Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Egri tapasztalatok 1974 óta jelenik meg a Koihó- és Gépipari Miniszté­rium tudományos-műszaki tájékoztató szolgálatának DH-alkalmazási és tájékoz­tató sorozata. A jól ismert, piros-fehér címlapú füzetek­ből eddig 62 jelent meg és egyire nagyobb érdeklődést kelt, nemcsak a kohó- és gépipari vállalatok körében. A múlt év végén jött el az ideje, hogy az Egri Dohány­gyár tapasztalatai is sorra kerüljenek. Az 1977. évi, 11. számú fü­zet a következő címet vi­seli: „A DH és a vezetési színvonal — Vállalati veze­tőképzés , tapasztalatai az Egri Dohánygyárban”. Szer­zői: Sándor András és Bóna Gyula, a vállalati DH-akció- bizottság: tagjai, A 45 olda­las ismertető tömören be­számol a vállalatunknál or- szágoísan egyedülálló vezető- képzési rendszerről, ennek eredményeiről, problémáiról és bizonyos vonatkozásokban oktatásmódszertani elméletté kristályosított tapasztalatai­ról. A bevezető tanulmány országos jelentőségű javasla­tokat is tartalmaz a vezető- képzés egységesítéséről. 1978 elején jelenik meg a sorozatban dr. Domán László­nak, az Egri Dohánygyár igazgatójának írása: „Az igazgató tevékenysége a DH- ban”. Napirenden a kapacitáskihasználás MEGNYUGTATÓ, ha ol­vashatjuk az országos jelen­tést. mely arról számol be, hogy emelkedik a termelé­kenység és a termelés fede- zettségi hányada az iparban 100 százalék. Egyáltalán nem megnyugtató viszont, hogy a nemzetközi összehasonlítás próbáját már nem állja ki a termelékenységünk adott színvonala. Bizony, jelentő­sen elmaradunk a fejlett or­szágoktól, de jószerivel még közvetlen szomszédainktól is. Okot keresve mindjárt kí­nálkozik egy — kockáztatom — helytálló megállapítás, hogy tudniillik nálunk a gé­pesítettség mértéke, iparunk több területén alacsonyabb, mint külföldön. Sőt még az is megkockáztatható, hogy a meglevő korszerű technikát sem eléggé hasznosítjuk. Pe­dig évről évre nő a beruhá­zott eszközök aránya az ipar­ban és különösen jelentős a gépi berendezések beruházá­sának aránya a gépiparban. A beruházásoknál még mindig megtalálhatók az ex- tenzív jellegűek, de már meg­indult és izmosodik az a fo­lyamat, amely az élőmunká­nak gépi technikával törté­nő pótlását célozza. A kapacitások kihasználása a naptári időalaphoz — az alapüzemeknél — 1976-ban sajnálatosan, csupán 60.4 szá­zalékos volt és a vállalatok munkarendje szerinti idő­alaphoz viszonyított kihaszná­lás mértéke is mindössze 72,8 százalék, bizony nagyon ala­csony. Az összes gépállo­Munkásszemmel: Az üzemi demokráciáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa a szocialista társadalom fej­lesztésének elsőrendű köve­telményeként jelölte meg a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozását. E feladat megoldásában kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tott az üzemi demokrácia fejlesztésének. Az üzemi demokrácia fó­rumrendszerének szabályzat- tervezete vállalatunknál is elkészült. Tudott dolog, hogy minden kitűzött cél, feladat annyit ér, amennyit megvalósítunk be­lőle. Vállalatunk dolgozói előtt egyre több és nehezebb fel­adatok állnak. A megvalósítás alapvető feltétele a vezető és a veze­tése alatt álló kollektíva meg­felelő együttműködése. Természetes, hogy ezen a területen mindig lesznek ne­hézségek, ütközési pontok, mert az egyéni és csoportér­dekek összehangolása nem könnyű feladat. Az üzemi demokráciáról, annak fejlődéséről beszélge­tünk Takács Mihályné bri­gádvezetővel, a filtergyártás dolgozójával. Véleményét az alábbiakban jegyeztem le: Úgy érzem. a tervezet meg­jelenése, amely észrevéte­leinkkel, javaslatainkkal ki­egészítve szabályzattá válik, több valóságos alapot te­remt az üzemi demokrá­cia érvényre juttatása terü­letén. Több fórumon mond­hatom el a 'véleményemet. Tagja vagyok az üzemi DHAB-nak. Sok probléma, javaslat hangzik el, és rend­szerint a megoldás is kiala­kul. Itt kellőképpen érvé­nyesül a döntésekhez való hozzájárulásunk. Bátran szól­hatunk, nem kell attól tar­tanunk, hogy csak a hozzá­szólások számát növeljük. Az akció bizottság ülésein az aktivitás nem csökkent az évek során. Tapasztalatom az, hogy hozzászólás, javaslat csak olyan helyen nincs vagy csök­ken ezek száma, ahol ered­mény nélkül hangzik el egy- egy javaslat. Olyankor úgy érzi az ember, hogy csak a hozzászólások számát növeli, tehát nem érvényesül meg­felelően az üzemi demokrá­cia. Ennek okát keresni kell és közös munkával meg kell szüntetni. Legkedvesebb fó­rum számomra a brigádgyű­lés — talán azért, mert bri­gádvezető vagyok — és ezért, mert itt minden gátlás fel­oldódik, beszélgetés formá­jában hasznos dolgok hang­zanak el. A légkör olyan, melyet egy fórum sem tud biztosítani és főleg hasznos ez, ha felsőbb vezetőink is eljönnek közénk, mert min­den fórumnál többet jelent, ha magunk között tudjuk vezetőinket, akik problémá­inkat megoldhatják, javasla­tainkat megvalósíthatják. Ha visszatekintünk az el­múlt évekre. az üzemi de­mokrácia fejlődése cáfolha­tatlan. Szemléletünk nemcsak a brigádtevékenység révén, hanem önművelés, a sok kü­lönböző előadás, a rengeteg információ stb. hatására is változott. Egyre inkább érez­zük, hogy mi a kötelessé­günk. Az egész fitíergyártá- si osztályt egy összeszokott, tenni akaró kollektívának tartom. Nekünk nem kell, hogy vezetőink hívják fel fi­gyelmünket a kisebb hiá­nyosságokra, azt magunk is meglátjuk és megszüntetjük. /ízt hiszem, mindannyian szeretünk dolgozni, mert kö­zös a cél és az eredményhez mindenki hozzájárul. A Dobó Katica szocialista brigád nevében fehívom vál­lalatunk minden dolgozóját, hogy a demokratizmus széle­sítésével élve, járuljanak hozzá a további eredmények növeléséhez. Kné mány elméletileg lehetséges üzemidejének mintegy 20 százaléka elveszik. A vállalatok adott munka­rendjén belül pedig 27 szá­zalék a kieső munkaidő. Mindkettő jelentős tartalékot sejtet és rejt is magában. NAGYMÉRVŰEK a meg­előző karbantartásra fordított kieső idők. Ez a 61 százalé­ka a kieső időalapnak, a minket közelebbről érdeklő élelmiszeriparban 28,9 száza­lék. A váratlan meghibáso­dásokból adódó időveszteség pedig további 7,8 százalékot reprezentál. Nagyon sok olyan gép áll működésben, melyet már nullára leírtak és alacsony a selejtezés szá­zaléka az iparban, megköze. lítően 1 százalékra tehető. A gépiparban — az alap­üzemekben — a ténylegesen ledolgozott gépórák 53 szá­zalékát az első, 33,5 százalé­kát a második műszakban teljesítették, s így a harma­dik műszakban már csak 13,5 százalékát. Ebből látható, hogy a munkaerő-igénybevé­tel az első műszakban a leg­nagyobb és fokozatosan csök­kenő a további műszakok­ban. A szocialista iparban foglalkoztatottak 54,1 száza­léka műszakváltás nélkül dolgozik, második műszak­ban 25,9 százalék, több mű­szakban (3—4) tehát mind­össze 20 százalék. Összehasonlításul néhány számadat: a műszakszám a vas- és fémmegmunkáló gé­peknél hazánkban (1975-ös adat) 1,16; a Szovjetunióban 1,35; Lengyelországban 1,51; Jugoszláviában 1,63. A számsorokból (melyeket a KSH sajtóban is publi­kált adataiból mentettünk) levonható a következtetés, a jobb kihasználás felé vezető teendőkre. Nagyvonalú meg­közelítéssel néhány fő irányt emelünk ki — melyekhez be­ruházás nem kell: — a műszakszám emelése;' — a műszakok egyenlete­sebb leterhelése; — a gépek egyenletesebb 1 leterhelése, adott válla- < lati munkarenden belül (hó végi és egyéb „haj- * rák” kiiktatása); — egyéb kieső idők csők- ( kerítése. MÄS KÉRDÉS, hogy sze­lektív és okos beruházáspo­litikával okvetlenül, haladék­talanul, hatékonyabban és gyorsabb ütemben korszerű­síteni kellene a technikai- műszaki színvonalunkat. Fé­lő ugyanis, hogy mind na­gyobb lesz a rés egyrészt ter­mékeink színvonala és a vi- i lágpiaci aktuális igények, 7 másrészt a technológia (gé- A pesítettség, automatizáltság) színvonala és a rendelkezés­re álló munkaerő között. Visszatérve vállalatunkhoz, mi — dicsekvés nélkül állít­hatjuk, hogy — sok tekintet­ben az élenjárókhoz sorolunk. Évek óta beruházás nélkül, három műszakban működtet­ve fő profilunk a cigaretta- gyártás (-csomagolás) gép­parkját, értünk el jelentős termelésnövekedést. rend­szeres tervtúlteljesítés mel­lett. A kapacitástartalékok rendszeres feltárása és rea­lizálása (a DH-munkarend- szerben) mindennapos teen­dő, termelési gyakorlat már. Még mindig nincs azonban megállás; új, korszerű gépet (és csak egyet) 1979-re je­lez a tröszti távlati terv. Ad­dig a tervünk előírta terme­lésnövekedést csupán újabb tartalékfeltárásból tudjuk és kell biztosítanunk. A TEK HASZNOS műkö­dését is felhasználva, bizo­nyosan sikerrel járjuk majd ezt az egyetlen adott, járható utat. <-i) Nehezebb feltételek között Űj esztendőt köszöntünk, újat, amely szerves foly­tatása a múltnak, tegnapi munkánknak. Az új mégis mást kíván, többet a réginél, a már teljesített feladatoknál. Folytatódik ötéves tervünk, melynek haimadik esz­tendejébe léptünk. Fontos állomás lesz az idei esztendő, hiszen egyféle számvetés következik, félidei számvetés öt­éves tervünkben megfogalmazott feladatok valóra vál­tásáról. A következetesség követelménye, az egységes cse­lekvés, félreérthetetlenül megfogalmazódott idei munkánk­ra vonatkozóan az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 1-i ülésén elfogadott határozatában, illetve az országgyűlés téli ülésén is. összességében népgazdaságunk 1977-es eredményei összhangban voltak az egy évvel korábban meghatáro­zott tervcélkitűzésekkel. Növekedett az ipari termelés, me­zőgazdaságunk a nehézségek ellenére, néhány ágazatban túlteljesítette tervét. Ám számos, ellentmondásos tényező vei is szembe kellett néznünk Egyebek között a külke­reskedelmi forgalomban a kivitel összetétele nem úgy alakult, mint ahogy szerettük volna, sőt a beruházások is meghaladták a tervezettet. Nos, ezeket nem szabad elfeljteni akkor sem. amikor az összkép megfelelő. Nem lehetünk elégedettek, ennél többre lesz szükség az idén. Igaz, sokkal nehezebb felté­telek között, feszített ütemben kell dolgoznunk, igazodva a változó világpiaci helyzethez. Mint ahogy a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvasható: „A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kez­deményező magatartást, következetes és fegyelmezett vég­rehajtást igényel, minden munkahelyen ...” Nos, ez vonatkozik az Egri Dohánygyár kollektívájára is, ahol a korábbi munkasikereket folytatva, az idén is jelentős eredményeket irányoztak elő. A szocialista bri­gádok főleg a cigaretta- és a szivargyártás minőségének további javítását tűzték célul. Fontos ez, hiszen a fejlő­dés természetszerűen folyamatosan többet és'jobbat kí­ván. A kivitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök, gépek kihasználásnak javítása, az önköltség csökkentése, csak addig tűnik általánosnak, míg a cselekvésnek erre a bonyolult vázára fel nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegeit, izomrostjait. Abban a pilla­natban feladatunkká lesz az érte viselt felelősség, széles köre hirtelen szűkebbé válik, hiába is várnánk másokra, nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehető­ségünk és kötelességünk. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés, a mezőgaz­dasági árukibocsátás növekedésének idei adatai — és nem kevésbé az életszínvonal emelésében az életkörülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmi­féle irányváltoztatást, összhangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Megvalósításukhoz azonban sok a tennivaló minden termelő közösségben, így gyárunkban is, ahol, mint más dolgozó kollektíváknál, biztosítottak a feltételek az idei eredményes munkához is. (mentusz) Hogyan dolgoznak ma? A kilepc éve alakult Ma­rie Curie szocialista brigád tagjai, vállalásaikban arra törekednek, hogy a brigád összetételéből adódóan, a különböző munkaterületeken úgy hangolják össze a fel­adatokat, hogy azzal a vál­lalat célkitűzéseihez csatla­kozzanak. Az érdek mind- annyiuknál azonos: elősegíte­ni gyárunk termékeinek jó minőségét, gazdaságosságát. A brigád közvetve függ össze a termelőmunkával, így túltel­jesítést, anyagmegtakarítást is közvetett úton tud elérni úgy, hogy a termelőterületek­nek olyan segítséget ad, ami­vel ott eredményesebben tud­nak dolgozni. Ilyen vállalásuk volt töb­bek között: — A gyártmányok minősé­gét figyelemmel kísérik, a dolgozókkal közük a pozitív és negatív minőségi eredmé­nyeket egyaránt. — Az új gyártmányok elő­készületi munkáiban és a termelés beindításában részt vesznék. — A technológiai területe­ken. dolgozó szocialista bri­gádoknak kiértékelésükhöz adatokat szolgáltatnak. — Fokozott figyelmet for­dítanak az áruk időrendi sor­rendben történő kiszállításá­ra, valamint a kartonládák állapotára. — A nagyobb volumenű termékek dohányanyag-fel- használásának naponkénti el­lenőrzését, a cigarettagyártá­si anyagmutátók kalkulálásá­val végzik. A technikai fejlettség meg­követeli, hogy minél képzet­tebb emberek dolgozzanak vállalatunknál, a vezetők pe­dig kellő vezetési ismeretek­kel rendelkezzenek a megnö­vekedett feladatok ellátására. Ezért a különböző oktatási . formákat úgy ütemezték, hogy a képzésben minél többen részt vehessenek, de a ter­melés menetét ne zavarja. A brigád nagy gondot for­dít az önképzésre. Nincs olyan brigádtag, aki valami­lyen formában ne tanul­na vagy ne oktatna. Van, aki 47^ évesen kezdte el az álta­lános iskola 7—8. osztályát, és aki ezzel sem elégedett meg, jelenleg a dohányfel­dolgozó szakmunkásképző is­kolát végzi. A brigádból már kilencen tettek dohányfel­dolgozó technikusminősítő vizsgát. Segítséget nyújtot­tak a DDT kápolnai és szol­noki üzem munkáshallgatói­nak a szakágazati technoló­giából való felkészüléshez. Hárman értékelemző tan- folyamot végeztek. Ketten vettek részt az értékelemző team munkájában, melynek témája a Fecske gyártmány- technológiájának vizsgálata volt. Ezzel a munkájukkal a gyárban kiírt „Alkotó ifjú­ság” pályázaton III. díjat nyertek. A brigád tagjai különböző tanfolyamokat végeznek, sze­mináriumokra járnak. A marxista—-leninista középis­kolát, valamint a marxista— leninista esti egyetemet töb­ben elvégezték, illetve je­lenleg végzik. A szakmunkáskézpésben és a marxista—leninista közép­iskolában ketten tanítottak, illetve tanítanak. Felkészítették és segítették a technikusminősítő vizsgára jelentkezőket a laboratóriu­mi gyakorlatból. Jó hozzáál­lásukat mutatja, hogy min­den hallgató sikeres vizsgát tett ebből a tárgyból. A Marie Curie szocialista brigád úgy gyáron belül, mint gyáron kívül, a jó mun­kájuk, a vetélkedőkről vált híressé. 1975-ben sikerült győztes­ként végezniük a megyénk­ben meghirdetett, szocialista brigádok közművelődési ve­télkedőjén. Gyáron belül színvonalas szellemi vetélkedősorozatot rendeztek hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünnep­lése részeként, vállalatunk politikai, gazdasági vezetése „Ki tud többet a Szovjetunió" ról?” címmel szocialista bri­gádjaink részére vetélkedő rendezését kezdeményezte. A Marie Curie szocialista bri­gád örömmel vállalta ismét a vetélkedő előkészítését és le­bonyolítását. Munkájukkal hozzájárultak, hogy szocialis­ta brigádjaink az eddigiektől jobban megismerjék a Szov­jetunió történetét, eredmé­nyeit, a szovjet emberek éle­tét. A brigád szoros kapcsola­tot tart a debreceni dohány- kutató intézet Clara Zetkin szocialista brigádjával. Egy­más munkájának kölcsönös megismerésén túl, a két vá­ros idegenforgalmi nevezetes­ségeivel is megismerkedtek. A brigád minden tagja sze­ret utazni. Hazánk tájain kí­vül jártak az NDK-ban, Len­gyelországban, Csehszlová­kiában, Romániában és a Szovjetunióban. A körutak élményeiről beszámoltak a brigád többi tagjának, kik nem tudtak részt venni az utazásokon. A nevezetes évfordulókat megünneplik, kiállításokra, tárlatokra járnak. A gyári Vöröskereszt-szer­vezet munkájában aktívan részt vesznek. A csoport szá­mát új belépőkkel emelték, egészségügyi előadásokon vet­tek részt. Bekapcsolódtak a véradómozgalomba. E moz­galomban végzett, kiemelke­dő munka természetes, hisz a brigád tagja gyárunk Vö­röskeresztes titkára, ki egy­ben mint Heves megye egyik képviselője részt vett a Ma­gyar Vöröskereszt V. kong­resszusán. A brigád tagjaira a gyár gazdasági és tömegszerveze- zeti vezetői mindig számít­hatnak. Munkájukról, életük­ről üzemi lapunkból gyakran értesülhetünk. Reméljük, továbbra is élen járnak majd az előttünk álló feladatok maradéktalan meg­oldásában, példát mutatva a munkában és a társadalmi együttélésben egyaránt. Jakub Andrásné munkaverseny-felelős DOHÁNYGYÁR 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom