Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
A kapun kívülre is nézzünk! A szocialista brigád elismerések, a kitüntetések új rendszere A z év vége felé vajon e kitekintés alapján mit láthatunk, mit mondhatunk? Szembetűnő a szaklapok és a sajtó hasábjain megjelent cikkekből, hogy sok a pozitívum. Meggyorsult a fejlődés. Igaz a terv is erre az évre a termelés dinamikusabb növekedését irányozta elő és — bár ennél mérsékeltebben — a felhasználás növelését is. Ma már leírható, hogy a terveknek megfelelően, sőt még azt kissé meghaladóan növekszik a termelés. Az ipar 6 %-os felfutása mellett, várhatóan a mezőgazdaság is teljesíti a feszített 10—11 %-os felfutási előirányzatot, örvendetes az is, hogy ezi- dén meggyorsult az élet- színvonal növekedése és az egy keresőre jutó reálbér várhatóan mintegy 3 %-kal, míg a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4 %-kal várható a tavalyi felett. Annál is inkább, mert mindez a termelékenység 100 %-os fedezettségei mellett történik, így nem okoz egyensúlyi problémát. A cserearány kedvezőtlen alakulása és a felhasználás másik nagy része a felhalmozás, ezen belül is a beruházások rendkívüli növekedése már kedvezőtlen az egyensúlyi helyzet szempontjából. A 4—5 %-ra tervezett emelkedés helyett várhatóan 12—15 %-kal lesz magasabb a beruházásra fordított összeg, mint 1976-ban. A cserearányromlás jórészt tőlünk független, a belső felhasználás alakulása csak tőlünk függ. Hogy ez az egyensúlyromlás kialakulhatott, abban az is közrejátszott, hogy a vállalatoknál képződött társadalmi tiszta jövedelemből, a szabályzók alapján — a tervezettnél kisebb részt vont el a költségvetés. Ugyanakkor az előre számítottnál több hitel és támogatás áramlott a vállalatokhoz. Elmosódik a különbség a jól és gyengébben dolgozó vállalatok között. Nyilvánvaló, hogy a hátralévő időben javítani lehet még a helyzeten. Az exporttervek teljesítése, beruházások határidejének előbbre hozatala, a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése sokat segíthet. De sokat jelenthet a jubileumi munkaverseny finise, a vállalatók teljesítése is. Ez a jó finis, az év kedvező befejezése azért is fontos, mert az elmondott problémák miatt a következő évhez az eredetileg számba vetthez képest valamelyest kedvezőtlenebb helyzetből láthatunk hozzá. Az első két tervév nemzeti jövedelme együtt még az 1977. évi jelentős növekedés ellenére is — elmarad a tervezettől. Éppen ezért lényeges hogy a jövő évben a vezetés, irányítás és végrehajtás területén egyaránt az ideinél nagyobb szerepet kapjon a gazdasági hatékonyság, a termelési szerkezet javítása. Következetesen érvényesíteni kell az ötéves tervünk azon alapkoncepcióját, hogy a belső felhasználás csak lassabban növekedhet, mint a nemzeti jövedelem termelése. Fentiekkel kapcsolatban nincs szükség és nem is számítunk az ötéves tervünk alapvető céljainak változtatására. A gazdasági (szabályzórendszer alapvető változására sem számítunk. Hamarosan végleges formába kerül a vállalatunk jövő évi fejlesztési terve, melyet igen sok vita, számítás és konzultáció előzött meg. A jövő fejlesztésének az alapja, az indulási szintje mindig a jelen, a ma teljesítése. Ez a megállapítás vállalati, de népgazdasági szinten is igaz. Az év végi várható teljesítések., előrejelzések már elkészültek, melyből kiderült, hogy országos méretekben a beruházások nagyobbak, mint a népgazdasági jtervben meghatározott arány. Emiatt a jövő évi szabályozók olyan irányú módosítása várható, amely a vállalati beruházások' csökkentése felé irányít. Ez a módosulás kedvezőtlenül érinti a Dohányipari Vállalatok Trösztjét, és ezen keresztül a vállalatunkat is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Vállalatunk 1971-től minden évben csak a néhány milliós „dinamikus szinttartási” keretből fejleszthetett, emiatt jelentősebb beruházásra nem kerülhetett sor. Egy jelentősebb beruházás előkészítésével azonban 1975 óta foglalkozunk. Megvalósítására azonban ezidáig nem Az azonban szükségessé válhat, hogy a vállalati és .költségvetési jövedelem arányait jobban összhangba hozzák. Számíthatunk a hitelpolitika szigorítására is. E várható. szigorításoknak persze a vállalatok általában, s amennyiben bennünket érint, mi sem örülünk. Meg kell azonban értenünk, hogy minden vállalat a népgazdaság része, így elképzelhetetlen, hogy az egyensúlyi gondok légüres térben, elkülönítve a vállalatoktól oldódjanak meg. Sőt csupán a vállalatok összehangolt helyes irányú működése, egységes, egyező irányú tevékenysége és magatartása alapján remélhető a siker. Egy szó mint száz, számolni kell iparágunknak és vállalatunknak is a közgazdasági környezet változására, szigorodására. Amint erről konkrétumokat is tudunk, újságunk hasábjain is közöljük, kommentáljuk, hogy a változások bennünket milyen területen és milyen mértékben érintenek. (I. I.) kerülhetett sor, éppen a fedezet hiánya miatt. Ezen beruházástól azonban nem álltunk el, hiszen megvalósítása egyre szükségesebbé válik. Az igazgató tanács október 26-án tartott ülésén azonban határozat született, hogy az Egri Dohánygyárban megépítendő 850 fős üzemi öltöző-fürdő építése elkezdhető. Ez a döntés vállalatunk számára igen kedvező, de ugyanakkor behatárolja néhány évre fejlesztésünket. Ez a behatárolás azt jelenti egyrészről, hogy már ez évben törekedtünk csökkenteni a beruházási kifizetésünket azért, hogy a kötelező építési tartalékot, másfél millió forintot biztosítani tudjuk, másrészről e beruházás megvalósításához ötmillió forint hitelt kértünk, amit 1978—79- ben vissza kell fizetni. E jelentős beruházás elkezdődött, az építők felvonultak, befejezési határidő 1978. december 20-ra várható. Az öltöző- fürdő építési és szerelési költsége 7,5 millió forint. E kiemelt beruházás megvalósításán felül már csak minimális beruházási lehetőségünk marad. Elsősorban a Az MT, a SZOT Elnöksége és a KISZ-KB Intézőbizottsága 1038/1977 (X. 4.) számú együttes határozatot adott ki a szocialista munkaversenyről. Ebből a határozatból emeljük ki most a dolgozó kollektívák által elnyerhető elismeréseket, valamint kitüntetéseket és kissé részletesebben ismertetjük a változásokat. EDDIG EGY ÉV után a brigád szocialista címet érhetett el és oklevelet nyert. Most az általános feltételeket egy éven keresztül példamutatóan teljesítő kollektívák, a „Kiváló Munkabri- gád” címet nyerhetik el. A KISZ-brigádok pedig egy év után a „Kiváló Ifjúsági Brigád” címet. A második év után lehet elérni a „Szocialista Brigád” címet. „Szocialista Brigád Zászló”-t kell adományozni a címet másodszor elnyert brigádoknak. E kitüntetés tehát leghamarabb a korábban vállalat 200 ezer Ft-os kötelezettségeink teljesítésére korlátozódik, de nem csökken a dolgozóink lakás- építési támogatása — 300 ezer Ft —, ami a Kollektív szerződésben került rögzítésre. Ezenkívül a hevesi dohányválogatáshoz egy komplett szalagsort vásárolunk 100 ezer Ft értékben. Szállítás fejlesztésére, valamint váratlan, rendkívüli beruházás teljesítésére 100—ipo ezer forintot tartalékoltunk. így a jövő évi állóeszköz-állományunk növelésére és keret átadására 8,2 millió forint fordítható. E látszólag nagy összeg ellenére, technológiai fejlesztésre, kapacitásbővítésre, ügyviteli gépesítésre, szerszámgépek pótlására egyáltalán nem kerülhet sor. Az 1978-as és 1979-es év vállalatunk műszaki fejlesztésében, a műszaki színvonal növelésében igen szűkre szabott lesz, e célra igen keveset fordíthatunk, de úgy ér- zem, megéri, mert sikerül a dolgozóink szociális helyzetét tovább javítani és egyben a vállalatunk további fejlődésének, fejlesztésének is alapjául szolgál. harmadik év után adományozható. A bronz, ezüst, arany brigádérem a cím harmadszori elnyerését követően és ismételten is adományozható. Tehát sorrendben a negyedik, ötödik, hatodik év után. A „Vállalat Kiváló Ifjúsági- Brigádja” kitüntetés adományozásának feltétele a „Kiváló Ifjúsági Brigád” cím és két alkalommal a „Szocialista Brigád” cím elnyerése. A határozat átmenetileg lehetővé teszi, hogy (1980. december 31-ig) azok az ifjúsági brigádok is elnyerjék e címet, amelyek 1977. december 31-ig legalább kétszer elérték a szocialista brigád címet. A „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetésben évenként az arany brigádéremmel rendelkező szocialista brigádok legfeljebb 10 százaléka részesíthető, ha előzőleg a szocialista brigád címet legalább öt alkalommal elnyerték. Vállalatunkra vonatkozólag ez azt - jelenti, hogy mindössze két-három brigád érheti el évente csupán ezt a magas kitüntetést. A „SZAKMA KIVÁLÓ BRIGÁDJA” kitüntetésben az a brigád részesíthető — az általános feltételek teljesítése esetén —, amely legalább 10 alkalommal elnyerte a szocialista brigád címet, és a „Vállalat Kiváló Brigádja”, vagy „Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja” kitüntetéssel is rendelkezik. A „Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja” kitüntetés azoknak a brigádoknak adományozható, ame. lyek legalább 15-ször elnyerték a címet és két alkalommal a „Vállalat Kiváló Brigádja”, a „Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja” kitüntetést, vagy — egy alkalommal a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést. A kitüntetésekkel járó pénzjutalmak az alábbiak: Mindjárt „nem”-mel kezdjük. Ugyanis, nem jár pénzjutalom a „Kiváló Munkabrigád”, a „Szocialista brigád” cím és „Szocialista Brigád Zászló” elnyerésével. A „Bronz brigádérem” elnyerésével 400 Ft/fő jár; az Ezüst Brigádérem után 600 Ft/fő, az Arany Brigádérem után 800 Ft/fő, Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetés után 1000 Ft/fő, Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetés esetén 1500 Ft/fő, Szakma Kiváló Brigádja kitüntetés esetén 2000 Ft/fő, Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetés esetén 3000 Ft/fő a pénzjutalom. Alapul a tagok éves átlagos állományi létszámát kell számítani. A pénzjutalom továbbra is a brigádot, mint kollektívát illeti, a jutalom felhasználásáról, az egyének között felosztandó összeg mértékéről és differenciálásáról a brigád tagsága, tehát maga az érdekelt kollektíva dönt. A magasabb brigádkitüntetések pénzügyi fedezetét a kitüntetést adományozó szerv biztosítja. Szigorodtak a feltételek, növekedtek az elvárások. NÉHÁNY SZÓT az értékelés módjáról is. A „Kiváló Munkabrigád”, továbbá a „Kiváló Ifjúsági Brigád” cím adományozásáról a termelési tanácskozás dönt. A „Szocialista Brigád” cím adományozásáról a szocialista brigádvezetők tanácskozása dönt. A különböző szocialista brigád elismerési fokozatok (bronz, ezüst, arany brigádérem) adományozásáról a szocialista brigádvezetők tanácskozása és a vállalat gazdasági vezetése együttesen dönt. Ugyancsak e tanácskozás és gazdaságvezetés dönt együttesen a vállalat kiváló ifjúsági brigádok és a vállalat kiváló brigádok esetében, de azzal a fenntartással, hogy az utóbbi kitüntetéseket előzőleg a termelési tanácskozásoknak véleményez- • niök kell. MŰNK A VERSEN Y-szabályzatunkban részletezzük majd mindezeket, t a lebonyolítási eljárást, folyamatot és okmányolást, a szakszervezeti és KISZ-szervek szerepét. A cikk írásakor még nem látott ágazati végrehajtási utasítások is segítenek majd a pontosításban. A munkaversenyszabályzatot úgyszólván újjá kell majd alakítanunk, annyi az érdemleges változás. A szabályzat a demokratikus, jó munka megtárgyalására és a javaslatok feldolgozásával módosítottan jóváhagyásra kerül, úgy hogy a nagyobb szerephez jutott szocialista brigádvezetői tanácskozás is véleményezi majd. Az 1977. éves munka értékelése még a régi előírások szerint tör. ténik. Várható fejlesztésünk A DH 1977-ben Ma már az országban kezd különleges fogalommá válni „az egri DH”. így, az „egri” jelzővel, ami azt látszik bizonyítani, hogy az Egri Dohánygyár sajátos „iskolát” teremtett a minőség és a hatékonyság munkarendszerében, olyat, amire .már felfigyelnek. Ebben az évben ötven kohó- és gépipari vállalat DH-titkára jött el Hozzánk, tanulmányozni a mi DH-gyakorla- tunkat és azóta a KGM- vállalatőkban mércévé vált: ismeri-e „az egri DH-t vagy sem. Szerződésünk van a könnyűipari és a nehézipari szervezési tanácsadó intézettel, az Országős Vezetőképző Központtal és a DH Alkalmazási Sorozatban több kiadvány foglalkozik majd „az egri modellel”. A megyei és a városi pártbizottság vállalatunkat bízta meg a DH-rriunkarendszer tanfolyamszerű terjesztésével a városban és a megyében; Vállalati DH-akcíóbizottsá- gunk tagjai előadásokat tartottak Salgótarjánban, Budapesten, a DH-titkárok klubjában, a MÁV Szombathelyi Járműjavítójának vezetőképzőjén; a „Népszabadság” a DH-munkarend- szerről közölt nagy cikkében hosszan foglalkozott az Egri Dohánygyár tapasztalataival. A „Népújság” igazgatónk cikkét közölte a DH-mun- karendszerről és az ÉDOSZ- ban nagyszámú szakszervezeti aktíva hallgatta meg ugyancsak igazgatónk előadását és nézte végig érdeklődéssel „A minőség önkéntesei”-! Mintha 1977 elsősorban a DH-munka „külügyi” megélénkülését hozta volna. Vagy volt belső fejlődés is? FEJLŐDÉS Kétségtelenül volt, különösen 1976-hoz képest. Ez persze ne csaljon meg bennünket, mert 1976-ban bizonyos visszaesésről kellett számot adnunk és így az 1977-es eredmények egy része csak annak a visszanyerése volt, amit 1976-ban elvesztettünk. Az embert sokszor érik meglepetések, különösen, ha nem ért az előrejelzéshez. Persze, az előrejelzéshez nagyon kevesen értenek; a régi világban nagy tisztelet övezte az ilyen embereket és mint „jósoknak”, földöntúli képességeket tulajdonítottak nekik. Holott csak tapasztalataik voltak és jó következtetőképességük. Ám ez ma is ritka; így aztán elképzeljük, hogy amikor valami megindul, az egy egyenes vonal mentén, „lineárisan” megy magától fölfelé. Mi 1976 január 1-re tűztük ki a DH-munkarend- szer teljes körű bevezetését és legnagyobb meglepetésünkre éppen ez az év volt az egyik legegyenletesebb időszak a DH szempontjából. Nemcsak gazdasági és technológiai hatásokat hagytunk számításon kívül, hanem szubjektív tényezőket, érdekviszonyokat és egyéb mikroszociológiai hatóerőket is. Voltaképpen még a saját viselkedésünket sem tudjuk mindig előre kiszámítani. Másfelől viszont 1976-ban határozottan folyt egy csendes erőgyűjtés és előkészítő munka; emlékezzünk csak vissza: az „Egri Dohánygyár” hasábjain hónapról hónapra egy-egy nagy beszámoló, riport foglalkozott, következetes sorrendben az üzemrészi DH-ak- cióbizottságokkal. 1976-ban folyt a minőségi munkabérrendszer előkészítése, a szabványok ismertetése, a közvetlen munkahelyi vezetők képzése. Nem véletlen tehát, ha ez a „vetés” 1977-ben „érett” be. MEGTANULTUK Ebből 1977-re megtanultuk azt is, hogy a DH-munka- rendszer teljes körű bevezetése nagyon viszonylagos dolog. Voltaképpen sohasem lehet eléggé teljes körű, mert a környezeti viszonyok változnak és ezek a „teljes körön” újabb és újabb réseket nyitnak, amelyeket ismét össze kell zárni. A DH-mun- karendszer nem egyéb, mint a vállalati munka- és folyamatrendszernek olyan felépítése, olyan szerkezete, amely minden pillanatban lehetővé teszi a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást és a zavarok megelőzését vagy azonnali elhárítását. Ebben a tekintetben mi állandó „edzésben” vagyunk: 1973-ban a fogyasztói áremelés, 1974—75-ben az alapanyagok világpiaci árának emelkedése 1976—77-ben a tröszt átalakulása és helyváltoztatása, — 1978-ban pedig (már tudjuk) az alapanyagok termelői árának emelkedése, ami új helyzet elé állít bennünket az eredményterv, a fejlesztés és még sok mindennek a vonatkozásában. A DH-munkarendszer a mi egyensúlyozó szervünk: a környezet változhat, mi alkalmazkodunk és célirányban maradunk. 1977-ben ebben a minőségében erősödött meg a mi DH-munkarend- szerünk. Mi az, amiben ennek „az egri DH”-nak a sajátossága kikristályosodott? Mi az a „kromoszóma”, amely az életet hordozza benne és nem engedi elsorvadni megannyi viszontagság közepette sem? Ha már biológiai hasonlattal éltünk, azt mondhatjuk, három „molekulalánc”' alkotja ezt a „kromoszómát”: az elégedetlenség önmagunkkal, az intézményessé vált üzemi demokratizmus (az üzemrészi DH-akcióbizottságok) és az állandóvá vált, minden szintű képzési-tanítási rendszer. Nagyon sokat jelent az, hogy sikerült elkerülnünk az önelégültséget és az elragadtatást önmagunk nagyszerűségétől. Mi most is éppen olyan elégedetlenek vagyunk a mi DH-kal, mint négyöt évvel ezelőtt; elnézünk saját sikereink fölött és nem a múlthoz viszonyítunk, hanem a jövőnek bennünk élő képéhez. Ez a kép ma már egészen más, mint akár két esztendeje volt: igényeink nőnek önmagunkkal- szemben s így haladásunk nagyon lassúnak tűnik. A céltól ma is elég messze vagyunk. Ám a cél maga is előreszökellt, s így viszonylagos lassúságunk tesz türelmetlenné. Nem érünk rá gyönyörködni magunkban. Nincs is miért. Többet ér az újabb s újabb vállalkozások izgalma. Az üzemrészi DH-akcióbizottságok tevékenysége óta egyetlen nagy közös váVal- kozás (és nemcsak vállalat) az Egri Dohánygyár. Van benne valami méhkasszerű, elsősorban, ami a tömeges hozzájárulást illeti. Hozzájárulást a „vállalkozás”, vagyis a DH sikeréhez, valamihez, ami jócskán egyedülálló, sajátos, a miénk. Az akcióbizottságok képviseleti szervek, tanácsok, az információ- áramlás hordozói és a vezetés új minőségének kifejezői. Ami nem azt jelenti, hogy eltűntek emberi gyarlóságaink és a magunk alkotta rendszer kifogástalanul működik. A bennünk, saját természetünkben rejlő veszteségforrások csökkentik hatékonyságát, de másfelől a rendszer mindinkább gyökeret ver magunkban, bensőnkben is, és szűkíti ezeket a veszteségforrásokat. Más szóval: viselkedésünk, magatartásunk alakulása egyike a legizgalmasabb kérdéseknek. Mi befolyásolja a viselkedést? Érdekek, érdekeltségek, környezeti hatások és — az információknak, ismereteknek az a halmaza, amely rendszerré szerveződik bennünk és módosítja a környezet felhívásaira adandó válaszainkat. Az a minden szintű képzési program, amely az Egri Dohánygyárra oly jellemző és 1977-ben még egy művelődési programmal is bővült, lényegében magatartásfejlesztő program. Szélesebb látókör — a követelmények jobb megértése — sikeresebb alkalmazkodás. Ez a „szerencse” értelme az élőlény számára. Minél jobban képes alkalmazkodni a környezet követelményeihez, annál „szerencsésebb”, de annál szabadabb is. ELŐBBRE JUTOTTUNK Itt tartunk tehát és megállapíthatjuk, hogy 1977-ben előbbre jűtottunk. A feladatok, 1978 teendői mindannyiunk előtt ismertek, hiszen személyhez szóló levelet kaptunk a vállalat gazdasági és társadalmi vezetésétől. Elkényelmesedésre, szerencsére, még alkalmunk sincs. Mit tehetünk? Tovább küzdjük magunkat ezen az úton, még magasabbra. S még ráadásul az ország nyilvánossága előtt, egyre több figyelő tekintettől kísérve. * s.a. DOHÁNYGYÁR: 3
