Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

A PÁRTVEZETÖSÉG ÜLÉSÉRŐL... Valamennyiünket érdeklő kérdések alkották a pártve­zetőség szeptember 5-i ülé­sének napirendjét. Állandó­an szem előtt tartandó, lé­nyeges témák, melyek ugyanakkor egy bizonyos időszakban vizsgálva, rend­kívül aktuálisak is. Külön nyomatékot is kaptak, hi­szen a felső gazdasági veze­tés terjesztette elő a jelen­téseket a pártvezetőség ülé­sén. Elsőként dr. Domán László igazgató ismertette a válla­latnál folyó káder- és sze­mélyzeti munka gyakorlatát, összefoglalva ennek lénye­gét a párthatározatok végre­hajtásának tükrében. A je­lentés alapján megállapítha­tó, hogy ez a munka vállala­tunknál tervszerűen és a ha­tározatoknak, előírásoknak megfelelően folyik, a minő­sítések egyre objektívabbak, figyelembe veszik azokat a szempontokat is, melyeket az MSZMP Központi Bizottsá­gának egységes minősítéster­vezete tartalmaz. A káder­utánpótlási helyzet ugyan­csak kedvezőnek mondha­tó. A vezetők között a pártta­gok aránya a korábbiakhoz viszonyítva számottevően nem változott, s az is egyér­telmű, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek — és töltenek — bármilyen gazdasági veze­tői pozíciót. Az elmúlt időszakban nőtt az érdeklődés a tagfelvétel iránt, ami a pártépítés szem­pontjából feltétlenül kedve­ző jelenségként ítélhető, kü­lönösen akkor, mint ahogyan ezt a számok mutatják, hogy ezzel párhuzamosan nő a po­litikai képzettség megszerzé­se, a politikai ismeretek el­sajátítása iránti igény is. Amellett, hogy pl. az I. alap­szervezetben a párttagok 65 százaléka rendelkezik pártis- kolai végzettséggel, a párton­kívüliek is egyre nagyobb számban kérik beiskolázásu­kat a különböző pártoktatási formákban induló tanfolya­mokra, szemináriumokra 6tb. A következőkben a társa­dalmi tulajdon védelmének helyzetét tárgyalta a vezető­ség, ugyancsak az igazgató elvtárs előterjesztésében. A téma lapunk más helyén és korábbi számaiban ugyan­csak szerepelt, de olyan kér­désről van szó, melyet nem leheti eleget hangsúlyozni. A portai szolgálat megerősítése és az ehhez hasonló intézke­dések egyedül nem lehetnek célravezetőek. Feltétlenül növelni kell a párttagok ne­velő munkájának hatékony­ságát minden területen, első­sorban ott, ahol a társadalmi tulajdon elleni cselekmények a korábbi időszakban a leg­több alkalommal fordultak elő, de ott is, ahol ennek még kedvező, megelőző ha­tása lehet. A vezetőknek meg kell szervezniük az el­lenőrzést, a megfelelő rend­szert, de minden pillanatban ellenőrizni nem lehet! A büntetéseknek legyen nevelő hatása, legyen olyan hatása is, amely elriaszt másokat az elkövetésektől, de a legfon­tosabb a megelőzés, a neve­lés. Ez a munkahelyeken kezdődjék és a párttagok ak­tívan segítsenek a vezetők­nek. A harmadik téma, amely áttételesen ugyan egész kol­lektívánkat érinti, a munka- és üzemszervezési feladatok időarányos teljesítése volt, Huszti Ferenc főmérnök elő­terjesztésében. Néhány fontosabb megál­lapítás a jelentésből: — A szervezési tervek idő­ben elkészülnek, a megvaló­sítással azonban sok esetben baj van. A felelősök, az „il­letékesek” nem hajtják vég­re — vagy egyáltalán, vagy nem határidőre — a felada­tokat. A mai munkaerő-ellá­tottsági helyzetben ez nem tűrhető sokáig, mint ahogy az sem, hogy a szervezésre vonatkozó javaslatok, a szer­vezési tervbe felveendő té­mák elbírálása nem elég ko­moly, felelősségteljes. — Ritka és nem rendszeres az ellenőrzés, sem ami a fel­adatok „készültségi fokát”, végrehajtásának ütemét, sem ami a gazdasági vezetők kapcsolódó ellenőrzési mun­káját illeti. — A szervezési szakterüle­ten nagy a fluktuáció. Ennek káros következményei van­nak, s felül kell vizsgálni — a mielőbbi kedvező megoldás érdekében — az ottani veze­tés módszereit, színvonalát is. A pártvezetőség a jelenté­seket a kiegészítésekkel együtt elfogadta, s határoza­tokat hozott az egyes hiá­nyosságok kijavítása érdeké­ben. AZ ALAPSZERVEZE­TEKBEN TÖRTÉNT Taggyűlés. Az I. alapszervezetben szeptember 7-én taggyűlést tartottak. Az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tá­jékoztató számos izgalmas, napjaink nemzetközi helyze­tét illusztráló eseményről adott áttekintést, a szovjet— amerikai kapcsolatok alaku­lásától a kínai KP XI. kong­resszusáig, nem feledkezve meg kontinensünk és a töb­bi földrész, különösen az ex­ponált Afrika és Közel-Kelet egyéb eseményeiről sem. Részletesen ismertették — és tárgyalták — a vállalat egészének szociális ellátott­ságát is, mivel a gondnokság ehhez az alapszervezethez tartozik. Szóltak az óvoda, bölcsőde, vállalati és tröszti üdülő, az orvosi ellátás, az étkeztetés gondjairól, az ellátás javítá­sának feladatairól, alapvető­en azt is leszögezve, hogy a színvonal ezen a területen vállalatunknál az átlagosnál jobbnak mondható_Ami vi­szont ma jó, holnap csak ak­kor marad az, ha nem feled­kezünk meg a fejlesztésről! VEZETŐSÉGI ÜLÉSEK Valamennyi alapszerveze­tünk fontos kérdései kerültek napirendre az egyes vezető­ségi üléseken. A III. sz. alapszervezet központi témája még ebben a hónapban is a hevesi válo­gatás volt. Ennek során a szivarágazat dolgozói kie­melkedő teljesítményeket értek el úgy a mennyiségi, mint a minőségi munka te­rületén. Számottevő volt ebben a szocialista brigádok kiemel­kedő munkája, de a pártve­zetőségi és párttagok példa- mutatása és az agitációs munkája is, kiegészítve a gazdasági vezetés olyan in­tézkedéseivel, mint a bérezés gondos tanulmányozás utáni megoldása, a prémiumkiegé­szítés rendszere stb. Egy komoly probléma van ezen a területen: a szállítá­sok rendszertelensége. Az itt mutatkozó hiányosságokat a szivarágazat dolgozói fegyel­mezetten vették tudomásul és fokozott erőfeszítéssel hi­dalták át a nehézségeket, de a válogatás hatékonysága és hangulata érdekében a jövő­ben ezen változtatni kell. A II. alapszervezet köz­ponti témája a csomagolási terület munkájáról szóló be­számoló megvitatása és a társadalmi tulajdon védel­mének helyzete volt. A helyzet ismertetése után határozatot hoztak, hogy az eseményeket, feladatokat a pártcsoportokban meg kell tárgyalni, fokozni kell min­den módon a figyelemfelhí­vást, a nevelőmunkát. Javas­latot tettek arra vonatkozóan is, hogy jobban meg kell szervezni az ellenőrzést a készárumozgatás és -tárolás területén. Az I. alapszervezet a terü­let munkaerőhelyzetével, az anyagi és erkölcsi elismerés rendszerével foglalkozott a vezetőségi ülés központi té­májaként. Megállapították, hogy a munkaerőhelyzet itt sem sokban különbözik az egész vállalat területén je­lenleg fennálló állapottól, sok nehézséget kell a munka során, menet közben megol­dani. Ugyanakkor említésre méltó gondossággal, az elő­írásoknak és az üzemi de­mokrácia elvárásainak meg­felelően hajtották végre a differenciált béremelést és használják fel az időközi ösz­tönzőket. Más kérdések, melyeket az egyes vezetőségek megvitat­tak, a mindennapi munkát, a soron levő termelési, oktatá­si, nevelési feladatokat érin­tették. A FORRADALMI, ÜNNEPI HÓNAP NÉHÁNY ESEMÉNYE... Október jubileumi hónap! Ennek megfelelően igyek­szünk külsőségekben is mél­tóan ünnepelni. Első termé­szetesen vállalásaink teljesí­tése, de ez már — nyugodtan így fogalmazhatunk — meg­történt!! S ebben része van vállalatunk egész kollektívá­jának, amiért a pártvezető­ség ezúton is elismerését fe­jezi ki és köszönetét mond. A tervezett ünnepi sorozat néhány eseménye: Október 22-én 10 órakor a szocialista brigádok vetélke­dőjének döntője. November 8-tól „politikai könyvnapok”. November 5-én, 17 órakor központi városi koszorúzás, utána 18 órakor ünnepély a Gárdonyi Géza Színházban. November 5-én, 10 órakor a Lenin-szobor koszorúzása. Egyes rendezvények la­punk megjelenése előtt ke­rülnek sorra. Kérjük dolgozóinkat, első­sorban párttagjainkat, rész­vételükkel tegyék külsőleg is ünnepélyessé a jubileumi hó­napot. — a — a Ballag már a kis bölcsődés óvodába ... Nagy nap volt szeptember 9-e a bölcsődében. Sok együtt töltött nap, év után a nagycsoportos bölcsődések búcsúztak. Izgalommal készültek kicsik és nagyok, gye­rekek és óvónénik, valamint a szülök az ünnepségre. Sok gyakorlás, próba után eljött a nyilvános sze­replés napja. Délután 4 órakor a nagykultúrteremben volt az ün­nepség. Orosz Lászlóné vezető óvónő röviden elbúcsúz­tatta a gyerekeket és bejelentette a műsor kezdetét, amely a gyerekek tudásából egy kis csokorra valót fo­gott össze, amely tükrözte az óvónénik fáradságos, gon­dos munkájának eredményét. A gyerekek kicsit megil­letőve, (néhányan sírva szüleiket meglátva) megkezd­ték műsorukat. Szépen énekeltek, játszottak, tornáztak. A néző szü­lőktől, vendégektől sok tapsot kaptak ügyességükért, bá­torságukért. Az utolsó számmal elballagtak, tarisznyá­jukkal oldalukon a gyerekek. A bölcsődétől búcsúzóul mindenki egy nagy pettyes labdát és egy tábla csokit kapott, amit kitörő örömmel fogadtak. Az igazi búcsúzás azonban az ünnepség után kezdődött az óvó néniktől lent a bölcsődében. A gyere­kek kedvenc óvó nénijüktől nehezen szakadtak el. Meg­ható volt a gyerekek őszinte ragaszkodása, szeretetmeg- nyilvánulása, hiszen itt töltöttek hosszú időt, itt tanul­tak sok szépet; verseket, énekeket, itt tanultak rajzolni. Megtanulták hogyan viselkedjenek a nagy közös­ségben, ahová a bölcsődében léptek életükben először. A szülők nevében ezúton is szeretnénk megköszön­ni a bölcsőde dolgozóinak fáradságos, lelkiismeretes gondoskodásukat, nevelésüket, szeretetüket, amelyben gyermekeinket az ott töltött idő alatt részesítették és kívánjuk, hogy még sok apró gyermeket készítsenek fel és indítsanak útra bölcsődéből — óvodába, egészségben, erőben. J-né 0 munkaidő és pihenőidő ii. Az előző — ez év márciusi számban megjelent — cikk­ben tájékoztatást adtam a munkaidő-beosztásról. Most a rendkívüli munkaidőkről, a túlmunkában, illetve készen­léti szolgálatban eltöltött időről lesz szó. TŰLMUNKA Túlmunkáról akkor beszé­lünk, ha a vállalat a dolgozó munkáját a napi munkaidőt meghaladóan veszi igénybe. A jogszabály alapelvként meghatározza, hogy túlmun­kát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy az ne veszélyeztesse a dolgozó egészségét, testi épségét, il­letve személyi és családi kö­rülményeire tekintettel ne jelentsen számára arányta­lan terhet. Előírja azt is, hogy a túlmunkáért ellen­szolgáltatás jár, ami vagy díjazás, vagy szabad idő biz­tosítása Miután a túlmunka elrendelésének a feltételei és mértéke nagymértékben függ az adott vallalat sajátossá­gaitól, igényeitől, ezért a túl­munkával kapcsolatos részle­tes szabályozásokat a kollek­tív szerződésben kell megha­tározni. Vállalatunk kollektív szer­ződése az egy dolgozó által teljesíthető túlmunka meny- nyiségét egy éven belül 96 órában maximálja, de egyes munkakörökben — a szüksé­gességtől függően — ezt az éves keretet is túl lehet lép­ni. Ilyen munkakörök példá­ul a szállítással, karbantar­tással, rakodással foglalkoz­tatott dolgozók, villanyszere­lők, a cigarettagyártás üze­meltető műszerészei stb. A túlmunka esetén is fi­gyelemmel kell lenni a ter­hes nőket, a fiatal anyákat és a fiatalkorúakat védő ren­delkezésekre, s ennek meg­felelően a dolgozó nőt ter­hessége 4. hónapjától gyer­meke 6 hónapos koráig, vala­mint a 16 éven aluli fiatal­korúakat túlmunkára egyál­talán nem lehet igénybe ven­ni. A dolgozó nőt gyermeke 6 hónapos korának elérése után a gyermek I éves ko­ráig csak saját beleegyezésé­vel, ezt követően pedig gyer­meke 6 éves koráig csak ki­vételes esetben lehet túlmun­ka végzésére kötelezni. Ugyancsak kivételesen lehet túlmunka végzésére kötelez­ni azt a dolgozót, aki egész­ségre ártalmas munkát vé­gez. A 16. életévüket betöltött fiatalkorúak és azok a dolgo­zó anyák, akiknek a gyerme­ke egy évesnél idősebb, de 6. életévüket még nem töltöt­ték be, még rendkívüli eset­ben történő igénybevétele esetén sem kötelezhető egy éven belül 24 órát meghala­dó túlmunka végzésére. Előfordulhatnak olyan ese­tek egy vállalat életében, amik rendkívülinek minősül­nek és amikor vállalati, eset­leg népgazdasági érdekből akkor is szükség van túl­munka végzésére, ha a dol­gozó a részére a kollektív szerződésben engedélyezett éves keretet már túllépte. A kollektív szerződés akkor ad lehetőséget ilyen túlmunka elrendelésére, ha arra bal­eset, vagy természeti csapá­sok megelőzése érdekében, vagy ezek következményei­nek elhárítása végett, illetve egyéb jelentős anyagi kár megelőzése érdekében van szükség. A túlmunkát leg­alább egy nappal előbb kell elrendelni, és a dolgozóval közölni, és ettől a rendelke­zéstől csak rendkívüli eset­ben lehet eltérni. Előírás az is, hogy a túlmunka elrende­lésének írásban kell megtör­ténnie, s ebben utalni kell a túlóramegváltás módjára. A TÚLMUNKA ELLENÉRTÉKE Mint már említettem, a túlmunkáért a dolgozónak szabad idő, vagy díjazás jár. Jogszabályi rendelkezés, hogy fizikai munkások ese­tében a túlmunka ellenérté­keként csak a dolgozó kéré­sére adható szabad idő, kol­lektív szerződési rendelkezés viszont, hogy a nem fizikai (szellemi) foglalkozású dol­gozók részére a végzett túl­munka ellenértékeként első­sorban azonos időtartamú szabad időt kell biztosítani. Ez utóbbiaknál a túlmunka pénzbeni megváltására is sor kerülhet rendkívüli esetben, és csak a vállalat igazgatójá­nak engedélyével. Egyes ese­tekben a kollektív szerződés előírhatja a túlmunka ellen-' értékeként szabadidő-áta­lány biztosítását is. Kollektív szerződésünk a túlórapótlékra nézve a kö­vetkező rendelkezéseket tar­talmazza: A túlmunka idejére a dol­gozót — a jogszabály sze­rint — a rendes munkabére és ezen felül pótlék illeti meg, mégpedig az ugyan­azon a napon teljesített túl­munka első két órájára 25 százalékos, a további két órá­jára 50 százalékos, az ezt meghaladó időtartamára pe­dig 100 százalékos pótlék. A kollektív szerződésünk ren­delkezése szerint azonban annak a dolgozónak, akit elő­zetes értesítés nélkül, a mun­kahelyről való eltávozás után rendeltek be túlmunká­ra, már a túlmunka első két órájára 50 százalékos, a to­vábbi órákra pedig 100 szá­zalékos pótlékot kell fizetni. SZABADNAPOKON VÉGZETT MUNKA A munkaszüneti napokon, pihenőnapokon, illetve sza­bad szombati napokon vég­zett munka elrendezése és dí­jazása tulajdonképpen a túl­munkára vonatkozó rendel­kezések szerint történik. A heti pihenőnapon vég­zett munka esetén elsősorban másik pihenőnapot kell biz­tosítani, és azt a munkavég­zést követő hónap végéig ki kell adni. Ha a vállalat nem tud másik pihenőnapot biz­tosítani, illetve a pihenőnap kiadása az előírt határidőig nem történik meg, úgy a dol­gozó részére a heti pihenő­napon végzett munka idejé­re járó munkabérén felül 100 százalékos pótlék jár. A munkaszüneti és szabad szombati napon végzett munka esetében a díjazás ugyanúgy történik, mint a munkanapon végzett túlmun­ka esetében. KÉSZENLÉT Olyan esetekben, amikor előre számítani lehet arra, hogy túlmunka igénybevéte­lére lesz szükség, a vállalat Ügyrendjében erre feljogosí­tott vezetők készenléti szol­gálatot rendelhetnek el. Mi­után a készenléti szolgálat tartama alatt számítani le­het arra, hogy munkavégzés­re is sor kerül, a készenléti szolgálat elrendelésénél ugyanazokat a tilalmakat és korlátozásokat kell figyelem­be venni, mint amiket a túl­munka elrendelésénél (ter­hes nők, fiatalkorúak stb.). Az általános szóhasználat­ban megkülönböztetünk ké­szenléti és ügyeleti szolgála­tot attól függően, hogy a dolgozónak a lakásán, vagy a munkahelyén kell-e megha­tározott időben rendelkezés­re állnia arra, hogy szükség esetén munkát végezzen. At­tól függően, hogy a dolgozó­nak hol kell rendelkezésre állnia, eltérően szabábm-^a a készenlét idejét a kollektív szerződés, mégpedig lakás­ban eltöltött Készemet eseten ez az idő nem haladhatja meg egy dolgozónál a havi 96 órát, a munkahelyen el­töltött készenlét (ügyelet) esetén pedig a havi 48 órát. Természetesen erre az idő­re is díjazás illeti meg a dol­gozót, ami lehet szabad idő, de lehet pénzbeni díjazás is. Ez utóbbi esetben a lakásban eltöltött készenlét esetén a készenlétben eltöltött idő minden órájára az átlagkere­set 20 százalékát, munkahe­lyen töltött készenlét esetén pedig az 50 százalékát kell fizetni. A készenléti (ügyeleti) szolgálatot ugyancsak írás­ban kell elrendelni és azt legalább egy nappal koráb­ban kell a dolgozóval közöl­ni. Meg kell még itt jegyezni, hogy ha a készenlét (ügyelet) tartama alatt, a dolgozó ténylegesen munkát is végez, a munkavégzés időtartamára már nem a készenlétre vo­natkozó díjazási szabályok, hanem a túlmunkára vonat­kozó előírások szerint kell a aoigozo reszere megváltást biztosítani. ur. szalóczi György DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom