Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

A fordulat éve Három évvel azután, hogy a Szovjetunió felszabadí- 1 tóttá hazánkat, és véget vetett a fasiszta világháború , esztelen pusztításának, a magyar munkásosztály az or­szág szocialista átalakulásáért folytatott harcában döntő 1 fordulathoz érkezett. 1948. június 12-én összeült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa. A hatalomátvétel, nem volt könnyű feladat. Az imperi­alista államok, főleg az USA hidegháborús, kommunista­ellenes aknamunkája nehezítette az egység létrehozását. Sikerült azonban időben leleplezni és ártalmatlanná tenni próbálkozásaikat (Nagy Ferenc — féle, majd Mind- szenty-féle összeesküvések). Az országgyűlésen a reakci­ós pártok veresége döntő csapást mért a kizsákmányoló osztályokra és a regi rendszer feltámasztására irányuló terveikre. Az ország első pártja a MKP lett. Egyesülve a SZDP-tal létrehozta a munkásosztály, a dolgozó nép egységes, forradalmi élcsapatát, a Magyar Dolgozók Pártját. Ez azt jelentette, hogy hazánkban a hatalomát­vétel. fegyver nélkül, békésen ment végbe, és ezzel a né­pi demokratikus forradalom szocialista forradalommá alakult. A békés átmenet fontos feltétele volt, hogy a szovjet hadsereg nemcsak kiűzte a német hódítókat ha­zánk földjéről, hanem felszabadító harca következmé­nyeként összeomlott a horthysta államgépezet is. A párt programnyilatkozata leszögezte: „Ma Magyarországon a munkásosztály és a vele szö­vetséges parasztosztály van hatalmon. A munkásosztálv. amely bebizonyította képességét a kormányzásra, a nép többsége által elismert vezető és döntő erő.” A párt világosan látta, hogy valamennyi probléma megoldásának egyetlen lehetséges útja: a szocialista tár­sadalmi rend alapjainak lerakása és az új társadalom felépítése. Szükséges volt ehhez, hogy rendezze kancso- latait a többi demokratikus országgal, szoros szövetséget létesítsen a Szovjetunióval, és ezzel biztosítsa hazánk függetlenségét és az építőmunka békés feltételeit. Ekkorra már államosították a nagybankokat. A mun­kásosztály kezébe kerültek a 100-nál több munkást fog­lalkoztató üzemek. Teljesült a proletariátus régi.vágya: „Minden hatalom a dolgozó népé.” Az 1947. augusztus l'én hatályba lépett „első három éves terv” feladata volt, hogy befejezze az ország újjá­építését, megszüntesse a munkanélküliséget és a terme­lés színvonalának emelésével elérje ,az utolsó békés év”, 1938 eredményeit. 1949 végére a városi dolgozók élet- színvonala már 10—12 %-kal meghaladta az 1938. évit. A gazdasági fellendülést fokozta, hogy Magyarország részvételével 1949. januárjában megalakult a KGST, amely védelmet nyújt az imperialista gazdasági manipu­lációkkal szemben. Az 1949-ben törvénybe iktatott alkot­mány nyomán kiépült a helyi tanácsok rendszere. A fejlődés töretlen vonala tehát a párt helyes irány­vonalát igazolja. Helyesen határozta meg a legfontosabb feladatokat, a szocialista építés programjában figyelem­be vette a nemzeti sajátosságok és az általános törvény- szerűségek szerepét; alkotóan alkalmazta az akkor még egyetlen szocialista ország, a Szovjetunió történelmi ta­pasztalatait. Álljon itt néhány példa ennek igazolására: 1975-re a nemzeti jövedelem- a háború előttinek ötszörösére, az ipari termelés a tízszeresére növekedett. A lakosság egy főre jutó fogyasztása mintegy háromszorosa volt az 1950. évinek. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg a hibákat. A hibák a marxista—leninista irányvonaltól va­ló eltérés, a kezdeti sikerektől önelégültté vált vezetés, a Rákosi körül kialakult személyi kultuszban lelhetők fel, melyek ellenforradalomba sodorták az országot. Mindezeket az elhibázott lépéseket sikerült kijaví­tani és pártunk együtt szolgálja a társadalmi haladás­nak, népünk békéjének, jólétének, fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus építésének nagy ügyét. 1075- ben az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott program- nyilatkozatában már joggal állapítja meg: „Az 1948-as programnyilatkozatban megjelölt fel­adatok megoldása, a szocialista forradalom előrehaladá­sa új helyzetet teremtett hazánkban: leraktuk és meg­szilárdítottuk a szocializmus alapjait országunkban, vég­leg eldőlt a „ki kit győz le” kérdése. Társadalmunk a maga teremtette szilárd szocialista alapokon fejlődik. A következő 15—20 évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommuniz­mushoz.” Teleki Sándor A A Minőségi Kör A Minőségi Kör június 13- án ismét ülést tartott. Eb­ben nem maga a tény a fi­gyelemreméltó, hanem az a fejlődés, mely a kör tevé­kenységét mindinkább a vállalati munka szerves ré­szévé teszi. Az ülés legfon­tosabb napirendi pontja a karbantartas előkesznese volt, mégpedig egy szakdolgozat alapján, melyet a kör tag­ja, Bukucs Ferenc készített Ruby Istvánnak, mint kon­zulensnek a segítségével: „A tervszerű megelőző karban­tartás az Egri Dohánygyár­ban”. A második napiren­di pont a MÉVI és a válla­lati minőségellenőrzés részé­ről történt kizárások tételes felsorolása és a hibáknak gépekre konkretizált ismer­tetése volt, végül felvettek a napirendi pontok közé egy kötetlen vitát a DH-munka- rendszerről. Sóki Mihály műszaki osz­tályvezető ismertette a kar­bantartás részletes ütemter­vét. A vita során ő is, a fel­szólalók is, elsősorban a mi­nőség további javulását es egyenletességét megalapozó tevékenységként vizsgálták a karbantartás kérdéseit, A műszaki osztályvezető szerint a kör sok értékes szempontot adott a karban­tartás végleges megtervezé­séhez. Annál is inkább, mert a kizárások ismertetése so­rán 1— Jenei Antalné volt az előadója — a körnek alkal­ma volt megismerni azokat a gépeket, amelyek a legtöbb hibás terméket bocsátották ki. Ez az információ nyilván jelentős volt a karbantartás előtt: a karbantartásnak a gépek minőségét kell meg­felelő szintre hoznia. TAPASZTALATCSERE ÉS MŰVELŐDÉS Az ülés egyébként is tük­re volt a kör mindinkább megélénkülő tevékenységé­nek. Kiderült, hogy a szo­cialista brigádoknak a kép­viselői felelősen és komo­lyan érvényesítik az alap­szabályban rögzített hatás­körüket. A kör tagjának joga van minden olyan in­formáció megszerzéséhez, felhasználásához, mely a termékminőséggel bármilyen formában kapcsolatban van. A vita során bőven áradt az ilyen jellegű információ: a kör tagjainak többsége eleget tesz annak a követel­ménynek, • hogy „munkája elsősorban egyéni kezdemé­nyezésen alapuló alkotó te­vékenység legyen”. Az ülé­sen jutott kifejezésre az a kívánság, hogy a karbantar­tás megkezdése előtt a kör­nek egy delegációja látoga­tást tegyen valamelyik test­vérvállalatnál, információ- szerzés, ötletgerjesztés, ta­pasztalatcsere és látókörbő­vítés céljából. A választás Sátoraljaújhelyre esett és a gyors, rugalmas szervezés, a felső vállalatvezetés tevé­keny segítsége következté­ben a küldöttség már az ülést követő hétfőn látoga­tást tett a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban, ahol termé­keny eszmecserét folytatott a nagykarbantartásról, az alkatrész-beszerzési, a mű­szaki rajzok problémáiról, a központi műhelyben törté­nő megrendelések tapaszta­latairól. Mindezek után még arra is jutott idő. hogy a Minőségi Kör küldöttsége a sárospataki vár és Tokaj megtekintésével saját kultu­rális minőségét is „karban­tartsa”. PROGRAMTERVEK Már a sátoraljaújhelyi út alatt körvonalazódott az újabb látogatás terve: ezút­tal pécsi testvérvállalatun­kat kívánják meglátogatni a kör tagjai. Ott, bár a mi­énkhez hasonló Minőségi Kör nincs, sok jó kezdemé­nyezés történik a minőség érdekében, és minden bi­zonnyal értékes tapasztala­tokat lehet szerezni. A pé­csi utazás tervezése folyik; időpontját a lap zártáig nem tűzték ki. A kövekező ülés első na­pirendi pontja az lesz, ami a június 13-i ülésen elma­radt: a harmadik, a vita a DH-munkarendszer jelenle­gi helyzetéről és a tenniva­lókról. A körvezetés már közreadta azokat a kataló­guscédulákat, melyek alap­ján a következő ülésen a kör mérlegre teszi egyfelől a mai valóságot, másfelől a vállalati szerzői kollektíva (Domán—Bóna—Sándor— Zagyva) készítette tanul­mányt („A DH-munkarend­szer alkalmazásának tapasz­talatai”). A Minőségi Kör az auto­nómia, az önirányítás mind magasabb szintjei felé ha­lad s így válik a munkás­részvétel — az üzemi de­mokrácia — egyre jelentő­sebb szervévé vállalati kol­lektívánkban. Nyirati József né Szakmunkásvi zsga Vállalatunknál közel tíz éve — 1969”től — van mechanikai műszerész szak­mában emeltszintű szak­munkásképzés. Ezidő alatt négy évfolyam végzett össze­sen 48 fővel. A szakmunkás- képzés megindítása a válla­lati rekonstrukcióval és az e szakmában meglévő munka­erőhiánnyal volt és van ma is szoros összefüggésben. A képzéshez szükséges felté­teleket vállalatunk megterem­tette — és egy év kivételé­vel — folyamatos képzés van, és a jövőben is ugyanez várható. A végzettek 60—70 %-a marad a vállalatunknál- és az üzemeltetés ill. a kar­bantartás területén foglal­koztatjuk ezen szakembere­inket Ez a 60—70 %'os arány önmagában nem mu­tat semmit — se nem jó­sé nem rossz — létszám- hiányunk azonban e szakmá­ban már évek óta nincs. A most végző 11 fős csoport június 19; 23 és 24rén vizs_, gázott. Első napon írásbeli vizsga alkalmával adtak számot a két év alatt tanult elméleti ismereteikről három témakörben. Az írásbeli vizs­gára különös hatással volt a „vizsgaláz”, hiszen mind­össze 2,8-es átlagot produ­káltak a jelöltek. Különösen kiemelkedett a szakrajzi hiányosság, amely e szakmában nélkülözhetet­len. A szakmai ismeret téma­kör volt legismertebb a ta­nulók előtt és erre adtak legjobb válaszokat is. A második napon a szak­munkásvizsga gyakorlati ré­szét végezték, amikor rajz­ról egy-egy munkadarabot kellett — döntően kéziszer­számokkal — előállítaniuk. A gyakorlati vizsgamunka már jobban sikerült, hiszen 3,47-os eredménnyel zárult. Megállapítható volt, hogy a használt szerszámokat éssze­rűen választották ki és jól is használták, az egyszerűbb mechanikus mérőműszere­ket, azok gyakorlati haszná­latát ismerik. A vizsgadarab elkészítése során különösebb lelkesedés nem volt tapasz­talható, általában egykedvű­en, közepes munkatempóban dolgoztak a szakmunkásje­löltek. A szakmunkásvizsga szó­beli részén a harmadik na­pon a minősítési fokozat -javításának reményében kissé magabiztosan kezdtek a tanulók. A kiegészítő kérdésekre adott válaszok­iból azonban kiderült, hogy a szakmai jártasság, a gondol­kodásmód csak egy közepes színvonalat ér el. Ugyanez derült ki az általános intelli­genciáról is néhány kivétel­től eltekintve akiknél kiváló, ill. igen gyenge jelzőkkel le­hetett minősíteni. A szóbeli osztályzat átlaga 3,53 volt. A szakmunkás- vizsga minősítésének átlaga 3,27 volt, mely az első cso­porthoz viszonyítva lénveges visszaesést jelentett, hiszen ez a minősítés akkor 4,5 körül volt. » Ezen jelentős visszaesés okát célszerű lenne vizsgálat tárgyává tenni, hogy az ez évi beiskolázás után már hasonló jelenség ne fordul­jon elő. A szakmunkásvizsgát követő felvételi napon a 11 fő vég­zett szakmunkás közül mind­össze 6 fő jelent meg, a többi ifjú szakmunkás válla­latunknál nem óhajt munkát vállalni. Ez az arány igen kedvezőtlen, hiszen alig több mint 50 %-a maradt a vál­lalatunknál, pedig mindany- nyian ösztöndíjasok voltak. A felvételi után történ-t elbeszélgetés alkalmával az is kiderült, hogy nem láttak megfelelő perspektívát ma­guk előtt a szakmunkások, és nem is ismerték eléggé a vállalatunkat, ezért néhány1 főt ez késztetett új munka,- hely keresésére. Akik. itt maradtak azok kellemesen csalódtak — ez látszódott az arcukon — az elhelyezkedésbenj az űj mun­kavállalásban. A jövőben több gondot, nagyobb energiát kell fordítani a tanulóknál a vállalatunk bemutatására, az elhelyezkedési lehetősé­gek megismertetésére. Események képekben Június a nyár kezdetét és egyben az iskolaév végét is jelenti. A mi szakmunkásaink is júniusban adtak sikerrel számot a 2—3 év alatt szerzett tudásról. Képünk a dohány- feldolgozó szakmunkások vizsgagyakorlatán készült. A vállalatunkat meglátogató francia szakszervezeti kül­döttség nagy érdeklődést mutatott a gyár szociális ellátásá­val kapcsolatban, s a látottakról igen elismerően nyilat­koztak. Bajkó Anikó textilművésszel beszélgettek fiataljaink az ifjúsági klubban. A beszélgetés témáját elsősorban a mű­vésznőnek a Városi Tanács galériájában rendezett kiállítása adta. Az óvodások évzáró ünnepélyére is meghívót kaptunk. A kedves kis ünnepélyen melegen búcsúztatták az ősszel iskolába menő nagyóvodásokat. DOHÁNYGYÁR A mechanikai műszerész vizsga

Next

/
Oldalképek
Tartalom