Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

November elején tartot­ták meg alapszerveink ün­nepélyes tagkönyvkiosztó taggyűléseiket, melyekről korábban már beszámol­tunk. E taggyűlések szer­vezésének és lebonyolításá­nak tapasztalatait vala­mennyi vezetőség megtár­gyalta. Mindenütt azt álla­pították meg, hogy az ese­mény hangulatilag is meg­felelt a kitűzött célnak és a meghívott vendégek rész­vétele még ünnepélyesebbé tette azokat. A tagkönyv- cserét sikerült valóban egy­szeri, ünnepélyes alkalom­má tenni. *. GAZDASÁGI MUNKA A vállalat pártvezetősége megvitatta és elfogadta az I. alapszervezet beszámoló­ját, mely a területen folyó gazdasági munkára vonat­kozott. Beszámolt az alap­szervezet vezetősége egy­részt saját gazdasági tevé­kenységéről, másrészt meg­vitatta a műszaki osztály­hoz tartozó műhelyek fel­adatainak teljesítését és az ott fellelhető problémákat, melyeket Sóki Mihály mű­szaki osztályvezető terjesz­tett a vezetőség elé. Érde­mes kiemelni két momentu­mot a beszámolóból: a gaz­dasági vezetésen túl a párt- szervezetnek, ill. valameny- nyi oárttagnak hatékony munkát kell kifejtenie a még meglevő munkaidő ki­használási problémák csök­kentése érdekében, a mun­kafegyelem javítása terü­letén, ugyanakkor konkrét léoéseket is kell tenni egyes bérezési kérdések megnyug­tatóbb megoldására. A III. alapszervezet veze­tősége november 24-én ér­tékelte a Hevesi dohány válogatása során a szivar­ágazat munkásainak tevé­kenységét és megvitatta a IV. negyedéves feladatokat, ill. azok részarányos telje­sítését is. A tárgyra vonat­kozó beszámolókat a veze­tőség egyhangúlag elfogad­ta. Ki kell emelnünk a vál­lalati pártvezetőség novem­ber 9-i ülésének egyes na­pirendi pontját, amely az MSZMP KB 1971. decem­beri határozatának végre- ha itásával foglalkozott. A vállalat által a szervezés területén elvégzett munká­ról dr. Domán László igaz­gató tartott ismer­tetést. Megállapítható, hogy a határozat teljesítése érdekében a vállalat meg­tette a szükséges intézke­déseket és a munkavégzés során értünk is el eredmé­nyeket, azonban a feladato­kat továbbra is élő kérdés­ként kell kezelnünk és to­vább kell javítanunk úgy az üzem-, mint a munka- szervezés területén a mun­ka színvonalát. OKTATÁS — PROPAGANDA November 29-én a párt­vezetőség beszámoltatta a kihelyezett marxista—leni­nista középiskola vezetőjét és az egyes pártszeminári­umok propagandistáit az oktatási év megindítása óta észlelt tapasztalatokról, ill. a már fellelhető problémák­ról. Megállapította a beszá­molók alapján, hogy az egyes képzési formák be­indítása megfelelően történt meg, az oktatás a meghatá­rozott tematikának megfe­lelően folyik, az alapszer­vezetek vezetőségei figye­lemmel kísérik a részvételt és az aktivitást, de azt is, Vizsgagondok 1977. tavaszán a dohány- feldolgozó szakmunkáskép­zőn a negyedik turnus vé­gez. Legalábbis reméljük, hogy végezni fognak. Azt, hogy csak reméljük és nem biztosak vagyunk benne a tantárgyi vizsga alacsony színvonala miatt kell mon­danunk. Erről az elég ala­csony színvonalú novemberi tantárgyi vizsga körülmé­nyeiről, okairól próbáltam faggatni a tanfolyam meg­fogyatkozott számú hallga­tóit. A válaszok most is elég kurták, akár csak a novem­beri vizsganapon: — Nem vettük elég ko­molyan ... — Nagyon izgultunk ... — Trehányak voltunk... — Csak rajtunk múlott! Jó, jó, ez lehet, hogy mind igaz, de hogyan to­vább? Még 3 hónap és itt van a szakmunkás vizsga. Hogyan készülnek? Van-e valami változás a tanulás ütemében? Egyáltalán le­vonták-e a szükséges követ­keztetéseket? Mindenféle kérdéssel pró­bálom- provokálni a társa­ságot. A válaszok elég bi­zonytalanok. Annyit mégis ki lehet belőlük hámozni, hogy az előadók jól lead­ják az anyagot, a munka­hely részéről sincs akadály. Tulajdonképp családi aka­dályokról sem lehet beszél­ni, mert a hallgatók közül kettőnek vannak gyermekei, s közülük Prokajné a tan­folyam erőssége. , Csak egy hallgató, Kó- czánné mondja határozót-* tan, hogy „én le akarpk vizsgázni, illetve nem is hogy le akarok, hanem le is fogok! Nem azért jártam ide közel két évig.” Bánka Mária is bólogat — a novemberi vizsga óta én már rendesebben tanu­lok •— mondja, — nem le­het az egészet a végére hagyni. A küzdőszellem azonban legtöbbjükből hiányzik, pe­dig mind fiatalok. A remé­nyek és az elképzelések is nagyon halványak. És mert mindnyájan olyan fiatalok, éopen ezért ez na­gyon meglepő! Az előadók nyilván a jö­vőben is mindent megtesz­nek azért, hogy az anyagot elsajátítható módon adják le., a munkahely is biztosítja, az időkedvezményt, de mindez nem elég! A hallgatóknak komolyabban kellene ké­szülni a szakmunkásvizsgá­ra. Talán nem lenne ha­szontalan, ha az illetékes KISZ-alapszervek vezetői is figyelemmel kísérnék és szükség szerint segítenék a területükhöz tartozó fiata­lok előmenetelét és felké­szülését a tavaszi szak­munkásvizsgáig, ugyanis 12 fiatalról van szó! hogy egyes területeken a hallgatók hiányzásai meg­haladják a korábbi években megszokott mértéket. Fel­hívta a figyelmet az e te­rületen sürgősen megteendő feladatokra, ugyanakkor kérte a propagandistákat is a látogatottságot elősegítő, korszerűbb és közvetlenebb módszerek alkalmazására. Az I. alapszervezet fog lalkozott a terület párttag­ságának eszmei-politikai képzettségi színvonalával, Kelemen Mihály szervező- titkár beszámolója alapján. Az értékelés elfogadása után jóváhagyta azokat a javaslatokat is, melyek a színvonal emelését céloz­zák. TAGFELVÉTEL — VÉLEMÉNYEZÉS Az I. alapszervezet veze tősége megtárgyalta Torba Imre műszaki fejlesztési elő adó tagfelvételi kérelmét, s nem látott okot arra, hogy a kérelmet a következő tag­gyűlés napirendjére tűzze. A közelmúltban a válla­latnál bekövetkezett szemé­lyi változások során a gaz­dasági vezetés Rózsa Lász- lónét bízta meg a nyers­anyagraktár vezetésével. A véleményezés során a ve­zetőség a megbízással egyet­értett. KIS, DE FONTOS HÍREK Köztudott, hogy a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola I. sz. alapszervezetét és vállalatunk I. alapszerveze­tét szocialista együttmű­ködési megállapodás köti össze. A megállapodásról korábban már említést tet­tünk, kifejtve annak lénye­gi kérdéseit, elsősorban amik a J'özös munkát ille­tik. A kapcsolatot tovább erősítette, hogy a főiskolai alapszervezet november 16- án megtartott ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlé­sen pártszervezetünk Kele­men Mihály szervezőtitkár személyében képviseltette magát. tíj szocialista brigád ala­kult a vállalati bölcsődében. A megalakításban az I. alapszervezet igen jelentős munkát fejtett ki. Kü­lönösen kiemelkedő Ko­vács Imréné, Molnár Irén és Juhász Lászlóné munká­ja, akik közül Juhász Lász­lóné. tagja is lett az új bri­gádnak. Alapszervezeteink folya­matos és fontos feladatuk­nak tartják a területi tö­megszervezeti munka párt­irányítását. Novemberben a II. és III. alapszervezet fog­lalkozott a műhelybizottsá­gok tevékenyegével és a szakszervezeti munka haté­konyságával. Az erről szóló beszámolókat mi ndkét ve- vezetőség elfogadta. A hónap utolsó dekádjá- I ban minden pártcsoport ér- I tekezletet tartott, ahol meg- ! beszélték az 1976-ban eddig • elvégzett munkát, a gazda­sági feladatok és a párt­megbízatások teljesítését. 1 Mádosulnali-e a „Szabályozói"? Igen, kisebb módosítások­ra számíthatunk. De men­jünk szépen sorjában. Az 1976. január 1-vel életoe lépett módosítással, az árrend­szer, a pénzügyi, a jövede­lem és munkaügyi szabá­lyozások, összességükben a társadalmi termelés haté­konyságának növelését, a tervszerűség erősítését, a gazdasági, pénzügyi egyen­súlyviszonyok javítását szolgálták. Közel egy éves tapasztalatok állnak ren­delkezésre. Mit mutatnak e tapasztalatok? A vállalati gazdálkodást elemezve ál­lítható, hogy a módosított szabályzók által kialakított ún. feltételrendszer megfe­lelő. A bennük kifejezésre jutó követelmények alkal­masak a gazdálkodás tartós befolyásolására. Az első év várható eredményei és az 1977. éves tervcélok nem te­szik szükségessé a szabályo­zó rendszer fő elemeinek módosítását. A GAZDASÁGI FEJLŐ­DÉS tendenciái azonban azt is bizonyítják, hogy számos tényező gátolja a gazdasági egyensúly gyorsabb javulá­sát. Lassú az előrehaladás a világgazdasági feltételek­hez való alkalmazkodás te­rületén, nem elég markáns a termékszerkezet megváltoz­tatása, a mezőgazdaság' egyes területén a termelői érdekeltség nem kielégítő. Ezek a felsorolt és még néhány további tényező szükségessé teszik, hogy a gazdaság néhány területén, a szabályozás egyes elemei kisebb korrekcióra, kiegé­szítésre kerüljenek. Ezek nem átmeneti, hanem tartós jellegűek lesznek. Csupán kiemelésekre szorítkozha­tunk. így megemlítjük, hogy néhány területen ter­melői árrendezésre számít­hatunk. A mezőgazdasági termékeknél a kínálat ja­vítása, az ellátási biztonság megteremtése, továbbá a termelés fejlesztése érdeké­ben sorozatos intézkedésre kerül sor. (Védőár, stb.) Az 1977. éves munkaerő­gazdálkodás során végrehaj­tásra kerülnek az 1976. év­ben hozott minisztertanácsi határozatok, sőt éppen ezek kerülnek majd a gazdálko­dás középpontjába. A jövő évben, konkrétabban január 1-vel várható a bértarifa­rendszer módosítása, és en­nek keretében a bértételeit alsó és felső határainak dif­ferenciált változtatása. Minthogy a bérszabályozás fő vonásaiban nem válto­zik, a bértarifa-rendszer módosítása, a vállalatoknál, s nálunk is, a bérszínvonal emelkedésén belül realizál­ható majd, az iparági és vállalati sajátosságoknak megfelelően. EGYES ÁGAZATOKBAN várhatóan sor kerül a mű­szakpótlék emelésére. Hogy ez vállalatunkat érinti-e és milyen mértékben, továbbá, hogy saját erőből kell-e végrehajtanunk, vagy ki- sebb-nagyobb központi se­gítségre (támogatásra) is számíthatunk-e, még nem ismeretes. E konkrétumok várható­an az 1977. I. negyedév so­rán tisztázódnak majd. A jóléti és kulturális alap egy főre jutó általános mér­téke 750,— Ft-ról 800,— Ft- ra emelkedik. A hitelpolitikáról azt az előrejelzést adhatjuk, hogy a gazdaságos termékszerke­zet kialakítására, az export- képesség fokozására, a lekö­tött készletek forgási sebes­ségének növelésére, így együttesen a hatékonyság növelésére ösztönöz majd 1977. évben is. Az érvényben levő hitel- politikai irányelvekben te­hát nem várható lényeges változás. Az előzőekben leírtak csupán tájékoztató jellegű­ek. Demokratikus fóruma­inkon, üzemi sajtónk hasáb­jain keresztül folyamatosan figyelemmel kísérjük a sza­bályzók változásait, a ren­deletek megjelenésével pár­huzamosan. E sorok az O. T. elnökének hivatalos lapok­ban megjelent tájékoztató­jára .alapozódtak. VÁLLALATUNK 1976. ja­nuár 1-től egy jobb köz- gazdasági közegben gazdál­kodik. A jelzett kisebb sza­bályozó módosítások lénye­gében nem változtatnak e helyzeten, egyes irányokban pedig kedvező hatásuk ér­vényesülése várható. Iványi Illés Az első akadályon túl Közművelödéspolitikánk fontos feladata, hogy hoz­zájáruljon a művelődési kulturális egyenlőtlenségek csökkentéséhez és meggyor­sítsa az egyéniség mind tel­jesebb kibontakozását. A közművelődési munka feladata az is, hogy előse­gítse azt, hogy a felnőtt la­kosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfejelő kulturális szín­vonalon éljen és gondolkod­jon. A felnőttek szakmai kép­zésének szervezése társadal­mi és népgazdasági igény, mert ezen keresztül mód nyílik a munkaerő-alap bő­vítésére és biztosítani lehet a termelékenység emelésé­hez szükséges magasabb képzettségű munkaerőt. Ezt a célt szolgálta vállalatunk­nál a technikusminősítő vizsgára szervezés. 14-en je­lentkeztek, akiknek külön­bözeti vizsgát is kellett ten­niük. A kihelyezett konzul­tációs csoportban tanult az egrieken kívül egy fő, a Dohánykutató Intézettől, egy fő pedig a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárból. A hallga­tók májustól havonta egy alkalommal jöttek össze, hogy a konzultációs órákon a szükséges ismereteket el­sajátítsák. A csoport igen aktívan tanúit, az órák lá­togatottsága is igen jó volt. A különbözeti vizsgáig egy fő maradt ki. A csoport így összesen 15 fővel ment el vizsgázni. Az autóbusz Deb­recenig osztályteremmé ala­kult át. szó csak arról esett, hogy pontosítsák a tanulta­kat. Ilyen lelkes, alapos munka után csalódást okoz, ha az. eredményeket néz­zük. Jobbat vártunk: hall­gatók, előadók egyaránt. A csoport átlaga: közepes. Leggyengébben szerepel­tek az élelmiszeripari mű­veletek és folyamatok, va­lamint a laboratóriumi gya­korlatok tárgyból. Azért jó eredmények is születtek. Or- szágh Péter és Veres János- né 4,2-es átlaggal fejezték be vizsgáikat, Bolya Imréné és Lippóczy Ákos az átla­gosnál jobb eredményt ért el. Végeredményben az első .akadályt mindenki sikere­sen vette, és levonták a kö­vetkeztetést is: a jövő év­ben a minősítővizsgára ettől is alaposabban kell felké­szülni, akkor a várt ered­mény nem maradhat el. Dalolj velünk... A múlt hónapban nálunk járt a „Népek barátsága együttes, és sikeres előadást tartott a nagy kultúrteremben. A színtársulat 7 főből áll. Az első számot Szellő Lajos a Magyar Állami Operaház szólistája adta elő. Majd Svéd Nóra következett, aki a különböző népek dalaiból összeállított kis „csokrot” énekelte el. Ezután elszavalta a Konstantin Szimonov: Haza című verset. A színtársulat zongoristája és zeneszerzője Ibrányi Iván. Fellépett még az előadáson Péter Éva, Balikó Ágnes, Faragó Gábor. A színtársulat vezetője Varga András. Képünkön Svéd Nóra operaénekesnő fel­lépés közben És a nézők egy csoportja látható. G s E vetélkedő A novemberben megtar-i tott műszaki hetek záró­akkordjaként, december 4- én délután, 30 fiatalból álló 10 csapat mérte össze tudá­sát, a Technika Házában megrendezett gazdaságpoli­tikai vetélkedőn. Megyénk GTE-szervezete- inek műszaki KISZ-esei ad­tak számot arról, mennyire jártasak a politikában, mi­lyen mélységben ismerik a IV. ötéves terv megvalósí­tását, az V. ötéves terv cél­kitűzéseit, a GTE szervezeti felépítését és szabályzatát, s végül, de nem utolsó sor­ban, az új technikai megol­dásokat, műszaki újdonsá­gokat. A vetélkedő anyagának összeáll íté.sánál arra töre­kedtünk, hogy ne a szám­szerű adatok megjegyzésére fordítsák energiájukat a versenyzők, hanem olyan fogalmakkal és tényadatok­kal legyenek gazdagabbak, amelyeket munkájuk során éppúgy, mint a mindennapi életben fel tudnak használ­ni. A nyolc fordulóból álló verseny első témakörében, a IV. ötéves terv ismeretét bizonyították a csapatok, a szokásostól eltérő módon, — vaktérképre kellett elhe­lyezni a. megadott létesít­ményeket. Másodikként, gazdaságpo­litikai alapfogalmak megha­tározása volt a feladat, majd ezt követte az V. öt­éves terv. A negyedik for­dulóban, az MSZMP XI. kongresszusának határozata­iból összeállított kérdésekre kellett válaszolni. Az „első félidőt ország­határon kívül” zártuk — a KGST jellegéről. — Hazánk és a KGST kapcsolatáról szóló totó-t töltöttek ki a csapatok. Néhány legfon­tosabb számadaton kívül, meghatározások, fogalmak helyességét kellett megálla­pítani. A szünet utáni „má­sodik félidőben” a KISZ IX. kongresszusa határozatainak ismeretéről, valamint a GTE és műszaki újdonságok ismeretéről adhattak számot a fiatalok. A IX. KISZ-kongresszus anyagát úgy dolgoztuk fel, ahogy a mindennapi élet­ben, a gyakorlatban alkal­mazzuk. Témakörei: — KISZ a gazdasági épí­tőmunkában ; — Érdekképviselet — de­mokratizmus a KISZ-ben; — A korszerű és általá­nos szakmai képzésért. A műszaki ismeretek té­makör feldolgozásában, tel­jes egészében a GTE folyó­iratára, a „Gépipar”-ra tá­maszkodtunk. A mindvégig szoros küz­delemben eltöltött 270 perc végére, a győztesek boldo­gan vették át a jutalmukat. I. helyezett a Finomsze- relvénygyár, II. helyezett az Egri Dohánygyár, a III. helyezett a Gyöngyösi Egye­sült Izzó csapata lett. A mindenki számára ta­nulságos vetélkedő senkiben nem hagyott kellemetlen emléket, hiszen mindenki nyertesként távozott. Üj is­mereteket szerzett, tanult a felkészülés folyamán. Patófalvi Margit DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom