Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

TMK: egy akcióbizottság küzdelmes útja SOKKAL TÖBB PROBLÉMÁVAL FOGLALKOZUNK, MINT AZELŐTT A dolgozó anyagi felelőssége A Munka Törvényköny­— Azt, hogy helyzetünk sokat javult volna, amióta DH-akcióbizottság van, nem mondhatom. Annyi azon­ban bizonyos, hogy sokkal több problémával foglalko­zunk, mint azelőtt — így summázta az akciobizottsá- gi tagok adta helyzetképet Bóta János, a TMK helyet­tes vezetője, szerkesztési csoportvezető. Nem, ez nem éppen lelkendező nyilatko­zat, de reális, mentes a szé- pítési szándéktól és az ön­becsapástól. S végered­ményben már ez is ered­mény. No de mi mást várhatnánk egy akcióbizottságtól, mely­nek az a mostoha sors jutott, hogy elsődleges céljául sa­ját lényegének megvalósí­tását tűzze ki? Azt, hogy a T/ervszerű M/egelőző K/ar- bantartás valóban tervsze­rű megelőző karbantartást végezhessen. EGY KÉTESZTENDÖS JAVASLAT Márpedig ez adta meg az alaphangot a DH-akcióbi­zottság számára már két évvel ezelőtt, amikor az akcióbizottság 8 taggal meg­alakult. A szűkszavú jegy­zőkönyv egy javaslattal végződik: Szántó György csoportvezető javasolja, hogy hozzanak létre, a terv­szerű megelőzés rendszeres­sé tétele érdekében, gépegy­ségekre bontott ciklusidő- táblázatot. Ez a javaslat azonban azóta is csak rész­leteiben valósult meg. A /cigarettagyártáson már megvan az egyes gépegysé­gek kritikus alkatrészeinek ciklusideje. Továbbá van egy tartalék ragasztó-appa- rát, mely azonnal behelyez­hető a hibás helyébe, hogy kijavítás után mór ez vál­jék tartalékká. Ennyi való­sult meg a javaslatból. Ho­lott ez a javaslat nem egye­bet jelentett, mint azt, hogy a TMK rendeltetésének fe­leljen meg. Reális volt ez a javaslat? Elvileg tökéletesen. NYOLCPONTOS MUNKATERV A különös az, hogy a részletkérdésekben az ak­cióbizottság eredeti munka­terve igen hatékonyan meg­valósult. Ez az 1974. szep­tember 25-én készült mun­katerv olyan programpon­tokat tartalmazott, mint az alapvető tartalékalkatrészek és anyagok figyelési rend­szerét témafelelősökkel együtt, az anyagi ösztönzési rendszer kidolgozását, a ter­melőberendezések golyós- csapágy-katalógusának el­készítését, a hibajegyzék el­készítését, a hibafeltárási és ellenőrzési rendszer kidől-, gozását, a műszaki raktár maximum-minimum készle­teinek felülvizsgálatát, lánc- gumiheveder- és ékszíj-ka­talógus összeállítását, az anyag- és áruforgalmi osz­tállyal a szorosabb kapcso­lat megteremtését. S való­ban: Csanádi János ma is figyeli a MAX ellenőrző-se­lejtezőt, «z adagolószitát Nahóczki István és így to­vább. Az anyagi ösztönzési rendszer kísérletezés alatt áll. a golyóscsapágy-kataló- gus 90 százalékban elkészült (a cigarettagyártásé). A hi­bajegyzék is elkészült, vi­szont karbantartása nem folyik, még felelőse sincs'. Az anyag- és áruforgalmi osztállyal jó a kapcsolat és bár a műszaki raktár jelző­szolgáltatása nagymérték­ben akadozik, az idei nagy­karbantartás mintaszerűen zajlott le. IlAROMHÓNAPOS SZÜNET Mi hát az oka annak, hogy Szántó György akció­bizottsági tag javaslata még ma sem valósult meg és rá­adásul 1976-ban három hó­napon át egyetlen akcióbi­zottsági ülés sem volt? Az akcióbizottság első jegyző­könyve 1974. október 8-án kelt és 8 tag nevét tartal­mazza: Szemén Mihály el­nök, Bukucs Ferenc lakatos, Dobai Ferenc csoportveze­tő, Kiss Béla esztergályos, Nagy József lakatos, Prokaj Kálmán technikus, Szántó György csoportvezető, Vis­nyei Miklós csoportvezető. A továbbiakban ez a névsor kiegészült Keresztessy Fe­renc üzemmérnökkel, Vár- konyi József csoportvezető­vel és Bóta János szerkesz­tési csoportvezetővel, aki egyébként a TMK helyettes vezetője. A jegyzőkönyvek megle­hetősen szűkszavúak, egy­kettő kivételével még an­nak a követelménynek sem tesznek eleget, hogy a ha­táridőket, a felelősöket és az előző ülésen hozott hatá­rozatok végrehajtását kö­zöljék. — Az akcióbizottsági ülé­sek nem nagyon aktívak — összegezi őszintén Bóta Já­nos és ez a véleménye Pro­kaj Kálmánnak is. KÖZÉRZET A DH-akcióbizottság nem sokat segített a TMK régi közérzetén, ellenkezőleg: az akcióbizottság is tükrözi a nyomott közérzetet. — Bennünket ötletszerű­en mozgatnak, még csak sa­ját tervet sem készíthetünk — mondja Visnyei Miklós csoportvezető. — Van, hogy fél egykor szólnak: azonnal át kell állni ezzel vagy az­zal a géppel a gyártáson. Még felkészülni sem tu­dunk. Szerintem az az alap­vető hiba, hogy a Termelé­si Osztályhoz tartozunk. Nem a helyünkön vagyunk, nem a megfelelő rendszer­ben dolgozunk. Bófa János ezt így egészí­ti ki: — Két üzemrészben tu­dunk tervszerűen dolgozói: a Szivargyártáson és a Fil­tergyártáson. Ezzel szemben a Cigarettagyártás, a Cso­magolás és az Előkészítés A kb. egy éve lezárt mű­szaki könyvtárkatalógus ki­adása óta sok új könyvvel gyarapodott a Vállalati Szakkönyv- és Folyóirattár. Különösen figyelemremé1- tók azok az új kiadványok, melyek a mechanika, az elektrotechnika, az anyag- mozgatás és az üzemszer­vezés területén közölnek új megoldásokat, felfedezése­ket és tudnivalókat. A GÉPIPARBAN Az idén jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gon­dozásában, Tóth József „100 újítás a gépiparban” című kis kézikönyve. A miskolci szerző előszavá­ban a következőket olvas­hatjuk: „Könyvünket kü­lönösen a szocialista brigá­dok tagjainak figyelmébe ajánljuk és kívánjuk, hogy nemes mozgalmukban az egy brigád — egy újítás célkitűzésének teljesítésé­hez jelen könyv hasznos segítőtársuk legyen.” Az újítások között olyanoknak a leírását találjuk, mint „prototípus és fejlesztési munkák két munkaszámos gyártása”, nagyméretű fő­számunkra kényszerpálya. Ha hívnak, mennünk kell, mint elsősegélynyújtóknak, azonnal, ötletszerűen. En­nek vannak külső okai is. A csomagológépekre hiába állapítanánk meg ciklusido- ket, a szűk kapacitás miatt azúrnak a gyártás függvé­nyében kell dolgozniuk. A POHÉK kiszámíthatatlan, szeszélyes „riasztásai” erő­sen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyártásnak megle­petésszerűen kell hirtelen gépeket átállítania. Mind­azonáltal belső rendszerhi­ba is van. A Termelési Osz­tályra nem jó hatással van, hogy mi azonnal, ugraszt- hatóan, mindig „kéznél va­gyunk”. EGY VÉLEMÉNY­FELMÉRÉS TANULSÁGAI 1975-ben, az Üzemfenn­tartással egyidőben, kérdő­íves véleményfelmérést vé­geztek a TMK-ban is. A vá­laszok igazolják azt, amit az akcióbizottsági tagok mondanak. Bizonyos inge­rültségre vall, hogy a vála­szok nagy része általános, sommás kifogásokat tartal­maz. Konstruktív javaslat aránylag kevés van: ez megfelel az akcióbizottsági Ülések viszonylagos passzi­vitásának. Nem mindenki tudja olyan pontosan meg­fogalmazni, mint Bóta Já­nos és Visnyei Miklós, hogy a TMK problémája rend­szerprobléma. Sokak tuda­tában ez csak úgy jelentke­zik, hogy valami alapvető hiba van és ezért nem tart­ják érdemesnek a javaslat- tételt részletproblémák megoldására. 1975. július 25-éről kelt az egyik akció­bizottsági jegyzőkönyv, melyben többek között ez gaskerekek segédtengelyei­nek módosítása, vezetőlécek készítése öntött helyett hengerelt előgyártmányból, ékszíjtárcsa hegesztett kia­lakítása, görgőző szerszám a munkadarab—készülék— gép—szerszám rendszer te­hermentesítésére, csigakerék agyrészének hegesztett ki- lalakítása, ellensúlyok ké­szítése fémforgáccsal töltött betonból és még sok egyéb. Érdekes, hogy az újítások között szerepel ez is: fiatal műszakiak szervezett bevo­nása a műszaki fejlesztésbe. ÜZEMFENNTARTÁSI „NEMZETKÖZI FIGYELŐ” Rendkívül fontos és hasz­nos az OMKDK 1975-ös ki­adványa, az „Üzemfenntar­tás — szakirodalmi gyűjte­mény”. Ez nem egyéb, mint a mi vállalati „Nemzetközi figyelőinknek mintájára végzett összeállítás a legérde­kesebb üzemfenntartási szakcikkekből. Néhány ér­dekes cím a közölt tanul- tnányokból: „A karbantar­tás beillesztése a vállalati szervezetbe”, „Hogyan ha­tározható meg a karbantar­áll: „Hiányosságként érté­kelte a bizottság, hogy a cigarettagyártási osztály vonatkozásában a beüteme- zéstől eltérően az utolsó héten kaptunk utasítást a 12 LOF gép nagyjavítására és a 6—7. Garant gép állí­tására. Erre már a TMK nem volt felkészülve és igen nagy nehézségek, átcsopor­tosítások árán lehetett eze­ket a munkákat elvégezni.” Bár az idei nagyjavítás már nem vetett fel ilyen prob­lémákat, a jelenség azóta is többször előfordult és jel­lemző annak alátámasztásá­ra, hogy Bóta János és Vis­nyei Miklós helyesen érté­kelte a helyzetet. TÖBB AKTIVITÁST Ahhoz, hogy a TMK fo­gas kérdései megoldódja­nak, mélyreható rendszer- elemzésre és a szükséges következtetések bátor levo­nására van szükség. Ebben nagy felelőssége van a vál­lalati felső vezetésnek és a vállalati DH-akcióbizott- ságnak is. A TMK DH-Ak- cióbizottsága azonban ennek nem lehet sem puszta szem­lélője, sem „szenvedő ala­nya”. Aktív részvétele nél­kül nem fognak megoldód­ni problémái, illetve egyet­len alapvető problémája, mely minden egyebet ma­ga után von: az, hogy a Tervszerű Megelőző Kar­bantartás, mint alrendszer, megfeleljen saját lényegé­nek, saját rendeltetésének. Az akcióbizottság nagyobb aktivitására, a rendszer lé­nyegét érintő, bátor javas­lataira van szükség. Vagyis arra, hogy minde- denekelőtt a TMK DH-ákció- bizottsága feleljen meg tö­kéletesen saját rendelteté­sének. tás szükségessége közép­üzemben”, „Karbantartás útján elért megtakarítás”, „Költségmegtakarítás a ja­vítási munkák előzetes kal­kulálásával”, „A karbantar­tó tevékenység teljesít­mény-mércéi”, „Tartalékal- katrészek élettartamnöve- Jése, tárolása, nyilvántar­tása”, „Optimális döntések a pótalkatrész-gazdálkodási- ban,,’ „Tervszerű megelőző karbantartás vagy az üzem­folytonosság biztosításának Rendszere?”, „Karbantartó szakmunkások képzése és továbbképzése”, stb. MIT KELL TUDNI A TARGONCÁRÓL? A targoncák egyre na­gyobb jelentőséget kapnak öz anyagmozgatásban. Eh­hez képest azonban keve­sebb figyelmet fordítunk rájuk, mint amennyit meg­érdemelnének. Két gépész- mérnök és egy közlekedés­mérnök (Érdy Jenő, Garam- szegi György és dr. Pre- zeeszki József) könyve, „Targoncák üzemeltetése és karbantartása” átfogóan és rendszerezve közli mindazt, amit a targoncákról tudni ve kimondja, hogy a dolgo­zó munkaviszonyából ere­dő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott ká­rért anyagi felelősséggel tartozik. Négy lényeges elemet foglal magában ez a mon­dat, éspedig — a dolgozó munkavi­szonyából eredő kötelezett­ség, — vétkes megsértése, — kár, — anyagi felelősség. E meghatározó ismérvek 'közül bármelyik figyelmen kívül hagyása kizárja a dolgozó anyagi felelősség­re vonását, kártérítést tőle nem lehet követelni. MINDENEKELŐTT a dolgozó csak a munkavi­szonyából eredő kötelezett­ségének megsértése folytán keletkezett kárt köteles megtéríteni a vállalatnak. Munkaviszonyból eredő kö­telezettségek a Munka Tör­vénykönyve, jogszabály vagy egyéb más a dolgozó­ra kötelező érvényű szabály állapít meg. Nem munkavi­szonyával összefüggő a kár­okozás olyan esetben pél­dául, amikor a dolgozó sa­ját gépkocsijával a vállalat kapujának nekimegy és ez­zel kárt okoz. Másik jelentős kérdés a dolgozó anyagi felelőssé­gének megállapításánál az, hogy mit értünk vétkes kö­telességszegésen. Vétkes a dolgozó magatartása, ha akár szándékosan, vagy akár gondatlanul cselekszik és ennek következménye­ként adódik a kár. Szándé­kosan okoz kárt az a dolgo­zó, aki tevékenysége vagy mulasztása során előre lát­ja, hogy kár fog bekövet­kezni, azt kívánja, vagy be­lenyugszik abba. Gondat­lan elkövetés esetén a dol­gozó nem tanúsít olyan gondos magatartást, amivel a kárt elkerülni, illetőleg meg­előzni tudná. Azt, hogy a dol­gozó vétkes magatartásával (akár szándékosan akár gondatlanul) okozta a bekö­vetkezett kárt, annak bizo­nyítása mindenkor a válla­latot terheli. Ha a dolgozó vétkes magatartása nem nyer bizonyítást, nem szabad őt kártérítésre kötelezni. Harmadikként a kár fo­galmát kell tisztázni. Álta­lában kár minden olyan vállalatot érintő hátrány, amelynek anyagi kihatása van. Kár sokféleképpen ke­letkezhet, a dolgozók bár­mely csoportjába tartozók követhetnek el olyan tevé­kenységet, vagy mulasztást, amelynek eredményeként valamiféle hátrány keletke­zik a vállalat számára. Kárt okoz a dolgozó olyan magatartása is, amely a vállalatot indokolatlan költséggel terheli meg, vagy a vállalat gazdaságos mű­ködését hátrányosan befo­lyásolja. Felelős 'beosztású dolgozó olyan módon is okozhat kárt, hogy elmu­kell. A targoncák osztályo­zása után részletesen tár­gyalja a targoncák leglé­nyegesebb szerkezeti eleme­it. Foglalkozik a karbantar­tás technikai és szervezési problémáival, az üzemzava­rok elhárításával, a bizton­ságos üzemeltetés feltételei­vel, a targoncavezetők kivá­lasztásával és képzésével. AUTOMATIKUS ANYAGMOZGATÄS A jövő azonban az auto­matikus anyagmozgatásé. Yvesi Logé „Automatikus anyagmozgatás” című 300 oldalas könyvének célja, hogy tájékoztatást adjon az anyagmozgatási műveletek gépesítésének olyan módo­zatairól és mechanizmusai­ról, melyek nélkül az auto­matizált anyagmozgatás el sem képzelhető. A hang­súlyt az anyagmozgatási funkció egészére veti és meggyőzően bizonyítja, hogy az anyagmozgatás nem egyszerűen anyagok továb­bítása, hanem a termelési folyamat szerves része. Nagy súllyal foglalkozik a kiegészítő- és segédberen­dezésekkel, valamint ezek üzembiztonságával. laszt valamely vállalati kö­vetelés, vagy más igény kellő időben történő érvé­nyesítését, vagy kárt okozó dolgozó kártérítésre való kötelezését. Nem szükséges a dolgozó felelősségre vonásához az, hogy a kár közvetlenül a vállalat vagyontárgyaiban következzen be. A dolgozó más vállalatnak, szövetke­zetnek, magánszemélynek is okozhat kárt, munka­végzése során (pl. kikülde­tésben) amiért a vállalat felelős, annak kell fizetnie, ..ilyenkor megtérítési igénye alapján a vállalat saját dol­gozójától követelheti az oko­zott kár megtérítését. MAGÁNAK AZ ANYA­GI felelősségnek a vizsgá­latánál á már fent kifejtett vétkességi alakzatoknak (szándékosság, gondatlan­ság) van jelentős szerepe. Ez a megkülönböztetés a vállalat számára fizetett kártérítés meghatározásánál a következőképpen alakul; gondatlan károkozás esetén a dolgozó átlagkeresetének bizonyos hányada erejéig szabható ki. Ilyen esetben a dolgozó legfeljebb egy havi átlagkeresetének 15 százaléka erejéig kötelezhe­tő kártérítésre. Következik ebből az, hogy nincs aka­dálya a teljes kártérítés megfizetésére kötelezésnek, ha a kár összege nem lépi túl a dolgozó egy havi át­lagkeresetének. 15 százalé­kát. Az általános szabály alóli kivétel az, ha a dol­gozó egy hónapon belül okozott egymástól függetle­nül károkat. Ilyen esetben a havi átlagkereset 15 szá­zalékát meghaladhatja, de 50 százalékát nem lépheti túl a megállapított kártérítés összege. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kár amiatt következett be, mert a dolgozó foglalkozása sza­bályait súlyosan megsértet­te. Amikor a dolgozó ma­gatartása egyúttal gondat­lan bűncselekményt valósít meg, a . dolgozó a felmerült kárért 3 havi, fia pedig a büntetőbíróság szabadság- vesztés büntetést szabott ki (akár végrehajtották, akár felfüggesztették azt (egy évi átlagkeresetével felel. SZÁNDÉKOSÁN OKO­ZOTT kár esetében min­denkor a dolgozó a kár tel­jes összegével felel. Vétkes­ség nélküli anyagi felelős­ség terheli a dolgozók egy ■bizonyos csoportját. Ilye­nek a raktárban dolgozó dolgozók a raktárban bekö- vetkezet hiányért való fele­lősségük tekintetében, to­vábbá a pénz- és értékke­zelők az átvett pénz és ér­ték tekintetében. Amikor több dolgozó együtt okoz kárt szintén vétkességi alapon osztja meg a kár összegét a válla­lat a dolgozók között. Mun­kabérük arányában állapít­ja meg az anyagi felelőssé­get akkor a vállalat, ha a megőrzésre átadott dolgok­ban bekövetkezett hiány okozta a kárt. Ha a többek által anyagi haszonszerzés céljából elkövetett károko­zás miatt állapít meg kár­térítést a vállalat, akkor a dolgozókat egyetemleges módon kell ejmarasztalni. Ez azt jelenti, hogy a kár teljes összegét a vállalat a kárt okozó dolgozók bár­melyikétől követelheti. A KÁRTÉRÍTÉS CÉLJA a károkozás előtti állapot helyreállítása. Ezt a válla­latok általában pénzben tör­ténő megtérítésben szabják ki. Kivételesen ha a körül­mények indokolják és lehe­tővé teszik, természetben is megtéríthető a kár. Az anyagi felelősség és a fegyelmi felelősség érvénye­sítése sem zárják ká egy­mást. A kártérítési kötele­zettség feltételeinek fenn­állása mellett a vállalat még közvetlen anyagi hátrány­nyal járó fegyelmi büntetést is kiszabhat, (prémium, ré­szesedési alapból járó év végi juttatás csökkentése). A dolgozót a vállalat, ha az anyagi felelősségre vonás feltételei megvannak, a jog­szabályban meghatározott elévülési időn belül, indo­kolt írásbeli határozattal kötelez kártérítésre. Ezt akkor is megteheti, ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnt. Bodnár Judit 100 újítás, targoncák, automatikus anyagmozgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom