Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

Közelebb a termelőkhöz Egy gyár egy üzem életében sohasem közömbös, hogy milyen mennyiségű és minőségű nyersanyagot hasz­nál fel, készít belőle új terméket. Amennyiben nem kö­zömbös. hogy például az esztergályos milyen acélból ké- 1 szít csapágyat, esztergál fogaskereket, annyira nem kö- I zömbös, hogy egy dohánygyár milyen minőségű alap­anyagból készíti a cigaretták egész skáláját és a sziva­rokat. Élelmiszerekről lévén szó, szinte nap mint nap ref­lektorfényben van az egri Dohánygyár is. Termékeire széles tömegek figyelnek, a cigarettákról, szivarokról sokan mondanak véleményt. És ez nem közömbös a gyárnak, hogy a vélemény elismerő-e, vagy pedig kriti- i kusan ellenszenves. A Szimfónia, a Fiitol, a Helikon óráról órára vizsgázik, de ugyanígy van a Pilvax vagy az Eger szivar is, amely a fogyasztók elismerését már régen ki­vívta. Az elismerést azonban könnyen el lehet veszíteni, ha romlik a minőség. Ezt kell tehát megőrizni, töreked­ve a további elismerésekre. Egy-egy sikeres termék ugyanis a gyár egész kollektívájának, a szocialista bri­gádoknak, legyenek azok a gyártósorokon dolgozók, vagy éppen a gépeket ellenőrző műszerészek, érdemeket sze­reztek. A jó cigaretta és szivar titka pedig a jó nyers­anyag, ez esetben a jó minőségű dohány. Mert erre van _ a legtöbb kifogás, de mint bebizonyosodott, a dohány jól I A feldolgozva sok sikeres termék alapja. Ezért nem közömbös, hogy a mezőgazdasági üzemek • milyen dohányfajtákat termelnek, olyanokat-e, melyek- I re szüksége van a gyárnak, a feldolgozóiparnak. Elisme- T résre méltó az Egri Dohánygyár vezetőinek az a törek- | vése, hogy néhány év óta rendszeresen összehívják az ország legnagyobb dohánytermelő üzemeinek vezetőit és ismertetik velük, hogy milyen dohányfajtákat, milyen minőségű nyersanyagot vár az ipar tőlük. Ezt a törekvést még jobban elmélyítik a jövőben az MSZMP Központi Bizottságának március 15-i ülésén ho­zott határozatok szellemében. Mint ismeretes, a Központi Bizottság ezen az ülésén feltárta mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk helyzetét és meghatározta továbbfej­lesztésének feladatait is. „Erősítsék és szélesítsék a me­zőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok közötti együttműködést... A feldolgozás kerüljön köze­lebb a mezőgazdasági termeléshez, jobban használják ki az előfeldolgozás lehetőségeit. .. ” — mutat rá az ülés­ről kiadott közlemény. Nos ez a szellem hatja át a gyár törekvéseit, hogy a mezőgazdasági termelés, ez esetben a dohánytermelés, minél jobban segítse elő a nyersanyagelőállítást, hogy még jobb minőségű cigaretták és szivarok kerüljenek a csomagokba, illetve az üzletekbe. Az ésszerű takarékos gazdálkodással minimálisra csökkenthetik a termelési és értékesítési veszteségeket. Ehhez járul hozzá a dohánygyári vezetők ésszerű kezdeményezése, hogy a gyár minél közelebb kerüljön i a termelőkhöz, azok pedig minél jobban megismerjék a I feldolgozóipar igényeit. Mentusz Károly Tapasztalatcserék DH-munkarendszerünk és eredményeink híre egyre újabb és újabb szakembere­ket, érdeklődőket, gyári, in­tézményi munkacsoportokat von gyárunkba. Júniusban újból sokan kerestek fel ben­nünket. hogy a helyszínen és beszélgetések, konzultációk során ismerkedjenek mód­szereinkkel, azokkal a „tit­kokkal”, amelyek immáron sokszoros kiváló vállalattá tettek bennünket. Az egyik legérdekesebb csoport — a MÉTE Pszicho­lógiai és Ergonómiai Szakbi­zottsága szervezésében — az élelmiszeripari vállalatok személyzeti és káderpolitiká­val foglalkozó szakemberei alkották. Az összetétel átfogta az egész élelmiszeripari ská­lát, a cukor-, a gabonaipar­tól a likőriparon át, a bor- és édesiparig bezárólag, termé­szetesen most fontossági sor­rend nélkül említve az ipar­ágakat. A vállalat életéről, a DH- munkarendszer tapasztala­tairól, a személyzeti politi­káról, az oktatás szervezésé­ről, valamint a filmvetítés és gyárlátogatás után élénk konzultáció kezaoaott. Sok kérdést tettek fel a részletekre vonatkozólag, az egész vállalati munka vala­mennyi összetevőjével kap­csolatban megnyilvánult az érdeklődés. Természetesen — a látogatók szakterületéből következőleg — leginkább a káderfejlesztés, a képzés, az oktatás érdekelte őket, de nagy teret kaptak a DH- munkarendszer előkészíté­sével és bevezetésével kap­csolatos kérdések is. Ha hinni lehet — és miért ne lehetne?! — a látogatók összbenyomásának, azoknak, akik ennek hangot adnak, akkor újra jólesően könyvel­hetjük el: gazdasági mun­kánk mellett jelentős elis­merésben volt újra részünk az oktatás, a kulturális köz- művelődési, képzési tevé­kenység területén kifejtett munkánkért, s azért termé­szetesen. hogy vállalatunk szinte egész kollektívája részt vesz ebben. A Hajtómű és Festőberen­dezések Gyára országos gép­ipari nagyvállalat. A köz­pontja Budapesten van. de vidéki gyáregységei is van­nak. A nagyvállalati DH- bizottság tett látogatást má­jus 30-án nálunk, Megyesi Imre gazdasági igazgató ve­zetésével. A bizottságnak tagjai a vidéki gyárak (Nyír­egyháza, Békéscsaba) képvi­selői is, ők is itt voltak. Ez a látogatás ténylegesen tapasztalatcserének minősít­hető. Az ilyenkor szokásos program, beszámolóink, ta­pasztalataink átadása után azt kértük, ők is tájékoztas­sanak részletesebben munká­jukról. Ez annál is érdeke­sebb volt számunkra, mivel a DH-munkarendszerrel már ott is régebben foglalkoznak és értek is el jelentős ered­ményeket, másrészt egy olyan vállalat életébe nyer­hettünk bepillantást, amely­nek működése, termékössze­tétele, szervezete nem közis­mert előttünk. A vállalat kiemelt nép- gazdasági programokat való­sít meg, gyárt hajtóműveket, felvonókat, licenc alapján korszerű, nagy teljesítményű konveyor-pályákat. Az öt ki­emelt gépipari vállalat kö­zött vannak, elsősorban azért, mert legújabb termék­családjukat, a festő-felület­védelmi berendezéseket, a vi­lágszínvonalnak megfelelő minőségben és műszaki pa­raméterrel gyártják. 1965— —70 között 250 százalékkal, 1970—75 között 225 százalék­kal, az elmúlt 3 évben újabb 80 százalékkal nőtt az ezeket a berendezéseket előállítani képes kapacitásuk. Évente 800 millió Ft az a termelési érték, amelyet ezekkel Buda­pesten előállítanak, s ez csak a felét jelenti az egész­nek. Külön kormányközi egyezmény jött létre a Szov­jetunióval, melynek alapján ezeknek a berendezéseknek a gyártása és exportja folyik. Ot évre 125 millió rubel ér­tékben szállítják a berende­zéseket. Jelenleg a ZIL-te- herautó gyárban épül egy festő-felületvédelmi gyár­részleg, melyet teljes egészé­ben a vállalat szállít. A nagyság érzékeltetésére: a termelő egységek, gépek, be­rendezések 24 000 m- alap­területet foglalnak el: az anyagmozgatást konveyorpá- lya biztosítja, mely 12 km hosszú és 6 szín egvmás utáni felvitele lehetséges a soron. És ez csak egy munka a most folyók közül. Számtalan érdekességről tehetnénk még említést, de úgy hisszük, ízelítőnek ennyi is elég. A vállalatnak egyéb­ként — hozzánk hasonlóan — ugyancsak van havonta meg­jelenő üzemi lapja. Ez a „Hajtómű”. Ennek júniusi számában, a 2. oldalon olvas­ható egy beszámoló, mely­nek címe: „DH-tapasztalat- csere az Egri Dohánygyár­ban”. A cikk tájékoztatja a vállalat dolgozóit a nálunk folyó munkáról, a látogatás tapasztalatairól. A befejező gondolatok így hangzanak: „...az egriek... írták le: a DH-munkarendszer teljes­körű bevezetése nem befeje­zés, hanem kezdet: a korsze­rű vállalati működés kezde­te, a szocialista munka új szakasza! Köszönet az egri­eknek, hogy lehetővé tették ezt a látogatást.” Ehhez legfeljebb azt lehet hozzáfűzni; a lapot több, mint ötezren olvassák, s va­lamennyien egy jelentős, sok eredménnyel rendelkező vál­lalat dolgozói. Vezetők és ifjú alkotók Már valószínűleg megszo­kott kép az üzemben, amikor a munkahelyeken megjelenik egy népes csoport és bizton­ságtechnikai szemlét végez. A bizottság — amelynek vezetője Huszti Ferenc fő­mérnök — összetételénél fog­va igen heterogén, hiszen műszaki — ezen belül is itöibbféle — higiéniai, tűz- és munkavédelmi, rendészeti, igazgatási és a gondnoksági szakterületek képviseltetik magukat. Éles, fürkésző tekintetek járják be a legkisebb zugot is. A jegyzőkönyvvezető foly­ton jegyez, a kifogások sok­félék : — a bundázóban a munka- védelmi őrnapló 2—3 hete nincs vezetve; — a szertári raktár zsú­folt, a közlekedési utak be vannak rakva; — a szertári raktárban az egyik helyről hiányzik egy tűzoltókészülék (útban volt, levették! ?); — a szivar-előkészítésen időszerű a gépek újrafesté­se; — a szivargyártási gépte­remben a lift előtti közleke­dési út felfestése fontos; — a lakatosműhely épüle. tének esőcsatorna-tisztítása szükséges; — a vágatraktárban a for­gócellás dohányleválasztó zsi­lipnél hiányzik egy védőbur­kolat ; — a filtergyártáson a mű­helyfestés időszerű; — az elektroműszerész-mű­helyben hiányzik az elektro­mos dobozok fedele (innét pótolják, ha máshol hiány­zik!?); —> a köszörűsműhely higié­niai problémája, hogy a he­lyiségen keresztül menő szennyvízlevezető szivárog; — a készárurakt árban sok helyen nem ég a villany, égő. pótlás szükséges (de miért kell ezzel a szemléig vár­ni?!); — nyersanyagraktár: köz­lekedési út eltorlaszolva (szép kis eset, a szemlebi­zottság nem tud kijönni a raktárból, csak úgy, hogy el­görgeti az útba lerakott bá­lákat), erélyes figyelmeztetés, a közlekedési út még átmene. Bizton­ságik tileg sem torlaszolható el! — műhelyek: a polcok ma­ximális terhelése nincs kiír­va; — a vasraktárban ki van, de nem olvasható; — kazánház ablaküvegei sérültek; stb., stb., stb. Csak egy csokorra való azokból a kifogásokból, ame­A Karikás Frigyes ifjúsági komplex szocialista brigád tagjainak átlagéletkorát te­kintve vállalatunk egyik leg­fiatalabb brigádjának tekint­hető. A fiatalokra jellemző lel­kesedéssel sokat és magas színvonalon vállalnak, ezeket igyekeznek lelkiismeretesen teljesíteni. Gondosan ügyel­nek a szocialista munkaver- seny-mozgalom hármas jel­szavának összhangjára. A brigád komplex jellegét tekintve más-más munkate­rületen • dolgozik, többféle szakterületet képvisel. Ennek ellenére igen jó közösségi szellemben dolgoznak. Jól kihasználják a különböző végzettségből adódó lehető­ségeket. Bevált gyakorlat, hogy akár műszaki, akár üzemszervezési témáról van szó, a megoldások kollektí­ván születnek. Elsőrendű feladatuk volt a műhelyek felé kiadott terv­dokumentációk teljes részle­tességgel történő elkészítése. A gyártógépekhez kerülő vá­gat homogenizálása, a töltő­képesség javítása, fő feladat az ésszerű anyagmegtakarí­tásban. Ennek érdekében ke­rült sor a bolygatottágyas (fluidizációs) kocsányvágat lyet a szemlebizottság a 2,5 órás bejárás során feljegy­zett. Az ember nem is hinné, hogy az idegenek által oly sokat dicsért, s magunk által is takarosnak ítélt gyárunk­ban, éles szemek mennyi ki­fogást találhatnak. S ez nem kákán csomóke- rasés! Biztonságunk érdeké­ben teszik, s többek között ez is alapjia és feltétele annak, hogy mindig „rend van”, a következő szemlén ugyani? ezzel kezdik. Munkájuk fele­lősségteljes és cseppet sem könnyű. Köszönettel tarto­zunk érte, hiszen mindannyi, unkért, egészségünkért, biz­tonságunkért teszik. szárító berendezés megter­vezésére, kivitelezésére. Je­lentős munkát végeztek a gép létrehozásában, üzembe helyezésében. A DH-akcióbizottság se­gítségével biztosítottá vált a gépek műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, az al­katrészek raktári minimum- maxrmium készletének meg­állapítása. Így lehetőség nyí­lik az alkatrészgazdálkodás számítógépesítésére, melynek előkészítésén két brigádtag dolgozik. Az új öltöző-fürdő építésé­vel felszabaduló épületrész felé a technológiai terület ki- terjesztésére, valamint az új belső szervezeti felépítésnek megfelelő átszervezésére a műszaki fejlesztési csoport javaslatot készített, melyben két brigádtag is dolgozott. Üzemünk sporttelepén ez évben kezdődik egy nagy­szabású építkezés — a szau­na létrehozása. A létesít­mény felett a brigád vállalt védnökséget, a társadalmi munka szervezésével és vég­vAcipix/pl A XI. VIT tiszteletére Egerben négy nagyüzem KISZ-bizottsága faliújságot készített, melyet a városban állítottak fel. Ezeken szere­pelnek az egyes üzemek A Kiváló Vállalat cím el­nyerése alkalmából rendezett vállalati ünnepségen ugyan már kiosztották a díjakat, de az elmúlt hónapban ismét találkoztak az ifjú alkotók a vállalatvezetés képviselőivel. Sor került az Alkotó Ifjú­ság pályázat, a Szakma Ifjú Mestere, és a Kiváló Ifjú Munkás oklevelek átadására. A vállalat vezetősége ne­vében Huszti Ferenc főmér­nök röviden méltatta a pá­lyázat és a kiváló mozgal­mak jelentőségét. Örömmel állapította meg, hogy a fia­talok nagy számú pályamun­kával jelentkeztek és több VIT-re való készülésének hí­rei. A brigád részt vett a fa­liújság készítésében és cik­kekkel éltünkről hírt adtak. Amellett, hogy szakmailag jól képzett a brigád, nagy gondot fordítanak az önkép­zésre, melynek változatos for­máit alkalmazzák. Beneveztek a XI. VIT fisz. teleiére rendezett vetélkedő­re. Társbrigádjukkal közösen szakmai vetélkedőt rendez­tek. Közösségüket az egy mindenkiért — mindenki egyért cél vezérli. Brigád­jukra aiz egyetértés, a közös munkavégzés, az összehan­goltság jellemző. A brigád­tagok egymást nevelik, nem legyőzik, hanem meggyőzik egymást. Döntéseik mindig pályamű akadt, amely egy kis alkotó csoport munkájá­nak eredménye volt. Mindez jól mutatja az ifjúság alkotó kedvét és a vállalat előrelé­pése érdekében mutatott ten- niakarást, A pályázat ered­ményességét a sok pálya­munka mellett jól kifejezi az a tény is, hogy a második díjat elért munka egy olyan jelentős feladattal foglalko­zik, mint az átrendezés ter­ve. A főmérnök elvtárs külön kiemelte, hogy a szakmai té­májú munkák mellett szép művészi tárgyú alkotások tették változatosabbá a pá­lyázatot. közös határozataik eredmé­nyeként jönnek létre. KISZ-vállaLásaikat lelkiis­meretesen és magas színvo­nalon teljesítik. Nem csoda, hogy sorra kapják a KISZ- kitüntetéseket — KISZ me­gyei bizottság Dicsérő okle­velet, KISZ KB Dicsérő okle­velét és az elmúlt évben vég­zett kitűnő munkájuk elisme­réseként az igen megtisztelő Jubileumi Oklevelet, mellyel egyidőben elnyerték a Válla­lat kiváló ifjúsági szocialista brigádja címet is. Gratulá­lunk a brigád minden egyes tagijának a nagyszerű mun­kához és további sikereket kívánunk részükre. J. A.-né A kiváló mozgalmakkal kapcsolatban felhívta a je­lenlevők figyelmét arra, hogy az elért cím, a következő év­ben is kötelez, és annak aki jövőre is el akarja érni, an­nak még többet kell nyújta­nia. Rámutatott a továoDta- nulás jelentőségére, hisz a mai fiatalok közül kerülhet­nek ki az elkövetkező idő­szak közép- és felsőszintű vezetőinek nagy része. A vál­lalat vezetősége a jövőben is számít a kiemelkedő mun­kát végző fiatalokra, de el­várja azt, hogy továobké- pezzék magukat, hisz ahol ma még elég egy technikusi képesítés, néhány év múlva felsőfokú végzettség szüksé­ges. A mérnökök, üzemmérnö­kök képezzék magukat to­vább, lehetőség szerint tanul­janak idegen nyelveket. Kér­te a fiatalokat, hogy használ­ják ki az üzemi lap által biz­tosított lehetőségeket, gyak­ran írjanak munkájukról, a fiatalok életéről, problémái­ról. Érezzék feladatuknak e pályázatok propagálását a fiatalok körében, segítsék azok bekapcsol asai is eb­be a mozgalomba, akik még nem yettek részt benne. Ezek után Huszti elvtárs átadta az okleveleket és gra­tulált az elért eredmények­hez, majd a jelenlevő fiata­lok kérdéseire válaszolt. A dohányipari technikummal rendelkezők továbbtanulá­sával kapcsolatban elmondta, hogy a következő évben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egy levelező tago­zatot indít, amelyen lehető­ség nyílik a fiatalok tovább­képzésére. Érdekes felvetés volt az a javaslat, hogy a fia­talok részére kiírt pályázato­kat terjesszék ki a 30—40 év közötti korosztályra is. Befejezésül a főmérnök elvtárs gratulált a tröszti szintű elbírálásra felküldött pályaművek tulajdonosainak és további jó munkát és sok sikert kívánt a fiataloknak. Országh Péter, műszerész Hogyan dolgoznak ma? 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom