Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
Új termékünk aHELIKON 85 mm hosszú, 3 réteges + gyűjtő csomagolásban kerül forgalomba. Méretei megegyeznek az Egerrel és a Golden Smartéval. Alapvető különbség viszont, hogy Magyarországon először alkalmazunk egy cigarettán 29 mm hosszúságú filtert, méghozzá kombinált filtert. A filter- rúdban 10 mm acetát alapanyagú, 10 mm pedig szintén acetát alapanyagú, de aktív szénporral van dúsítva. Ezzel a cigarettával az volt a célunk, hogy egy olyan nikotinszegény gyártmánykülönlegességet állítsunk elő, amely a kevésbé erős dohányosok igényét elégíti ki. A cigaretta gyártásához biztosítani kell. hogy a vágat nikotintartalma 1 százalék alatt legyen, a főfüstben levő nikotin viszont ne haladja meg cigarettánként az 1 mg-ot. Alapanyaga: alacsony nikotintartalmú keleti dohányok — Ardino — és szintén alacsony nikotintartalmú magyar dohányok keveréke — mondta a gyártmány ismertetésekor Ruby István technológus, a termelési osztály helyettes vezetője. VÁRATLANUL NAGY KERESLET És mi újság az értékesítés terén? Nagy Béla értékesítési csoportvezető: — Nagyon keresik a Helikont, nagyon kelendő, naponta érdeklődnek iránta. Eddig 20 milliót gyártó' tunk az I. negyedben, ezt április elejéig ki is szállítottuk. Sokat el tudnánk adn nagy az igény. A fogyasztók véleményéről Jászt Gusztáváé, az eg. Hálódiagram alapján Felkészülés a nagykarbantartásra Sóki Mihály, a műszaki osztály vezetője, kérdésünkre a következőket mondta a nagykarbantartásra való felkészülésről : — Megtörtént a nagykarbantartási szükségletek felmérése az üzemrészekben. Ennek alapján egyszerűsített hálódiagramot készítettünk, ez a nagykarbantartás menetrendje és térképe. A feladat az. hogy elvégezzük az ösz- szes termelőberendezés kicsi. közepes és nagyjavítását, teljes elektromos felülvizsgálatot és javítást hajtsunk végre, valamint üzembe helyezzük az automatikus vágatadagolót. — Az automatikus vágatadagoló üzembe helyezése legfontosabb feladataink egyike. Ez máris nagy szervezettséget és a tervek összehangolását kívánja. El kell készíteni 2 körasztalos rázócsatornát, 2 tároló-adagoló szalagot, szerződést kötöttünk a VILÁTI-val a rendszer automataelemeinek elkészítésére. a VILATI biztosította a számunkra szükséges határidőt. A termelési osztály külön kérésére meg kell teremtenünk a lehetőséget 4 gép kézi adagolásának folytatására. Mármost, ha ezek elkészülnek, a régi berendezéseket le kell bontani, az újakat helyükre szállítani, elektromos energiával ellátni, a jelenlegi 80-as átmérőjű vágottdohány-szállító csővezetéket 100-as átmérőjűre kicserélni. Ennek a munkának a sikere igen pontos és rendszerszerű felkészültséget követel. — Fontos része a nagykarbantartásnak az energia- szolgáltató berendezések, a kazánház és a hőközpont felülvizsgálata. El kell végezni a kompresszortelepen a kompresszorok, a vákuumszi. vattyúk karbantartását. a légtartályok és a csőszelepek tisztítását. Külső kivitelezőkkel biztosítottuk a festéskapacitást. továbbá az előkészítésen álmennyezet felszerelését. Ennek az álmennyezetnek a funkciója elsősorban mennyezetborítás, hogy megakadályozza a vakolatnak a dohányfolyamba hullását. így jelentősen sikerül majd csökkenteni az idegen, anyag-tartalmat. A nagykarbantartás teljes műveletéért a műszaki osztály vezetője és a termelési osztály vezetője együttesen felelős. — A nagykarbantartás kivételes erőfeszítést követel művelet. Tartama alatt a munkaidő is megnyúlik, és a végrehajtás a résztvevő munkatársaktól a figyelem maximális összpontosítását igényli. Erre az időre a karbantartóknak függetleníteni, ük kell magukat magánügyeiktől. szabadságidejüket úgy kell beosztaniuk, hogy a karbantartás első percétől a befejezésig jelen legyenek. Figyelembe kell venni, hogy a nagykarbantartás alatt több ember, a' legkülönbözőbb szakmákban, közös helyiségekben fog dolgozni egymás mellett, megnő az áramütések veszélye, nehéz gépeket és géprészeket kell megmozgatni. Ez elsőrendűvé teszi a munkavédelmi szabályok legszigorúbb megtartását. Erre vonatkozólag a nagykarbantartás előtt több munka- védelmi tájékoztatás lesz és részletes munkavédelmi utasításokat fogunk kiadni. ri dohányelosztó vezetője informálta lapunkat. — Nagyon keresett cigaretta lett a Helikon és komoly szemrehányásokat kapunk: minek hoztuk forgalomba. ha nem tudjuk belőle a keresletet kielégíteni. Mi — az egri elosztó — 30 kartont kaptunk, de 300-at is el tudtunk volna adni. Jónak találták és nem is drága a minőségéhez képest. Először többet szívtak, mivel kisebb a nikotintartalma, de hamar megszokták és megkedvelték. A Helikon jó, keresik és várják! — Ez a fogyasztók véleménye; hallom nap. mint nap a trafikosoktól. Tehát a cigarettáról csak jót mondtak, de az ellátásról már közel sem ilyen jó a vélemény! IMPORT, IMPORT... Mi várható, mire számíthatnak a fogyasztók? — kérdeztük Molnár Jenőt, az anyag, és áruforgalmi osztály vezetőjét, miután úgy hallottuk, hogy elsősorban anyagellátási problémák szabnak határt a Helikon gyártásának. — Alapprobléma az. hogy az egyik pácanyag — amit csak az USA-ban állítanak elő — beszerzése elég körülményes. Ez egyébként é" Virginia-dohánykivonat. egy gyanta. E pácanyag beszerzése nagy átfutási idejű, s erre nem készültünk fel. de a mandzsettapapír szintén nyugati import, amire szintén elég sokat kell várnunk. Májusban előreláthatólag forgalomba hozunk 10—15 milliót, de ahogy a DOHÉK jelzi, ennél sokkal többet lehetne értékesíteni. Mi természetesen igyekszünk a termeléshez megfelelő anyagot biztosítani, de egy nagyobb volumenű tömeggyártásnál már dohánygondok is jelentkeznének, hiszen az 1 százalékos nikotintartalmú dohányok biztosítása sem problémamentes. A jelenlegi álláspont szerint — és ez volt az eredeti álláspont is — 200 millió nagyságrendű termeléssel számolunk, ennél többre a feltételeink — legalábbis jelenleg — nem biztosítottak. Tehát a fogyasztók ebben az évben még mintegy 180 miilió Helikon cigarettára számíthatnak! —b—é— Film a gyárról „A minőség önkéntesei — DH” — Rendezte: Magyar József 1975 őszén filmfelvételek folytak az Egri Dohánygyár területén. Jupiterlámpák gyúltak a csomagoláson, a filteren, a gyártáson, a kamera egyeseknek még otthonába is ellátogatott, vívóedzésre. uszodába, erdei ösvényre. Eged-oldalba. A film elkészült. Felhangzik Tinódi felejthetetlen dallama, hibátlan, sötétbarna borítéklevélen megjelenik a cím: A MINŐSÉG ÖNKÉNTESEI — DH. Rendezte: Magyar József, dokumentumfilmek sokszorosan díjazott alkotója. Eger látképe, a vár, a minaret. Dobó szobra, az egri utca — és megzendül Sinkovits Imre hangja. „Egri nők és férfiak. Róluk szól ez a film.” Azután peregnek a színes képek az Egri Dohánygyárról. Főszereplő maga a közönség. Eger múltjához méltó célra, a jövőbe ve. zető út kimunkálására szövetkezett emberek közössége. A minőség önkénteseié. Megjelenik a csomagolási üzemrész „Zrínyi Miklós” szocialista brigádja. Gyenge Ist- vánné, Bariusné, Nagysoly- mosiné. Kelemen Antal, Sze- redi László és a többiek. Az igazgató, a csomagolási DH- akcióbizottság. a vállalati DH-akcióbizottság tagjai. S kikerekedik a kép. annak a képe, ami a cigarettán és szivaron túl ebben a gyárban készül. A kitáruló szocializmus, az út, mely a kommunizmusba, az emberi lényeg, a szabadság kiteljesedésébe visz. Sinkovits Imre hangján az évszázadok távolából megszólal Dobó István: „Az várnak ereje nem az kövekben, hanem az védők lelkében vagyon”. Ezt az üzenetet őrzi tudatában az a sereg, mely az Egri Dohánygyár falai között vívja mindennapos, szép harcát a holnapért. A filmet, mint bíráló bizottság. megtekintette a vállalat vezetői kara és egyhangúlag úgy határozott, termelési tanácskozásokon min. den üzemrésznek le kell vetíteni. hogy a vállalat valamennyi dolgozója lássa. Minden bizonnyal tetszem fog. hétköznapjaik tükre, kedv, s erő forrása lesz. Egy óra margójára rr.alán ma már senki sem vitatja, én is csak megerő- £ síteni kívánom, hogy tanulni sohasem késő és sohasem haszontalan. Még inkább igaz ez, olyan emberek esetében, akik munkahelyükön — vagy máshol — ki- sebb-nagyobb csoportok, emberi közösségek élén állnak: v e- zetők! Az alsószintű vezetőképzést is valószínűleg az a felismerés hívta életre, amely a ma emberének szüntelen képzését, továbbképzését, ismeretbővítését tekinti a korszerű, hatékony munka alapjának. A felnőttoktatással kapcsolatban persze vannak különböző vélemények, tapasztalatok. Nekem is van egyfajta tapasztalatom és ezt szeretném most közreadni. Gondolom, mindenki egyetért velem abban, hogy bármilyen tanfolyamon és bármilyen korosztálynál utolsó órát tartani nem tartozik éppen az oktatók legnagyobb szerencséje közé. Különösen nem, ha olyan „hallgatók” ülnek az iskolapadban, aki egyébként a hét többi napját egész napos fulko- sással. örökös mozgással töltik, akik hosszú éveken át azt szokták meg, hogy ők magyaráznak, irányítanak és nem fordítva. Éppen ezért egyáltalán nem lepett meg. hogy az egyik ilyen órám előtt azt kérték a hallgatók, hogy legyek egy kicsit rövidebb, és egy pár perccel fejezzük be előbb az órát, ha lehet, mert őket ugyan érdekli a létszámgazdálkodás, nyilvántartás és statisztika, de ugye termelési tanácskozás is lesz, no meg előtte ebédelni is jó lenne, stb., stb. Egy egész sor nyomós érv. Engedek az „erőszaknak”, megígérem: rövid leszek! Gyorsan összefoglalom, ami tematika szerint a könyvben van, de hozzáfűzök még egy-két dolgot, olyan „kulisszatitok” félét, vagyis olyasmit, ami nincs a könyvben, ami mélyebben van, amiből az egész létszámügy „magyar problémája” ered. S miközben magam is belefeledkezem a gordiuszi csomó kibogozásába, azt kell tapasztalnom, hogy a korábban már kicsit fáradt, álmos tekintetekben kigyulladt a fény, az értelem és a kíváncsiság fénye. Egy kisebb közgazdász vándorgyűléssé vedlünk, és komoly szakértelemmel, jó gyakorlati meglátással világítjuk meg sorra, kollektíván azokat az összetevőket, amiiböl ez az országos létszámhiány kialakult, s amit ennek megszüntetésére tesz az állam és kell tennie a vállalatoknak. Lassan világossá válnak az összefüggések a külső tényezők és a vállalati gyakorlatban alkalmazott taktika között. Minden egyszerűvé és világossá válik, egy kicsit mindannyian „bennfentesek” lettünk. Kifejezetten jó érzés! Minden résztvevő azt érzi, hogy most olyasmit tudott meg, amit nem tud mindenki, a hiányzók is majd csak tőlük tudhatják. A kérdések egymás után jönnek, csak még ezt, még csak azt. Hivatalosan az óra már régen véget ért volna, de ez most senkit sem érdekel. Hiszen lehet-e egy munkahelyi vezetőnek fontosabb valami annál, hogy ebben a bonyolult létszámkérdésben egyszer már végre tisztán lásson? A jelek szerint nem! Én magam sohasem értettem egyet az olyan véleménynyel, hogy a különböző szintű vezetőképzőkön ilyen speciális témába nem tanácsos túlságosan belemélyedni, mert az emberek nem ismerik a szabályzókat, a rendeletet és csak többet ártunk vele, mint használunk, mert a végén minden ösz- szekeveredik. Tizen az órán ismét azt tapasztalhattam, hogy a lé- £j nyeg érdekli az embereket. Ezért a lényeget kell feltárni, összevetni a gyakorlattal, hogy levonhassa belőle mindenki — tanár és diák — a szükséges következtetést, mert tanulni tanítva is lehet. — Bárdos Mné — A tanácsapparátus fogadónapot tartott a gyárban Már lassan hagyománnyá válik, hogy az egri városi tanács végrehajtó bizottsága minden évben egy alkalomAhol az „óriások" készülnek A márciusi számunkban hírt adtunk arról, hogy a lakatosműhely a Debreceni Dohánygyár részére készített egy kondícionáló-pácoló csigát. Akkor csak a tervezők és lakatosok munkájáról szóltunk. akik megtervezték, illetve összeszerelték a kondícionáló-pácoló csigát. A berendezés szinte valamennyi alkatrésze gyárunk műhelyeiben készült. Az alkatrészek nyomán jutottunk el a modulraktár épületében található forgácsoló és esztergályos műhelybe. Ebben a műhelyben, ha „csendesen” is, de igen jelentős értékű alkatrész gyártása folyik. A gyárban ez a műhely tudja a legnagyobb és legsúlyosabb alkatrészeket, esztergályozás- sal. illetve marással előállítani. — Mikor jött lét»" ez a műhely gyárunkban» — kérdeztem Bóta Ferenc esztergályost. — A műszaki fejlesztési csoporttal egyidőben alakultunk. Az első időkben ugyan még a lakatosműhelyben voltak ezek a gépek, majd onnan kerültek át ebbe a modern műhelybe, körülbelül másfél éve. — Milyen gépek vannak a helyiségben? _ — Most van egy EU 630-as típusú esztergagépünk, egy 221-es egyetemes marógépünk és egyéb kisebb szerszámok, melyek a munkánkhoz szükségesek. Jó volna még, ha volna egy állványos köszörűgépünk, mert az megkönnyítené és gyorsabbá tenné az esztergakések élezését. — Ügy hallottam, hogy ezeken a gépeken lehet a legna. gyobb gépalkatrészeket előállítani gyárunkban? — Igen. Súlyra is és méretre is itt 'készülnek a legnagyobb alkatrészek. Eddig az általunk készített legnagyobb alkatrész 4,5 méteres pácoló csigatengely volt. melyből már a második darabot készítettük el. Egyet a Debreceni Dohánygyárnak. Súlyra pedig éppen most készültünk el egy 70 kilogrammos ötvényből a porkamra részére egy szíjtárcsával. — Mennyi ideig tart egy ilyen nagy méretű alkatrész elkészítése? — Általában nem tudjuk elkészíteni egy műszak alatt ezeket az alkatrészeket, ezért is van a váltás. Ugyanis, amelyik alkatrészt nem tudjuk Bóta Gyurival befejezni az első műszakban, befejezi a másodikban Mucsi István és Lakó Rudolf. — Milyen feladata van még a műhelynek a saját fej. lesztésű berendezésekhez szükséges alkatrészek legyártásán kívül? — A műhely másik fő feladatának tekinthető még. hogy biztosítsa a renkívüli alkatrész-utánpótlást. Ugyanis, ha nem is gyakran, de előfordul, hogy egyegy gyártó-, illetve csomagológéphez nincs raktáron tartalék alkatrész és ilyenkor sürgősen másikat kell készíteni a törött helyébe. Ilyenkor azonnal hozzálátunk a szükséges alkatrész elkészítéséhez. még akkor is, ha le kell vennünk a gépről egy másikat. A gyorsaság ebben az esetben sok pénzt jelent, mert minél kevesebb ideig áll a gyártógép, annál kevesebb cigaretta termeléskiesés van. — Milyen berendezések készítésében működtek közre az eddigiek folyamán? — Részt vettünk az automatikus vágatadagoló, a köralakú adagolóasztal, a tároló adagolószalagok kivitelezésében. Valamint az elkészítésen a kocsányvonal, a rázó- csatomák és a fluidizációs kocsányvágat-szárító elkészítésében. Részt vettünk a porleválasztó berendezések kivitelezésénél felmerült esztergályos, marósmunkák és ezen túlmenően a társvállalatok részére készült kondicionáló hengerek készítésében. — Akkor, ha jól látom, itt a különböző alapanyagokból készült alkatrészek szinte mindig egyedi darabok, vagy csak egy-kétszer készülnek a műhelyben. — Valóban, az itt készült alkatrészek szinte valameny- nyi esetben egyedi daraboknak számítanak és ez adja meg számunkra a munka szépségét és értelmét. Szigeti Zoltán mai gyárunkba elküldi az egyes osztályok képviselőit. Ez év április 28-án is eljöttek a városi tanács képviselői, hogy fogadónapot tartsanak gyárunk dolgozói részére. A fogadónapra a gyár nagykuL túrtermét rendezték be. ahol az igazgatási, műszaki, termelésellátás felügyeleti, egészségügyi, adócsoport, telekkönyv stb. osztályok egy- egy dolgozója várta gyárunk dolgozóit, hogy segítséget nyújtsanak problémáik mielőbbi elintézésében. A fogadónapot széles^ körű propagandamunka előzte meg, hogy a dolgozók tudjanak róla és felkészülhessenek rá. Ez a fajta kihelyezett fogadónap 1974-ben kísérleti jelleggel indult, nemcsak az Egri Dohánygyárban, hanem a többi nagyvállalatnál is tartottak már több alkalommal fogadónapot. Úgy tűnik, hogy ez a kísérlet er edményesnek bizonyult, mert ez a kihelyezett fogadónap megkönnyítette a dolgozók heyzetét annyiban, hogy minden külön utánjárás nélkül. rövid idő alatt intézhették el ügyeiket, problémáikat. Vállalatunk dolgozói is igénylik, ezt az bizonyítja; hogy igen szép számmal ke-» resték fel ez évben is az egyes osztályok képviselőit különböző problémákkal, vitás ügyekkel. Főleg az igazgatási és termelésellátás felügyeleti osztály képviselőihez fordultak sokan, ahol főleg lakásügye ben kértek tanácsot. Reméljük, hogy ez a gyakorlat folytatódik majd zz. elkövetkező években is. annak érdekében, hogy a dolgozók eredményesen el tudják intézni ügyeiket. Molnár Józsefné
