Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Cél: a dús sas vágats&árítás A vágatnak kb. egyötöd részét kitevő kocsányvágat-fel- használásban jelentős megtakarítást lebet elérni, ha sikerül a szárítás során csökkenteni a kocsányágak fajsúlyát. Más szóval: ugyanazon súly mellett nagyobb térfogat növeli a kitöltőképességet. A műszaki fejlesztési csoport hosszabb ideje foglalkozik a duzzasztásos kocsányvágat- szárítás megoldásával és ennek legjobb megközelítését a „fluidizációs” — magyarul: „bolygatott ágyas” — szárításban találta meg. A kísérletek előrehaladott állapotban vannak, a berendezés már be van építve a cigarettaélőkészítés kocsányvonalába és csak a gázh oki cserélő berendezés beszerelését várják, hogy a légfúvatásos kísérleteket megkezdhessék. A PÓRUSOK KITÁGÍTÁSA Az eljárás elvi alapja az, hogy amennyiben a kocsány- vágat elemi szálacskái 50—60 Celsius fokra felmelegednek, az elemi részecskékben levő pórusok nedvességfelvétele javul. A vágatot az eddigi 20 —24 százalékos nedvességtartalommal szemben 40—50 százalékos nedvességtartalommal kell megtölteni. Ez a szárítás első fázisában történik, amikor a vágatot nagyon gyorsan fölmelegítik 160—200 Celsius fokra, mialatt a pórusokban levő nedvesség hirtelen gőzzé válik és kitágítja a pórusokat. A folyamat legizgalmasabb része a második fázis, amikor — a valóságos szárítás során — ezt a gőzt olyan gyorsan kell elpárologtatni, hogy a pórusok ne tudjanak összehúzóini. Ha ez sikerül, a harmadik fázis (hűtés és beállítás), már viszonylag egyszerű: a vágatot megrázkódtatás nélkül olyan hőfokra kell lehűteni, amely a bekeverésre alkalmassá teszi. DOH A N YSTÖNYEG A PERFORÁLT RAZÖCSATORNA FÖLÖTT A hagyományos szárítás lassú. A vastag dohánytömeg a henger falával is érintkezik, a szárítás nem egyenletes. Az új eljárás a hagyományosnál 40-szer, 50-szer gyorsabban szárít! Lényege egy rázócsatorna, mely egy bizonyos ponton perforálttá válik. A perforált lemezen keresztül meleg levegőt fú- vatnak fölfelé, amely a vágatot néhány cm-re a lemez fölé emeli. Ettől kezdve a vágat egy örvénymozgás közepette „bolygatott ággyá”, vagyis 2 —3 cm vastagságú dohányszőnyeggé válik, mely lebeg a levegőben és úgy halad előre. Eközben csak a szárító levegővel érintkezik, mely továbbra is 160—200 Celsius fok hőmérsékletű és amelyet, miután gyorsan fölvette a vágat pórusaiban levő nedvességet, a haladási irányban pneumatikus úton elszívnak. Ez a levegő szállítja el a vágatból a nedvességet, a kitágult pórusú, duzzadt vágat pedig átkerül a harmadik fázisba. A levegő fölmelegítése gázzal történik. A berendezés teljesítménye óránként 5— 600 kg. MINIMÁLISÁN 10—15 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB KITÖLTÖKÉPESSÉG Az elkészült prototípus egy alsó aláfutó részből és egy rázócsatornából áll, a fölötte elhelyezett szárítótérrel és a hozzácsatlakozó csővezetékekkel. A gáz üzemű hőkicserélő berendezés és a centrifugál ventillátor számára külön épület készül. Ez növeli az üzembiztonságot. Mihelyt bekötik a gázt, megkezdődnek a szárítólevegővel történő kísérletek. A berendezést próbaüzemelésre előreláthatólag március 31-én adják át. Tervezését a műszaki osztály kollektívája végezte, kivitelezését a lakatosműhelyben László Gyula, őszi János, Virág József, Ur- banovics László, Weiszhaub István és mások. A legóvatosabb becslések szerint is a berendezés legalább 10—15 százalékkal javítja a kocsányvágat kitöltőképességét. Ha beválik, elképzelhető, hogy ugyanezt a berendezést a levélvágat vonalába is be lehet építeni. Semmi kétség, az új porelszívó rendszerre szükség volt. A régi berendezés korszerűtlensége nemcsak abban állt, hogy gazdaságtalan volt a térkihasználás, hanem abban is, hogy a por átment a ventillátoron és károsította. A régi „nyomott rendszer” helyett „szívott rendszerre” volt szükség, amely a port a ventillátorhoz való érkezés előtt választja le. Az új rendszerben menet közben is lehet biztosítani a porkiada- golást és ezzel a kezelő számára sokkal jobb munkakörülményeket lehet teremteni, elkerülve a gyakori leállásokat. Az új porelszívó rendszer négy egységből áll: két egység szívja el a vágatadagolás porát, a központi porelválasztó a gépektől gyűjti össze a port, a negyedik egység pedig a vágatfelszívásból. Jelenleg három egység működik, a negyedik most van szerelés alatt. A legtöbb problémát a múlt évben a központi porelválasztó okozta. A technológiai utasítás egy meghatározott minőségű bolyhos műszaki szövetet írt elő, ezt a minőséget azonban nem sikerült beszerezni. A rossz szövet tapadás műszálból áll és nagyon megnöveli az ellenállást; így a ventillátor nem tudta az előre kikalkulált teljesítményt biztosítani. A ventillátor amúgy is kisebb teljesítményű és a múlt évben nem tudta elviselni a ránehezedő nyomást. Torba Imre technikus a következő felvilágosítást adta a jelenlegi helyzetről: — Ideiglenesen javítottunk a helyzeten azzal, hogy egykét gépet a központi porelszívóról átkötöttünk a vágatadagolást ellátó egységre. EzGépies, fárasztó munkától mentesít az automatikus vágatadagoló (Műszaki osztály, 1976. január 8.) — A gyártógépek vágattal való ellátása mindeddig kézi adagolással történt. Négy gyártógépet szolgált ki egy női dolgozó, ez műszakonként 3—4 asszonyt vett igénybe. Fárasztó, gépies munka, mely ráadásul állandó figyelmet igényel. Ha a figyelem lanyhul (márpedig ez elkerülhetetlen), vagy üres marad a garat, vagy eltörnöd nek a csővezetékek. Ettől a fárasztó munkától kíméli meg az embert és a vágatadagolás egyenletességét biztosítja az automatikus vágatadagoíó, mely az Egri Dohánygyár Vállalat saját tervezésében és kivitelezésében készült. KÖRCSATORNA ÉS FOTOCELLA A berendezés azonos gyártmány esetén 8 gépet tud kiszolgálni. Azonos időben azonban 8 gépen sohasem fut azonos gyártmány, tehát a vágatadagoló kihasználása biztosítva van. A berendezés lényege egy kör alakú rázócsatorna, melyre a silóból ömlik a vágat. Ezen a csatornán vannak elhelyezve a dohánykiadagolást biztosító ajtók, amelyekből közvetlen A nyersanyagraktári épület végében szerényen húzódik meg a páckonyha, melyet tréfásan boszorkány- konyhának is neveznek. Ez a jelző nem is rossz, ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan negyven féle pác- és illatanyaggal dolgoznak, kevernek valóban boszorkányos ügyességgel. A rejtélyt az is fokozza, hogy a pác- és illatanyagok keverési receptúrá- ja titkos, elszámolásuk is kódrendszerre fordítva történik. Így a páckészítők valóban felelős és fontos feladatot látnak el. AT, AROMA — „KÜLÖNÖS ISMERTETÖJEL” De miért tört be a dohány- pácolás ilyen nagymértékben a dohányfeldolgozási technológiába? Hiszen ma már minden cigarettagyártmány valamilyen technológiai alappácot kap, s a különleges gyártmányok ezen felül még különleges pác- illetve illatanyagot is. — Igen, így van — mondja Bóna Gyuláné vegyész- technikus, a páckonyha vezetője. — A dohány ugyanis igen érzékeny a levegő nedvességtartalmának változására. s ez a feldolgozás során,, a mai technológia mellett igen sok nehézséget okozna. Ennek kiküszöbölésére használjuk a technológiai alappácot, amely a dohányt hajlékonyabbá, rugalmasabbá teszi, javítja a feldolgozhatóságát és csökkenti a melléktermék képződését is. ÉS AZ AROMÁKKAL MI A HELYZET? — Az aromák alkalmazásának jelentősége a különleges cigaretták vonatkozásában az, hogy az illető terméknek felismerhető, azonosítható, különleges jelleget ad. Tulajdonképpen az utánzás kizárását, vagy legalábbis megnehezítését is a speciális, csak a felhasználó által isPáckonyha= boszorkánykonyha? mert receptúrájú aromakeverékekkel kívánják biztosítani a dohányszakmában. Mi, itt a páckonyhában naponta 2—300 kg alappácot készítünk, de amikor illatosított gyártmány megy, akkor mintegy ezer kilogramm a pác- és illatanyag-felhaszná- lás, amit el kell készítenünk. S ezek mellett naponta 2—2,5 mázsa ragasztóanyagot is főzünk a cigarettagyártás számára. „MENTHOLKÖNNYEK” Nagy pontosságot és figyelmet igényel a licenc Golden Smart gyártásához használt pácanyag elkészítése, mivel szinte milligramm pontossággal kell kimérni a pácanyag komponenseit. Időnként meg mindenki könnyes szemmel szaladgál egyik keverő üsttől a másikhoz, aminek viszont az a kizárólagos oka, hogy Fiitol cigarettához készítik a mentho- los pácot. Munkájukat igen komolyan veszik, s ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az elmúlt öt év alatt semmilyen minőségi kifogás nem volt az általuk készített pác ellen. Kapcsolatuk a cigarettaelőkészítéssel, — mint a páckonyha termékét felhasználó üzemrésszel — igen jó, és nemkülönben a munkahelyi légkör. ALAPKONCEPCIÓ A páckészítők közül Kovács Jánosné tavaly jó eredménynyel elvégezte a szakmunkás- képzőt, de szakmai ismereteik bővítését más módon is, többek között a műszaki könyvtárban található magyar nyelvű szakirodalom és idegen nyelvű szakirodalmak magyarra fordított anyagainak tanulmányozásával, a vezetőképzőn tanultak hasznosításával is biztosítani kívánják. öt éve működik jelenlegi formában a páckonyha. Négy dolgozója különböző — előző munkahelyükön levő — szocialista brigádok tagjaiként tevékenykedik. Részt vesznek minden KISZ-műszakban és kommunista szombaton, hiszen nélkülük nem is mehet a termelés. De maguk is szívesen teszik ezt, hiszen alapkoncepciójukat így fogalmazták meg: „A termelés érdeke mindenek előtt!” Igazán jó koncepció, másoknak is ajánlhatjuk! — BM — csővezetékek ágaznak el az egyes gépekhez. A gyártógép garatjában fotocella jelzi a dohányszükségletet; a foto- cellás jelzésre a körcsatornán kinyílik az ajtó és a csővezetéken keresztül a garatba pneumatikusan szívódik fel a dohány. A fotocella a telítettséget ismét jelzi, mire I az ajtó becsukódik. A bérén dezés teljesen automatikusan is működik, de biztonság okából kap egy üzemeltetőt. Az automatikus vágatadagolót Bátort Tibor, Tarnóczy Tibor és Torba Imre tervezte, kivitelezői — a lakatos- és az elektroműszerész műhelyben — Bóta Sándor, Kiss Pál, Szilvási Imre és Ujj László. HA BEVÁLIK, MEG EGY LESZ A berendezés próbajáratás alatt van a lakatosműhelyben Üzembe állítása akkor történik meg, ha két hétig kifogástalanul, mechanikusan, üzembiztosán működik. Amennyiben ez a berendezés beváltja a hozzáfűzött reményeket, még egy ugyanilyen automatikus vágatadagoló készül és ebben az esetben az egyik hosszú (Fecske), a másik rövid (Symphonia) gyártmányra beállítva, a két gép összesen 8—11 gépet fog tudni ellátni. A többi gépen (olyan gyártmányoknál, mint Ezüst Kossuth, 100-as stb.) megmarad a kézi adagolás. Az automatikus vágatadagolás a termelési tervnek olyan szerkezetét fogja megkövetelni, hogy azonos időben 2—3 gyártmánynál több ne fusson a gépeken. zel tehermentesítettük — bizonyos fokig — a venillátort. A végleges megoldást azonban csak o megfelelő minőségű szövet és egy nagyobb teljesítményű ventillátor fogja meghozni. Beszerzésük folyamatban van, az előbbié a TEXÉRT Vállalat útján, az utóbbi a Szellőzőművektől. Reméljük, hogy a szövet az I. negyedévben megérkezik; a nagy teljesítményű ventillátor megrendelését még nem igazolták, de ebben az évben mindenképpen meg kell kapnunk. • • Üzemi konyhánk kérdései — Miért kell bővíteni a konyhát? — Szabad-e visszaélnünk a hétfői ebédjegykiadás sál? — Mi mindentől függ az ebéd minősége? — Jobb volna-e az önki- szolgáló rendszer? — Legyen-e kenyér az üzemi ebédlőben? Ezek a kérdések vetődnek fel 1976. elején, mely valóban új év a vállalat életében. Az üzemi konyha első' rendű termelési tényező: hagulatunkat, közérzetün két jelentékenyen befolyá solja. A jobb kedvű ember jobban dolgozik. Ahhoz, hogy konyhai munkatársaink jó ebédeket főzzenek, nem elég követelőzni. Magunknak is hozzá kell járulnunk; például az tál, hogy nem hétfő reggel vásároljuk meg az ebédjegyek zömét, tanácstalanságban hagyva 10 óráig a kony havezetőt, ugyan hány sze mélyre készüljön! Ennyi ud vanasságot megérdemel az. aki napról napra főz nekünk: adjunk módot neki a tervezésre, azzal, hogy pénteken vesszük meg az ebédjegyet. (Ez is hozzá- jartoziK a DH teljeskörűségéhez). A konyha egyébként korszerűbb lesz. Ügy alakítjuk át, hogy a fehérmosogató (tányérmosogató) le legyen választva a főzőedény-mo' sogatótól, a tálalótér pedig a konyhatértől. Ezzel eleget teszünk a korszerű egészségügyi követelményeknek. Ezzel együtt azonban felvetődik a kérdés: vajon nem volna-e jobb visszatérni az önkiszolgáló rendszerhez7 Ezt a létszám hatékonyabb kihasználása és az ebédlő forgalmának meggyorsítása is indokolná. Mindjárt lehetővé tenné azt is, hogy a kenyér ott helyben, az ebédlőben álljon rendelkezésre. Érdemes volna közvélemény-kutatást indítani és eldönteni a kérdést a dolgozók többségének akarata szerint. Az ebéd minősége függ a vállalat „konyhapénz”-étől, a dolgozók udvariasságától, a konyhai személyzet szakértelmétől és munkavégzésétől. Ha az anyagi lehetőségeket adottnak vesszük, akkor is van mit tenni a más!k három területen. Elsősorban az üzemi ebéd minőségének egyenletességén kell javítani. Eljárás a duzzasztott, homogenizált dohány gyártására Duzzasztott, homogenizált dohányterméket hoznak létre dohánynövényrészek és dohányból származó pektinkötő- anyag vizes közegben kialakított, sűrű szuszpenzióval, amelyben viszonylag kis mennyiségű, alacsony forráspontú alkánok vagy alifatikus szénhidrogének vannak disz- pergálva. A jobb diszperzió biztosítása érdekében emul- geáló szer is adagolható. A keveréket szalag-, vagy háló formába öntik és aztán gyorsan felmelegítik olyan hőmérsékletre, amely elegendő lényegében az összes szén- hidrogén és víz elgőzölögte- tésére, ezáltal a kezeletlen homogenizált dohánynál nagyobb vastagságú és kisebb sűrűségű, porózus szivacsos dohánytermék jön létre. F.n- nek azért is van jelentősége, mert a tömör töltőanyag nemcsak hogy nem gazdaságos, de több szemcsés anyagot juttat a fogyasztóhoz is. Mi a helyzet a porkamráya!?
