Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

Nemzetközi sporttalálkozó Hosszú évek óta baráti kapcsolatban van vállalatunk a Csehszlovák Dohányipar Szepes-Bélai, Szomolnoki és Ri­maszombati dohánygyáraival. Ez a kapdßolat vállalatunk és a három szlovák dohánygyár' között a kölcsönös segí­tés jegyében épült ki. Vállalatunk sok segítséget kapott már és természetesen adott is a testvérvállalatnak. Az ed­digi találkozások csak kisebb kollektívákra, szocialista bri­gádokra korlátozódott. Ezt a kapcso.atot kívántuk kiszé­lesíteni egy sporttalálkozó megrendezésével, mely 1977. szeptember 17—18-án került megrendezésre, első ízben Egerben. A három szlovák dohánygyár és az egri Dohány­gyár labdarúgó csapatai mérték össze tudásukat egy nagy­pályás mérkőzés kereteben. „Sajnos ' a házigazdák nem tisztelték a vendégjogot és a jó iramú, színvonalas mérkő­zésen 6:4 arányban legyőzték a vendégek csapatát. A jól sikerült sporttalálkozót felsőtárkányi kirándu­lás követte. Itt határozták el a vállalatok vezetői, hogy a jövőben is megrendezzük rendszeresen ezeket a sporttalál­kozókat, ezzel is elmélyítve, kiszélesítve az eddig kialakult jó kapcsolatokat. — GL —■ Érdekességek, furcsaságok Nem tudom honnan ragadt rám ez az óriási technikai ösztön, de tény, hogy minden, ami valamilyen módon vagy valamilyen formában össze­függ a technikával, az iránt rendkívüli módon érdeklő­döm. Lehet, hogy valamelyik ősömtől örököltem ezt a lan- kadhatatlan érdeklődést, de lehet, hogy a napi élet, vagy olvasmányaim hatására gyűlt bennem ez az óriási érdek­lődés a gépek, eszközök iránt Lehet, hogy furcsának tű­nik, de például, ha csupán egy kanalat veszek a kezem­be, már ez is csodálattal tölt el. Arra gondolok, hogy az ősember mennyire örült volna, ha primitív eszközei helyett egy ilyen, evésre ki­tünően alkalmas alkalmatos­ságra teheti volna szert, nem pedig primitív lény módjára — kezével, körmeivel kellett volna szétmarcangolnia, szá­jába rakni táplálékát. Pedig hát a kanál hol fémjelzi ma a technikát, a komputerek évszázadában? Nos. de nem is ez a lényeg. Ez a rövid kis bevezető, csu­pán csak arra szolgált, hogy az olvasó tisztában legyen ve­le, mennyire rajongó híve va­gyok a technikának. Éppen ebből fakadóan nem csupán puszta, tétlen szemlélője va­gyok a géoeknek, eszközök­nek. hanem magam is, a ma­gam szerény tehetségével, tu­dásával igyekszem hozzájá­rulni a fejlődéshez. Az orvos így szól fiatal, csinos pácienséhez: — Nos asszonyom, most csinálunk önről egy rönt­genképet. — Nagyszerű, — csillan fel a páciens arca —, ha jól sikerül, kérek belőle öt má­solatot. OO □ OO Rösner tárcsáz, a vonal másik végén azonban egy teljesen ismeretlen hang je­lentkezik: —. Uram, ön feltehetően rossz számot hívott. — Én? Lehetetlen! Magá­nak van rossz száma! 03 1~1 cv> — Pincér, a levesemben egy döglött légy úszik! — Szomorú dolog ez uram! Sajnos a legyek na­gyon nehezen viselik el a főzést! 03 □ 03 — Fülsiketítő szirénázás közepette két tűzoltóautó robog végig a városon. Az ivóban egy férfi felkapja a kabátját és odaszól a csa­posnak: — Valahol tűz van, ro­hannom kell! — ön a tűzoltóknál dol­gozik, uram? — kérdi a csa­pos. — Én nem, de a barát­nőm férje igen! 03 I~1 03 Rösneréknél cseng a tele­fon. A rendőrségről telefo­nálnak: „Bejelentést kaptunk, hogy a felesége eltűnt.” — Lehetséges — vála­szolja Rösner —, de nem tőlem! 03 □ 03 A leendő apa idegesen járkál fel-alá a szülészet fo­lyosóján. Végül megjelenik az ápolónő, karján három bébivel. — Micsoda remek kiszol­gálás! — ragyog az ifjú apa. — A középsőt választanám! 03 n 03 Egymás mellett legel egy teve és egy tehén. A teve megszólal: t-J Figyelj ide komám, nyissunk ketten egy tej­bárt. — Remek ötlet — vála- szoljh a tehén —, de hogy képzeled el? — Rendkívül egyszerű: te adod a tejet, én a bárszé­ket. 03 n 03 A férj évek óta a követ­kező életmódot folytatja: hazajön a hivatalból, elol­vassa az újságot, vacsorá­zik, megiszik egy üveg sört, nézi a televíziót, majd aludni tér. A minap is például eszem­be ötlött, hogy valamiféle^ képpen korszerűsítem a ház­tartást. Sokáig töprengtem rajta, hogy miféle módon, mert nem szeretek csak amúgy, úgy hebehurgya mó­don hozzákezdeni a dolgok­hoz. Meg különben is. amikor most különféle erőfeszítések történnek a nők második mű­szakjának, az otthoni munká­nak a megkönnyítésére, ak­kor nekem is, mint gyakorló férjnek, ki kell vennem ré­szem a háztartás korszerűsí­téséből, de nem ám akárhogy, hanem igenis alkotó módon. SZERELEK Sokat töprengtem, és pél­dául eszembe jutott, hogy mi­lyen ötletes módon keresztez­ni lehetne a mosógépet és a turmixkeverőt Ráadásul egy motort meg is lehetne spó­rolni. Mert ha a turmixke­verőt mondjuk rászerelném a mosógép meghajtótengelyé­re, akkor azt eredményezné a megoldás, hogy a mosással egyidőben fel lehetne verni a tejszínhabot is. Nos, azt 'mondhatom el, hogy az ötletet nemsokára a tett követte. Megvettem né­hány apró, , kis alkatrészt, ami feltétlenül szükséges a korszerűsítéshez, aztán haza­térve rögtön nekiláttam a Ez a „változatos" életmód végül is a feleség idegeire megy. Egy este fekete melltartót, fekete harisnya­tartót, fekete bugyit és fe­kete harisnyát vesz fel, majd gyászos arccal végig­H(JmOr dől az ágyon. A férj felnéz az újságból és megkérdezi: —■ Történt valami az anyáddal? 03 n 03 A pszichiátriai intézet fő­orvosa megkérdezi az új pa­cienst: — Kicsoda ön? —• Autószerelő vagyok. A főorvos azután az ápo­lóhoz fordul: EMBEREVÖ AZTÉKOK Az aztékok nemcsak val­lási előírásoknak megfele­lően mutattak be emberál­dozatot, jellegzetes pirami­saik oltárán. A bemutatott áldozat arra is szolgált, hogy az emberi hús bizto­sítsa az aztékok protein­szükségletét. Legalábbis ez a meggyőződése Michael Har- ner amerikai antropológus­nak, aki hosszú éveken át folytatott kutatásainak ered­ményét az American Ethno- logiste című folyóiratban a közeljövőben teszi közzé. A tudós szerint a XV. században a spanyol meg­szállás előtti Mexikóban élt azték nép a világ mind ez ideig ismert legvérengzőbb társadalma volt. Számos más tudós is arra a követ­keztetésre jutott, hogy az aztékok kannibál hajlamú­ak voltak, mind ez ideig azonban egyetlen antropo­lógus sem kételkedett ab­ban, hogy az emberáldoza­tok kizárólag vallásos célo­kat szolgáltak. Harner professzor elmé­letét Woodrow Borah pro­fesszor tanulmányára ala­pozza, amely szerint az azté­kok évente 25000 embert áldoz­tak fel, ez pedig a birodalom 25 munkának. Feleségem sanda szemmel nézte tevékenysége­met. de hát a nőkben mindig van valami meg nem értés a feltaláló, a korszerűsítő, a technika bajnoka iránt. Ké­sőbb meg is kérdezte, hogy mi az ördögöt csinálok, hi­szen éppen most hozták ha­za a szervizből a mosógépet, de azt válaszoltam, hogy csak várjon türelemmel. Én pedig szépen, nyugodtan végeztem munkámat, a feltaláló maga- biztosságával. Nem is olyan so­kára, néhány óra múlva már készen állt a szerkezet. Örömmel hívtam be a felesé­gemet, hogy nézze meg a korszakalkotó találmányt, amely egyszerre mos és to­jáshabot, vagy tejszínhabot ver fel. Esetleg turmixitalo­kat készít. Tetszés szerint. De feleségem, ahelyett, hogy üdvrivalgásban tört vol­na ki, csak lesújtóan pillan­tott rám, és komoran meg­jegyezte: — Jenő, te teljesen meg­őrültél. Elrontod, a most csi­nált mosógépet egy marhaság miatt. Az egész délelőttöt er­re a hülyeségre pazaroltad, ahelyett, hogy a konnektort csináltad volna meg a kony­hában. Hát kérem, így érdemes feltalálni, megkönnyíteni a nők munkáját! Biztos vagyok benne, ha Kolumbusz Kris­tóf a feleségére hallgat, soha­sem fedezi fel Amerikát. (kapóéi) — Mi baja ennek az au­tószerelőnek? — Nem autószerelő az, fő­orvos úr, csak egyetemi ta­nár. De nagyzási mániája van. ív n ív A mérkőzés befejezése után az újságíró ezzel a kérdéssel fordul az egyik ökölvívóhoz: — Hisz ön az amulettek varázserejében? — Hiszek, különben nem tennék a kesztyűmbe sze­rencsepatkót. 03 Q 03 Két nő beszélget: — El akartam küldeni a lányomat a tengerpartra nyaralni... — És miért nem küldte el? — A férjem azt mondta, hogy először inkább pró­bálkozzunk meg egy apró­hirdetéssel millió lakosának mintegy 1 százalékát tette ki. Bár az azték civilizációt a látvá­nyos architektonikájú nagy­városok és a fejlett élet­módra utaló régészeti lele­tek alapján általában gaz­dagnak vélték,' Harner pro­fesszor kizártnak tartja, hogy nagyszámú lakos­ság táplálására rendelkeztek elegendő élelmiszerrel. Éppen ezért — jelenti ki a tudós — minden arra utal, hogy a kezdetben kizárólag rituális motivációjú kanni­balizmus egyre inkább táp­lálkozási szükségletté vált, tekintettel arra, hogy — a közeli civilizációktól elté­rően — az aztékok nem fog­lalkoztak szarvasmarha, ser­tés, vagy más egyéb állat­fajta tenyésztésével. MILYEN VOLT AZ ŐSEMBER? Szergej Szemjonov szovjet archeológus szerint a kő- korszakbeli ember keze nyolcszor erősebb volt mint a mai emberé. Erre azokból a bevágásokból és mik­roszkopikusan finom nyo­mokból következtet, ame­lyeket használat közben ha­gyott a kőből készült szú- ■róeszközökön, baltákon, lándzsákon és sok más szer­számon. E nyomokból a kutató azt is megállapítot­ta, hogy a kőkorszakbeli ember ezekkel az eszkö­zökkel jóval gyorsabban el tudta végezni az egyes mű­veleteket, mint ahogy azt eddig feltételezték. Labora­tóriumi vizsgálatok nyo­mán kiszámították, hogy az ősember az éles kőbalták segítségével 15 perc alatt ki tudott dönteni egy fát, ahhoz pedig, hogy tüzet csi­holjon, elég volt számára 6—8 másodperc. IDŐSZÁMÍTÁS ELŐTTI VIETNAMI SÍROK Vietnami régészek körül­belül 200 sírt tártak fel Hanoitól 80 kilométerre északnyugatra, egy kis fa­lucskában. Feltevések sze­rint ott volt az első vietna­mi állam fővárosa, amelyet a legendás Hung Vüan di­nasztia alapított. A tudósok szerint a leletek az időszá­mítás előtti IV—II. század­ból valók. A LEGÖREGEBB PIPA? A ciprusi ásatások során egy pipát is találtak. Ez a legöregebb a világon eddig felfedezettek közül. Figye­lemre méltó, hogy a pipa több mint 3000 éves, holott Európában csak Amerika felfedezése után, a XV. szá­zad végén ismerték meg a dohányt. A TARAZ1 ÉRMÉK Ismeretlen ezer éves ér­méket találtak a tarazi ása­tások folyamán. Taraz egy­kor kereskedelmi és kultu­rális központ volt a Közép- lÁzsáából Kelet-Turkesztán- ba vivő karavánúton. A szovjet tudósok megállapí­tották, hogy az ezüst ér­méket a közép-ázsiai Bala- gzagun városban verték 1014—1015-ben. Nemrégiben fedezték fel az ún. türgeseszki érméket is, amelyek az i. e. VIII. év­századból valók. Az érmé­ken kivehető az ún. runa- írás. A leletek arról tanús­kodnak, hogy Taraz igen ki­terjedt kereskedelmi kap­csolatot tartott fenn Ázsia különböző körzeteivel. SZEMÜVEG SZÍNVAKOKNAK 1976-ban két amerikai kutató két szemüvegmodellt dolgozott ki. A szemüvege­ket speciális szűrőkkel lát­ták el, amelyek segítségével minden színt meg lehet kü­lönböztetni. A szemüveg jó szolgálatot tesz a színva­koknak. Hírek Szeptember 19-én bemu­tatták vállalatunknál a Ki­lenc hónap című magyar filmet. A film levetítése után Búzás Lajos a városi pártbizottság osztályvezető­jének irányításával vitára került sor, melynek során dolgozóink elmondták véle­ményüket a látottakról, a vitán részt vett Földes An­na, a Nők Lapja munkatár­sa is. 0^0 A vállalatunknál dolgozó szakmunkástanulók is ki­vették részüket az őszi be­takarítási munkákból. A mechanikai műszerész ta­nulók az elmúlt héten az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet szőlőtábláin szü­reteltek. A dohányfeldolgo­zó szakmunkástanulók a héten kezdik meg a beta­karítási munkákat. Az egyik osztály szüretelni megy, a másik osztály Kápolnára, ahol a zöld dohány feldol­gozásában segítenek. o « o Korunk népbetegsége: az alkoholizmus. Ennek csökkentése, illetve ■megelőzése csak komoly társadalmi összefogással le­hetséges. Az 1977. szeptem­ber 26-án rendezett mű­szaki konferencia keretében Pintér Józsefné rendelőinté­zeti asszisztens tartott rövid előadást az alkoholizmus okozta megbetegedésekről és megelőzésének lehetősegei­ről. . o « o Az anyaggal való takaré­kosság minden vállalatnak elsődleges gazdasági érde­ke. Az utóbbi időben elő­térbe került az expanziós kocsányié időig ozási mód­szer alkalmazása. Ennek alaposabb megis­merésére szolgált a MÉTE Dohányipari Szakosztályá­nak szeptember 27-i ankét- ja> ahol Huszti Ferenc fő­mérnök e témából tartott előadást, majd a dohány­ipar szakemberei mondták el véleményüket az alkal­mazás előnyeiről. o « o Befejeződött a Hevesi do­hány válogatása, amely az előző éveket nemcsak (mennyiségben, hanem mi­nőségben is túlszárnyalta. A dohányból az export-anyag­kihozatal meghaladta a 20 százalékot, a tavalyi 11 szá­zalékkal szemben. Az ö(sszvilágos kihozatal 80 százalék körül alakult, éz az előző évben csak 53 szá­zalék volt. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3- »veszítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. Vincellériskola u. 3. Feieios vezető: BEDE ISTVÁN. e DOHÁNYGYÁR r

Next

/
Oldalképek
Tartalom