Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA V. évfolyam, 2. szám ARA: 1,— FORINT 1976. február hó Közös akarattal, nagyobb felelőséggel... A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Jelentős határozatok a pártszervezet taggyűlésén XI. pártkongresszusra való felkészülés fontos állomása volt városunkban, Egerben, a február 15-én megtartott városi pártértekezlet, amely az elmúlt négy és fél év munkáját rögzítette, s körvonalazta a legfontosabb tennivalókat is. A megyei pártértekezlet, a felszabadulásunk 30. évfordulójának ünnepségsorozatai, a XI. kongresszus tanácskozása, majd a határozatok ismertetése, feldolgozása komoly aktivitást eredményezett városunk pártszervezeteinek életében. A pártszervezetek, a pártszervek vezetőségeibe sok lelkes, a feladatokért lelkesedni tudó munkás, fiatal és nő került. Az új vezetőségi tagok nagy része a tömegs/ervezetekben, a különféle pártmegbízatások becsületes teljesítésével érdemelte ki a bizalmat és az ilyen előiskola után azt is jelentette, hogy a pártszervezeteink munkájában törés nem következett be, sőt, magasabb színvonalon folytatódott a megkezdett munka. A városi pártbizottságba és a végrehajtó bizottságba választott fizikai munkások, ifjúmunkásnők a termelőegységek képviseletén túl eredményesen segítették a város mun- óq po- iránvítő nár-tsze^ek Vnn- csolatát. Egészséges kontrolját jelentették a megszületendő párthatározat mR, a megvalósításnak, a végrehajtásnak. Az elmúlt év munkáját értékelő sorokban helyt kell adni a párt azon városi aktivistáinak is, akik már a vezetőségválasztások idején is fáradhatatlan munkájukkal naflv segítséget nyújtottak városi párt- tyzot+ságunknak. A rs, °gvséges támogatása nélkül nem tudtuk volna az e -na te adatait skeresen megoldani. Elismerés és köszönet illeti munkájukat. A beszámoló taggyűléseken is jelen voltak és a városi pártbizottsággal egyeztetett állás- foglalás alapján mondták el véleményüket az elmúlt év alapszervezeti eredményeiről, gondjairól. A tagkönyvcsere felelősségteljes munkájában is számítunk kommunista támogatásukra. Hiszen a létszámában kicsi függetlenített pártapparátus mellett csak így lehet konkrét segítséget adni a 163 alapszervezetben dolgozó több mint ötezer kommunistának városunkban. A ^számoló gyűlések elkészítését mindezeken túl alapossá tette az 523 párt- cső io. uiunkája, ahol még a taggyűlések előtt komoly vitában, bíráló és kritizáló módon, nem megfeledkezve az önkritikáról sem, értékelték az elmúlt év munkáját, a vezetőség tagjainak tevékenységét, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoport-értekezletek a korábbi évekhez képest most aktívabbak, kritikusab- bak voltak. Bátrabban bíráltak mint azelőtt. Beosztásra való tekintet nélkül szóltak a pártélet elhanyagolásáról, az aktivitásról, a nártfegyelemről, az egyéni példamutatásró1 konkrétabban tettek javaslatokat a felelősségre vonásra, azoknak, ak k nem. va°y nem kellő színvonalon tettek eleget megbízatásuknak. Több pártszervezetnél nem tartották kielégítőnek a pártcsoportmunkát, a pártcsoportok munkáiénak irányítását, ezért több helyen, ígv a Finommechanikánál, a Háziiparnál, a Heves megyei Patyolatnál új pártcsonortvezetőket választottak meg. Nagy figyelemmel és körültekintéssel értékelték a pártcsoportok a tömegszervezetekben dolgozó párttagok munkáját is. Az á’tn’ánosítható vélemény az volt. hogy az e terepeteken do'gozó párttagok tevékenységét gyakrabban ke"ene segíteni, e^enőrizni. be- számo'tatni őket a végzett munkáról. Jó pár he’ven jogos kr;+;ka érte a KISZ- és a szak- s-o,—o-n+v,eo dn’gpzó kommunisták munkáját. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az In- gat1an>e"o1ő Vá'lalatná1 és a VTLATI-nál fog’a'koznak a fent;ekkel nagy hangsúllyal a pártcsoport-üléseken. Az egyre aktívabbá váló pártcsoportmunka decemberben komoly és reális értékelései auia di ennult ev munkájának. Jó alap volt arra, hogy a január hónapban megtartandó beszámoló taggyűlések hangvételükben is őszinték, kritikusak és önkritikusak legyenek. A megfelelő előkészítés után a pártegységet, a szervezeti fegyelmet mutatóan zajlott le városunkban a beszámoló taggyűlések politikai rendezvénysorozata. 163 alapszervezet nagy többsége az előzetes terveinek megfelelően tartotta be értékelő taggyűlését, csupán négy pártszervezetben, a MEZŐGÉP központi, az MHSZ, az ÁFÉSZ és a Vas Nagyker. alapszervezeténél, különböző egyéni és gazdasági okok miatt kellett időpontot változtatni és mindössze egy alapszervezeti taggyűlést, a Tanácsi Építőipari Vállalat egy alapszervezeténél, határozat- képtelenség miatt, három nappal később kellett megtartani. A párt belső életének aktivizálódását mutatta az a tény is, hogy a beszámoló taggyűléseken a párttagság 86 százaléka jelent meg és 20 százaléka az aktíva pártcsoport- ülések vitáján túl részt vett a munkát értékelő, feladatokat megszabó beszámolók fölötti vitákban. Az igazoltan távol maradt 12 százalék főleg egészségi okok miatt hiányzott és mindössze a párttagság 2 százaléka maradt igazolatlanul távol a januári taggyűlésekről. A pártalapszervezetek vezetőségeinek irányító, szervező és ellenőrző munkája is erősödött. Gondosabb a határozatok helyi végrehajtásával kapcsolatos előkészítő munka, az állásfoglalások, a határozatok kidolgozása, a végrehajtás megszervezése, a végrehajtásra mozgósító politikai munka. A gazdaságpolitikai tennivalók kerültek az érdemi munka középpontjába, amely azt mutatja, hogy a város pártbizottsága érti és érzékeli az irányító pártszerveink határozatait, törekvéseit és készek a végrehajtás nehéz, felelősségteljes munkájában példamutató aktivitással részt venni. A párttaggá neve1 “ss"! :s köirpt-^ezetesebben fog1 Okoztak az alapszervezetek, és a kommunisták nagy csalaajanoz kapcsolódó 141 új párttag között nagyrészt a munkások legjobbjai, a nők és a fiatalok képviselői voltak. Az elmúlt évben a szilárduló, az ideológiai, a szervezési és cselekvési egységről és pártfegyelemről adtak számot a beszámoló taggyűlések. Megállapítható, hogy a kommunisták nagy többsége élen jár a munkában, rendszeresen fejleszti politikai és szakmai tudását, közülük sokan részt kérnek a város tömegszervezeteinek, a városi tanács feladatainak végrehajtásából, a közügyek intézéséből. Azokon a helyeken pedig, ahol a párttagok vagy a pártvezetőség adós maradt az elvégzett munkával, felelősségrevonást kezdeményezett a taggyűlés. Példa volt erre a Ruhaipar, az Öntöde, a VOLÁN, a TÜZÉP pártalapszervezete. Előfordult olyan eset is, hogy a beszámoló taggyűlés a párttitkár munkáját, magatartását gyengének értékelve megvonta tőle a bizalmat és új titkárt választottak. Vagy a Tanácsi Építőipari Vállalatnál a beszámoló taggyűlésen felszólalt a beszámolóban kritikát kapott párttag, egyetértőén nyilatkozott a bírálattal és a megnövekedett követelményeket nem tudta vállalni és kérte kilépését a pártszervezetből. felsorolás szinte végtelen lehetne, amely a beszámoló taggyűléseken szerzett tapasztalatokat, véleményeket rögzítené. Egy azonban biztos, hogy az eredményes évet záró beszámoló taggyűlések politikai hangulata, megfelelő alap a munka érdemi folytatására, a tagkönyvcsere sikeres megvalósítására Eger városban. Kovács János az MSZMP Eger városi bizottságának titkára Az alapszervezetek január havi taggyűlései után az Egri Dohánygyár pártszervezete 1976. február 9-én tartotta összevont beszámoló taggyűlését, mely az 1975. évi munkáról adott számot. Az összevont taggyűlés vendége volt Schmidt Rezső elvtárs, az MSZMP Eger városi bizottságának első titkára. Szanyi Nagy Mihály elvtárs megnyitó szavai után az 1975. évi munkáról szóló beszámolót Kocsis József elvtárs, a pártszervezet titkára terjesztette a tagság elé. A pártvezetőség beszámolójának lényege a következő volt: 1975, a felszabadulás 30. évfordulójának és a IV. ötéves terv befejezésének éve volt; jelentős eseménye pedig a párt XI. kongresszusa. A XI. kongresszus megállapította, hogy a IV. ötéves tervet az időközben bekövetkezett nehézségek ellenére alapvetően sikeresen teljesítettük, továbbá, hogy a párt politikai irányvonala helyes volt és továbbra is következetesen érvényesíteni kell. Az eredmények biztosítéka a szocialista országok összeforrott- sága a proletár nemzetköziség és marxista-leninista világnézet alapján; éppen ezért a mi pártszervezetünknek is feladata, hogy tovább mélyítse vállalatunk dolgozóinak tudatában az érdeklődést és a barátságot a Szovjetunió és a többi szocialista testvérország iránt. HOGYAN DOLGOZIK A PÁRTVEZETÖSÉG? A pártmunka elsődleges célja a termelési viszonyok szocialista jellegének tervszerű kialakítása; ennek elsődleges feltétele a munkás- osztály Vezető szerepe a társadalom egész rendszerében. Ez csakis az üzemi demokratizmus kibontakoztatása és meggyökereztetése útján lehetséges. Az üzemi demokratizmust módszereiben és tartalmában tovább kell fejleszteni ; ennek érvényesítéséért elsősorban a pártalapszervezetek felelősek, a szakszervezetre támaszkodva. Nyilvánvaló, hogy a demokratizmusnak és a célra irányítottságnak mindenekelőtt a párton belül kell érvényesülnie: a párttagok bevonása a határozatok előkészítésébe és a döntési folyamatba éppen úgy ezt a célt szolgálja, mint az 1975- ben elkészített és ebben az évben végrehajtandó tagkönyvcsere. A pártvezetőség a féléves munkaterv alapján háromhetenként tart vezetőségi üléseket. két-három napirendi ponttal, melyeknek vitaanyagát — 80—90 százalékban — az ülés előtti időben megkapják a vezetőségi tagok. Az ülésekre meghívót kap az szb- titkár, a KlSZ-csúcsvezető- ségi titkár és a pártalaoszer- vezeti titkárok. A gazdasági, üzem- és munkaszervezési jellegű előteriesztéseket a vezetőség megküldi a vállalat felelős vezetésének. A vállalati négyszög egyébként hetenként legalább egyszer találkozik. AZ ALAPSZERVEZETEK MUNKÁJA Bár a pártvezetőség reszor- tosai hatékonyan működnek együtt az alapszervezeti re- szortosokkal és a tömegszervezetekkel, a jövőben törekedni kell a nagyobb összehangoltságra. Az alapszervezetek beszámoló taggyűlései kritikai szellemben folytak le és a hibák konkrét elemzése után a tennivalókat határozatokban rögzítették. Ezek a határozatok jók és most már minden a végrehajtásukon múlik. A vezetőség mindhárom alapszervezet munkáját jónak minősítette. Az alapszervezetek a korábbi 5 tagú vezetőséget 7 tagúra bővítették. Ha összességében vizsgáljuk a vezetőségek összetételét, megállapíthatjuk. hogy munkás és közvetlen termelésirányító 15 vezetőségi tag. 10 nő. 1 tag 30 éven aluli és 17-en ML középiskolai vagy ennél magasabb végzettségűek. Az általában kedvező képet a fiatalok aránya rontja: a jövőben a 30 éven aluliak számának emelésére kell törekedni a vezetőségekben. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS ÉRVÉNYESÜLÉSE Amikor a demokratikus centralizmus érvényesülését vizsgáljuk a pártmunkában, nagy hangsúllyal kell utalnunk arra az Intézkedési tervre, melyet a XI. kongresszus határozatainak konkrét végrehajtására adtunk ki az alapszervezeteknek. Ez az Intézkedési terv és a pártvezetőség munkaterve volt az alapszervezetek munkatervének alapja. Az Intézkedési tervre vonatkozó határozatot azonban alapos tanácskozás előzte meg az alapszervezetekkel. A taggyűlések tartalmi színvonala, előkészítése, levezetése megfelelt az elvárásoknak. A vezetőségek minden esetben egységes állás- foglalással terjesztették elő az egyes napirendi pontokat. A taggyűlések aktivitása azonban változó. A legtöbb javaslat és észrevétel akkor hangzik el, amikor gazdaság- politikai feladatok vannak napirenden, de kevés a hozzászólás. amikor határozatok megtárgyalására kerül sor. A jövőben az anyagot magyarázattal és helyi, konkrét feladatokkal illusztrálva kell előterjeszteni. Valamennyi taggyűlés megállapította, hogy a pártcsoportok tevékenységében ugrásszerű fejlődés történt. Az ebben rejlő lehetőségeket mégsem tudták megfelelően kihasználni. A pártcsoportok várják a konkrét feladatokat a taggyűlések előkészítésében és az agitációs-propaganda- munkában. A vezetőségek munkájának és a kollektív vezetésnek óriási tartalékai rejlenek a kiscsoportokban. AZ ML KÖZÉPISKOLA SIKERE A XI. kongresszus határozata alapján az agit.-prop. munka fő iránya az volt. hogy minden párttag legsajá- tabb céljának tekintse az MSZMP politikájának képviseletét. ennek terjesztését, az emberek meggyőzését; az agitációt. Bátran vitassák meg a leglényegesebb kérdéseket. kötetlen formában, a pártonkívüliekkel és megcá- folhatatlanul érveljenek. Ehhez azonban az szükséges, hogy a párttagok politikai képzettsége mind magasabb színvonalra emelkedjék. Az elmúlt évben, elsősorban a kihelyezett ML középiskola és egyéb politikai oktatási formák következtében. megállapítható haladás történt a párttagok politikai képzettségében és tájékozottságában. Az ML középiskola továbbra is működni fog: célunk, hogv a párttagok (40 éven aluli férfiak és 45 éven aluli nők! valamennyien elvégezzék legalább az ML középiskolát. Az oktatás színvonalát általában emelte az 1975—76- ra kidolgozott háromcsoportos oktatási forma. A jövőben azonban az oktatási tevékenységbe bevonjuk — mind nagyobb számban — azokat, akik már magasabb politikai képzettségre tettek szert. A XI. kongresszus határozatát akkor hajtjuk végre kifogástalanul, ha nem nézzük el azoknak a párttagoknak a magatartását, akik húzódoznak a tanulástól és az önképzéstől. Tudják-e az ilvenek a párt politikáját képviselni? Középtávú oktatási terveink sikeréért és minden erőfeszítést meg kell tenni. A KB 1974. december 5-i határozatának megfelelően a pártvezetőség intézkedési tervet készített a gazdaság- ooVtikai feladatok végrehajtására. amely a gazdaságos termelésfejlesztés, az ésszerű takarékosság, a vesztesegidő- csökkentés. valamint a fel- sv-podulás’ és kongresszusi munkaverseny 1975. évi feladatai tartalmazta. A párt(Folytatás az 5. oldalon)
