Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

A V8HAH programját véleményezik az üzemrész! akcióbizottságok Folyamatszabályozás, klubélet szocialista brigádok számára A vállalati DH-akcióbizott- ság január 27-i rendkívüli ülésén megvitatta és jóvá­hagyta az 1976. évi DH- programot. A VDHAB — mely egy taggal bővült, mi­után tagjává választotta Sóki Mihály műszaki osztályveze­tőt — megállapította, hogy azoknak a feltételeknek nagy része teljesült, amelyek meg­alapozzák a DH-munkarend- szer teljes körű bevezetését. Éppen ezért a vállalat ké­szültségi foka elegendő a tel­jes körűséghez, de nem opti­mális. A rendszerkialakítás folyamata korántsincs befe­jezve és az erőfeszítéseket nem lehet csökkenteni. Azt is megállapította a bizott­ság, a kezdeti, elsősorban gazdasági jellegű rendszer­alakítás után a most lezárult időszak nagy lépést tett az emberi tényező és az emberi kapcsolatok, valamint a ve­zetés magasabb színvonalra emelésében. Ezzel szemben elmaradás mutatkozik a szer­vezés területén és a követke­ző időszak feladata, hogy a hangsúlyt a szervezettségi színvonal emelésére tegye. A VÁLLALATI FOLYAMATOK PONTOS SZABÁLYO­ZÁSA A szervezési osztály leg­fontosabb feladata, hogy el­készítse a vállalati folyama­tok pontos szabályozását. Ez a munka a tervek szerint 1977. márciusára készül el és ez teszi majd lehetővé az egyes vállalati funkciók meghatározását, ennek alap­ján a munkaköri leírásokat, a vállalati szervezet korsze­rűsítését és ésszerűsítését, va­lamint az információáramlás szabályozását. Távlatilag a VDHAB programja a vállala­tot, mint vállalatpolitikai, operatív és innovációs (újítá­si) rendszer egységét fogja fel és ebben a tagolásban tű­zi ki a feladatokat. A válla­latpolitikai rendszerben kap­nak helyet az üzemi demok­ráciával és a meghatározó döntéselőkészítéssel kapcso­latos feladatok, az operatív rendszerben az anyagbeszer- zés-termelés-értékesítés fo­lyamat (gazdasági, műszaki, szervezeti) problémái, az in­novációs rendszerben pedig minden, ami újító tevékeny­ségnek tekinthető (fejlesztés), ami a vállalat alkalmazko­dását teszi lehetővé a változó körülményekhez. AZ ÜZEMRÉSZI DH- AKCIÚBIZOTTSÁGOK VÁLASZTÁSÁNAK RENDJE A program az üzemrészi DH-akcióbizottságok válasz­tási rendjeként azt a gyakor­latot javasolja, mely a filter­gyártáson januárban bevált. A termelési tanácskozás ősz. szehívása előtt a DH-táblára kifüggesztik a jelöltek névso­rát, majd a termelési tanács­kozás választ. A program kü­lön foglalkozik az üzemrész­vezetők új feladataival, me­lyek a munkáltatói jogokkal együtt rájuk hárulnak. Érdé. kés pontja a programnak, amely a szocialista brigádok klubéletének előkészítésével foglalkozik. A hét meghatá­rozott napján a KISZ-klub a szocialista brigádok rendel­kezésére áll. A VDHAB eb­ben az évben három alka­lommal vállalkozik érdekes beszélgetések megrendezésére országos szervektől meghí­vandó vendégek és a szocia­lista brigádok tagjai között a klubban. EGYSÉGES ÜZEM- FENNTARTÁSI RENDSZER FELÉ Az operatív rendszerben a program csak a legszüksége­sebbekkel foglalkozik, hogy ■ne vágjon elébe a folyamat- szabályozás eredményeinek. Ajánlja az egységes üzem- fenntartási rendszer, a minő­ségellenőrzés és laboratóri­um egyesítése és egy szabá­lyozott anyaggazdálkodási kooperáció létrehozásának megvizsgálását (ez utóbbi az anyag-áruforgalom és az egyes osztályok, illetve az üzemfenntartás között). A program célul tűzi ki a hiba­jelző és hibamegelőző rend­szer kísérleti indítását a II. negyedév végére. A rendszer­nek a IV. negyedévben vég­legesen működnie kell. KÖZVETLEN MUNKA­HELYI VEZETŐKÉPZÉS Az innovációs rendszerben a VDHAB programja az újí­tást elsőrendű jelentőségű vállalati tevékenységgé lép­teti elő és egy sor intézke­dést javasol az újítások ösz­tönzésére. A középvezető- és vezető utánpótlásképzés mel­lett jelentős része a prog­ramnak a közvetlen munka­helyi vezetők (műszakveze­tők, csoportvezetők stb.) kép­zése. mely két csoportban. 3 —3 hónapos kurzusok során történik. A hetenként egyna­pos tanfolyam tanterve elké­szült; a tanárok osztályveze­tők és üzemrészvezetők lesz­nek. A közvetlen munkahe­lyi vezetőképzés megindulá­sa előtt ennek a kurzusnak és a szakmunkásképzésnek az oktatói felnőttoktatási tan­folyamon vesznek részt, me­lyet a tanárképző főiskola pe­dagógiai tanszékének tanárai tartanak — a két pártszerve, zet elvtársi együttműködése keretében — előadások és szemináriumszerű foglalkozá­sok formájában. A VDHAB programját — újításként egy idegen kifeje­zéseket magyarázó melléklet kíséretében — az üzemrészi DH-akcióbizottságok vélemé­nyezésére megkapták és csak valamennyi ÜDHAB vélemé­nyének összesítésével, esetleg ésszerű módosításokkal válik véglegessé aiz 1976. évi DH- program. Nők fóruma NAGY, GONDOS előkészítő munka után 1976. január 13-án került megrendezésre 150 fő részvételével vállalatunk­nál első alkalommal a nők fóruma. Miért is került erre sor? Hiszen annyi fórum van válla­latunknál, vetheti fel akárki a kérdést. Talán azért, mert vallatunk. uolgozomait zömét a nők teszik ki? Igen, ezért is, meg azért is, mert ez új, és mint tudjuk, gyárunkban minden új iránt érdeklődünk, szeretjük az újat, bátran nyúlunk mindenhez, ami új, és nem utolsósorban azért, mert mint máskor is, most is bíztunk benne, hogy leá­nyaink, asszonyaink őszintén, bátran mernek kérdezni, és hogy kérdéseikre azonnal a legilletékesebbektől, a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőitől kapják meg a választ. A gondos előkészítő és szervező munkához kiinduló erőt, energiát a nőbizottság és a szakszervezeti bizottság biztosí­totta. Az előkészítő munkába bevontuk a szocialista brigá­dokat, a pártvezetőség, alapszervezetek nőfelelőseit, aktíváit, valamint a KISZ-aktívákat is. Mint mindig, most is bizonyí­tottak a szervezésbe bevont emberek. A fórum előtt 49 kérdés futott be a nőbizottsághoz, il­letve az szb-hez. A fórum megkezdése előtt megvitattuk a beérkezett kérdéseket és a kielégítő válaszadás miatt eljut­tattuk az illetékes területek vezetőihez. A válaszokat egybegyűjtöttük és a fórumon a már beér­kezett válaszokat a felvetett kérdésekre Huszti Ferenc igaz­gatóhelyettes elvtárs adta meg. Mint a válaszokból is kitűnt, a fontosabb kérdések a vállalat minden területére kiterjedtek. Csak néhányat a beérkezett kérdésekből: — A törzsgárdatagok mind nagyobb anyagi megbecsü­lése; — Mit várhatunk az V. ötéves tervtől beruházás szem­pontjából? — Hogyan tudja a vállalat teljesíteni az oktatási tervben meghatározott létszám szakmunkásképzését a fluktuáció és a lemorzsolódás ellenére? — A DH munkarendszerrel kapcsolatban is merült fel kérdés. — Orvosi szolgáltatás kibővítésére van-e lehetőség? (sze­mészeti, nőgyógyászati szakrendelés.). — Az üzemorvosnak legyen olyan hatásköre, hogy eset­leg 3 nap táppénzre vételre való jogosultsága legyen, — A kérdések érintették a munkaruha-ellátást, a bölcső­dei, óvodai, illetve konyhai dolgozók bérét is. Az előre beérkezett kérdésekre megadott válasz után to­vábbi 13 kérdést tettek fel a jelenlevők, melyre kielégítő vá­laszt kaptak a fórumon részt vevő osztályvezetőktől, illetve a gazdasági és tömegszervezeti vezetőktől. WMMMMW^WS MlÍMMM IV. ötéves terv teljesítéséről Munkában a termelés- ellenőrző központ Vállalatunk minden dolgo­zója előtt ismeretes, hogy jövőbeni termelési feladata­ink megoldásához az üzem- szervezés, a módszeres hiba­feltárás modern eszközeit is alkalmaznunk kell. Vállalatunk eredményének zöme a cigarettagyártási üzemrészben realizálódik, így az itt üzemelő gépek üzem­állapotainak rögzítéséből következtetéseket vonhatunk le, amelyek alapját képezhe­tik a műszaki és szervezési intézkedéseknek. A fenti célok megvalósítá­sa érdekében hoztuk létre a cigarettagyártási termelésel­lenőrző központot. A beren­dezést az elektroműszerész műhely és a villanyszerelő műhely kollektívája készítet­te. A termelésellenőrző köz­pont (TEK) feladatai a fen­tiek alapján a következők: a) mérni és nyilvántartani a gépenkénti összes, vala­mint egy beállítható időntúli hibaokonkénti állásidőt, b) meghatározni a termelő­időt, c) megvalósítani a fordu­latszám alapján történő ter­meléselszámolást. A termelésellenőrző köz­pont minden cigarettagyártó géppel telefonon összekötte­tésben van. Amennyiben va­lamely gép több mint egy percet áll. ezt a központ ke­zelője észleli, és megérdeklő­di a hiba okát. így a kieső idők hibaokon­ként csoportosíthatók. A termelésellenőrző köz­pont kézzelfogható eredmé­nye a termeléselszámolásban a blasxarendszer megszünte­tése lesz. A termeléselszámo­lás a gepek fordulatszáma és a tiszta üzemidő figyelembe­vételével fog történni. A termelésellenőrző köz­pont vezetője: Darai Mária üzemmérnök, munkatársa Kormos Ldszlóné. Munkáju­kat nagy kedvvel, lelkesedés­sel végzik, erre a lelkesedés­re különösen a kezdeti idő­szakban volt nagy szükség, hiszen a központ elég hosszú ideig készült különböző anyagbeszerzési problémák miatt. De végre mégis elké­szült és 1975. december 1-től alkalmas feladatai ellátására. Különböző egyéb hiányossá­gok (zajszigetelés, rezgéscsil­lapítás stb.) megszüntetése után barátságos, kellemes munkahely alakult ki, amely alkalmas arra, hogy a gaz­dasági vezetés számára va­lóban hasznosítható adatokat szolgáltasson. Amikor kollektívánk a IV. ötéves tervi feladatokat meg­ismerte, szinte alig látszott lehetőség a teljesítésére. Megindult az .útkeresés. A DH-munkarendszer beveze­tési munkálatai a fokozott, állandóan fejlődő szervezési munka, az átszervezett mun­kaverseny és szocialista bri­gádmozgalom. a vezetési szint emelése, valamint konkrét gyakorlati követelményként a tartalékok őszinte felmérése és feltárása, realizálása meg­hozta az eredményt. Hogy ezek nem üres sza­vak, azt dokumentálják A BESZÉDES SZÁMOK melyek most már — döntő bizonyító erővel — rendelke­zésre állnak. Az 1970. évi 5,6 milliárd filteres cigarettával szemben 1975-ben 6,4 milli- árdot állítottunk elő. a terve­zett 6,1 milliárd helyett. A készáruink termelési értéke, a kiinduló 579 millió Ft-tal és a tervezett 675 millió Ft- tal szemben az ötéves terv utolsó évében 754 millió Ft volt. A növekedés ütemét jel­zi, hogy ez a bázishoz 130,2 százalék, a tervezetthez 111,7 százalék. Jelentős termelé­kenységemelkedés kísérte a fenti kedvező eredmények alakulását. Az egy dolgozóra jutó termelési értéket 23,2 százalékkal növeltük és ez egyben az ötéves terv 6,9 százalékos túlteljesítését is jelentette. Rengeteg gond, nagyon színvonalas vezetési tevékenység és szorgalmas, fáradságos munka rejlik e rendkívüli eredmények mö­gött. Mert rendkívülieknek kell minősítenünk, hogy gé­pi beruházás nélkül, jelen­téktelen fejlesztési forrás mellett, a szó szoros értelmé­ben saját erőből kellett meg­oldanunk feladatainkat. Igaz. nem panaszkodhatunk. A munkával járó erkölcsi, anya­gi elismerésből is magas szin­ten részesült kollektívánk. A legmegtisztelőbb kitüntetése­ket nyertük el. Talán már nyugodt lelkiismerettel ír­hatjuk le azt is, hogy e vég­zett munka és a sokoldalú komplex fejlődés alapján is­mét esélyünk van a Vörös Vándorzászló elnyerésére. Mindemellett a közvetlen anyagi ösztönzés is elismerés­re méltó. A IV. ötéves terv­időszakban a bérszínvonal 13,9 százalékos emelését ter­veztük, míg ténylegesen 31,9 százalékkal emeltük, tehát az évi átlagos emelkedés 6 szá­zalékon felüli. HOGYAN INDULTUNK? Még folyik az előterv pon­tosítása, a végleges tervvari­áns kimunkálása. mely az igazgatótanács határozata alapján II. 28-ig készül el, de kollektívánk már az I. negyedéves terv teljesítésén szorgoskodik. Hogyan indul­tunk? Sikerül-e biztosítanunk gépi beruházás nélkül a ma­gasabb termelést? Ez máris izgamas kérdés. Némi aggo­dalom nem is alaptalan. Hi­szen olyannyira a kapacitás- tartalék feltárásából kell él­nünk, hogy minden óra, csak­nem már percek kiesése is számít. Borzolta az idegeket az is. hogy leállások voltak két ízben is, áramszünetből eredően. De azért nincsen komolyabb probléma. Nem­hiába szerveztük meg a terv. teljesítést széles demokrati­kus alapon. Az első havi szá­mok a tervteljesítésről tanús­kodnak. A filteres cigaretta­termelés 546,3 millió db volt. a tervezetthez 100.6 százalék. A készárutermelés értéke 82,227 m/Ft; a bázishoz 127,4 százalék. A termelékenység a tervezettnek megfelelően ala­kult. E számok ellenére azon­ban az éves feladat teljesíté­se állandó figyelmet kíván. A termelés anyagi-műszaki fel­tételeinek biztosítása döntő jelentőségűvé vált. Annál is inkább úgy van ez, hiszen a fogyasztási előrejelzés az or­szágos készletek figyelembe­vételével számítanunk kell a tervvel szembeni túlteljesítés igényére. MUNKAVERSENY, SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM — Januárban brigádjaink jó része tartotta meg éves kiértékelő értekezleteit. Jó vezetés, bő értékelés. Ez jel­lemzi a beszámolókat. Sokol­dalú és főleg tartalmi fejlő­désről tanúskodtak a beszá­molók. Talán nem sértő a cigarettagyártási brigádokra, hogy meglepő, de annál ör- vendetesebb, az ugrásszerű fejlődés, amiről számot ad­tak. Nem utolsósorban kell említenünk, hogy érett, ki­forrott, tartalmas és magas színvonalú beszámolókat hal­lottunk. Brigádvezetőink a jó gazda gondosságával, őszin­tén és felelősséggel adtak szá­mot a vállalások teljesítésé­ről. Ez nem újdonság. De a beszámolók színvonalemelke­dése még a felfokozott igé­nyeket is felülmúlta. — Mindenesetre nem lát­szik haszontalannak, ha a munkaverseny összetett gyá­ri adataiból adott szerény válogatással is alátámasztjuk a fentebb közölteket. — A fajlagos dohányfel­használásnál vállalt 0,3 he­lyett 0,66 százalék volt a tényleges megtakarítás. Ugyanilyen örvendetes, hogy a selejtcsökkentés is nagyobb mérvű, mint vállalták: 0,3 százalékkal szemben 1,05 szá­zalék. Javult a minőség. A kiemelt gyártmányok minő­ségi mutatója a vállalt 3,46 helyett 3,55; míg az egyéb gyártmányoké 90,6 helyett 92,20. SZÁMSZERŰLEG IS fejlődött a mozgalom. 37-ről 41-re emelkedett a brigádok száma; míg az üzemrészeké hétre az 1974. évi hattal szemben. A szocialista brigá­dokban dolgozó tagok száma 472-ről 527-re; az üzemrész­ben dolgozók száma pedig 236-ról 297-re emelkedett. Ily módon jelentősen megnö­vekedett a szocialista brigád­mozgalomban dolgozók össz- létszáma — 708-ról 824-re, te­hát — 116 fővel. Mégis, azt kell mondanunk, hogy nem a számszerű növekedés — melyre különös képpen nem is törekszünk —, hanem a tartalmi fejlődés a döntő és meghatározó. — Szükség is van erre. hi­szen az 1976. évi minden ed­diginél nehezebb és feszítet­tebb tervfeladat megoldásá­nál, a DH-munkarendszer teljes vállalati keresztmet­szetű működésénél, alapvető­en támaszkodunk a brigád­mozgalmunkra. Ezt nyugod­tan tehetjük. Brigádjaink vállalásai és ezeknek mindig biztosra ve­hető teljesítésére, döntő té­nyezője volt és marad telje­sítésünknek. — Záradékul csupán egy témakör beszédes adatai. A társadalmi munka 1975-ben 9148 óra, melyből „Eger vá­rosért” mozgalomban teljesí­tettünk 5033 órát. Iványi Illés Munkásarcok: Szeretek itt dolgozni Teherautók egész sora áll a raktár előtt. Serény munkáskezek cigarettákkal és sziva­rokkal megtöltött kartonokat pakolnak a ko­csikra. Az egyik már indul is áruval meg­rakodva, a messzi pécsi dohányelosztóba vi­szi terhét. A 12—14 kilós kartonok a csúzdán ke­resztül jutnak a raktár elé. A csúzdáig azon­ban valamennyit kézzel cipelik az anyag- mozgatók. Négyen vannak a brigádban, egyi­kük Mirkóczki Gyula, vékony, szikár ember, de annál szívósabb. Műszakról műszakra nagy szorgalommal emelgeti a csomagokat, vállalva a nehéz fizikai munkát. Fiatalon került az Egri Dohánygyárba, tizenhárom esztendővel ezelőtt. Nincs szak­mája. Mielőtt ide jött, a mezőgazdasági szakiskolába járt, de nem végezte el. abba­hagyta. Dolgozott a hajdani MÉK szeszfőz­déjében is, egészségi okok miatt azonban ott kellett hagynia. — Akkoriban kerültem a dohánygyárba — beszéli évtizedes emlékeit. — A portára mentem először, mert máshol nem volt hely. Kisegítő vagyonőr lettem, aztán a nyers- anyakraktárba helyeztek, ahol dohánybálá­kat mozgattam. 1963-tól dolgozom itt a kész­áruraktárban, ahol ugyancsak anyagmozga­tó maradtam. Naponta 24—25-féle. cigaret­tákkal megtöltött csomagokat pakolunk a teherautókra, amelyeket az ország különbö­ző részeibe szállítanak. — Hány műszakban dolgozik? — Két műszakban. Egy műszakban általában kettő-négyezer kartont mozga­tok meg, amely kemény fizikai igénybevé­telt jelent. Csak a fizetés kevés, nem több. 2100 forintnál. Negyedévenként azért pré­miumot is kapunk. — Családos? (Fotó: Szigeti Zoltán) — Két gyermekem van. A nagy fiam már nős. a lányom viszont még általános iskolába jár. — Jut-e ideje kikapcsolódásra? — Amikor szabad időm van és tehetem, a háztájiba megyek. Ott gazdálkodók. Eger határában, az Agárdi-dűlőben, ahol kikap­csolódást keresek a napi munka után. Van már ott új telepítésű szőlőm, néhány gyü­mölcsfám. zöldség és burgonya is terem, amely kell a családnak. Mirkóczki Gyula négy évvel ezelőtt meg­kapta a kiváló dolgozó kitüntetést és több­ször pénzjutalomban is részesült. — Szeretek itt dolgozni, bár nehéz a munka, mégsem vagyok elcsüggedve. Igaz, igénybe vagyunk véve, mert mostanában volt olyan műszak, hogy 6200 kartont is meg­mozgattam, ami tetemes mennyiség de azért máshová már nem mennék ... (mentusz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom