Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

Képviselői fogadónap I bizalniak íelarialaiaak jobb megismeréséért! Vaskó Mihály az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkára, az egri 2. sz. vá­lasztó kerület országgyűlési képviselője kihelyezett fogadónapot tartott 1976. december 6-án az Egri Dohánygyárban. A vállalat dolgozói közül sokan fordultak problémáikkal Vaskó elvtárshoz, se­gítségét kérték ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez. A kérelmek zömmel lakás kiutalás, útépítés, víz, szennyvíz'-csatornázás iránti kérelmek, ill. a különböző hatóságok 'eljárásainak gyorsítására irányultak. Különösen sokan fordultak a Hajdúhegyen lakók közül a képviselőhöz, mivel eb­ben a városrészben viszonylag megoldatlan a közművesítés. Várjuk és reméljük, hogy a jogos ügyek gyorsabb elintézését eredményezi a kihe­lyezett képviselői fogadónap. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa az egész mozgalom fontos feladata­ként határozta meg a bizal­miak munkájának tovább­fejlesztését, jogaik bővítését, szerepük és felelősségük erő­sítését, a szakszervezetek előtt áló feladatok végre­hajtásában és a szakszerve­zeti demokrácia erősítésé­ben. A bizalmiak a következő jogokkal rendelkeznek: Egyetértési jog, mely ki­fejezi a gazdasági vezető- szervek amelyek intézkedé­seket tehetnek a dolgozók élet- és munkakörülményéi­nek alakításával kapcsolat­ban, az e kérdésre vonat­kozó szabályozást csak a szerkszervezet illetékes szer­veivel egyetértésben végez­hetik. Véleményezési, javaslatté­teli jog: a munkaviszonyra vonatkozó vállalati dönté­sek előtt ki kell kérni az illetékes szakszervezeti szer­vek véleményét. E jogkör elsősorban a dolgozók Összes­Párbeszéd a bíróságon: Felperes: Az alperes sza­márnak nevezett, tisztelt bí­ró úr! Bíró: Talán dühkitörésé­ben tette? Felperes: Dehogy! Előbb hosszasan és figyelmesen rám nézett! ★ Két csavargó beszélget: — Ha akarod, elhiszed, ha akarod nem, de én olyan ha­mis 100 dolláros bankjegyet tudok készíteni, hogy senki nem veszi észre a hamisí­tást. — Hát akkor miért nem csinálod? — Mert sehogysem tudok eredetit szerezni! ★ A kisfiú beállít a tanyára: — Anya egy liter friss te­héntejet kérek. — De hát a korsód kicsi ehhez. — Akkor tessék egy liter kecsketejet adni. ■Ar — Az én orrom a mamá­mé, a szemem pedig a pa­pámé — magyarázza egy kisfiú. — Az én homlokom pedig (szakasztott olyan, mint a nagypapámé, a fülem pedig, mint a nagybátyámé — tó- dítja a másik. — Én pedig a bátyám nadrágját viselem! — jegy­zi meg a harmadik. ★ Az idős szoknyapecér újabb áldozatot hív meg luxusvillájába. — Órája nincs? — kérde­zi a kislány. — Nincs — válaszolja a férfi —, itt mindenki tudja, hányat ütött az óra! ★ — Az előbb a kisfiam vá­sárolt maguknál 3 kiló al­mát. Amikor otthon meg­mértem, már cisak 2 kiló volt! — És megmérte a kisfiút is? ★ — Mi történt önnel — kérdezi csodálkozva a főnök fiatal beosztottjától, aki reg­gel összekarmolt arccal je­lent meg munkahelyén. — Kihúztam a vízből egy kislányt. — És mi köze van ennek a karmolásokhoz? — Amikor a kislány már kint volt a kádból, beállí­tott a feleségem... KERESIK NAGY SÁNDOR SÍRJÁT A „DÍSZPINTYEK” ÉS A PINTYEK döntöttek, hogy a vulkántól nyugatra fekvő vidékről kitelepítik a lakosságot. Ha- roun Tazieff és kutatócser portja azonnal a helyszínre utazott, hogy fmegvizsgátja a fortyogó szörnyeteget, és tudományos diagnó­zist készítsen a várható következményekről». A vul­kán vak erejével szemben az embernek nem mairad más választása, mint hogy megpróbálja elkerülni a legrosszabbat. VESZÉLYEZTETNE A CONCORDE MAS GÉPEK UTASAIT? Veszélyezteti_e a hang se­bességénél kétszer gyorsab­ban repülő Concorde lassúbb dzíemély szállító irepüjlőgépek utasait? Ezt a kérdést veti fel Bo lJundberg svéd repülőgép­konstruktőr, miután a brit polgári repülés illetékes ha­tósága arról adott hírt, hogy néhány hagyományos sugár- hajtású óriás személyzete egy magasan felettük repülő Concorde-gép ún. hangsző­nyegének hatását észlelte. Az érintett pilóták, áll a jelentésben, először „azt hit­ték, hogy valami nincs rend­ben a gépükkel”. Lundberg azt kifogásolja, hogy az uta­sok előkészületlenül ki van­nak szolgáltatva a Concorde hangrobbanásának. Számítá­sai szerint a szuperszonikus gép okozta hangrobbanás légy repülőgép belsejében kétszer akkora erővel jelent­kezik, mint a földön, abban az esetben, ha a Concorde még emelkedő repülést vé­gez, és közben egy kétezer méterrel alacsonyabban re­pülő gép fölött tör a magas­ba. Lapunk hasábjain az előző években mindig az óvodá­sokról tettünk említést, hogy eljött hozzájuk a Télapó. Most az előző évektől eltérően a bölcsődében voltunk a Télapó érkezésekor. 46 bölcsődés kisgyermek várta kíváncsian 6-án délelőtt a Télapó érkezését. A Télapó érkezese után azonnal leült a számára előre odakészített székre, mert nagyon elfáradt a hosszú út alatt. A gyerekek kíváncsian nézegették a kosarat, melyben nagyon sok játék — hintaló, babaszobabútor, elefánt, ha­lacska, kiskacsa, vonat és könyv — valamint csokoládés cso­mag volt elhelyezve. A nagy értékű játékok vásárlásához, melyeket a Mikulás kiosztott a gyerekeknek, jelentős ösz- szeggel járult hozzá a vállalat és a szakszervezet. A Télapó ezután az óvodásokhoz indult, hogy őket is megajándékoz­za sok szép játékkal, könyvvel és csokoládécsomaggal. A Brit Királyi Állatvédő Egyesület megállapítása sze­rint az Indiában millió- |számra összefogott barna pintyeket tarkára festik, és egzotikus madarakként ha­józzák be őket Európa és valószínűleg az Egyesült Ál­lamok felé. A nyár folyamán négyezer ilyen kis madár érkezett lá­dákban a londoni Heathrov- repülőtérre, ahonnan tovább- szálllíttptták a rakományt ■Brüsszelbe, Göteborgba és Milánóba. A festés segítségével, pá­ronként kb. 25 svájci fran­kért lehet értékesíteni a (madárkedvelők számára egyébként érdektelen pin­tyeket. Neiville Whittaker, a re­pülőtér állatvédő állomásá­nak vezetője elmondta, hogy a madarakat világító vörös, sárga és kék festékkel. Mikulása böl Lengyel archeológusok ex­pedíciója indult útnak ez év őszén Nagy Sándor sírjának felkutatására. A közelmúlt­ban talált és feldolgozott dokumentumok alapján a lengyel szakértők biztosra veszik a sikert. WAGNER MINDENÜTT Az amerikaiak mindig is pagy operarajongók voltak. Az Egyesült Államok fenn­állásának 200. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében . a zenebarátok egy pár valódi csemegére szá­míthatnak. Az évad egyik nagy ese­ménye a Wagner-cik’ius. A tetralógiát július 13—18-án német, július 20—25-én pe­dig angol nyelven adták elő. A francia operairodalom is képviselteti magát a seatt- le-i opera műsorában a Manonnal és a Carmennel. Számos amerikai szerző művét is bemutatják. Az évadot júniusban Gian Me- notti amerikai zeneszerző Héros című operájával nyi­tották meg, amelynek ren­dezője maga a szerző volt. A VILÁGŰRBŐL A MÚZEUMBA A moszkvai gyógyszeré­szeti múzeumban számos olyan gyógyszert állítottak ki, amelyek nagy szerepet játszottak a gyógyszerészet történetében. Legutóbb azo­kat a gyógyszereket helyez­ték el a múzeumban, ame­lyek a Voszhod-űrhajó első- isegély-dobozában megjárták a világűrt. A FORTYOGÓ SZÖRNYETEG A Soufriere vulkán hirte­len hangulatot váltott. A ■Föld hevesen megremegett, a vulkán kráteréből izzó ha­mu és kőeső hullott alá. For­ró gőzök törtek fel a hegy mélyéből. Guadeloupe lakói már-már megszokták a ki­sebb földmozgásokat, a hegy lejtőin elő-előtörő füs­töt. Egyszóval elkönyvelték, hogy vulkánjuknak rossz kedve van. Egyszerre azon­ban komolyra fordult a do­log. A vulkán csúcsát sűrű füst és felhő borította. A tudósok előre látták, hogy a vulkán „heveskedni” fog. Megállapításuk szerint a törés második szakaszában van a Soufriere. A tragédia előszele végigsöpört a szige­ten, mindenütt pánikhangu­lat lett úrrá. S a félelem csak fokozódott, amikor a hegy oldalén széles repedés tűnt fel. A hatóságok úgy ségére vagy nagyobb cso­portjára vonatlkoztatlya ér­vényesül, de nem zárja ki az egvedi eseteket sem. ELLENŐRZÉSI JOG: a dolgozók érdekeinek védel­me, élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása céljából jo­gosultak akár beszámoltatás, akár helyszíni ellenőrzés út­ján megvizsgálni a szabá­lyok, a megállapodások be­tartását. Képviseleti jog: a bizalmi képviseli a csoport tagjait a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés előtt az élet- és munkakörülménye­ket érintő kérdésekben, ugyanakkor a munkavi­szonyt érintő kérdésekben a ddlgozók érdekében, névéi­ben, helyettük eljárhat. Kifogásolási jogot a bizalmi is kezdeményezi a szakszer­vezeti bizottságnál ha a cso­portját, illetve az egyes dol­gozókat érintő törvényeket, szabályokat sértő intézkedé­seket tett vagy tervez a gaz­dasági vezető, ha a szocia­lista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal, amelyet ő maga nem tud rendezni. A kifogásolt intéz­kedést mindaddig nem sza­bad végrehajtani, amíg az illetékes gazdasági és szak- szervezeti szervek nem dön­tenek a kifogásolás jogossá­gáról. A demokratizmus szélesí­tése, a dolgozók életszínvo­naláért viselt felelősség el­mélyítése, a szakszervezetek szocialista jellegének erősí­tése megköveteli, hogy a bizalmiak tökéleteslen tisz- tába legyenek a rá­juk vonatkozó fleladatok- kal és hatáskörrel, hogy ezt a célt tekintve minél több ismeret, érv birtokában foly­tathassák (felelősségteljes munkájukat. A SZOT ELNÖKSÉG irányelvei és az ÉDOSZ (Titkárság intézkedési terve előírja a bizalmiak és he­lyetteseik oktatását, felkéj- szitését és folyamatos tájé­koztatását, melyek nélkül elképzelhe'ellen a bizalmi munka színvonalának to­vábbfejlesztései. A tisztség- viselők csak úgy tudnak megfelelni a rájuk háruló sokirányú feladatoknak, ha hatékony segítséget kapnak munkájukhoz, jogaik és kö­telességeik megismeréséhez. Biztosítani kell az oktatást, fel kell kelteni az önképzés iránti igényt. Ezért az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete El­nöksége, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hazánk felszabadulásának 32. évfordulója és Május 1., a munkásosztály nagy ünnepe tiszteletére meghirdeti az iálelmezésiparban dolgozó szaksizervezeti bizalmiak szellemi vetélkedőjét. A vetélkedő témája: — a szakszervezeti mozga­lom ismerete — társadalom-politikai is­merete — az élelmezésipar gaz­daságpolitikájának ismeretei. Formailag a vetélkedő ab­ban különbözik az előzőek­től, hogy nem csapatvetél- kedés, haniem tömegeket mozgató egyéni versengés lesz. Hogy ennek az igen fontos feladatnak eleget tudjunk tenni, januárban megkezd­jük a bizalmiak és helyette­seik oktatását, melyben a vetélkedőhöz szükséges is­meretanyagot megtárgyal­juk. BÍZUNK ABBAN, hogy szakszervezeti tisztségviselő­ink ugyanilyen fontosnak tartják ezeknek az ismere­teknek elsajátítását, komo­lyan veszik a felkészülést, és a vetélkedőre is szép szám­mal beneveznek.-------é HE RKULESFÜRDÖI EMLÉK 1920-ban, a Tanácsköztársaság bukása után néhány hónappal egy fiú női ruhában át akar jutni a határon. Az út egy reumaszanatóriumon keresztül vezet, ahol a fiúnak találkoznia kell valakivel, aki átviszi. Üzenetet is hoz: a szanatóriumban ki kell tartani, mert még másnak is át kell jutnia. Meg is találja a keresett ápolónőt, akit azon­ban még aznap éjszaka lelőnek. Tudja már az utat, tehát döntenie kell: vagy átmegy egyedül, vagy itt marad, vál­lalja az ápolónő szerepét. Ügy dönt, hogy marad. A fiú egy véletlen folytán kerül ennek a női reuma­szanatóriumnak furcsa világába, a vissza-visszajáró törzs- betegek életterébe, a sosem gyógyulok menedékébe. Ah­hoz, hogy életben maradjon, alkalmazkodnia kell, mert itt az ember létkérdése az alkalmazkodási képesség, az ala­koskodás, a színjátszás. A fiú egy hitért női ruhába bújik, s majdnem elveszti saját egyéniségét. Azt, hogy tulajdon­képpen fiú, csak egy idegen, egy olasz nő tudja meg, aki hamarosan el is hagyja a szanatóriumot. Tehát egy magá­nyos ember szorul ebbe a végletes helyzetbe, azétr, hogy tehessen valamit az ügyért, amelyben hisz... A filmet rendezte: Sándor Pál. Operatőr: Ragályi Ele­mér. Főszereplők: Garas Dezső, Dayka Margit, Szabó Sán­dor, Carla Romanelli, Patkós Irmá, Margittay Ági, Holl- man Endre. TÓTÁGAS Egy derűs, nyári reggelen arra ébrednek a város gyer­mekei, hogy minden szülő eltűnt. Az otthagyott levelekből azt is megtudják, hogy a nagyok megelégelték a kicsik zsarnokoskodását, magukra hagyták őket, boldoguljanak, ahogy tudnak. Nagy örömmel veszik ezt tudomásul az ér­dekeltek, s élvezik a szabadságot, nincs tanulás, házimun­ka, sőt mosakodni sem kell. Az ünneplő gyerekhad közepén egy bohóc tűnik fel, nem gyerek, de nem is felnőtt, báb­színházát akar csinálni. A gyerekek azt hiszik, ő a szülők kémje, s bezárják. Nagyban folyik mindenütt a „munka”: indiántábort terveznek, cigit „vételeznek”, a cukrászdában minőségi el­lenőrzés. De lassan elfogy minden ehető, s az áramszolgáltatás is megszűnik. Hiányozni kezdenek a szülők. Gyorsan el­tüntetik a gyerekuralom nyomait, s boldogan ugranak a visszatérő nagyok nyakába. Csak a bohóc marad egyedül a téren. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Képek: SZIGETI ZOLTÁN. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár Telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Baloiannisz u. 3. Készíttette: a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Vincellériskola út 3. Igazgató: SÓLYMOS JÖZSEF. e DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom