Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
Automatikus vágatadagolás Hosszú, kitartó kísérleti munka eredményeképpen 1976. június 28-án üzembe helyeztük áz Egri Dohánygyárban az automatikus vá- gátádágoló rendszert. Az áda- golás gépesítésével reméljük, s ezt egyhónapi hárommű- szakos üzemelés mellett talán elmondhátjuk már, hogy a kézi adagolással járó nehéz fizikai munkát, fárasztó, Iff' egyhangú tevékenységet sikerült automatizálnunk. Az automatikus vágatadagolással kapcsolatos munkánk 1971 ÓTA TART, megszakítás nélkül. Egy feladat megoldására az első látásra elég hosszú időnek tűnik, de ha tüzetesebben megvizsgáljuk, részletezzük a terítéken tevő, a megoldásra váró feladatot, akkor valójában nem is olyan hosszú idő. Az adagolás gépesítésének rriégválősítására úgyánis több megoldás ismeretes az irö- dálóhiban, s mindegyik megoldás külön-külön, más és más oldalról próbálta megközelíteni á lényégét, az adagolás géjiésItéSét, egyben azonban mindegyik megoldás egyezik, Hővezetésen abban, hogy .áz automatizálás megoldására a pnéümátikus szállítást vették igénybé. Nos, ezt Csák azért hangsúlyo- zom, mert a cél elérésére, mint ahogy az próbálgatásaink közben ki is derült, nem volt élegendő csupán a kifejezetten gépi adagolóberendezéssel foglalkozni, hanem mélyrehatóbban át kellett dolgoznunk az adagoláshoz eddig is rendelkezésié álló pneumatikus szál- lítőrendszéVt is. S ha az adagolás kapcsán most már szó eáett a pneumatikus szállító- rendszerről, mint annak igen fontos, szerves részéről, ezen értenünk kell a szállítás feltételeit biztosító centrifugál Veritiilátórt, a szállításhoz szükséges csőhálózatot, s nem utolsósorban a porleválasztást is, és akkor még nem tettem említést a rendszer lo- Vábbi fontos elemeiről, a gyártőgépéken levő adagoló- fejekről, melyek az adagolás Utolsó, végső berendezései. Az ádagolás megvalósítására tétt első lépéseink után rájöttünk arra, hogy ELSŐSORBAN AZ ANYAGSZALLITÓ CSÖVEKBEN (110/100-as műanyag csövek) levő szállítási sebésségeket kell megváltoztatnunk, befolyásolnunk. Régebben az ányagszállító csövekben á szállítósebességek között nagy különbségek voltak. Volt olyan cső, melyben 20—25 m/sec. sebességet mértünk, s olyan is, melyben a levegő sebessége elérte a 35—40 m/sec.-t. Ilyen szórás mellett áz adagolás gépesítése nem volt megvalósítható. Adva volt tehát a feladat, létrehozni egy olyan pneumáti- kus rendszert; melynél a szállító vezetékekben (szám szerint 12 db, hiszen gyártógépeink száma is ennyi) a levegő sebessége 35—40 m/sec. között mozog. Ezt a feladatot el is végeztük. Ennek kapcsán új ventillátort kellett beszereznünk, üzembe helyeznünk, új, helyesen méretezett csőrendszert kellett létrehoznunk, s még a porleválasztás módján is változtatnunk, illetve ha már az ügyet kézbe vettük, nem lett volna becsületes dolog, ha a régi, elavult porleválasztó berendezéseket tovább üzemelni hagyjuk. Ilyenformán lassan megteremtettük az adagolás gépesítésének előfeltételeit, következhetett az adagolórendszer kifejlesztése, kikísérletezése. Számtalan problémánk, feladatunk volt ezen a területén is, míg odáig eljutottunk, hogy az adagolást szolgáló nyolcgépes adagolótányérunkat tartós üzemelésre alkalmas állapotba hoztuk. Meg kell jegyezni még — azért, hogy a feladat nagyságát érzékeltessük —, hogy a vibrációs adagoló berendezés előtt hosszú ideig kísérleteztünk egy másfajta adagolóberendezéssel is, nevezetesen a 4—6 csöves tároló-adagoló szalagos vágatadagoló berendezéssel, arrkely- lyel a kísérletezést félúton abbahagytuk azt gondolván, hogy az adagolást a berendeJúliusbán, meleg nyári napon indult brigádunk a vállalati busszal az igen szépnek ígérkező útra. A magyar ember arról híres, hogy szeret enni-inni. Mi is teljes önellátásra rendezkedtünk be. Ha idegen a buszba benézett, a sok kenyeret és konzervet nem tudta szó nélkül hagyni. A határnál a vámvizsgálat —■ csak az útlevelek pecsételéséből állott, no meg egy megjegyzésből —, maguk biztos nem éheznek meg. Az első megállóhely Krasz- nahorka volt. Nagy érdeklődéssel néztük Krasznahorka várát, mely valamikor az Andrássy család birtoka volt. A vár megtekintése után indultunk Zakopane felé. Pop- rádtól már a Tátra szépségét csodálhattuk. Előbb csak zés hiányosságai miatt nem tudjuk megvalósítani, holott — s ezt most már tudjuk —, a hiba a pneumatikus rendszerben volt, pontosabban az egyenlőtlen szívási sebességekben. HIBA VOLT azonnal Átallni egy másfajta adagolórend- szer kikísérletezésére, mert ezzel időt vesztettünk, s meggyőződésem, hogy a jelenlegi pneumatikus szállító- rendszer mellett a régebbi adagolóberendezés is üzemelt volna. Természetesen ezt most már nem szabad sajnálni, csak a tanulságot kell levonni, hiszen hasonló helyzet a későbbiekben is kialakulhat, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy gyárunkban sor- ra-rendre új, egyre bonyolultabb technológiai berendezések készítésére, kikísérletezésére kerül sor, s ezek iránt mind a társvállalatoknál, mind külföldön egyre nagyobb az érdeklődés. Visszakanyarodva az adagolásra, elmondhatjuk, hogy a gyárunkban üzembe helyezett adagolórendszert, mely kétféle keverék esetén akár 16 gép ellátására is alkalmas, izgatottan figyeljük, figyelemmel kísérjük annak minden rezdülését, éppen azért, hogy a még jelentkező hiányosságait is ennek a rendszernek kijavíthassuk. Ehhez a törekvésünkhöz azonban nem nélkülözhetjük azoknak a DOLGOZÓTÁRSAINKNAK A SEGÍTSÉGÉT, akik az adagolórendszerrel valamilyen kapcsolatban vannak. Kérjük őket; hogy közös, jól felfogott érdekünkben, különösen most a kezdeti időszakban, kísérjék figyelemmel a berendezések üzemelését, s tárgyilagosan, rriint azt dolgozótársaink döntő többsége teszi is, mutassanak rá a hiányosságokra, hiszen célunk, törekvésünk azonos, mindannyian üzemszerű, megbízható adagolási rendszer létrehozásán fáradozunk, mellyel, reméljük, a múltnak adjuk át azt a nehéz fizikai munkát, melyét a kézi adagolás során munkatársainknak az adagolóasztalok mellett ki kellett féjteniük. messziről kéklő, itt-ott a csúcsokon havas hegyeket láttunk. A lengyel határ után már a Tátra szerpentinjein, óriási fenyőerdőkön keresztül haladtunk. Délutáni órákban érkeztünk meg Zakopanéba. A szállás elfoglalása után városnéző sétára indultunk. Zakopane a lengyel Tátra 28 000 lakosú „fővárosa”, a tengerszint felett 800 —1000 m magasságban. Ös- lakói a górálok. Várossá fejlődése a múlt században kezdődött, amikor egy híres orvos elvetődött a Tátrába és megfigyelte, hogy a tiszta, pormentes levegőben ismeretlen a tüdővész. Egyre több beteget gyógyítottak itt, majd gazdagabb emberek penziókat, szanatóriumokat építettek. Az építMegújul és Vállalatunk ifjúságának régi vágya volt, hogy kisebb összejövetelek, rendezvények megtartására önálló klubbal rendelkezzenek. E vágy végre 1970 tavaszán teljesült, amikor a régi épület alatt levő pincehelyiségben átadásra került a klub. A klub kialakításánál, a berendezések beszerzésénél és üzembe helyezésénél jelentős társadalmi munkával járult hozzá az akkori 150 fős KtSZ- tagság. A birtokbavétel után hamarosan előre vetette árnyékát, hogy a klub nagy forgalmat fog lebonyolítani. Ez nagyon hamar igazolódott is, és á szükséges igények túlnőttek az adott lehetőségeken. A fiatalság egyre sokoldalúbb kulturális, politikai rendezvényein túl, a pinceklub nemcsak a fiatalság találkozóhelye, hanem később a szocialista brigádok is egyre gyakrabban tartottak itt megbeszéléseket, vagy kisebb önálló rendezvényeket. Sokan keresték a megoldási módozatokat a bővítési lehetőségekre. Most végre kivitelezésre alkalmas terv van a birtokunkban. A terv készítője Bóta István építésztechnikus, vállalatunk fiatal dolgozója, aki örömmel vette a megbízást és sikerült is megbirkóznia a feladattal. Az elmúlt hónap végén megjelent a Dohányipar c. szaklap ez évi, harmadik száma. A szaklap hasábjain hét szakcikk jelent meg. A cikkek szerzői: dr. Gáti György: Burley dohányfajtákkal végzett összehasonlító kísérletek eredményei. A szerző a tanulmányában ismerteti az 1973—75. években Burley fajtájelöltekkel végzett kisparcellás az üzemi kísérletek eredményeit. Bemutatja az ITC I., B II. (szarvasi) Sota (B48) Hibrid Odora Hét. 29. x Sota, Gran Redditó Hibrid Odora Hét. N15 x Sota, Burley 0/2 fajták termőképességét, minőségét, a levelek kémiai összetevőit, a vírus- és peronoszpórabe- tegségekkel szembeni fogékonyságát, illetve éllenálló- ságát. kezés ma is a régi górál házak mintájára történik, csak díszesebbek, erkélyesek, egymás fölé magasodó tetőzetű, zsindellyel fedett csodálatos faházak. A főutca viszont már egy modern város képét mutatja. Jól esett az esti séta a friss, tiszta levegőn. Másnap délelőtt Krakkó az úticél. Egy hegyi tisztáson megebédeltünk a hazai kon- zervekből, pihentünk és indultunk tovább. Krakkó nagyon szép város. Mi magyarok egy kicsit magunkénak érezzük, mert évszázadokon át szoros kapcsolatban állott hazánk történetével. Krakkót a Visztula folyó két részre osztja. A Visztula bal partján emelkedik az ősi városmag. Legelső utunk a Királyi palotába vezetett. Kívülről, messziről szemlélve is történelmi és művészi élményeket ígér a waweli Királyi palota. A díszes kapun belépve az épületszárnyakkal körülvett szabálytalan négyzet alaprajzú udvar, az Itáliából mesz- szire elszármazott reneszánsz örök szépségével fogad. A palota termeiben végigsétálva láttunk korabeli berendezéseket, csodálatos íali- szőnyeg-gyűjteményt, festményeket, falfestményeket, fegyvergyűjteményt, melynek megtekintése nagy élmény volt mindnyájunknak. Az időnk már nagyon kevés volt, így csak egy városnéző sétára jutott idő a szűk, kibővül a jAtékszoba, tv, BARHELYISÉG A jelenlegi pinceklub legnagyobb hibája, hogy mindössze egyetlen helyiségből áll. Emiatt az egyidejű, különböző szórakozási lehetőségek nem bonyolíthatóak le. Ezért az átalakításnál elsősorban két szempontot kellett figyelembe venni: egyrészt a bővítési lehetőségeket, másrészt a különálló helyiségek kialakításának lehetőségét. A terv mindkettőt megoldja és megvalósítására is megvan a lehetőség. Csaknem 70 négyzetméterrel ícg bővülni a klub alapterülete. Ebből 35 négyzetméteren egy teljesen különálló, új terein kerülne kialakításra, amely a szi var előkészítés alatt van, magyar stílusú bútorokkal berendezve. E helyiséget a méglevő pinceklubbal zárt folyosó kötné össze. A terv biztosítja kisebb étkezési igények kielégítésének lehetőségét is. A jelenlegi terem közel 20 négyzetméterrel bővülne, hogy alkalmas legyen filmvetítésre, televíziónézésre és kisebb létszámú rendezvények megtartására is. Ez a terem egybenyitható lenne a kialakított játékszobával, ahol sakk, romi és egyéb játékok állnának a fiatalság rendelkezésére. Külön teremben árusítanák a hűsítő italokat és itt lenne fogyasztásukra alkalmas bárhelyiség. Az emeleti részen kézi könyvtár Megállapítja, hogy a vizsgált fajták termesztési tulajdonságai jobbak, mint a köztermesztésben szereplő ITC I. fajtáé. A második cikket Kelemen Mihály munkavédelmi biztonsági megbizott, gyárunk dolgozója írta. Cikkének címe: A zajcsökkentés lehetőségei a dohányiparban. A cikk első részében a zaj- és zajártalom alapfogalmait ismerteti a szerző. Ezt követően rövid áttekintést ad a zajvédelemről. A cikk további részében az Egri Dohánygyár zajos munkaterületeiről számol be, valamint a zaj- csökkentéssel kapcsolatos tevékenységről. A Dohányipar c. szaklap következő szerzője Kortyál Gábor, aki: Az eredményes szervező munka megaiapozáműemlékekkel tele sétáló utcákon, ahol a kirándulók ló- vontatású omnibuszokon nézhetik meg a várost. Sétánkat a főtéren fejeztük be. Ez a tér egy négyzet alakú (tele galambbal). Közepét a reneszánsz pártázatú Posztócsarnok foglalja el. Mellette emelkedik az egykori városháza hatalmas tornya, majd a teret körülvevő kereskedőházak, paloták közül kiválva csillan meg a sudár gótikus Mária templom koronával ékesített kettős tornya. Késő este értünk vissza Zakopánéba. A nagy melegtől, hosszú úttól elfáradva, nyugovóra tértünk. Másnap reggel Magyarország felé indultunk. Még egyszer megcsodáltuk a Tátrát és szomorúan búcsúztunk a szép fenyvesektől. Egy programunk volt még hátra, a Betléri-kastély megtekintése. A kastély 1710-ben épült, az Andrássy család építtette. Csodálatos szép udvar fogadja a látogatókat. A szobák, szalonok eredeti berendezése megmaradt, mivel a kastélyban 1945-ig laktak. Különösen értékes az a könyvgyűjtemény, amit a könyvtárszobában láthattunk és a vadászatból származó gyűjtemény. 6 óra után a hosszú úttól elfáradva, de a szép út élményétől gazdagon tértünk haza. Komóczi Mihályné KISZ-klub és olvasóterem kialakítását tartalmazza a terv. Az összes helyiség mesterséges szellőztető berendezéssel lenne ellátva. 120 EZER FORINT + TÁRSADALMI MUNKA Régi mondás, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A megvalósítás azonban minden esetben pénzkérdés. Itt is jogos: „Mibe kerül ez az átalakítás?” Az átalakítás építészeti költsége kb. 60 00Q forint körül van; ennek fele társadalmi munkában is elvégezhető, hiszen különösebb szakmai, szakipari képzettséget nem igényel. A bútorok, az épülettartozékok és a technikai berendezések költsége 120 000 forint körül lesz. Így ,i teljes költség 180 ezer forint. Az elsődleges cél a klub bővítése, új helyiségek kialakítása és ez mindössze 60 000 forintba kerül, aminek jó része társadalmi munkában elvégezhető. Ezzel a feltétellel a klub építészeti kialakításához hamarosan hozzáfoghatunk. A berendezések beszerzését és pótlását folyamatosan kell elvégezni, ahogyan pénzügyi lehetőségeink megengedik. Reméljük, számíthatunk a KISZ-tágság és a szocialista brigádok társadalmi munka- vállalásaira. sának kérdéseivel foglalkozik. Á szerző a cikk első részében megismerteti az olvasóval a szervezést, mint vezetői funkciót. Majd foglalkozik a szervező szakmai kapacitások varienseivel, a szervező, apparátus hovatartozásával. Vajdics Zoltánná, dr. Farkas József né, őri Ferenché és Rácz Júlia: Fecske cigaretta nikotintartalmának alakulása és összefüggései a filtertípus függvényében. A szerzők több mint kétéves időszak vizsgálati eredményeit dolgozták fel abból a célból, hogy összefüggést keressenek a Fecske cigaretták dohánytöltete és főfüsije nikotintartalmának alakulása között. Megállapítják, hogy a főfüst nikotinmennyisége függ a szippantási számtól és az elégett nikotin mennyiségétől. Vizsgálataik alapján célszerűnek tártanák a filteres cigarettáknál a „C”-szűrőn megkötött niko- tinmennyiség figyelemmel kísérését. A következő cikket írta Hajdú Sándor: Gondolatok a munkászervezés és a vállalati folyamatok összefüggéseiről. A szerző a termelési feltételeket biztosító tevékenységre vonatkozóan azt a következtetést vonja le, hogy szemben a mai általános gyakorlattal, szervezésükre legalább ugyanakkora, ha nem még nagyobb gondot kell fordítani, mint a közvetlen ter- mékelőállíto munkahelyekre. Egyrészt gyártáscentri- kusan kell e folyamatokat szervezni, másrészt önmagukban is racionálisan kialakítani. Grégász Miklósné és Molnár Ilona: Nagyméretű kc- csánytartalom meghatározásának módszeréről írt tanulmányt. Lengyel Imre—Szigeti Károlyné pedig: A dohányipari degusztátorok alkalmasságának megítélésére beállított felmérés eredményeit tárja az olvasók elé. A Dohányipar c. szaklapban megjélent cikkeket és tanulmányokat elolvasásra ajánljuk dolgozóinknak. Azon dolgozók, akiknek nem jár a Dohányipar című szaklap, de valamely tanulmány részletesebben is érdekel, a szaklapot a műszaki könyvtár rendelkezésére bocsátja. Bátori Tibor Élménybeszámoló a Dobó Katica szocialista brigád kirándulásáról Sóki Mihály a „Dohányiparban” megjelent cikkekről
