Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Az új év küszöbén a vállalati szervezeti korszerűsítés újabb állomásához érkeztünk, amikor is a tmk-üzemrész irányítása a termelési osztálytól a műszaki osztály hatáskörébe került át. Ezzel az átcsoportosítás, a műszaki vonal szervezeti korszerűsítése még nem fejeződött be, hiszen a végcél az önálló üzemfenntartási alrendszer és az önálló műszaki fejlesztési alrendszer megvalósítása. A jelenlegi szervezeti korszerűsítés azonban magában hordja és tartalmazza a távlati célkitűzést is, azzal, ha a megnövekedett feladatokat mind a két rendszer önállóan el tudja látni, akkor azonnal kettéválhatnak. Az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig azonban közösen, együttesen kell a két „csapatnak” dolgozni. A RÉSZLEGES MEGVALÓSÍTÁS is sok előnyt jelent a régi rendszerrel szemben és az új rendszer elemei itt alakulnak ki. Az előnyök közül az alrendszeri csoportosulás megvalósulása a legfontosabb. Az alrendszerek megvalósulásából eredő belső tartalékok kihasználásából adódik majd a várható eredmény jelentkezése. Reményünk van a karbantartáshoz szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek racionálisabb elosztására, fel- használására. Bizakodva nézünk az egyes üzemrészek rendszeres megelőző karbantartásának optimálisabb végrehajtása elé. A üzemrészi karbantartók szükség szerinti ésszerű átcsoportosításával, az egyes üzemrészek karbantartásának megerősítését is tervezzük. Az igen sokat bírált alkatrészellátás, .utánpótlás javítását célzó intézkedésekre is kiterjedt a szervezeti korszerűsítést tervezők figyelme. A tmk-üzemrész irányításának megváltoztatásában a minőségi változást kell észrevenni és nem pusztán a mennyiségi változást. 1978. ÉVI FELADATAINK magasabbak, mint az előző éviek, így ennek a követelménynek kell eleget tennünk. Ezért az új rendszerben minden műszaki szakembernek jobban kell kihasználni az adott lehetőségeket. Az irányító műszakiak felelőssége ezzel a szervezeti korszerűsítéssel nagymértékben növekedett. A felelősség növekedése mellett, az önállóságuk is növekedett, hiszen az üzem- fenntartás négy csoportban, négy kinevezett művezetővel végzi a feladatát. A kinevezett művezetők a munkáltatói jogok egy részét is megkapták. A szervezeti korszerűsítés során az alábbi önálló részlegek alakultak a műszak; osztályhoz tartozó munkaterületekből és a tmk-üzamrészből: — műszaki fejlesztési és beruházási csoport, — gépészeti karbantartó részleg, — energiaellátás és elektromos karbantartó részleg, — alkatrészgyártó és gazdálkodó részleg. Vállalatunknál az ajánlások alapján elkészültek az üzemrészi DH-programok. A DH-programokhoz kapcsolódva. jelenleg folyamatban van a vállalati 1978-as minőségfejlesztési és intézkedési terv összeállítása. Az intézkedési terv tartalmazza azokat a végrehajtandó feladatokat, amelyek megoldása termékeink minőségének védelmét és javításátsegíti elő. A MINŐSÉG A terv összeállításához az egyes munkaterületek vezetőitől javaslatokat kértünk olyan témakörökre, feladatokra, amelyeket 1978-ban meg kell valósítani a fenti cél érdekében. Ezeket a feladatokat általában a DH- programok minőséggel kapcsolatos feladatkörei is tartalmazzák. Fontos a jelenlegi technológiai folyamatok felülvizsgálata. Ez a munka már 1977-ben elkezdődött. A szükséges változtatásokat, fejlesztéseket a felmérések, illetve felülvizsgálatok alapján végezzük el a jövőben, természetesen lépésről lépésre. A cigaretta-előkészítésen megoldásra váró feladat a pácolás egyenletességének javítása érdekében az intenzívebb levelezés, lazítás a mechanikus berendezés elkészítésével, üzembe állításával. A termelési adatok, időkiesések vizsgálatára az előké— építészeti és épületgépészeti karbantartó részleg. Ezek a részlegek szakmai képzettség és az elvégzendő feladatok szerint lettek csoportosítva. A tervszerű, megelőző karbantartás rendszeres, ismétlődő megvalósításához szükséges üzemmérnök, üzemtechnikus kinevezés is megtörtént, a legfontosabb termelési üzemrészekben. E szervezeti korszerűsítés megvalósítása után, továbbra is az a fő feladata a műszaki fejlesztési és beruházási osztálynak, hogy a vállalati tervteljesítést a maga módján — mint kisegítő, szolgáltató terület — a legmesszebbmenőkig elősegítse. Ennek az első lépése megszítési TEK végleges üzembe helyezése is fontos feladat. A szárítási folyamat szabá- lyozhatóságára, a kapacitás növelésére a cigaretta-előkészítésen a gőzüzemű szárító- henger felújítása is szükséges. Az elmúlt években a központi levegőből az olaj nem megfelelő leválasztása sok problémát okozott. Ennek megoldása érdekében egy megbízhatóbb olaj választó szűrőt kell beépíteni a hálózatba, amelyet már be is szereztek. A munka elvégzését a műszaki osztály III. 31-ig vállalta. Folyamatban van a ciga- rettacsamagolási TEK kialakításához szükséges terv- javaslat elkészítése, á műszerekről, berendezésekről. Ezt a műszaki osztály készíti. E területen azonban egyéb próbálkozások is vannak. Pl. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közreműködésével, a számítógépes feldolgozás kialakítása, amelyet a szervezési osztály kezdeményezett. Itt azonban, úgy gondoljuk, a kétféle elképzelést egyeztetni kellene még időben, a munkák tényleges megkezdése előtt. A filtergyártáson a Solex átmérő-ellenőrző műszerek felszerelésével, a teljes ön- ellenőrzés bevezethető lenne. Szükséges lett volna még 3 műszer beszerzése, azonban 1978-ban előreláthatólag, anyagi okok miatt, nem lehetséges. történt, ezt azonban nem szabad úgy elképzelni, hogy az egyik napról a másikra zavartalanul, gondok nélkül megvalósul. Mindenki érzi, hogy a megvalósuláshoz, az eredményekhez való eljutásig, hosszabb időre van szükség. AZ ÉV VÉGI SZÁMADÁSKOR tudjuk majd meg először, hogy milyen mértékben tudtunk eleget tenni az elvárásoknak, a követelményeknek. mennyiben tudtuk kihasználni a szervezeti korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Bízva abban, hogy az eddigi és a jövőbeni erőfeszítések a közös munkánk, eredménnyel fog járni. Sóki Mihály Az intézkedési terv foglalkozik egyéb kérdésekkel is, pl. a műszerezettség fokozásával, főleg a minőség-ellenőrzés területén. A beruházási nehézségek miatt a megrendelt műszereket csak fokozatosan, a fontossági sorrendet figyelembe véve tudjuk beszerezni. A műszaki osztály ehhez beszerzési ütemtervet készít, az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve. Természetesen minden megoldandó feladatot nem lehet most leírni, de a tervezet elkészülte után nyilvánosságra hozzuk. KÖZÖSEN A fentieken kívül szerepelnek a javaslatokban az oktatással, a társadalmi tulajdon védelmével, társadalmasításával, a raktárkapacitások felülvizsgálatával, az anyagok tárolási feltételeinek javításával és nem utolsósorban a vállalati minőség-ellenőrzési szabályzat elkészítésével foglalkozó feladatok is. Az előttünk álló feladatokat, célkitűzéseket csak közös munkával, összehangolt, jó kapcsolattartással tudjuk megoldani. A javasolt program alapján reális, kivitelezhető intézkedési tervet tudunk készíteni 1978-ban, amely élő, valóságos problémáink megoldását segíti elő. J.-né A minőségjavításért Hogy érzi magát munkahelyén ? A Kertészeti Egyetem kérdőíveket juttatott el vállalatunkhoz azzal a céllal, hogy az egyetemen végzett hallgatóik — akik már munkaviszonyban állnak —, hogyan tudják összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal és választ is adjanak arra. hogy az oktatás területén szükséges-e módosítást eszközölni, ha igen, milyen formában. A 94 pontból álló kérdőív elsősorban munkában álló, felsőfokú végzettségű szakemberekhez szól, de igen sok olyan kérdés szerepel benne, amelyekre, ha reális válaszokat kapunk, oktatási rendszerünket mi is az igényeknek megfelelően tovább tudjuk fejleszteni. Ezért kiadtuk a kérdőíveket többek között a másodéves dohányfeldolgozó szakmunkástanulóknak és a mechanikai műszerésztanulóknak is. A kérdéseikre adott válaszokból kitűnik, hogy többségük jól érzi magát vállalatunknál. Ha újra választás előtt állnának 50 százaléka ugyanezt, 25 százaléka hasonlót, 10 százaléka a mostanitól teljesen eltérőt választana. Nem ennyire egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy egyéni boldogulása és jövője szempontjából milyennek ítéli meg munkahelyét. Mindössze 20 százaléka tartja megfelelőnek és véglegesnek. 60 százaléka hosz- szabb távon is megfelelőnek, de nem véglegesnek, a fennmaradó 20 százaléka pedig rövid távon, átmenetileg megfelelőnek tartja szakmáját. Bár munkájukkal többnyire elégedettek, hisz munkájukkal kapcsolatban egyik része úgy vélekedett, hogy „inkább elégedett vagyok, mint elégedetlen”, másik része pedig; „jobb lehetne, ha több célt látnék magam előtt”. Az előző állításokat nem egészen igazolja az arra a kérdésre adott válasz, hogy felcserélné-e munkahelyét: erre a megkérdezettek 85 százaléka nemmel felelt. A munkakörülményeket jónak tartják és úgy ítélik meg, hogy vezetőik, végzett munkájukkal elégedettek, saját ismereteiket közepesre minősítették. Érdemes odafigyelni arra a kérdésre, hogy „Tapasztalata szerint, munkahelyén hogyan bánnak a fiatalokkal a munkák elosztása a munkában való segítés, a munkatársi kapcsolatok és a bérezés szempontjából?”. Szinte mindenki azt a választ húzta alá, hogy „Egyszer így, máskor úgy”. Jó volna tudni, hogy a tanulók konkrétan hogyan értelmezik ezt a választ, hisz a jövő szakmunkásait képviselik és nem mindegy, hogy megbecsült embereknek érzik magúkat vagy nem. Hasznosítható javaslatokat kaptunk a következő kérdésre: „Véleménye szerint mit kellene tenniük az oktatási intézményeknek, hogy a gyakorlattal olyan kapcsolat kiépüljön. amely lehetővé tenné a hallgatók számára azoknak a feladatoknak és munkakörülményeknek az ismertetését, amelyekkel, mint pályakezdő fiatalok találkoznak?”. Kifogásolják, hogy elméletben sok olyan témával foglalkoznak, amivel a gyakorlatban nemigen találkoznak, ugyanakkor a gyakorlati oktatás során nem elég részletességgel tudnak foglalkozni azokkal a munkafolyamatokkal, amelyek, mint szakmunkásoknak, mindennapos feladatuk lesz. Nehezíti a gyakorlati munka elsajátítását az is, hogy csak olyan gépekre vannak beosztva, amelyeknek dolgozói teljesítménybérben dolgoznak, így kevés lehetőség van arra, hogy pl. a gépkiszolgálási munkafolyamatokkal megismerkedjenek. A mechanikai műszerészek gyakorlati muhkáját is hátráltatja, hogy álló gépek nem állnak rendelkezésre, amelyeken a szerelési munkákat is el tudnák sajátíto- ni. Szociális problémaként vetik fel szinte valamennyien az öltöző, mosdó elégtelenségét. Valóban a jelenlegi állapot elég siralmas, 4—5 személynek van egy öltözőszekrénye. Ez a probléma bizonyosan megoldást nyer a most épülő 850 fős öltöző—fürdővel. összességében megállapíthatjuk, hogy a tanulók szeretik a választott szakmájukat, odafigyelnek munkájukra és a munkakörülményekre. Nekünk feladatunk, hogy hallgassuk meg észrevételeiket, javaslataikat és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy tanulóink jó szakmunkásokká váljanak. Események — képekben Az 1978. évi feladatokat vitatták meg a termelési tanácskozásokon. Képünk a cigaretta-előkészítési üzemrész tanácskozásán készült, ahol Bárány Tibor művezető értékelte az elmúlt évet és ismertette az 1978-as feladatokat. Megkezdődött a 850 fős fürdő—öltöző építése, amely a tervek szerint 1978 végére elkészül. Ehhez azonban, úgy véljük, elsősorban az szükséges, hogy a kivitelező vállalat dolgozói a képen láthatónál nagyobb aktivitással dolgozzanak Gazdag, ajándékoktól és édességektől zsúfolt karácsonyfának örülhettek a napközis és bölcsődés gyerekek. Az első pillanat a bőség zavarát mutatja. Köszönő sorok kíséretében kaptuk ezt a képet a Csebokszá- ri-lakótelepen lakó dohánygyáriaktól, akik Vaskó Mihály elvtársnak és a buszmegállót társadalmi munkában elkészítő dohánygyáriaknak köszönhetik, hogy a fogadónapon bejelentett problémájukat gyorsan orvosolták. Eredményes évet zárt az újítómozgalom is. A legeredményesebb újítókat és újításokat házi kiállításon mutatták be. DOHÁNYGYÁR 3 Szervezeti ko rsze r ü s ítés
