Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-09-01 / 9. szám

„Megszervezni?" mit ? A szervezés az, amiről legtöbbet hallunk, olvasunk és vitatko­zunk mostanában. Az ország gazdasági fejlődése, a vállalat nyere­sége, személyes jövedelmünk alakulása, többek között tőle függ. Dehát mi dolgunk a szervezéssel? Hát nem sajátosan erre kikép­zett szakemberek dolga az egész? Nos, alapjában véve mindenki „szervező”. Családi ügyeinket ta. Ián nem kell megszerveznünk? Gondoljunk csak egy házépítésre! Hát egy hét végi kirándulás a barátokkal? Nem is szólva egy kül­földi utazásról. Ha a kis családi közösségben újra meg újra szerve­ző tevékenységre van szükség, hogyne volna ez alapfeltétel a mai bonyolult beszerzés, termelés és értékesítés számára egy ezerfős vál­lalatnál? Maradjunk a házunk táján. Filteres cigarettát kell gyártanunk. Nos, mielőtt megkezdenék, az összes folyamatot gondolatban végig kell játszanunk! Megkezdődött a hevesi dohány válogatása ESZKÖZÖK Mindenekelőtt szükségünk van eszközökre, melyek a gyártás valamennyi folya­matát elvégzik — vágatot készítenek, papírba sodor­ják, füstszűrőt gyártanak, felrakják a cigarettára, be­csomagolják a kész cigaret­tát stb. A gépeket minőség és gazdaságosság szempont­jából kell kiválasztaniuk. Nem mindegy, Skoda-e vagy Garant, nem mindegy, 2000 vagy 4000-e a fordulat per­cenként. MÓDSZER Gépek, szerszámok meg­vannak. Hát aztán hogyan használjuk fel őket? Milyen módszerrel? Meg kell ter­veznünk, hogyan történjék a formakamra vagy a sod­róvilla tisztítása, és így to­Minden tmk és karbantartással foglalkozó vezető és szakember legfőbb vágya, hogy a felügye­letük alatt levő berendezések produktív üzemórája maximális legyen, A produktív üzemóra — termelő üzemóra — növelése lett nemcsak a tmk-vezetők, hanem a termelő egységek gazdasági vezetőinek Is egyik fontos fel­adatuk. Hiszen a gépi berende­zések produktív üzemideje e berendezésekkel gyártott termé­kek mennyisége szoros összefüg­gésben van. A produktív üzem­idő növelése égyik lehetséges módja a váratlan meghibásodá­sok csökkentése. Ezt szolgálja a tervszerű megelőző karbantartás. A tervszerű, megelőző karban­tartások ciklusidejét műszaki normák, vagy műszaki becslé­sek alapján határozzák meg. A ciklusidőben végzett karbantar­tások során a hibafeltárások gyakorlati módszerei közül az alábbiak szerepelnek: — a gépegységek szétszerelése, az így szabaddá tett alkatrészek főbb méreteinek szemmel, vagy mérőműszerrel történő ellenőr­zése; — a korábbi gyakorlatból, ta­pasztalatból adódó egyes forgó, gyorsan mozgó alkatrészek min­den felülvizsgálat nélküli cseré­lő; — a gépet üzemeltető szak­munkás hibajelzése. AZ ÁLLÁSIDŐ < — VESZTESÉG < Ez utóbbi minden megítélés < szerint teljesen szubjektív. A < legbiztánsogasabb és a legkisebb s fenntartási költséget az első > módszer biztosítja. Ez az eljá- > r&s azonban jelentős állásidővel < jár együtt és az állásidő nőve- s kedésével csökken a gép által ? termelt termék mennyisége. Ép- s pen ezért amit nyerünk a meg- ? bízhatósággal a fenntartási költ- > ség csökkentésével, legalább 2 annyit, de nagy termelékenységű > gépeknél ettől lényegesen többet f vesztünk azzal, hogy a gépi be- > rendezések termelő üzemidő ki- < esése lényegesen megnő. A gépi > berendezések szerkezeti vizsga- < tatának ez a módja ma már S mindinkább elavult, és egyre > gyakrabban térnek át a gépek > jellemzőinek, jellemző berendező- < seinek szétszerelés nélküli ron- S csolásmentes vizsgálatokkal va- ? ló hibafeltáráshoz. E roncsolás- > mentes vizsgálatoknak egyik be- ) vált, de ma még kevéssé ismert > módja a rezgéselemző eljárás. i ÖNREZGÉS l A módszer ismertetésére és > gyakorlati alkalmazásának bővi- < lésére a GTE ez év április 28-án > tartott konferenciát. amelyen < mintegy 250 hazai karbantartó > szakember vett részt A konfe- < renclán az angliai ÍRD MECHA- S NANALYSYS cég képviselője az ? általuk kifejlesztett rezgésmérö S és elemző műszereket mutatta ' be. Minden gépi berendezésnek S — mivel mozgó és forgó alkatré- r székből tevődik össze — üzemel- s tetés közben van egy úgyneve- r zett önrezgése, ennek amplitu- i dója viszont jó konstrukció és \ gyártástechnológia mellett igen s kicsi. A gépek kopásának mér- ? tőkével, vagy a klegyensúlyo- > zottságnak megváltozásával ez > az alaprezgési görbe eltorzul. Az s elv gyakorlati alkalmazása le- i taetősége nyújt, hogy a gépek S vagy szerkezeti egységeiknek < szetszerelése nélkül meghatáro­vább. Ez jelerdeg a „szak­mai fogások”-ra vonatkozó tapasztalatátadással törté­nik. A munkamódszer sze­mélyenként eltérő. Az egyik dolgozó egy perc alatt végzi el a papírcserét, a másik, kevesebb mozdulattal, ki­sebb fáradsággal, feleidő alatt. Ekkor lép be a szer­vezés ! A szervezés feladata az, hogy minden gépkezelő­nek megtanítsa a gyorsabb és könnyebb papírcserét. A „tanár”, természetesen, a jó munkamódszerrel dolgozó gépkezelő lesz. LÉTSZÁM A gép, az őt irányító em­ber nélkül, holt anyag. Kik fogják kezelni a gépeket, kik alkalmazzák a célszerű mun­kamódszert, hányán, milyen szakképzettségűek? Példán­kat folytatva: egy Garant— Max—Cascade gépsor üze­meltetéséhez 1 gépmesterre és 2 gépkezelőre van szük­ség. Miért kettőre? Egy zott hibákra következtessünk. A gép, vagy egyes szerkezetei alaprezgéseinek ismeretében, valamint a tervszerű megelőző karbantartást megelőző rezgések összehasonlításával megállapít­ható, milyen mértékű kopások, vagy egyéb hiányosságok várha­tó. E módszerrel felderíthetők a leggyakoribb hiányosságok: a ki­egyensúlyozatlanság a tengely rossz beállítása, a gép tengelyé­nek elgörbülése, sikló- vagy gör- dülöcsapágyak meghibásodása, hibás vagy kopott fogaskerekek, az alkatrészek mechanikai köté­sének meglazulása, erős súrlódá­sok és egyéb rezonancia-jelensé­gek. A két rezgési görbe elemzé­séből a hibák helyére és nagy­ságrendiére is lehet következtet­A nyár véget ért, szabad­ságunk nagyrészét már letöl­töttük. Utána vagyunk az üdülési készülődések izgal­mainak, többek lettünk né­hány kilóval, de gyarapod­tunk élményekkel és bará­tokkal egyaránt. Az üdülés azonban nem­csak örömet, de gondot is jelent. A nyári szabadságot a vállalat dolgozói közül mintegy 200-an töltötték vál­lalati, ill. szakszervezeti üdülőben, vagy külföldön csere-akcióban. Az igény ennek közel kétszerese len­ne, mondja Csizik Istvánná a szakszervezet Üdültetési Bizottságának vezetője, aki Gyenge Istvánnéval és Ko- móczi Mihálynéval próbálta a kenyérszaporítás bibliai históriáját az üdülőjegyek vonatkozásában megvalósíta­ni, hogy mennél többen szer­vezett formában üdülhes­sünk. — Kik kapnak üdülési be­utalót, milyen szemponto­kat vesznek figyelembe az üdülési jegyek szétosztásá­nál? Az üdülési beutalók szét­osztásánál elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy ki, mikor üdült utoljára. Ezen­kívül meghatározott követel­mény van a fizikai dolgozók elsőbbségének biztosítására — az arány nálunk 70 szá­zalék —, fontos szempont­ként tekintjük a gyermekek számát és előnyben része­sítjük az egyedülálló anyá­kat is. Megnézzük természe­tesen azt is, hogy az igény­lő mióta dolgozik a vállalat­nál. A rendelkezésünkre bocsá­tott szakszervezeti beutalók jegyzékét kifüggesztjük a hirdetőtáblán, a jelentkezők közül a műhelybizottságok véleményének meghallgatá­sával dönt az Üdültetési Bi­és miért? dolgozó huzamosabb ideig nem tudná gazdaságosan ke­zelni a gépsort. Mivel gép­mester nem lehet akárki, tehát elő kell írnunk, hogy csak akkar állhat munkába, ha felmutatja szakmunkás­képesítését. Igen ám, de mit ér a mester, ha két teljesen új, kezdő, gyakorlat híján tapasztalatlan gépkezelővel kell hónapokig bajlódnia? Elő kell tehát írnunk, hogy egy műszakban a két gépke­zelő közül az egyiknek ala­posan gyakorlottnak kell lennie, aki mellett hamar beletanul a kezdő is. ÖSSZEHANGOLÁS Most már csak az van hátra, hogy megtervezzük, miként kapcsolódjék egyik munkafolyamat a másikhoz. Apróra meg kell határozni, mikor és hogyan szolgáltat­ja az előkészítés a dohány­anyagot, a filtergyártás a íüstszűrőrudat, a segédanyag- raktár a cigarettapapírt, a parafát, és így tovább. Tech­nológiai utasításban ki kell adni az előkészítésnek a vá­gat mennyiségét, összetéte­lét, adagolásának ütemét. S hogy elkerüljük az egymás­tól való követelőzés zűrza­varát, kell egy összehan­goló, „karmesteri” szerv: a termelési osztály, mely kizá­rólagosan megkapja min­den üzemrészre vonatkozó­lag az utasítás jogát. Máris benne vagyunk a kapcsola­tok megszervezésének kel­lős közepében! Ki adhat utasítást kinek, ki miért fe­lelős, kinek, mikor, kit kell tájékoztatnia stb. Ha a felsorolt valamennyi teendőt végiggondoltuk, a kellő részletességgel és pon­tossággal megterveztük (az energiaellátással, a karban­tartási menetrenddel és „el­sősegéllyel”, az anyagmoz­gatással, az emberek szük­ségleteivel és munkabérével együtt), akkor jelenthetjük ki, hogy megszerveztük a füstszűrös cigaretta gyártá­sát. Indulhat a termelés. zottság a beutalók odaítélé­séről. — Mennyibe kerül az üdü­lés a dolgozóknak és mennyit térít a vállalat, a térítést illetően mi a kü­lönbség a szakszervezeti és vállalati üdülés között? Ha a házaspárok közül csak az egyik fél dolgozik a vállalatnál, akkor egy há­romtagú család üdülése a dolgozónak 1200—1300 fo­rintba kerül és ehhez a vál­lalat még 3000 forint támoga­tást ad, ha mindkét fél itt dolgozik, akkor a befizetés díja alacsonyabb, mert töb­bet térít a vállalat. Az elmúlt év óta a szak- szervezeti és vállalati üdü­lés kb. egyforma költséget jelent a dolgozó részére, nincs nagy eltérés. — Akik nem kaptak be­utalót, azok hogy fogadták a döntést? Az elutasítottak közül többen mondták, hogy vannak akik minden évben üdülnek. Ez való­ban előfordul? Akik kértek és nem tud­tunk nekik beutalót adni, azoknak többsége tavaly, vagy tavalyelőtt üdült. Ezek a dolgozók meg is értették, hogy ezévben nem tudjuk ré­szükre az üdülést biztosítani, legalábbis főszezonban nem. Problémák olyanokkal van­nak, akik ugyan régen, vagy még egyáltalán nem üdül­tek, de konkrét helyhez, vagy időhöz, vagy mindket­tőhöz kötik igényüket, amit nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudunk kielégí­teni. Ugyanis az igények többsége főszezonra jelent­kezik, a beutalók többsége viszont nemcsak a nyárra Ha látogatóink azt keres­nék, hol gyártják ma a szi­varokat furcsa kép fogadná őket a szivargyártás helyi­ségeiben. A gépek helyén asztalok mellett szorgalmas asszo­nyok válogatják a dohányt. Bálák sokaságát találjuk a szivarelőkészítésben és a szertári raktár kijelölt ré­szén. Az előző évekhez ha­sonlóan jelenleg is a szi­varágazat együttműködve a DDT üzemeivel a hevesi dohány válogatásában részt vesz. Ez az együttműködés hasznos úgy az Egri Dohány­gyárnak mint a DDT-nek. Az Egri Dohánygyár lét­számgondjain segít és elő­nyös a dohányfeldolgozás szempontjából, mivel a vá­logatott dohányok nagy ré­sze fermentálás után vissza­kerül üzemünkbe, a DDT üzenteinek megkönnyíti, idő­ben megrövidíti ezt a kam­pányszerű nagy munkát. A feladat nem könnyű, nagyon fontos a munkák szakszerű, körültekintő elő­készítése a zökkenőmentes anyagellátás biztosítása. Ezekről a problémákról, valamint a válogatás lefo­lyásáról kérdeztük meg Kiss Ferenc elvtársat a szivarága­zat vezetőjét: — Milyen előkészületek szükségesek a válogatás zökkenőmentes beindításá­hoz, megkaptak-e minden segítséget a kisegítő részle­gektől? — Az előkészületeket két részre kell bontanunk. Fon­tos a technikai előkészület, de talán ennél is fontosabb a dolgozók szakmai felkészí­tése. A technikai előkészületek­kel az idén különösebb probléma nem volt. A gépek leszerelése a TMK-műhely segítségével szervezetten, időben megtör­tént. A szakipari részlegek asz­talos-, villanyszerelő műhe­lyek a maximális támogatást megadták, ventillátorok fel­szerelésével a terem szellőz­tetését jól megoldották. Ko­moly segítséget kaptunk a szertári raktártól. Biztosítot­ták a lift állandó használa­tát és mintegy 200 m2-nyi rakodó-területet szól, hanem folyamatosan az év minden szakára. Sőt, a főszezonra viszony­lag elég kevés jegyet ka­punk. Az év folyamán azon­ban nagyon szép helyekre kaptunk beutalókat, Sopron­ba, Hévízre, Gyulára, de ezeket sokszor elég nehezen tudjuk elhelyezni. Ezekkel a beutalókkal többször nyugdí­jasokat küldünk üdülni, hogy a jegy ne vesszen kárba. A kérdés másik részére azt mondhatom, hogy általában nem fordul elő, hogy valaki, vagy valakik rendszeresen minden évben beutalót kap­nak. Olyan volt, hogy tavaly üdült es az idén is, vagy egyik évben valamilyen ju­talomüdülést kapott és má­sik évben vállalati üdülőben üdült családjával, de ez nem „rendszer". — A viszonylag kevés üdü­lőjegy és a nagy igény okozta feszültség csökken­tésére terveznek-e valami változtatást az elosztás­ban? Gyakorlatilag már ezévben is úgy volt, hogy többségben olyanok üdültek, akik a meg­előző két évben nem kaptak beutalót. Bár a szakszerve­zeti szabályzat szerint a szak- szervezeti tagot minden év­ben megilleti üdülési beuta­ló — egyik évben főszezon­ban, másikon azon kívül —, a lehetőségek messze elma­radnak attól, hogy ezt meg­valósítsuk. A vállalati és szakszerve­zeti üdülőjegyeket a vállala­ti létszámhoz viszonyítva, az arány olyan, hogy ha minden­ki igényelné a beutalót, öt évenként kerülne sorra min­denki. A szakmai felkészülés is megtörtént még a válogatás beindulása előtt. Ismeretes, hogy új do­hányszabvány lépett életbe. A választékokat „A”, ,B”, ,C”, kategóriákba sorolja. A válogatásnál nagyon fontos tényező a szabványban elő­írtak egységes értelmezése a különböző dohányipari ága­zatokon belül. Ezért Szolnokon szakmai értekezletet tartottak, ahol mi is részt vettünk. A DDT valamint a Dohányipari Vál­lalatok Trösztjének szakem­berei az eddig összegyűjtött tapasztalatokat átadák, a vitás kérdésekkel kapcso­latban egységes álláspontra jutottak. A válogatásai kapcsolat­ban szakmailag minden út­mutatást, támogatást megad­tak. A válogatás megindítása előtt dolgozóinknak az új szabvány ismertetésével és értelmezésével foglalkozó kétszer félórás oktatást tar­tottunk. Az oktatások anyagát az első héten gyakorlatban át­vettük, a szükséges útmuta­tásokat dolgozóinknak meg­adtuk. A technikai és szak­mai felkészülés mellett fon­tos volt a jó munkakörül­mények, munkavédelmi elő­írások biztosítása. A mun­kavédelmi bejárás már a vá­Most azt tervezzük, hogy S 1977-től szabályozzuk az s üdültetést, és 3 évenként s adunk beutalót, de a jelent- $ kezés formáját is változtat- 5 juk. Már az év első két hó- > napjában be kell jelenteni s nyomtatványon az igényt két\ hely és időpont meg jelölé- < sével. Ez a mi munkánkat is < könnyíti és a dolgozók is | tudják időben, hogy mire < számíthatnak. < o o o | Az üdülés öröm a résztve-i vöknek, bosszúság annak, $ aki esetleg indokolatlanul < kimarad, de gond és sok < munka mindazoknak, akiki iidültetnek, gondnok, mun- 2 kaügy, Üdültetési Bizottság. < Az örömök és gondok ezév-í ben is szaporodtak azzal, í hogy átvettük a balatonsza- í badi üdülőt, melynek szín- > vonalas üzemeltetése nem í kis feladatokat jelent. | A tervezett szabályozás s valószínűleg igazságosabbá > teszi az elosztást, de mi ma- < gunk is tehetünk egy keve- > set az üdültetők munkájú- < nak könnyítésére. Például | próbáljuk magunkat meg- S győzni, hogy az őszi, tavaszi, > esetleg téli napfényes Sop-s ron, Gyula, Hévíz, Buda stb. I is van olyan szép és pihen- * tető, mint az agyonzsúfolt, ] lármás, esetleg esős nyári s Balaton, hogy üdülni ősszel, > télen, tavasszal is kellemes S lehet. < Es még egyet: ne feledjük, l ha minden munkatársunk > igény bevenné a beutalót, ak- 5 kor öt évenként kerülne ránk 5 a sor. A jelenlegi körűimé- < nyék között 3 évenként üdül- < hetünk. Próbáljuk meg tar- < tani ezt a sorendct! < Bárdos M.-né s logatás beindításának első napján megtörtént. A mun­kavédelmi felügyelők rend­ben találtak mindent. — Mikor indult be a vá­logatás, milyen létszám- igénnyel? Honnan jönnek be a dohányok? Mik az eddigi tapasztalatok a szárítótele­pekről beérkezett dohány minőségével kapcsolatban? —- A válogatás az Egri Do­hánygyárban augusztus 23- án kezdődött. Naponta 75— 80 fővel 45—50 q dohányt válogatunk. A létszámszük­ségletet a szivarágazaton be­lül átcsoportosítással oldot­tuk meg. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy jelenleg csak kézi szivargyártás fo­lyik, de ha elérjük a csúcs- időszakot, akkor onnan is a válogatáshoz lesz mindenki átcsoportosítva. A válogatás elég munka-, és létszámigényes. Tudni kell hogy kb. 50 fő a válogató­létszám, a többi kisegítő: — revideálóként — bálázóként — kosaras anyagmozgató­ként dolgozik, valamint dol­gozik 2 anyagmozgató bri­gád. Eddig Kálból és Jászbe­rényből küldtek a szárítóte­lepek dohányt, de várjuk a közeljövőben Kápolnáról és Erdőtelekről is a szállítmá­nyokat. A válogatás zökkenőmen­tesen folyik. A szállítások üte­mezése szervezett. Dohány­anyaghiány miatt kiesés nem volt. Dolgozóink a jó munkakö­rülmények, a jó szakmai és technikai előkészületek és nem utolsó sorban a szertá­ri raktár segítségének ered­ményeképpen a beindulást követő első hét után 10Ó szá­zalék fölötti átlagteljesít­ményt értek el. Sajnos a vá­logatás a válogatónők szem­pontjából könnyűnek bizo­nyult, mert eddig egyönte­tűen gyenge minőségű do­hányt kaptunk. Kevés „A” osztályú do­hány van, amely lényegé­ben az elmúlt évek export­választékainak felel meg. A „B” osztályba került világos dohányok éretlen, tartalmat­lan, égett leveleket tartal­maznak. Az eddig elválogatott do­hányok kb. 60 százaléka „A” —„B” osztályú, ezen belül az „A” osztály csak 18—20 százalék. Nem vagyunk megeléged­ve a tűsorkeretes szárítóbe­rendezések teljesítményével, az anyag elég gyenge mi­nőségű. Nagyobb mennyisé­gű nyers főért találtunk, ami sok penészesedési gondot okoz. — Mennyi az éves feladat, és tudják-e teljesíteni? — Éves feladatunk 3000 q elválogatása. Ez a mennyiség a gyenge, aszályos időjárás ellenére is meg lesz. Várha­tóan szeptember közepétől kerülnek hozzánk a jól érett, világossárgára színeződött anyaleveJekből álló szállít­mányok. Természetesen ezt dolgozóink is várják, hiszen könnyebb az egyöntetűbb, jobb minőségű anyagok vá­logatása. — Kívánjuk, hogy ezek a jó anyagok minél előbb be­érkezzenek és az eddigi lel­kesedéssel, jól szervezett munkával a vállalt felada­tot sikeresen teljesítsék. REZGÉS-ELEMZES: Űj módszer a gépek elhasználódásának vizsgálatára Sóki Mihály Zagyva Béla Üdülési örömök és gondok DOHÁNYGYÁR F I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom