Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Acetátfilter-gyártás, két új So!ex a MüSZINTTERV-ben Pártmimlta a tömegszervezetekben és az üzemi demokrácia fórumain (folytatás az 1. oldalról) A vezetőség megállapítot­ta, hogy fejlődött a pártcso­portok munkája, de szüksé­ges nagyobb önállóságra ne- yelésük. Részletesen foglal­kozott a beszámoló a nőpoli­tika terén elért eredmények­kel; az egyenjogúság értel­mezése az általános politi­kai érettséggel együtt fejlő­dött. Igen pozitív jelenség, fcogy az I. alapszervezet kap­csolata a KISZ-szervezettel, á műhelybizottsággal és a gazdasági vezetéssel 1975­ben tovább javult és meg­közelíti az optimális elképze­léseket. Az agitációs és pro­pagandamunkában az alap­szervezet felhasználta saját taggyűlésein és pártcsoport- ülésein, valamint kibővített vezetőségi ülésein kívül a tömegszervezeti megnyilvá­nulásokat, a szocialista bri­gádgyűléseket, a termelési ta­nácskozásokat és a DH-ak- cióbizottságokat, de ezeken tú'menően gvakran élt a sze­mélyes beszélgetések lehető­ségével is. A beszámoló taggyűlés a továbbiakban foglalkozott a PH-munkarendszer teljes kö­rű bevezetéséből fakadó he­lyi feladatokkal és célul tűz­te ki a tudati elmaradás le­küzdését ott, ahol ilyen még tapasztalható. A vezetőség beszámolója jelentést tett az I. alapszervezet szocialista szerződéséről a tanárképző főiskola I. pártalapszervezeté- yel. A szerződés vezérfonala a párt közművelődési hatá­rozata. A beszámoló taggyűlés vé­gül elfogadta az 19 76-os év feladatainak fő irányvonalát is. A megjelölt feladatok a következők: 1. P írtcsoportok munkájá­nak erősítése. 2. Az V. ötéves terv első évének helyi feladatai, alap­vetően a KB 1974. december S-i határozatának végrehaj­tása. 3. Maximális segítségnyúj­tás a KISZ-nek és a Hazafi­as Népfrontnak a fenti szer­vezetek választásainak lebo­nyolításában. 4. DH-munkarendszerrel kapcsolatos feladatok. NŐTT A RE DEuíÉNYEZÖ­, KÉSZSÉG Petrányi János, a II. alap- tzervezet agit-prop. felelőse jelenti: Január 6-án a cigaretta- ágazat mintegy 460 dolgozó­ját képviselő II. pártalao- gzervezet kb. 50 tagjának részvételével hangzott el Bá­rány Tibor alapszervezeti tit­kár beszámolója a vezetőség munkájáról. Ez a történet a közönsége­sebb dohányszerek mögött — amilyenek a tonkabab, az élesgyökér és a szarvasnyelv, Dél-Amerika dzsungeleiben, a Szovjetunió Taman felszi­getére és Florida síkságaira visz bennünket. Talán a tonkabab begyűj­tésének és készítési módjának folytán, az egyike a dohány­iparban használt romantiku­sabb aromaanyagoknak. Szi­gorúan véve, a tonkabab egyáltalán nem bab, hanem a Dipteryx odora (amerikai kinő) egy Venezuelában, Brazíliában és a vele szom­szédos országokban vadon termő fa gyümölcsének mag­ja A szétszórt csoportokban előforduló tonkafa teki.nté­A beszámoló valóban a leg­magasabb szintű csoportmun­kában készült. A pártcsopor­tok 1975. decemberében kü- lön-külön értékelték a veze­tőség munkáját és saját pártmunkájukat. Erről fel­jegyzések formájában tájé­koztatták a vezetőséget; ugyanakkor a vezetőség re­szortfelelősei is feljegyzés formájában értékelték a te­rületükön végzett munkát. Ezeknek a feljegyzéseknek az alapján készült el a vezető­ség beszámolója. A beszámoló részletesen foglalkozott a pártcsoporto­kon belül felvetődött kérdé­sekkel, különösen az oktatás és az információ bizonyos vo­natkozásaival. A vezetőség beszámolója elemezte a hatá­rozatok végrehajtását. Első­sorban a következő határo­zatokkal foglalkozott; — az agitációs és propagan­damunka javítása; — a Kózmüvelödéspolitikai határozat; — pártellenőrzés -beszá­moltatás feladatai. Számadatokkal ismertette az alapszervezet létszámának alakulását, a pártépítésből a_.oio feladatokat és ezeknek a végrehajtását. A párt Központi Bizottsá­gának 1974. december 5-i gazdaságpolitikai határozata változatlanul az egyik leglé­nyegesebb vezérfonal a mun­kában. Ezért foglalkozott a beszámoló részletesen a DH- munkarendszer kialakításá­nak körülményeivel a c garet- ta ágazaton és a beszámolási időszakban e'ért gazdasági eredményekkel. Ugyanebben a részben elemezte a beszá­moló az V. ötéves tervből a cigaretta ágazatra háruló ne­héz, de a teljeskörű DH-mun- karendszerben teljesíthető feladatokat. A beszámoló végül megál­lapította, hogy a párttagság aktivitása n/w^ked0**. d“ "zt az aktivizálódási folyamatot meg kell gyorsítani. A vállalati pártvezetőség részéről, m;nt a II. alanszer- vezet patronálója, Molnár Jenő ismertette az alapszer­vezet munkájának minősíté­sét. A vállalati pártvezetőség megállapította, hogy a II. alapszervezet vezetősége a határozatokat kifogástalanul végrehajtotta, nőtt a vezető­ségen belül a munkamegosz­tás színvo iala és nagyobb lett a kezdeményezőkészség. Ezért a vállalati pártvezetőség a II. alapszervezet munkáját jónak minősíti. Másod'k napirendi pont­ként Petrányi János agit- prop. felelős ismertette a KB 1975. október 23-i hatá­rozatát a párttagság' könyvek cseréjéről. A tagkönyvcsere lyes magasra nő, 100 lábnyi- ra (30,5 m) vagy még maga­sabbra, Dél-Amerika északi dzsungeleiben. A bennszülöt­tek kutatják fel a fát és gyűj­tik össze a szilva nagyságú, mahagóni színű gyümölcsöt, mihelyt lehull a földre. Oly­kor egész családok hétszám­ra nomád életet élnek: mind mélyebbre hatolnak be az erdőbe, még több bab után kutatva. A bab magját a gyü­mölcsből teljesen kézi úton szedik ki az indiánok, maid 2—3 napig szárítják. Ezután a babot hordókban erős rum­ban áztatják néhány napig, hogy azu*án megőrüljék és is­mét rumban áztassák. A ton­kabab permetezve kerül a dohányra, hogy a kész gyárt­mánynak különleges aromát adjon. folyamán minden párttaggal beszélgetést kell folytatni, fel kell mérni képzettségét, sze­mélyes helyzetét, vélemé­nyét. A beszélgetések tapasz­talatait a tagkönyvcserét be­fejező taggyűlésen összegzik. Ezután Cserven Kálmán ter­melési felelős ismertette a tagkönyvcsere lebonyolításá­nak végrehajtási tervét és az alapszervezet 1976. első félévi munkatervét. A vitában —, melyben fel­szólalt Fiklóczki István, Ma­gyart Etelka, Szarvas György- né, Szanyi Nagy Mihály, Molnár Jenő, Szarvas Aladár- né, Könczöl Sándorné — szó volt a vezetőség javuló mun­kájáról, a veze-oség munka­megosztásáról, az oktatásról, az információ jelentőségé­ről és értelmezéséről, a mű­helybizottság és a KlSZ-alap- szervezet munkájáról, a gaz­dasági feladatokról, a műve­zetők beszámoltatásáról. Bá­rány Tibor titkár összefogla­lója után a párttagság egy­hangúlag elfogadta a beszá­molót, a határozati javasla­tot, az intézkedési tervet és az I. félévi munkatervet. Ezután az 1975-ben új párt­tagként felvett Ábrahám Má­ria, Báder Nándorné, Kiss Albert, Koós Katalin és Szoó Katalin ünnepélyesen átvet­te tagsági könyvét. A taggyűlés az elnöklő Do­bi Istvánná zárszavával ért véget. Atfogö kép és ÖNKRITIKUS MEGKÖZELÍTÉS A 111. pártalapszervezet ve­zetősége jelenti: Január 8-án tartotta évzá­ró taggyűlését a III. alap­szervezet. A vezetőség beszá­molója nem foglalkozott a pártmunka minden apró részletével, hanem átfogó ké­pet adott az alapszervezet helyzetéről, a hozzátartozó gazdasági egységek munkájá­ról és a végzett munka során megállapított hiányosságokat önkritikusan tárta fel. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt évi beszámo­ló gyűlés határozatát egy pont kivételével sikerült vég­rehajtani. Lemaradás a párt­csoportokon belül végzett munkában és az információs munkában mutatkozik Ezek megjavítására a vezetőség újabb határozati javaslati pontot terjesztett elő, és több hozzászólás alapján is meg­állapítható volt, hogy meg­vannak a feltételek a tovább­lépésre. Jelentős esemény­ként kell számontartani a III. alapszervezet életében, hogy a hozzászólások igen problémaérzékenyek voltak és ezek alapján az eredetileg beterjesztett határozati javas­lat egy pontját törölték, he­lyette újabb javaslat került fel a határozatok közé. Az alapszervezet vezetősé­ge örvendetes javulásról szá­molhatott be az alapszerveze­ti pártmunkát illetően, de je­lentős dolognak kell tartani, hogy a pártmsgbízatások tel­jesítése is eredményes volt. A pártépítési munkában hangsúlyoz ü kell, hogy az új párttagok fiatalok és női munkások. A párttagság esz­mei-politikai felkészültségét a taggyűlés kielégítőnek tart­ja, de a színvonal további emelése egy pillanatra sem állhat meg. A beszámolóból egyértel­műen kiérezhető volt. hogy ennek az alap szervezetnek a legerősebb oldala a gazdaság­politikai feladatok végrehaj­tása. A termelő egységekben a termelési agitáció, a dolgo­zók hozzáállása a feladatok elvégzéséhez az elmondottak ékes bizonyítéka. A tömegszervezetek ellen­őrzése és irányítása terén végzett munkában eredmé­nyeket jelenthetett a vezető­ség. Az 1975. évi beszámoló taggyűlésen a vezetőség ezzel kapcsolatban nagyon Komoly önkritikát gyakorolt és a tag­gyűlés határozati javaslatban tűzte ki az elvégzendő fel­adatokat. A beszámoló most leszögezte, hogy ebben a vo­natkozásban, de elsősorban a KISZ-szervezet munkájába i sikerült nagymértékben meg­javítani a munkát. A KISZ- szervezet tevékenysége min­den vonatkozásban megfelel a követelményeknek. A szak- szervezeti műhelybizottság már évek óta jól működik és ez folytatódott 1975-ben is. A beszámoló részletesen foglal- ! kozott a munkaversennyel és a szocialista brigádmozga­lommal, számot adva a meg­alapozott eredményekről. Az elhangzott beszámoló után élénk vita bontakozott ki és ennek, valamint a vál­lalati pártvezetőség minősí­tésének alapján le lehet von­ni a következtetést: a III. alapszervezet 1975-ben je­lentős fejlődést ért el. Egyér­telműen kitűnt a beszámoló­ból, a hozzászólásokból és az elfogadott határozati javas­latokból egyaránt, hogy a vállalatnak ezen a területén is érvényre jut az MSZMP vezető szerepe, párttagságunk helytállása példát ad a dol­gozóknak. A taggyűlés második felé­ben ismertették a KB határo­zatát és a KB levelét a párt­tagsághoz a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokról. Vé­gül az alapszervezet tagsága elfogadta a vezetőség előter­jesztette I. féléves munka­tervet. Az 1976. évi MÜSZINT- TERV-ről Sófci Mihály, a műszaki osztály vezetője a köve.kező felvilágosítást ad­ta: — Ebben az évben fejlesz­tési alapunk várhatóan 4—4,5 millió forint lesz. Ebből 2 m.llió forintot az ipar enge­délyezett, a többi saját meg­takarításunk 1975-ről. A rendelkezésre álló össze­get részben új beruházások­ra, részben fenntartásra for­dítjuk. Az új beruházások között említsük mindenek­előtt a szociális jellegű­eket: a kollek.ív szerződés szerint 300 000 forintot for­dítunk a dolgozók lakás­építésének támogatására. E készítjük egy 1000 főre méretezett új öl.öző-fürdő ki­viteli terveit; ennek megvaló­sítása 1977—1978-ra várha­tó. A technológiai beruházá­sok között igen nagy jelentő­ségűek azok, amelyek a fil­tergyártás fejlesztését szol­gálják. Ebben az évben be- szerzünk egy acetátfilterrúd- gyártó gépet, melynek telje­sítménye évi 500 millió ace- tátfilter lesz. Megrendeltünk továbbá két újabb filterrúd- mérő Solex-műszert és ez to­vább javítja a filtergyártás selejtmentességét, növelve a cigarettagyártás hatékonysá­gát is. Beszerzünk két celofá- nozó gépet, hogy gépjavítás esetén egy mindig legyen tar­talékban. Az összesen 2.5 mil­lió forintos technológiai be­ruházási összeg fennmaradó részét egyrészt a vertikális kocsányozó teljesítményére fordítjuk, másrészt 800 010 forint értékben szerszámgé­peket vásárolunk a tmk és a karbantartó műhelyek fej­lesztésére. A MÜSZINTTERV fenntar­tási program jában szerepel a kanyhafelújítás, az elavult gőz- és vízvezeték-hálózat rekonstrukc:ója a téli csőtö­rések elkerülése végett, vala­mint az elektromos erőátvite­li berendezések korszerűsíté­se. A csoportos, korszerű csatá- diház-építés esetén — ha az építtető vállalati támogatást ÍL kap — az OTP az építési ko tség 60 százalékáig nyújt­hat kölcsönt, míg a hagyomá­nyos családi ház épne.je ese­tében az OTP által nyújtha­tó kölcsön mértéke az eddigi 25 százalék helyett, az építé­si költség 50 százalékáig ter­jedhet. MUNXÄSLAKÄS­ÉPÍTÉS Jelentős új kedvezmény az, hogy a vissza nem térítendő állami támogatás — amely­nek a mértéke 10 000 Ft-tal emelkedett — a különböző vállalatoknál dolgozó mun­kás házaspárok esetében az építtetőt akkor is megilleti, ha a 20 százalékos vállalati támogatást a saját vállalata­iktól külön-külön 10—10 szá­zalékos bontásban kapják meg. A most ismertetett válto­zásokon túlmenően az új ren­delkezések más, kisebb vál­tozásokat is hoztak, ezekre azonban itt most nem térek ki. Azoknak a dolgozóinknak a részére viszont, akik lakás­építés, vagy -vásárlás előtt állnak és a pénzügyi feltéte­lek részleteire is kíváncsiak, bárm kor tájékoztatást adok az új rendelkezések részletei­ről is. Dr. Szalóczi György igazgatási és jogi ov. A tonkabab története Újra a dolgozók lakásépítéséről A múlt év december havá­ban több olyan rendelkezés jelent meg, amely 1976. ja­nuár 1-től kezdődően módo­sítja az új lakások építésé­nek, vásárlásának pénzügyi feltételrendszerét. A jelentő­sebb változásokat a követ­kezőkben ismertetem: CSOPORTOS, KORSZERŰ CSALADIHÁZ-ÉPlTÉS Az eddigi lakásépítési for­mák (többszintes lakóház- építés, hagyományos csaiadi- ház-építés stb.) mellett új lakásépítési formaként isme­ri el és támogatja a kor­mányzat a csoportos, korsze­rű családiház-építést. Ilyen­nek minősül az a lakóház- építés, amelynek keretében rendezési terv alapján kiala­kított, csoportház (sorház, láncház, átriumház, teraszos ház) elhelyezésére szolgáló lakótelkeken a többszintes lakóház fogalmi körébe nem tartozó, legalább 12 lakóház valósul meg. KEDVEZMÉNYES KAMAT Az új rendelkezések meg­szüntették az egyes lakás- építési formáknál eddig elő­írt, kétféle méretű (2, illetve 8 százalékos) kamatot. Janu­ár 1-től a tanácsi kijelölés alapján, az OTP-től vásárolt és az egyéb telepszerű laká­soknál a knmat mértéke egységesen 2 százalék; az egyedi többszintes lakó­házak és a csoportos, korsze­rű családiház-építés kereté­ben épített lakóházak eseté­ben egységesen 3 százalék; a hagyományos család-ház­építés esetében ped.g egysé­gesen 3,5 százalék További kedvezményben részesülnek a húrom , vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó építtetők, illetve vásárlók a csoportos, korsze­rű és a hagyományos családi- házépítésnél, mert itt az őket terhelő kamat egységesen csak 2 százalék. Kedvezőbb lett a kamat mértéke a lakásépítő szövet­kezet útján megvalósuló, te­lepszerű többszintes lakóház- építés esetében is, az eddigi 2 százalék helyett 1 száza­lék. KEDVEZŐBB TÖRLÉS TÉSI LEHETŐSÉGEK 30 évről 35 évre emelkedett a törlesztési idő a tanácsi ki­jelölés alapján az OTP-től vásárolt lakásoknál és az egyéb telepszerű többszintes lakások építése, illetve vásár­lása esetében, míg a csopor­tos, korszerű családiház-épí- tésre kapott kölcsön törlesz­tési ideje 39 év. A hagyományos családi ház építéséhez az OTP által nyúj­tott kölcsö i 25 éves törlesz­tési idejével szemben az ál­lami vállalatnál dolgozó munkások, vagy a három-, vagy annál több gyermek el­tartásáról gondoskodó építők részére a törlesztési idő 30 év. A tanácsi értékesítésű (ún. szövetkezeti) lakás vevője, valamint az ún. munkáslakás vevője esetében az OTP a törlesztés első 5 évében 20 százalékkal kisebb törlesztő- részleteket kell, hogy előírjon, és ennél a csökke n Lésnél a munkáltatói támogatást is figyelembe vesz., A többszintes lakásépítési formában énítkezőknél a Ta­tai házaspárok és a három vagy ennél több gyermeket eltartó építtetők részesülhet­nek olyan kedvezményben, hogy az OTP a törlesztés el­ső 5 évében a havi törlesztő részleteket 30 százalékkal mérsékelheti. Mindkét eset­ben az első 5 év alatt jelent­kező törlesztési engedményt a törlesztés hátralevő ideje alatt, havi egyenlő részletek­ben kell majd megfizetni. Az OTP a sorkatonák havi törlesztőrészletét a szolgálati idő tartamára mérsékelheti, vagy a törlesztést erre az idő­re fel is függesztheti. VÁLLALATI TÁMOGATÁS Vállalati támogatás esetén a telepszerű többszintes és az egyedi többszintes lakóház- építésnél, illetve vásárlásnál az OTP által nyújtua‘ó köl­csön mértéke nem változott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom