Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
A szakszervezeti bizottság üléséről... Azt hiszem dolgozóink érdeklődésére tarthat számot ha — csupán néhány sorban is — beszámolunk a szak- szervezeti bizottság legutóbbi üléséről. Csizik Istvánná nőfelelős számolt be a nőbizottság 1977. évi munkatervének időarányos teljesítéséről. Üléseiken munkájuk eredményeit és a soron következő feladatokat beszélték meg. Foglalkoztak a GYES-ről visszajött dolgozóink problémáival. Jól sikerült kismama-találkozót szerveztek, színvonalas műsorral. Beindították a szabás-varrás tanfolyamot, javaslatokat adtak a kollektív szerződés módosításához, megtárgyalták az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó tervezetet. Állandó figyelemmel kísérik a terhes anyák helyzetét, munkakörülményeit. Szarvas Aladár a SZB munkavédelmi bizottságának vezetője részletes számadatokkal ismertette a dohányipar baleseti helyzetét. Külön kitért az Egri Dohánygyárban folyó munkavédelmi tevékenységre. Gyárunkban a balesetek száma csökkent, igaz, hogy emelkedett a kieső napok száma. A jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a tervszerű megelőzés munkálataira. Törekedni kell a balesetek okainak gyorsabb kivizsgálására, a veszélyforrások megszüntetésére, a munkavédelmi szemlék eredményességének növelésére, a munkavédelmi előírások betartására. Ezen feladatokhoz alapvető- és elengedhetetlen a munka- védelem további társadalmasítása. A TT bizottság beszámolóját Szabó András a bizottság vezetője ismertette. Eddig 191 fő részesült segélyben 56 350 Ft összegben. Még ez évben további 14 500 Ft kerülhet segélyként kifizetésre. Szakszervezeti üdültetésben 118 fő részesült, vállalati üdültetésben pedig Ili fő, ebből 41 gyermek. Jól bevált a jelentkezési lapok kiadása, ezért ezek rendszerét a jövőben is fenntartjuk. Nyugdíjazásra 13-an kerültek. A beteglátogatás még mindig problémát jelent, amit még súlyosbít, hogy növekedett a vidékről bejáró dolgozók száma. Helyes volna, ha e munkához a szocialista brigádjaink segítséget nyújtanának. A táppénzes állomány elég magas, az első j háromnegyed évben 8 száza- j lékos volt. Tüzelőutalványt j 147 fő igényelt 114 700 Ft j értékben. Ezután Szinok Lajosné i gazdasági felelős tartotta j meg beszámolóját. Megálla- j pítható, hogy a gazdálkodás a költségvetésben előirányzottaknak megfelelően történt. A gazdálkodási fegyelmet betartottuk, ezt a revizori vizsgálat is megállapította. Végül Bárdos Józsefné bejelentette, hogy elkészült „Az Egri Dohánygyár üzemi demokratikus fórum-rendszerének szervezeti és működési szabályzata”. A szabályzat még tervezet csupán és széles körben demokratikusan tárgyalásra kerül. — At kell dolgozni a „Vállalati munkaverseny sza- bályzat”-ot is, hiszen igen sok és lényeges változást írnak elő a rendelkezések. — Bejelentette azt is, hogy főbizalmi-rendszert alakítunk ki a három műszakos területeken. Hogyan dolgoznak ma? Csak” egy vállalás 77 Már nem tudjuk, kitől jött a szikra, hogy emlékezzünk meg egy olyan emberről, akinek életútja, munkája már történelem. Hónapokig tartó kutatás és sok vita eredményeként megtaláltuk Kolacskovszky Lajos nevét. Életrajzát olvasva úgy érezzük, jól választottunk. 1891 január 2-án született Jászárokszálláson. Apja néptanító, anyja háztartásbeli volt. 1892-ben költöztek Egerbe. 1901-ben az egri ciszterciták gimnáziumában kezdte el tanulmányait, majd itt érettségizett az 1908/1909- es tanévben. Orvosi pályára akart menni, de végül a jogászi pálya mellett döntött. Jogi tanulmányait Egerben kezdte el és Kolozsvárott fejezte be. Egerben a haladó jogászifjúság vezére volt. Az első világháború alatt a császári és királyi 60. gyalogezredben teljesített szolgálatot, de a háborút mindvégig gyűlölte. Lelkesen üdvözölte az 1917-es februári orosz polgári demokratikus forradalmat és sokat várt tőle. A frontról hazatérve Heves megyében több közigazgatási funkciót viselt, többek között rábízták a megyei levéltár vezetését is. Ebben az időben érdeklődése egyre jobban az oroszországi események felé fordult, nagy tisztelettel, sok reménységgel írt Leninről. 1918-ban elvesztette apját. 1919 január 1-én belépett a helyi szociáldemokrata pártba, ő volt a megye .első „vörös” alispánja. Tagja volt a megyei ötös direktóriumnak is. Nagyarányú felvilágosító és szervező munkát fejtett ki ebben az időben. A Tanácsköztársaság bukása után ő sem kerülhette el a felelősségre vonást. Megbélyegzett ember volt, állást sehol sem kapott, sőt a megye több községéből is kitiltották, így el kellett hagynia Egert. Először Szegeden próbálkozott, ahol az 1926 májusában rendezett munkás-dalos találkozó egyik szervezője, majd Budapestre került és itt élt 1942-ig. Ifjúmunkásokat tanított, szervezett, jelentős az ismeretterjesztő munkája. A 30- as évek elején bekapcsolódott a „Természetbarát” mozgalomba, melynek oktatásügyi megbízottja lett. 1938-ban vezérszónoka volt a bakonyi vándorgyűlésnek. Az 1935-ben megrendezett országos kiállításon ő szervezte meg a természetrajzi tárlatot. 1928—38 között 16 diapo- zitíves előadást tartott. Tevékenysége miatt 1942-ben nem érezte biztonságban magát Pesten, így hazajött Egerbe. Itt érte a felszabadulás. 1944 decemberében a Nemzeti Bizottság megbízta a megyei főlevéltárosi teendőkkel. Első elnöke lett a helyi szovjet—magyar művelődési társaságnak. 1946-ban ő volt a kommunista párt lapjának a „Heves Népé”-nek főszerkesztője. 1952-ben részt vett a vár 400 éves ostroma alkalmából rendezett ünnepségek szervezésében. Egyik szervezője volt a Dobó István vármúzeumnak is. 1947-től történelmi kutatásokat végzett, így a két háború közötti egri történelem legalaposabb ismerője volt. 1954 január elején váratlanul meghalt. Kirándulásai emlékére a Bükkben emlékművet állítottak fel. Tiszteletünk jeléül 1977. december 15-én sírjára koszorút helyeztünk. Gyenge Istvánná a Zrínyi Miklós szocialista m brigád vezetője A Martos Flóra szocialista brigád 1966-ban alakult az akkori bérelszámolási osztály dolgozóiból. Az első pár év munkáját már korábbi számunkban bemutattuk. Jelentős változás 1975-ben következett be a brigád életében, amikor is a pénzügyi osztály Április 4. szocialista brigádjával fuzionált. A brigád létszáma jelentősen megnövekedett, tevékenységi területük kiszélesedett. A munkaköri leírás szerinti helyettesítésen túlmenően a brigádtagok vállalták, hogy a betegség, szabadság és egyéb okok miatt távollevő dolgozók munkáját napra készen elvégzik, mely minden esetben meg is történt. Munkaköri feladataikon kívül nyilvántartásokat vezetnek, melyek megkönnyítik munkájukat, valamint egyes feladatoknál önellenőrzés céljául is szolgál. Géplakaíosbél — műszerész Az ötvenes évek közepén egy fiatal egri fiú szakmát ment tanulni a Finomszerel- vénygyárba. A géplakatos- ságot választotta. Nincs is ebben semmi különös, hiszen akkor, meg ma is sokan vállalkoznak erre. Csakhogy, ez a fiatalember mégis másként folytatta pályáját. Mirkovszki József nem rossz eredménnyel lett munmondja felidézve a folytatást Mirkovszki József — már nem lakatosműhelybe mentem vissza, hanem felkerültem a cigarettagyártásra. Szakmát választottam. Mestereim: Visnyei Miklós és Szántó György, akik ma is munkatársaim, vezettek be a műszerész szakma érdekes világába. Nem bántam meg egy kás, örömmel vállalta a vasas szakmát, csak nem ott, ahol kezdte. Édesanyja már évekkel előbb az Egri Dohánygyárban dolgozott. Sok szó esett otthon naponta a gyárról, az ottani munkáról, ami kíváncsivá tette az érdeklődő fiatalembert. Édesanyja ösztönzésére a gyárba jelentkezett dolgozni. Igaz nem ment könnyen a felvétel, de mégis bejutott. A lakatosműhelybe került, ahol bekapcsolódott a legfontosabb átalakításokba. Szereléssel foglalkozott leginkább és onnan a műhelyből vonult be katonának. — Amikor leszereltem — percre sem ezt a váltást. Régi Skoda gépeken dolgoztunk akkoriban, hol van az már! Most már csak filteres cigarettákat gyártunk, persze új gépekkel. A hatvanas évek közepén szereltük ezeket a korszerű, nyugat-német cigarettagyártó gépeket, amelyek ma is dolgoznak itt a gyárban. Ahogy múlt az idő, úgy vált betanított műszerésszé. — Feleségemmel is itt, a gyárban ismerkedtem meg. Akkoriban még a szivargyártáson dolgozott gépmunkásként. Azóta már csoportvezető itt a cigarettagyártáson és egyben a főnököm is. Érdekes ez, de nem okoz különösebb gondot, megértjük egymást. Mirkovszki József alapító tagja és ma már vezetője is a 17 tagú Ságvári Endre szocialista brigádnak. — Egyedül én vagyok férfi közöttük, a többi brigádtag nő. Jó kis kollektíva. Korábban főleg a termelés fokozására tettük a legszebb felajánlást. Ezen az idén már túlléptünk. Sajnos kevés az utánpótlás a szakmában. Ezért azt javasoltam a brigádnak, hogy patronáljunk egy általános iskolát és próbáljunk a végzős tanulók közül néhányat a gyárba csalogatni. így szeptemberben az Egri VIII-as számú Általános Iskola nyolcadik osztályával kötöttünk szocialista szerződést. Meghívjuk a fiatalokat a gyárba, hogy nézzék meg mi hol dolgozunk, hátha lesz közöttük, aki majd folytatja. A brigádvezető elismert újító is. Azt vallja, hogy ez szorosan hozzátartozik szakmájához, mindennapi munkájához. Pénzjutalmakat is kapott azért például, hogy a dohánypor nehézkes kézi rostálását gépesítette, illetve új típusú selejtcigaretta-bontót szerkesztett. A szakma ifjú mestere, többszörös kiváló dolgozó, s alig 36 éves korára megbecsült tagja a gyárnak. — Minden évben nagyobb a feladat, nagyobb a követelmény — mondja beszélgetésünk végén —, de ettől soha nem riadtam vissza. Szeretek itt dolgozni, mert látom értelmét, és hogy több a munka ez is hozzátartozik a mindennapokhoz. (mentusz) Dolgozóink fizetett szabadságának és jubileumi jutalmának megállapításához beszámítható 1950. év előtti munkaviszonyokról az igazolásokat két brigádtag a-TB. Igazgatóságtól folyamatosan beszerzi. A bérelszámolási osztályon olyan felmérést végeztek, hogy mi az a minimális túlóramennyiség, amellyel el lehet végezni a munkát. Gyakorlatilag a túlórázás megszűnt, vagyis ha a meglevő létszám bent van, nincs rá szükség, csak abban az esetben, ha valaki hoszabb ideig van távol. A számviteli területeken működő DH-akcióbizottság munkáját a megalakulás óta aktívan segítik. 1 Részt vesznek az értékelemző TEAM munkájában, valamint a vállalati jogsegély-szolgálat munkájában is. Az üzemi könyvterjesztést is ennek a brigádnak az egyik tagja látja el évek óta. „Udvariassági mozgalmat” indítottak, melyen az ügyesbajos dolgaikkal a brigádtagokhoz forduló dolgozóknak ^ az udvarias, nyugodt, érthető válaszadás értendő. Fizetési napokon a termelő osztályokra mennek a bérelszámolók és a felmerülő problémákra helyben válaszolnak, korrigálják azokat. Ezenkívül felvilágosítást adnak a lehetőségekről, amelyek kedvezőbbek a dolgozók számára. A brigád közös kirándulásokat szervez, hol családtagokkal együtt, hol azok nélkül. Gyárlátogatásokon vettek részt Szerencsen a csokoládégyárban, Sátoraljaújhelyen a dohánygyárban, hogy csak az utóbbiakat említsem. Hagyományukhoz híven minden évben bölcsödéseink részére elkészítik a kis szíveket, melyekkel az édesanyjukat köszöntik fel az apróságok, anyák napja alkalmából. Évente egy brigádtag gyűjthet új erőt — a brigád által vásárolt kéthetes üdülőjeggyel — az elkövetkező munkához. Meglátogatják a beteg és a szülési szabadságon levő brigádtársukat, kiknek apró ajándékokkal kedveskednek. A brigád, élénk figyelemmel kíséri a hazai és külföldi politikai eseményeket, melyeket mindig megbeszélnek egymással. A brigádtagok közül többen szakszervezeti és KISZ tisztségviselők. Vannak aktív sportolók is. Kispuskás lövészetben igen szép eredményt ért el az egyik fiatal brigádtag. Ugyancsak ő tagja az Egri Központi Néptáncegyüttesnek is. Az Eger SE színeiben — hosszabb kihagyás után — ismét színrelépett az egykori válogatott kosárlabdázónk néhány hónapra. A brigád tagjai részt vesznek a párt, KISZ és szakszervezet rendezvényein, gyűlésein, kultúrális és sportmegmozdulásokon. Mindenki részt vesz valamilyen oktatásban. Igen széles skálájú a továbbtanulásuk, önképzési módjuk. Vállalatunknál folyó német nyelvtanfolyam óráin vesznek részt, szakszervezeti szemináriumra járnak, KISZ politikai vitakör résztvevői, középiskolai tanulmányaikat végzik, MLK-t végeztek, marxista-leninista esti egyetem hallgatói, dohányfeldolgozói technikus minősítő vizsgára készülnek. A legutóbbi nagy örömük, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című vetélkedőn való I. helyezés, melynek fő díja: „3 fő részére 1978.évben a Szovjetunióba 7—10 napos társas utazáson való — költőpénzt magába nem foglaló — részvételi költségeinek biztosítása.” E nagyszerű eredményhez s a jutalomhoz gratulálunk, jó utazást kívánunk. 1977. évre tett vállalásukkal csatlakoztak a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-válla- lási felhíváshoz, melyben vállaltakat eddig időarányosan teljesítették. Munkájukat ismerve nem került méltatlan helyre a vállalat kiváló brigádja kitüntetés, mellyel a brigád rendelkezik. Jakub Arnoldné munkaverseny-felelős Látogassa üzemi könyvtárunkat új esztendőben is! az Sok érdekes könyv között válogathat! Ky.lva: kedden és pénteken 11-iol 12 óráig. DOHÁNYGYÁR
