Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

Felvétel, vagy szervezés? Kétségtelen tény, hogy tár­sadalmi rendünk megoldotta a teljes foglalkoztatottságot, vagy, ha úgy tetszik, örökre megszabadította a dolgozó­kat a munkanélküliségtől. Jelen helyzetben azonban a további munkaerő-gazdál­kodási alapelvet illetően vá­laszút előtt állunk. Kevés-e a munkás, vagy alacsony a teljesítmény színvonala? Ez itt a kérdés. Mert a munkás­kéz vállalatunknál is, mint általában minden vállalatnál kevesebb, mint a felmerülő igény. Tényleg kevés volna a dol­gozó? Ha népességünk kor- összetételét tekintjük, ez nem lehet akadálya az ésszerű kereső — eltartott arány­nak. Beszélhetnénk viszonyla­gos munkaerő-hiányról, ha országunk nagy területű vol­na, tele kiaknázatlan termé­szeti kincsekkel és beruhá­zásra váró pénzeszközökkel, melyekhez viszonyítva a tíz milliót alig meghaladó la­kosság, vagy annak dolgozó része csekélynek volna mi­nősíthető. Bízvást mondhat­juk erről nincs szó hazánk­ban. ÖSSZEHASONLÍTÁS Ha azonban az egy főre jutó társadalmi termék, vagy termelési érték szempontjá­ból — teszünk összehason­lítást más szocialista, vagy fejlett tőkés ipari országgal, nem dicsekedhetünk. Tulajdonképpen még köz­gazdásznak sem kell lenni, csupán a józan ész magában diktálja a felismerést, hogy „itt van a kutya elásva”, az­az itt kell keresnünk a fő okot. Alacsony a teljesítmény­szint. a munka termelékeny­Hogyan dolgoznak ma? (Folytatás az 1. oldalról) nulási területük elég széles skálájú: műszerész tovább­képzés ; köszörűs szakmun­kásvizsga; dohányipari szak­munkásképzés; dohányipari technikus-minősítés meg­szerzése ; a 8 általános is­kola elvégzése mellett a po­litikai továbbképzés is sze­repel. A Marxista-leninista középiskola mellett a szak- szervezeti, párt- és KISZ- szeminárium rendszeres lá­togatói. A politikai és tudományos előadásokat a tv adásaiból figyelemmel kísérik és közö­sen megtárgyalják. A vállalati könyvtár rend­szeres látogatói, de a saját kis könyvtárukat is kölcsön­zik egymásnak. Részt vettek a brigádok szellemi vetélke­dőjén, ahol az 5. helyezést érték el. E nagyszerű eredmény mögött igen sok új .ismeret- szerzés húzódik meg. A brigád összejöveteleket rendez, ahol a brigádtagok családtagjaikkal együtt -töl­tenek el kellemes órákat. .Kirándulásokon, tapaszta­latcseréken vesznek részt. A Szociális Otthon lakóit rend­szeresen látogatják. A kitüntetésekkel járó pénzösszegből gyermekna­pot, nyugdíjastalálkozókat rendeznek. Nyugdíjasaikkal tartják a kapcsolatot. Az önkéntes véradáson minden évben résztvesznek. A brigád nő tagjai vörös­keresztes pártoló tagok. A November 7 szocialista brigáddal együtt kezdemé­nyezték, hogy odaadóan munkálkodnak a novemberi ünnepi műszák előkészíté­sén, sikeres lebonyolításán* Felhívják a gyárunk egész kollektíváját, és a dohány­ipar összes szocialista bri­gádját a csatlakozásra. Egy fél év van már ebben az évben is hátuk mögött. Eddig a vállalásaikat idő­arányosan szépen teljesítet­ték, s az elmúlt évek ered­ményei biztosíték arra, hogy ez évi vállalásaik teljesítésé­vel sem vallanak szégyent. J. A-né ség színvonala. A rendelke­zésre álló létszámot figye- lembevéve országosan, az utánpótlási lehetőséghez vál­lalatunknál is. Hosszabb távon csupán azt lehet elosztani, amit megter­meltünk. Ha egy főre jutó- an többet akarunk osztani, többet is kell egy főnek ter­melni. Ezideig toldoztuk-foldoztuk a rést. a különböző források­ból felszabaduló — például a mezőgazdaságból, a háztar­tásból — kikerülő munka­erők munkába állításával. A források elapadtak, vagy alig-alig csordogálnak és még erre is az újonnan léte­sített vállalatoknál van jo­gos igény. A mai helyzetben, minden vállalatnak és ebben mi sem vagyunk kivételek, be kell látni, a fentiekből adódó, nem időleges, hanem hosszú távú realitást. A munkaerő- hiány, a fluktuáció mind kisebb része pótolható fel­vétellel. Fel kell készülni, hogy a munkaerő-pótlást sa­ját erőből kell nagyobbrészt megoldani. Fő módszereiként jelölhetők meg vállalatunk­nál: —• nappali tagozatos szak­munkásképzés; — kihelyezett szakmun­kásképzés; —• átképzés, átcsoportosí­tás; — inproduktiv arány csök­kentése ; —■ munka és üzemszerve­zés. (Az előbbieken felüli). Hiába igényelnek üzem-' részvezetőink létszámot, a munkaügy, ha mégoly oda­adóan igyekszik is, a már vázolt törvényszerűségek folytán nem tud elegendő —■ minden tekintetben meg­felelő — létszámot biztosíta­ni. És mind kevésbé tud. Kétségtelen valamit javít a helyzeten a nyári gyakorla- tos diákok felvétele, mun­kája, de az akut baj gyógyí­tását ez sem jelentheti. MŰSZAKPÓTLÉK A III. műszakpótlék 40 százalékra emelése július 1- től. illetve a 20 százalékos II. műszakos pótlék, talán még záróra előtti segítség, de nem hiszem, hogy elégséges lesz a kérdés megoldásához. A nappali tagozatos szak­munkások belépése még tá­voli. (1979. július—szeptem­ber). A szemléletet kell, — akár népszerű ez. akár nem, — átalakítani, de mielőbb, mert ha nem, ténylegesen elké­sünk. Csak munkaszervezés lehet a megoldás. És nem is csupán központilag, pa­rancsszóra. Hanem üzemré­szenként igaz. hogy koordi­náltan és egymáshoz kap- csalódva. Nem akarok és nem is szeretnék ilyet, prognosztizálni, de egyértel­műen ki lehpt mondani, ts bárki teszi ezt, mit sem változtat a várható tényen; ha szervezéssel nem fedez­zük a hiányzó létszám zö­mét, akkor záros határidőn belül nem lesz a termeléshez elégséges létszámunk. Amikor a 44 órás munka­rendet bevezettük 44 főt ténylegesen, 15 főt relatíve kellett kigazdálkodnunk. És megoldottuk. Miért ne lehet­ne, — ha ennyit nem is —, de a fel nem vehető mérté­kig kigazdálkodni a szüksé­ges létszámot? Tovább megyek. Lehet, vagy nem; ezúttal még csak választásra sincs esély. Kell! Más megoldás jelenleg sem igen van és a jövőben még kevésbé lesz. Az igazat megvallva, mi elindultunk ezen az úton, sőt járjuk is ezt az utat, de a mai helyzethez már nem elég hatékonyan. NEM ELÉG Nem kevés amit tettünk, teszünk, csupán az adott helyzetben, illetve helyzet­hez nem elégséges. Ez az eltérés az idő előre haladtával mind nagyobb lesz. — I. I. — TMK Feszült figyelem, izgatott légkör uralkodott f. hó 4-én, a délelőttös műszakban a cigaretta ágazaton. Műsza­kiak, technológusok, szak­munkások egyaránt már reg­gel 6 órakor a termelési te­rületen voltak. A megszokot­tól eltérő hangulatot és mun­kakezdést az egyhetes nagy­javítás után megkezdődött próbabejáratás és beindulás okozta. A berendezések las­san. ahogy ott mondták, „kissé döcögve” indultak, míg végül is a műszak má­sodik felére minden termelő egység „forgott” és rendel­tetésének megfelelően funk­cionált. Térjünk vissza, hogy mi is történt a próbajáratást megelőző egy hét alatt. A korábbi elhatározásnak meg­felelően az éves tervszerű megelőző karbantartási munka 1977. jún. 25-én, a délutáni műszakban meg­kezdődött és júl. 3-án, 14 óráig tartott. A megnöveke­dett termelési tervünk mind­össze 8 naptári napot tett le­hetővé a nyári nagykarban­tartási munkák elvégzésére. Ezen idő alatt mégis közel 80 berendezés került hozzá­értő szorgalmas kezek kö­zé. akik a berendezések fe­lülvizsgálata után a megko­pott alkatrészek cseréjét, pótlását, a gépek felújísását elvégezték. Mindig ezen időszakban szoktuk a korszerűsítő fel­újítási munkákat is elvégez­ni, hiszen ilyen hosszú ter­melési szünetre más alka­lom nincs. Az ezévi kor­szerűsítő fenntartások közül szeretném kiemelni a kazán­házi kapcsoló és vezérlő be­rendezés felújítását, a por­kamra gépészeti berendezé­sének felújítását a vágattá­roló silókban az egyenletes dohányréteg vastagságot megvalósító berendezés fel­szerelését. A tervszerű megelőző kar­A portáról kitekintve Öt esztendeje már annak, hogy napjainak nagyobbik ré­szét a gyár portáján tölti. Mindenki ismeri, hiszen rendszeresen találkoznak ve­le műszak kezdésnél, vagy amikor a napi munkát befe­jezve elhagyják a dohány­gyárat. Ha csak köszönve is, vagy éppen egy biccentő fej­mozdulattal jelzi, hogy ott van. Sokakkal viszont szóba vegyül és olyankor hol erről, hol arról beszélnek néhány percet. Lassan negyedszázada már, hogy a gyárba került. Nem volt szakmája, de a háború után mégis elhelyezkedett. Az egri Dobó téri egykor ál­talános iskolai kollégiumba ment Gyöngyösről, ahol a konyhán kapott munkát Agócs Magdolna 1953-ban jött az Egri Dohánygyárba és azóta is ittmaradt. Az öt­venes évek elején, nem sok lehetősége volt a választás­ra, így a kertészetben ka­pott munkát. — Nem sokáig forgattam a kapát, ültettem a virágokat — emlékszik a kezdetre —, mert felhelyeztek a szivar- csomagolásra. Ott aztán va­lóban megtaláltam a helyem. Két évtized nem kis idő, annyit töltöttem a csoma­goláson. Alapítója vagyok a Teleki Blanka szocialista bri­gádnak és bár elkerültem onnan, mint brigádtag még­iscsak maradtam. Nagyon szerettem a szivarcsomago- £ Iáson dolgozni, az évek során jól összekovácsoiódott a kol­lektíva, csak fizikailag meg­erőltető volt. Kartondobozok­ba helyeztük a tasakokba csomagolt Csongor, Eger, Pilvax és Dózsa szivarokat, de a nehéz munka, a sokJ cipekedés aláásta az egész­ségem és öt évvel ezelőtt súlyos műtéten estem ke­resztül. Sokan le is mondtak rólam, de mégis életbe ma­radtam, csak már a csoma­golásra nem kerülhettem vissza. Akkor helyeztek ide a portára és azóta főportás­ként tevékenykedem. — Nem hiányzik a régi kollektíva? Mosolyog. —• Sokszor nagyon, így nem is szakadtam el tőlük, rendszeresen találkozunk és mint már említettem brigád­tag maradtam. Itt a portán sok munka akad. Három mű­szakban dolgozom, sokszor bizony a karácsonyt, a hús- vétot is itt töltöttem már. Az idén például az új évet is itt kezdtem. Azért nem va­gyok elégedetlen, hiszen szeretem ezt csinálni. Sok ember megfordul erre na­ponta. A gyár bemutató üzem így az ország külön­böző részeiből, sőt gyakran külföldről is érkeznek ven­dégek, akik mind keresztül mennek a portán. Legfőbb feladatom a rendszeres ellen­őrzés. Sokféle cigaretta szivart szállítanak el inne az ország más részeibe, szállítóleveleket pedig mir ellenőrizni kell. nyilvánta tani, hogy mi kerül ki gyárból és mit hoznak. Naj tehát a felelősség és sok p pírmunkával jár. — így kevés szabad idő marad azt pedig mind lek ti a két kisunokám. Véli vagyok legszívesebben, gyárnak sokat köszönhete mert amikor a betegséger bői felépültem támogatása kaptam lakást a Csebokszái lakótelepen. Ehhez soha ne jutottam volna, ha a gy vezetői nem segítenek. N héz volt megbarátkozni új munkakörrel, de végül sikerült. H,a eszembe jutn a régi kirándulások, a köz brigádtalálkozók az azok őrző fényképek, akkor mi dig nosztalgia fog el a s: varcsomagolók iránt. No, az már a régi, helyette az új... (mentusz) bantartás munkáiból ki kell emelni a cigarettaelőkészíté­si osztályt, hiszen ott szinte minden berendezés átvizsgá­lásra. kis- és középjavításra került. A folytatást csak kö­zös összefogással, megfele­lő segítségnyújtással lehet megvalósítani, amit az osz­tály meg is kapott, nem csor­bítja az ő érdemeiket, hi­szen ezzel együtt „jelesre vizsgáztak.” A cig. gyártási osztályon egy gép nagyjavítására a többi átvizsgálására került sor. Ezen az osztályon a ter­melési terv mellett is van lehetőség javításra, éppen emiatt nem volt olyan fe­szített a megelőző karban­tartásuk. A cig. csomagolási osztály három gép javítását vállalta és valósította meg. A nyári nagykarbantartá­son közel 200 fő szakmunkás és 70 fő kisegítő dolgozó vett részt. A rendelkezésre álló munkaidő igen feszített munkavégzést munkaintenzi­tást követelt, de a dolgozó­ink megértették és vállalták a nehezebb, a többlet mun­kát is. Az első napokban a cig. ágazatra alig lehetett rá­ismerni, inkább egy leszere­lésre váró üzemhez lehetett hasonlítani, mint karbantar­táshoz. A szétszedett beren­dezések, néhol a puszta vá­zig lebontott gépek féltő­aggódó látványt nyújtottak. Sokaknál fel is merült a kér­dés, hogy valaha rendben fognak-e indulni ezek a gé­pek? Az aggodalmuk ezek­nek az embereknek indoko­latlan volt. hiszen az első napi termelés azt igazolta, hogy hozzáértő, nagy szak­mai gyakorlattal rendelkező felelősséget vállaló szakmun­kások irányították és végez­ték a gépek javítását. A nagykarbantartás első napján felvonult az Épület­karbantartó Szövetkezet 7 fős festő brigádja is, akik a cig. gyártási és csomagolási osztályon végeztek festési, csinosítási munkákat a kor­szerű technológiai termek színdinamikai elveinek fi­gyelembevételével. Ezen szakmunkások is megértet­ték a vállalatunk nagykar­bantartásának meghatározott időre történő elvégzését, ezért vállalták a napi 12 órás műszakot és a szabad szombatjuk feláldozását is a munka befejezése érdekében. A korábban elkészített és rögzített nagykarbantartási tervben szereplő feladatok maradék nélkül végrehajtást nyertek. Mivel a terv napra készen tartalmazta a feladatokat úgy az ellenőrzés is könnyebb volt, naponta lehetett figyel­ni, hogy a tervezett berende­zések javítása időarányosan megtörtént-e vagy sem. Az egész karbantartás ideje alatt egyértelműen az arányos tel­jesítés volt a jellemző. Az elvégzett munkák azt iga­zolják, hogy a terv jó volt,, a nagykarbantartási terv elő­készítésében részt vevő munkatársak komoly, mega­lapozott véleménnyel segítet­ték a terv készítést. A terv maradék nélküli végrehajtá­sa azonban nem valósulha­tott volna meg. dolgozóink lelkesedése nélkül, munkát és felelősséget egyaránt vál­lalni tudó és akaró munka­végzésük nélkül, ő nélkülük a terv pusztán egy-egy „ok­mány” maradt volna az író­asztalban. A végrehajtásban vállalt és megvalósított mun­kavégzésükért dicséret és köszönet jár. Remélem, hogy mindannyian bízhatunk ab­ban és egyben ez jogos elvá­rás is. hogy egy évig min­den különösebb üzemzavar nélkül biztosítható a terme­lés, hiszen e nyári nagykar­bantartásnak ez volt a célja és lényege. A világgazdaság híreiből Olaszországban átlagosan emelik az autópálya hasz­nálati díjat. A kormány ál­tal már jóváhagyott áreme­léseket a parlamentnek még szentesítenie kell. ★ Argentína atlanti-óceáni partja mentén nagy mennyi­ségű kőolaj rejtőzik a ten­ger alatt. A Newsweek amerikai magazin szerint egyes amerikai olajszakértők úgy vélik, hogy az olajkincs elérheti a 200 milliárd bar­relt is. ★ Indonézia és Szingapúr tenger alatti kábelt fektet le a két ország távközlési kap­csolásának biztosítására. A beruházás költsége 20 millió dollár. ★ Az Egyesült Arab Emírsé­gek és Szudán közös beru­házási vállalatot állít fel. A 20 millió dolláros alaptőké­hez a két fél egyenlő arány­ban járul hozzá. A vállalat feladata mezőgazdasági lé­tesítmények építése. ★ Pakisztán és Líbia 100 mil­lió dolláros tőkével közös beruházási vállalatot hoz létre. Székhelye Karachiban lesz. Hajózási vegyesvállalat, közös műtrágya- és cukor­gyár felállítását, valamint egy beruházási bank létesí­tését finanszírozza majd. 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom