőnőként és ez alatt fáradhatatlanul dolgozott a jobb minőségért. A fiatal dolgozókat türelmesen oktatta a szakma ismeretére. Kiemelkedő jó munkájának eredménye 1972-ben kaA cselekvés programja Az már természetes, hogy az év végéhez közeledve mérleget vonunk munkánkról, arról, hogy mit végeztünk, mit értünk el és mit tudhatunk magunkénak? Nos, így volt ez legutóbb is, amikor az MSZMP Központi Bizottsága december 6-án értékelte népgazdaságunk 1979. évi eredményeit és irányelvekben meghatározta, hogyan folytatjuk tovább tevékenységünket. Az értékelést és az irányelveket az országgyűlés téli ülésszaka is megvitatta, és kritikusan feltárta gazdasági cpítőmunkánk hiányosságait, ugyanakkor rámutatott a szükséges feladatokra. Sokan feltehetik a kérdést, vajon kevés az, amit eddig elértünk? Kétségtelen, vannak eredményeink, amit a párt vezetésével népünk az utóbbi években elért. Olyan szilárd társadalmi, műszaki-gazdasági bázist teremtettünk, melyre nehéz helyzetben is biztosan építhetünk. Ennél azonban többre van szükség, a további előrelépéshez. A Központi Bizottság december 6-i ülésén éppen a párt politikájának a társadalom által becsült fő vonásait erősítette meg. Mélyrehatóan elemezte az idei gazdálkodás adatait, tényeit, a tapasztalatokat és a lehetőségeket egybevetve a tervcélokkal, a szükségletekkel, majd a lakosság elé állt. Mint az ülés közleményéből olvashatjuk: .......A fejl ődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, élet- színvonalának javításában elért eddigi eredményeink megszilárdítása és a jövőbeni fejlődés feltételeinek jó megalapozása a fő feladat... ” Érthetővé tette azt is. hogy mindez a XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság múlt évi áprilisi határozatában megerősített gazdaság- politikai fő irányvonal megőrzésével, annak következetes betartásával valósítható meg. A Központi Bizottság és az országgyűlés ülése kiállt a szükséges változtatások mellett is. Legfőképpen azt tartotta a munka kulcskérdésének, hogy az irányításban és a mindennapi termelőmunkában kapjon elsődlegességet a gazdasági egyensúly helyreállítása. Ez nemcsak a tervezés dolga, hanem a minőség és a hatékonyság javításával van összefüggésben, mert csak így javíthatjuk a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, az eddigieknél nagyobb szervezettséggel, javuló költség és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával érhetők el gazdaságpolitikai céljaink. A vállalatoknak, a szövetkezeteknek, — köztük az Egri Dohánygyár népes kollektívájának — is, az új követelmények szintjére kell emelkedniük, ha állni kívánják a hazai és a külföldi piac próbáját. Az egyes dolgozókon tehát nagyon sok múlik, hiszen a növekvő feladatok mindenkitől, minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A cselekvés iránya tehát jól látható: most legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelő egységben gazdaságos munkát végezzenek. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés. A Központi Bizottság irányelveiben, melyre épül az 1979-es terv, programot ad valamennyiünknek, a további értelmes és értékes alkotó gazdasági cselekvéshez. Mentusz Károly Röviden pott Élelmiszeripari Kiváló Dolgozója, majd 1974-ben kapott Munka Érdemrend kitüntetések. Köszönjük, fáradhatatlan, példamutató jó munkáját. Nyugdíjas éveihez jó egészséget kívánunk Mairka néninek. A szivarágazat dolgozói nevében: Kiss Ferenc művezető Japán 400 millió jen térítésmentes segélyt nyújt Afganisztánnak. Az összeget az élelmiszertermelés fokozására fordítják, műtrágyát és mezőgazdasági gépeket vásárolnak. Az ENSZ közgyűlésén felhívást intéztek a tagorszáMunkaerő, munkabér, termelékenység Eddigiekben is megtettük, hogy üzemi újságunkban egy kissé kitekintettünk a gyárkapun kívülre és általános összefüggésekkel is foglalkozunk. Ezúttal a címben felvetett gazdasági tényezők összefüggéseinek néhány kiválasztott problémájára kerítünk sort. KÖZPONTI INFORMÁCIÓK alapján azt mondhatjuk, hogy az egy főre jutó munkajövedelem átlagosan évi 3,7 %-kal, míg a társadalmi juttatás évi 7,0—7.5%-kal növekszik. így közel járunk a valósághoz, ha az egy foglalkoztatottra jutó fogyasztási volumen-növekedést 4,2—4,3 %-ra tesszük. Az iparban a termelékenység növekedési üteme azonban gyorsabb, mint a szolgáltatásoké; a tőkejavak értéki csökkenése gyorsabb, minta fogyasztási javaké. Ez az arányváltozás a munkaerő értékének relatív növekedésével jár. Más oldalról, —• tanúi lehetünk annak az országosan jelentkező jelenségnek, hogy a munkaerő egyre szűkösebbé válik. Ez is a munkaerő értékének relatív 7 növekedésével jár és e növekedés egyre fokozódik. Ha fogyasztási volumen fentebb becsült növekedését vesszük alapul,, akkor a munkaerő értékének drágulását a tőkejavakhoz képest évi 4,5—5 %-ra tehetjük. Ezek a tényezők társadalmi értelemben a termelékenység emelésére ösztönöznek. Az a kérdés, most már hogy jelentkezik ez a vállalatoknál, miből és hogyan érzékelik e folyamatot a vállalatok. A vállalat a bér- színvonalat (munkabért) és a saját termelékenységét jól át tudja tekinteni. Ismatri ezenkívül az árakat. Ha a termelés jobban emelkedik a létszámnál és a termelékenységnövekedése meghaladja a bér( bérszínvonal) növekedését, akkor és ott ahol ez úgy is van, csökken a fajlagos munkaköltség. Ha a tőkehányados nem emelkedik, márpedig jelenleg ez a legtöbb vállalatnál stagnál, ha ugyan nem csökken, akkor és ott, ahol ez úgy van, (mint vállalatunknál is,) a munka a vállalat számára olcsóbbodik a tőkéhez képest. Ez a jelenség pedig kimondva vagy csak megfo- galmazatlanul, de minden képpen fékezi a munkaerő megtakarítására, a termelékenység növelésére irányuló törekvést. MÁRPEDIG AZ EGY FÖ. RE jutó fogyasztás nem növekedhet gyorsabban, mint a termelékenység, hosszú távon ennek kell érvényesülnie. Minthogy pedig az ingyenes fogyasztási szolgáltatások összege és aránya is állandóan növekszik. a bérből való fogyasztás-növekedésnek értelemszerűen az előbbinél kisebb mérvűnek kell lennie. Ha nem így történik egyre nyomasztóbb lesz az infláció növekedése. Érthető tehát a jövedelem növekedést fékező tendencia, mert bár fékezi a termelékenység-növekedést, de féken- tartja az inflációt is. A feloldást csak egy a jelenleginél jobb ár, érték és jövedelem-struktúra megalkotása jelentheti. Ez a következő ötéves tervidőszakra véleményen szerint elodázhatatlan, addig pedig az évenkénti — a gyakorlat alapján helyesnek tartható, — szabályozó pontosításokkal közelíthetjük e célt. Konkrétan vállalatunknál vizsgálva ezeket az összefüggéseket két időszakot kell megkülönböztetnünk. A 110 millió Ft-os nagy rekonstrukció időszakában és ezt közvetlenül követően a termelékenység növekedése magasabb volt mint a bér- növekedés, sőt mint a bérszínvonalnövekedés. Néhány éve azonban, miután nagyrészt feltártuk és feléltük a kapacitás és élőerő tartalékokat a bérnövekedés és bérszínvonal-növekedés üteme meghaladja a termelékenység növekedést. A termelékenység tartalékainak feltárásából eredő termelékenység növekedés évi 2 százalékra tehető. Elérkeztünk oda, hogy szükség volna beruházási eszközeink forrásainak egy részét a törszti elvonás alól mentesíteni, és ötéves tartamot tekintve legalább két legmodernebb nagyteljesítményű gyártó gépkomplexumot a hozzátartozó csomagoló géppel együtt beruházni, termelésbe állítani. AZ ÍGY FOGANATOSÍTOTT műszaki fejlesztés és a még fellelhető tartalékok feltárása együtt mintegy 5,5—6%- os évi termelékenység-növekedést biztosítana. Számba- véve, hogy az árszínvonalnövekedés 3,5—4 %-nál nem lesz nagyobb évente. úgy minimálisan 5 %-os bérszínvonal növekedés reálisnak vélhető. Ezt a vállalat is tröszt is ki tudná gazdálkodni. Vállalati viszonylatban is helyre állna a helyes tendencia, és a megfelelő összefüggés. Csak a fentiek szemszögéből nézve is, az Egri Dohánygyár gépparkjának fejlesztését 1980-ban. de legkésőbb 1981-ben feltétlenül meg kell kezdeni. I. I. gokhoz, hogy sem olajat, sem más olajalapanyagú terméket ne szállítsanak Dél- Afrikának fajüldöző politikája miatt. Az indonéz kormány cáfolta azokat a híreket, hogy a közeljövőben államosítani fogják a külföldi vállalatokat. Ez az intézkedés kedvezőtlen hatással lenne a belföldi gazdasági növekedésre — tették hozzá. Ulánbátorban megnyílt a szovjet—mongol gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság ülése, amelyen a két ország közti kooperáció elmélyítésének lehetősegeiről tárgyalnak. Kína kereskedelmi egyezményt szeretne kötni a Fii- löp-szigetekkel és más fejlődő országokkal — jelentette ki Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter, aki Marcos Fülöp-szigeti elnökkel folytat tárgyalásokat Maníliában. Dél-Koreában 1979, január elejével könnyítik a deviza- korlátozásokat, hogy ezzel is elősegítsék a dél-koreai bankok külföldi tevékenységét. Növekszik a munkanélküliség Svájcban. 1978. november végén több mint 11 300 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 22,4 százalékos növekedés egy hónap alatt. Jelenleg az aktív lakosság 0,4 százaléka állástalan. Moszkvában 1979 elején megnyílik az Amsterdam— Rotterdam Bank (AMRO) képviseleti irodája. Ez az első alkalom, hogy holland bank irodát nyit a Szovjetunióban. DOHÁNYGYÁR
