Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

Híjat nyertek ym#: a -mm má&mm 'Hím m&mmimt »'•'« *0iW£ißt$, H *>W;(ti;.<»S *i.i -utál; **» :;í * &W:4'V ?■' í'í.;. > táj' 'tá/r­A SZOT Műszaki—Gaz­dasági Bizottsága korszerű vezetési és irányítási mód­szerek pályázatának ered­ményhirdetése szép sikert hozott az Egri Dohánygyár számára. Két munkatársunk Bárány Tibor és Kocsis Jó­zsef művezetők „Közös erő­vel a munkások és műsza­kiak eredményes együttmű­ködéséért” című pályamun­kájukkal első díjat nyertek. A díjnyertesek túlzott sze­rénységgel kitértek a kérés elől: lapunk olvasói számá­ra meséljék el, hogyan tör­tént? Ezért Huszti Ferenc főmérnököt, a SZOT Műsza­ki—Gazdasági Bizottságának tagját kértük meg, infor­málja lapunkat a pályázat értékeléséről. A Bizottság a SZOT Tit­kárságának jóváhagyása alapján 1977 márciusában hirdette meg a pályázatot, amelynek az volt a célja, hogy elősegítse a vezetési, irányítási módszerek kor­szerűsítését és ösztönözze a pályázók saját gyakorlati tevékenységében azok érde­mi érvényre juttatását. Elő kívánta segíteni, hogy minél több kollektívában. üzemi közösségben alakuljon ki példamutató gyakorlat a munkások és a műszaki— gazdasági szakemberek eredményes együttműködé­sében. Cél volt az is, .hogy az e téren kialakult jó módsze­rek feltárását, megismerését és szélesebb körű elterjesz­tését egy ilyen pályázattal is elősegítsük. összesen 116 pályamunka érkezeti be, s ezek legtöbb­je kollektíva munkája volt, minek következtében mint­egy 500-an vettek részt a pályázaton. A beérkezett pályamun­kákról elmondható, hogy színvonalában jó, tárgyköré­ben változatos, szemléleté­ben és gyakorlati eredmé­nyeiben figyelemre méltóan érdekes a kép, amit mutat. A zsűrizés több lépcsőben folyt, az utolsó lépcsőben 32 pályázat került a 7 tagú zsűri elé, melynek döntése alapján három — 15 ezer forintos — első, és tíz da­rab — 10 ezer forintos — második díjat adtak ki. I Ezeket azért is mondtam el, hogy így jobban érzékel­hető Bárány Tibor és Ko­csis József művezetők elért szép eredménye. Pályáza­tukban tulajdcmképpen a vállalatunknál, a DH-mun- karendszer bevezetésével új tartalmat kapó üzemi de­mokrácia és a vezetés kap­csolatának, kölcsönhatásá­nak kérdéseit dolgozták fel igen színvonalasan. A díjat megosztva kapták, minthogy közös munka eredményével érték el, ami­hez mindannyian őszintén gratulálunk! A Műszaki—Gazdasági Bizottság ülésének egyik előterjesztése volt a pályá­zat eredménye és hasznosí­tásának kérdése. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a legjobb pálya­összefoglaló kiadványban való közzététele révén tör­ténő hasznosítására, vala­mint hasonló témakörű pá­lyázat 1979. évben történő ismételt meghirdetésére ja­vaslatot dolgoz ki és ter­jeszt a SZOT Titkársága elé. — BM — Műszaki feladataink Vállalatunknál megvaló­suló üzemi demokrácia leg­magasabb szintű fóruma — a Műszaki Konferencia — 1978. június 19-én tartotta I. féléves tanácskozását. A szokásos napirend sze­rint megtárgyalta az elmúlt félév termelési, gazdálkodá­si tevékenységét, tapasztala­tait. Borra vette az előző kon­ferencia határozatait és azok teljesítését elfogadta. Az elkövetkezendő negyed­év legfontosabb feladatait megtárgyalva az alábbi fel­adatokat tartotta kellően lényegesnek ahhoz, hogy az ügyintézők általános felada­tán felül, még ezen a szinten is feladatul tűzze ki. és a számonkérést is biztosíthas­sa a maga számára. — A biztonságos gőzter melés és szolgáltatás érdeké­ben az I-es számú kazán felújítását, nagyjavítását és szerkezeti vizsgálatát el kell végezni a fűtési szezon meg­kezdése előtt. — A fenntartási munkák ésszerű csoportosításával el kell érni; hogy a fenntartási költségek a bázis évhez viszonyítva legalább 10 Vo­kal csökkenjenek. Ésszerű átcsoportosítás és költség- csökkentés nem eredményez­het termeléskiesést, illetve termelési zavarokat. — 1978-ban a saját ré­szünkre gyártott viscoz fil- terrúd gyártása mellett államközi szerződés kereté­ben 150 millió db 90 mm-es. valamint tröszti utasítás alapján a Debreceni Dohány­gyár részére 135,8 millió db filterrudat kell legyártani. Ennek érdekében a filter- gyártás munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy ezen feladat teljesíthető legyen. A munkaerő ésszerű átcso­portosításával a feladathoz szükséges feltételeket a lét­számoldalról is meg kell szervezni. — Az előző Műszaki-. Kon­ferencia határozati pontja­ként elkészített — a dohány­ipar DHl-munkarendszer be­vezetéséről szóló — anyag alapján a bevezetésről szóló program kidolgozása, és be­terjesztése. — A tröszti szintű mini­mum eszközforrás-vizsgálat időpontjára a tröszt által előírt eszközszint biztosítása. — Az előző évekhez hason­lóan biztosítani kell a Heve­si dohány megfelelő minőr ségű válogatását, a DDT Vál­lalat mennyiségi igényeinek figyelembevételével. A mun­ka beindulásáig biztosítani kell a szükséges anyagi és technikai feltételeket. — Az 1977-es kezdeménye­zés, mely a dohánylechno- lógiai előadássorozattal a szakmai-hivatásbeli általá­nos haladás légkörét kívánta biztosítani 1978-ban nem folytatódott. Tekintettel a növekvő követelményekre és az elért szinten való meg­állás veszélyére, szükséges azoknak a kereteknek a biztosítása, amelyek ezt a továbbhaladást, biztosítják. Ennek érdekében a követ­kező indítvány elfogadása látszik célszerűnek. 1. Meg kell alakítani az SZVT helyi vállalati/ cso­portját, amire a negyedik éve folyó vezetőképzés elég alapot ad. 2. A MÉTE a GTE és az SZVT vállalati csoportjai hozzák létre a MÍESZ válla- laá bizottságát, meiy éven­ként egészéves programot dolglgoa ki a szakmai tovább­fejlődés biztosítására. 3. Az MTESZ-bizottság védnöksége alatt alakuljon meg az Üjítók Köre, mely bizonyos fokú autonómiával saját elnököt és titkárt vá­laszt, klubszerű tevékeny­séget folytat, gondoskodik tagjainak szakanyagellátá­sáról /műszaki megoldások, szabadalmak/, az újító légkör táplálásáról és bizonyos fo­kig az újítók érdekvédelmé­ről. — A III. n. év során biz­tosítani kell 15 millió db Marlboro cigaretta gyártá­sát — A vágófólia felhasználá­sával kapcsolatos elemzés és ennek alapján javaslat készí­tése. Figyelembe kell venni a társvállalatok tapasztala­tait is. — A nagykarbantartás során a tervtől eltérő ese­ményt rögzíteni kell írásban — július 31-ig — és a fő­mérnök elvtársnak átadni. (Valamennyi eseménynapló­ban legyen rögzítve.) Természetesen nemcsak ezek a feladataink a III. negyedévre. Mindenkinek a saját területén biztosítania kell a terv által előírt célok megvalósítását, amely csak a vállalat valamennyi szak­emberének, dolgozójának összefogásával, együttműkö­désével érhető el. WIE FE-konfferencid Kőszeg '78 A MAGYAR ELLEM I- SZtRíPAtU Tudományos Egyesület Kőszegen tartotta a 13. Élelmiszeripari Kon­ferenciáját. A konferencián Dr. Ko­vács Imre MÉM miniszter- helyettes tartott tájékozta­tó előadást, melynek közép­pontjában az MSZMP KB. 1978. márciusi határozata alapján megfogalmazott VI. ötéves tervi koncepció állt. Előadásában elmondta, hogy a párt Központi Bi­zottsága a felszabadulás óta hárorp ízben foglalkozott kizárólag az élelmiszeripari gazdaság kérdésével. Ez is mutatja, hogy gazdasági életünkben igen kiemelt, je­lentős szerepe van az élel­miszergazdaságnak. A határozatok: 1957-ben a lenini szövet­kezeti elv visszaállítása, fel­vásárlás a begyűjtés helyett. Ez a határozat „Agrárpoliti­kai tézisek” címen ismert; 1958 decemberi KB-naia- rozat a tömeges kollektivi­zálást mondta ki, ezen belül kettős feladatot jelölt meg: — végrehajtani a kollek­tivizálást, — ezzel egyidejűleg ter­melésnövekedést elérni. 1964-ben az 1958-as hatá­rozat végrehajtását értékel­ték, s megállapította a KB., hogy az eltelt rövid idő alatt sikerült a kettős feladatot megoldani. Kialakult a nagyüzemi szervezeti keret és ezen az alapon a nyersanyag-bizto­sítás már az élelmiszeripar hosszútávú fejlesztését is le­hetővé teszi. 1978 márciusában érté­kelte a KB az eltelt másfél évtizedet és pozitív minősí­tést kapott az élelmiszergaz­daság. Ez a KB határozati tartalmában eltér a koráb­biaktól — mivel azok főleg a mezőgazdaság kérdésével foglalkoztak — itt már az élelmiszeriparral kapcsola­tos feladatokat határozták meg, egységben a mezőgaz­dasággal, tehát komplexen kezelve az élelmiszergazda­ságot. De megjelölték mind­azon más ágazatoknak a fel­adatát is, amelyek az élel­miszergazdaság tevékenysé­gét jelentősen befolyásolják — gépipar, szállítás, külke­reskedelem stb. Az élelmiszergazdaság ér­tékelése és jövoneni helyze­tének tisztázása azért is fon­tos, mert a nemzeti jövede­lem 20 %-át adja, az összes exportból 25 %-kal részese­dik, a tőkés exportban pe­dig 30 %-os a részesedése. AZ ÉLELMISZEREK IRÁN­TI kereslet egyre nő és ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozású is, hi­szen a népesség növekedése mellett jelentkező mennyi­ségnövekedés az életszínvo­nal emelkedése következté­ben a minőségi igények ki­elégítésének kérdését is elő­térbe helyezi. Foglalkozik a KB hatá­rozata azokkal a végrehaj­tandó feladatokkal, amelyek az V. és VI. ötéves tervi élelmiszeripari fejlesztést jelölik meg. Ezek szerint legfontosabb: erőteljesen növelni az élelmiszer-terme­lést. A miniszterhelyettes elv­társ elmondta, hogy az élel­miszeripar várhatóan telje­síteni fogja V. ötéves tervét, sőt 1—2%-os túlteljesítés is várható. Ez azonban saj­nos nem vonatkozik az élel­miszeripar minden ágára, mert lesznek olyan részte­rületek, ahol túlteljesítéssel nem lehet számolni. A másik legfontosabb fel­adat — a KB határozat alapján — a minőség foko­zása, jobb beltartalmú, jól tartósított, esztétikusán és higiénikusan csomagolt olyan árukra van szükség, amelyek hosszú időn keresz­tül megőrzik minőségüket. Olyan termékeket kell elő­állítani, amelyek nemcsak a hazai igényeket, hanem a külső piac — és ezen belül a tőkés piac — igényeinek is megfelelnek. Az V. ötéves terv során gondok jelentkeztek az alap­anyagok béltartalmát és a szállítás ütemességét illető­en, valamint feldolgozás után a csomagolással és rak­tározással kapcsolatban. A HAZAI ELLÁTÁS biz­tosított, s az egyre növekvő igényeket is ki tudtuk elégí­teni. 1980-ig az élelmiszer­fogyasztás struktúrája vár­hatóan eltér a tervezettől. Valószínűleg húsból, borból kevesebb, tejtermékekből nagyobb lesz az igény, mint ahogy terveztük. Jelenleg hazánkban 300 kg az egy főre eső évi élelmiszerfogyasztás, ez vár­hatóan nem növekszik, de a fogyasztás struktúrája ál­landóan változik, fokozott szükség van piagas vitamin- és fehérjetartalmú élelmi- szerekre EXPORTTERVÜNKET ru­bel-szinten az előírtak sze­rint teljesíteni fogjuk, de tőkésrelációban úgy néz ki, nem tudjuk teljesíteni. Ez komoly gondot jelent, s mindent meg kell tennünk, hogy tőkés exportunkat is terv szerint teljesítsük. A legnagyobb lemaradás 1976 —77-ben volt, bár ez is vi­szonylagos, mert az előző tervidőszakhoz képest ez is sokkal magasabb. Kimondja a KB határo­zat azt is, hogy az élelmi­szeripar fejlesztése és a me­zőgazdaság termelési felada­tai között nincs megfelelő összhang. Az élelmiszeripar fejlesztési lehetősége — a tervteljesítés ellenére is — gátja marad ezen összhang megteremtésének 1980-ig. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőséget a rekonstrukció­ra használjuk fel, kisebb eszközfelhasználással így je­lentősen korszerűsíthetünk. Természetesen az élelmi­szeriparban is több jelentős — államilag is támogatott — beruházás valósul meg a tervidőszak folyamán — pl. kábái cukorgyár 9 milliárd Ft-os beruházással —. A KB határozat az élel­miszeripar kettős feladatát jelölte meg az elkövetkezen­dő időre: — elsősorban a hazai szükséglet magas szintű biz­tosítása, — másrészt gazdaságosan exportálni (akkor kell ex­portálni, amikor a legked­vezőbben tudunk eladni, de ehhez tárolókapacitás bőví­tésre is szükség van). A jelszót úgy lehet meg­fogalmazni, hogy: többet, jobbat, gazdaságosabban! A VI. ÖTÉVES TERVI köz- gazdasági szabályzók is er­re fognak a mainál sokkal erőteljesebben ösztönözni. Előadásában kiemelte a miniszterhelyettes elvtárs, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatát javítani kell. Igaz. hogy ezen a téren a fejlődés szembetűnő. A hosszútávra érvényes szerződések ará­nyát növelni kell, ez mind­két részről előnyös és a fej- leaztécbr-* ió támnontul szol­gál. Befejezésül a minisz­terhelyettes elvtárs elmond­ta. hogy a magyar élelmi­szergazdaság tevékenységét a párt és a kormány elis­merte, 1977-ig szén utat tet­tünk meg. s a fejlődés pozi­tív volt. Most a KB egy hosszabb időre megszabta a feladatokat. A nMMi/{rMi>l||M mozgalmas pillanatait örökítette men kameránk. A cigarettaágazaton tartott 10 napos nyári nagyjavítás a #* ÍJ«g?}rarognrar>u^ terveknek megfelelően folyt és a július 3-i első termelési műszakban az ágazat megszépülve és felújítva kezdett a II. félévi termelési terv teljesítéséhez. Képünk — balról jobbja — a cigaretta-előkészítési, -gyártási • és -csomagolási munkákból mutat be egyet-egyet. i A feladatok végrehajtásá­hoz megvannak a társa­dalmi. gazdasági feltételek, jó megbecsülésnek örvend az élelmiszergazdaság. Az elkövetkezendő időszak fel- í adatainak megoldásában a Tudományos Egyesület munkámra is nagvmérték- ben számítanak, hiszen ed­dig is jelentősen részt vett az élelmiszergazdaság fel­adatainak a megoldásában. A konferencia további ré­szében hozzászólások hang- zet+ak el. majd sor került a MÉTE-titkárok országos ér­tekezletére a konferencia második napján is sok érté­kes gondolat cserélt gazdát, ( majd Kőszeg városának í megtekintése zárta a kétna­pos programot j Huszti Ferenc MÉTE-titkár DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom