Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
A pártszervezet zárszámadása előtt tartották meg az alapszervezetek év végi beszámoló taggyűlésüket. A három alapszervezeti taggyűlés napirendje szinte természetszerűen azonos volt, hiszen egyrészt értékelni kellett az 1977-ben végzett munkát, másrészt meg kellett fogalmazni azokat a határozati javaslatokat, melyek tejesítése elősegíti 1978-ban a vállalat előtt álló feladatok megoldását. A gazdasági eredményekről minden területen érdemben tudtak beszámolni, ami az egész vállalat eredményeit tekintve nem volt véletlen, hiszen a párttagok, az alapszervezetek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy termelési feladatainkat és eredményeinket túlteljesítsük. Míg az I. alapszervezet területén a gazdálkodás — beszerzés — ügyvitel területén végzett munkát hangsúlyozták, addig a II. alapszervezet a cigaretta mennyiségi termelésének és az anyagmegtakarításnak szentelte a gazdasági ismertetést. A III. alapszervezetben a szivarágazaton, a tmk-ban, a hevesi válogatás során elért eredményekről hallgattak beszámolót, nem hagyva ki természetesen a minőségellenőrzés során és munkájában tapasztaltakat sem. A végső konklúzió az lehet, hogy a részeredményekből áll össze az egész, s ahhoz, hogy vállalatunk kedvező -eredményeket ért el, az egyes területeknek kellett megfelelő munkát végezniük. Ugyanez érvényes a párt- szervezetre is: az alapszervezetekben végzett tevékenységek összegzésének eredménye az, amit a vállalati pártszervezet eredményeként könyvelhetünk el. Ha ezt a gondolatot továbbvisszük: az alapszervezetek munkája a pártcsoportokban dől el. A PARTCSOPORTOK A pártcsoportok munkájának megítélése jelentős helyet kapott a beszámolókban. Az I. alapszervezetnél az itt folyó munkák lényeges színvonaljavulásáról tettek említést, ugyanakkor a III. alapszervezetnél elsősorban a hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Általánosságban is elmondható azonban, hogy az elért eredmények ellenére nagyon sok a javítanivaló a selejte- ket illetően, és elsősorban a pártcsoport-bizalmiakon múlik, hogyan javulnak ezek az eredmények. A III. alapszervezetnél egy változás ezen a területen bekövetkezett, s a munka színvonalának javulását hozta, de talán újabb cserére is szükség lesz ez év során'. A csoportok tagjainak hozzáállása sokat segíthet egyébként a taggyűlések néha kifogásolható aktivitásán, az előkészítések során felmerült problémák nyilvános megvitatása során, az őszinte, elvtársias véleménycserében, és más témákban is. PÁRTMEGBÍZATASOK tagot vettek fel. Már ez is indokolja, hogy meg kell változtatni a munkamegosztást. Ezen túl természetesen minden területen felmerülnek egyéb problémák is a pártmegbízatásokat illetően. Egyeseket már teljesítettünk, néhányat személyi okoknál fogva nem, több párttag új társadalmi munkát kapott és végez — általában ezek a változtatást kívánó okok. Hogy ennek — nevezetesen a megbízatások megújításának — milyen jelentősége van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e feladat a taggyűlések határozataiban is szerepel. Alapszervezeteink szem előtt tartják azt a tényt, hogy csak az igazán párttag, aki pártmunkát is végez — alapszervezetében elsősorban, de a társadalmi élet más területén is. pArtirányítAs A beszámolók részletesen foglakoztak az egyes alapszervezetek területén dolgozó műhelybizottságok és a KISZ. alapszervezetek munkájával, irányításukkal is. Ez a munka — színvonalát tekintve — változó és változatos. Az I. alapszervezetben jónak minősített munkát, II.- ben több javítanivalót találtak, elsősorban a műhelybizottsággal való együttműködés területén. Sokat fejlődött az elmúlt évben ez a tevékenység a III. alapszervezet területén is, a színvonal ma már egyértelműen jó. MINŐSÍTÉSEK Az I. alapszervezet munkáját Kocsis József, a II _ét Moln ár Jenő, a III.-ét Újlaki Sándor minősítette, természetesen az egész pártvezetőség véleményének közvetítésével. A minősítésekben foglalt értékelés általában megegyezett a beszámolókban elhangzott összértékeléssel, ami rendkívül kedvezőnek ítélhető. A végeredmény: mindhárom alapszervezet munkája „jó” minősítést kapott. HATÁROZATOK Az alapszervezetek a beszámoló taggyűlésen elfogadták az 1978. évi munka kiemelt feladatait rögzítő határozatokat is. Mindegyik alapszervezet kiemelt feladatának tekinti a vállalati közös „cselekvési program” megvalósításából reá háruló részt. Ezen túl az I. alapszervezet kiemelten kívánja kezelni az információs rendszer tervsze- rűsítését, az oktatás-beiskolázás ellenőrzését, a gazdaságpolitikai feladatok, és a szervezetfejleszétési munkák időarányos és megfelelő színvonalú teljesítését. A II. alapszervezet — mint már említettük — elsődlegesként kezeli a műhelybizottsággal és a KlSZ-alapszerve- zettel való foglalkozást, mind az irányítást, mind a hatékony együttműködést illetően. A III. alapszervezet a pártmegbízatások felülvizsgálata, megújítása, az információ- szervezés és -továbbítás területén akarja eddigi munkáját javítani, s taggyűlés keretében kíván foglalkozni az ebben az évben újra elvégzendő hevesi dohány-válogatással. -a - a 1977-ben az I. alapszervezet területén 2, a II.-én 4 új pártVÁLASZT V A R U N K Több helyről érkezett a kérdés: Mi az akadálya, hogy vállalatunk üzemi konyháján több menüt — legalább kétfélét — nem főznek, és több dolgozónk szeretné, ha az üzemi étkeztetés előzetes étrend alapján történne. Ennek megoldási lehetőségéről várunk választ az illetékes vezetőktől. Vezetőségválasztás, akcióprogramok a KISZ alapszervezeteinkben 1974 óta KlSZ-alapszerve- zeteink évenként vezetőségválasztásokat tartanak, s ezt követően az új vezetőség javaslatot tesz a következő mozgalmi év akcióprogramjára. A választások nem jelentik a vezetőségek teljes cseréjét. A szükségesnek ítélt változtatásokat viszont meg kell tenni alapszervezeteinknek. Néhány KISZ-tagunk is él kilépési lehetőségével ez alkalommal. Itt elsősorban az játszik szerepet, hogy életkora, munkája másfelé szólítja az ifjúsági szervezetből. Távozásukkal nem kevés mozgalmi tapasztalatot visznek magukkal, ezt más tömegszervezetekben, a párt- szervezetben jól tudják hasznosítani. Sajnáljuk távozásukat, de megértjük az idő múlása nem állítható meg. Lesz néhány olyan KISZ- tagunk is, aki saját hibájából ,nem teljesítette, vagy részben teljesítette vállalását. Itt az alapszervezeti vezetőség, majd a taggyűlés kell hogy döntsön további KISZ- tagsága felől. Alapszervezeteink, KISZ- bizottságunk lezárnak egy programokban gazdag, munkával teli évet. Eredményeinkről, gondjainkról beszámolójukban a KISZ-titkárok szólnak majd. A vezetőségválasztások akcióprogramdús időszakának áttekintésére, a programok egyeztetésére intézkedési tervet fogadott el a gyári KISZ-bizottság. Közöljük ennek az időszaknak KlSZ-bizottsági üléstervét, a vezetőségválasztó és akció- programadó taggyűlések időpontjait. Intézkedési tervet fogadott el a gyári KISZ-bi- zottság az 1978. március 15.— április 4. között megrendezésre kerülő forradalmi ifjúsági napok programjára. Enyhülés, fejlődő gazdasági kapcsolatok A mai információáradat mellett, az átlagpolgárnak is van annyi áttekintése, hogy érzékelje az enyhülés folyamata kedvez a gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Néhány bizonyító adat ehhez: — A kelet-nyugati kereskedelem részesedése a világkereskedelemben 1970-ben 2,6 %, 1976-ban már 3,1 % emelkedő irányú; — a kelet-nyugati kereskedelem növekedési üteme meghaladja a világkereskedelem fejlődési ütemét; — az OECD-országok részesedése a KGST államok külkereskedelmi tevékenységében emelkedett és napjainkban 30—35 % körül mozog. ■ Milyen előnyök származhatnak a szocialista gazdaságoknak a kereskedelmi kapcsolatok fej lődéséből ? — Gyorsulhat a gazdasági növekedés, a piacok bővülése folytán; — az importált termelő- eszközök pedig gyorsíthatják a műszaki fejlődést; — a fogyasztói szükségleteket magasabb színvonalon lehet kielégíteni; — a technikában élenjáró vállalatokkal megvalósuló kooperáció esetén fejlődhet a termelési kultúra; — importálhatok hiányzó nyersanyagok és félkész termékek — hogy csupán néhány lényeges irányt említsünk. Kétségtelen, hogy a partner gazdaságok is megtalálják számításukat, hiszen a kereskedelmi kapcsolat pozitív hatásait élvezik. Ilyen hatások: — Előmozdítja az import a fogyasztói és termelési szükségletek szélesebb skálájú kielégítését; — stabilabb nyersanyag- ellátást biztosít; — hozzájárul a gazdaságitermelési szerkezet korszerűsítéséhez; — végül, de nem utolsósorban az export, a piacok bővülése gazdaságnövelő hatású, ami a válságidőszakokban különösen jól jöhet a tőkés gazdaságnak. A perspektíva még ennél is szélesebb. Hiszen a kettős termelési kooperáció tovább fejleszthető a fejlődő országok bekapcsolásával hármas kooperációvá. Ennek széles körű lehetőségét nem lehet elvitatni. Hozzájárulhat mindez a fizetési rendszer több oldalúvá tételéhez is. Milyen formák és módszerek alakultak ki az eddigiekben ? Néhányat említsünk meg: ! — Vegyes vállalatok jöttek létre, ha nem is nagy számban; — új formák alakultak ki a nyersanyagok termelésének fejlesztésére; — jó ütemben fejlődnek a termelési kooperációk (Talán már ezernél több .vállalati kooperáció funkcionál, amiben a magyar vállalatok termelési együttműködése különböző tőkés vállalatokkal mintegy 500-ra tehető); — lényeges fejlődést mutatnak a hitel- és pénzügyi kapcsolatok is; — a tudományos-műszaki együttműködésben is előrehaladás tapasztalható; — és végére hagytuk a magas szinten kötött hosszú lejáratú államközi szerződéseket, melyek széles körű gazdaság-szervező funkciót látnak el. Újságjaink, rádió, tv. jóvoltából ma már mindez nem újdonság, hanem köznapi, életszagú tény. Igaz nem mind arany, ami fénylik, sok még a probléma is. Nem lehet azonban kétely az alapvető irányban, abban ugyanis, hogy az enyhülés, mint döntő és meghatározó 'politikai jelenség ösztönzően hat a gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járó fejlődésére. Vállalatunk, ha kismértékben is tevékeny részese e kapcsolatbővítésnek. Licenc alapján gyártottuk a Golden Smart cigarettát és ma licenc alapján gyártjuk a Milde Sorte cigarettát. . Előkészület alatt áll a Marlboro cigaretta kooperációs gyártása. Meglevő elképzelés, hogy filterrudat 'gyártsunk és szállítsunk, tőkés piacra is. Vállalatunk technológiai színvonala a rendelkezésre álló szellemi és szakmai kapacitás kifogástalan minőségű és nagyobb volumenű export-gyártás produkálására is alkalmas. Márpedig a népgazdasági — fizetési — mérleg szempontjából nem mindegy, sőt inkább jelentősen előnyös volna nagyobb mennyiségű cigarettaexport tőkés piaci elhelyezése. Tovább növelni azon törekvéseink — számottevő — ösz- szegekben jelentkező eredményét, hogy hozzájáruljunk a népgazdasági mérleg stabilizációjának mielőbbi megteremtéséhez. Nehogy tévedés essék, rendkívül szívesen és minden mást megelőzve szállítanánk KGST- exportra is cigarettát, ha a cigarettaexport profilirozá- sa, a nemzetközi szerződések ezt lehetővé tennék, vagy egyenesen feladatul jelölnék meg. INTÉZKEDÉSI TERV az 1978. évi KlSZ-alapszer- vezeti taggyűlések és küldöttgyűlések előkészítésére és lebonyolítására az Egri Dohánygyárban A felkészülés politikai, szervezeti feladatait a KISZ KB intézőbizottság 1977. október 16-i határozata, valamint a KISZ Eger városi Bizottsága 1977. december 22- én elfogadott felkészülési terve alapján valósítjuk meg. 1978. január 11. Bizottsági ülés. Napirendi pont: A KISZ- bizottság felkészülési tervének összeállítása, az alapszervezetek feladatai, a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése. 1978. február 1. Bizottsági ülés. Napirendi pontok: 1. Javaslat a dohánygyári KISZ-bizottság 1978—79-es mozgalmi évére szóló akció- program kiegészítésére. 2. Jelentés az 1977. évi pénzügyi gazdálkodásról. Javaslat az 1978—79. évi költségvetésről. 1978. február 16. Bizottsági ülés. Napirendi pont: Javaslat az alapszervezeti munka minősítésére és a titkárok személyére. 1978. március 8. Bizottsági ülés. i Napirendi pontok: 1. Az alapszervezeti vezetőségi választások értékelése. Az alapszervezetek akció- programjainak megbeszélése. 2. Káder-előkészítés a KISZ-bizottság választására. 1978. március 28. Bizottsági ülés. Napirendi pont: A dohánygyári KISZ-bizottság küldött- gyűlésének előkészítése. 1978. április 19. Bizottsági ülés. Napirendi pontok: 1. Az alapszervezeti akció- programokat elfogadó taggyűlések tapasztalatai. 2. A KISZ-bizottság beszámolójának elfogadása az 1977—78-as munkáról. ALAPSZERVEZETI TAGGYŰLÉSEK Vezetőségválasztó: Láng Sándor a. sz. 1978. márc. 10., 14.30 ó.; Nógrádi Sándor a. sz. 1978. II. 17. 14.30 ó.; Ank- li József a. sz. 1978. II. 16., 14.30 ó. Programadó: Láng Sándor a. sz. 1978. ápr. 20., 14.30 ó.; Nógrádi Sándor a. sz. 1978. ápr. 14., 14.30 ó.; Ankli József a. sz. 1978. márc. 23., 14.30 ó. A vezetőségválasztó és a programadó taggyűlés előtt alapszervezeti vezetőségeink két-két alkalommal tartanak vezetőségi ülést. Témái: értékelések, új akcióprogram-javaslat összeállítása, véleményeztetése a tagsággal, tagkönyvek kiadási 7« ve fé/lrecfof rendezett a KISZ vállalati bizottsága. Az egyes alapszervezetekből egy-egy ötfős csapat indult. Vállalatunknál minden csapat továbbjutott a városi vetélkedőre, mivel elérték az ehhez szükséges pontszámot. Képünk a csapatokat mutatja. DOHÁNYGYÁR 5
