Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

A partéiét eseményei Tagkönyvcsere és honvédelem Április 27-én, ülést tartott a pártvezetőség. A pártvezetőség ülésén két napirend szerepelt. 1. A tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések ta­pasztalata, valamint a taggyűlések értékelése. 2. MHSZ-klubtitkárok beszámolója az 1975. évi munká­ról és az 1976-os feladatokról. Egy tartalmas élet eredménye Nyolcvan éves korában ment nyugdíjba ,, Pista bácsi” PÁRTTAGOK JAVASLATAI Az első napirendi pont. ban a beszámoló értékelte a tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések tapasztalatait. Ezeket a beszélgetéseket párttagságunk helyesnek tar­totta. Sok olyan kérdés vető­dött fel a beszélgetések so­rán. ami a pártszervezet po­litikai. gazdasági munkájával kapcsolatos. Az elbeszélgetésekből ki­tűnt. hogy pártszervezetünk tagjai értik pártunk politiká­ját. mindent megtesznek a párthatározatok végrehajtá­sáért. A párttagság külön-külön is kap pártmegbízatást és ezeknek végrehajtásában mindenki tevékenyen részt vesz. A beszélgetésekből az is kitűnt, hogy sokan szüksé­gesnek tartják a pártépítés további fejlesztését, hiszen igen sok dolgozó van. aki eddigi politikai és gazdasági munkája, elvi meggyőződése alapján alkalmas pártunk so­raiba való felvételre. Többen szóvá tették a pártszervezet és a szakszer­vezet közötti kapcsolat to­vábbi fejlesztését, elmélyíté­sét. Vállalatunknál igen so­kan tanulnak, politikailag ál­landóan képezik magukat. Sokan szükségesnek tartják a politikai továbbképzés fej­lesztését. a pártszemináriu. mok szervezeti rendjének korszerűsítését. A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSA A munkaszerződés megkö­tésével létrejött a dolgozó munkaviszonya a vállalatnál Ettől az időponttól kezdődő­en, a munkaügyi jogszabá­lyok biztosítják a dolgozó ré­szére azt. hogy a vállalaton belül munkáját a munka- szerződésben meghatározott helyen és körülmények kö­zött végezheti. A Munka Tör­vénykönyve e tekintetben úgy védi a dolgozót, hogy a munkaszerződés módosítását általában a dolgozó és a vál­lalat közös megegyezésétől teszi függővé. A munkaszer­ződés módosítása alatt eb­ből a szempontból a munka, kör. a munkabér, a munka­végzés helyének, a munka- viszony időtartamának és a munkaszerződés egyéb — jogszerű — kikötéseinek a megváltoztatását kell érteni. Általában tehát a munka- szerződés fenti kikötéseinek a megváltoztatása csak a vál­lalat és a dolgozó egybe­hangzó akaratkinyilvánításá­val történhet. Ezt az aka­ratkinyilvánítást nem kell föltétlenül írásban is rögzí­teni, de minden körülmények között írásba kell foglalni a munkaszerződés helyének a megváltoztatását, tehát az áthelyezést. Áthelyezésnek kell tekinteni nemcsak azt. ha a dolgozó munkavégzé­sének a helye változik meg, hanem azt is, ha az intéz­kedés következtében a mun­kakörében történik változás. IDEIGLENES MUNKAKÖR­VÁLTOZTATÁS — A VÁLLALAT JOGA A munkaszerződés közös megegyezéssel történő mó­dosítása általános szabálya alól két kivétel van: — a vállalat megváltoztat­hatja egyoldalúan is a dolgozó személyi alap­bérét. ha a vállalaton belül a bérrendszer vagy a bérforma meg­változik; — jogában áll a vállalat­nak a dolgozót azonos munkakör és személyi alapbér mellett, azonos telephelyen belül más Párttagságunk jónak tartja a vállalatunknál folyó poli­tikai munkát, a párt- és a gazdasági vezetés kapcsola­tát. és ezen kapcsolatok to­vábbfejlesztésében látja a politikai és gazdasági mun­ka további színvonalemelését. 1970 ÖT A MŰKÖDIK AZ MHSZ-KLUB Második napirendként Markovics Gyula elvtárs. a vállalati MHSZ tartalékos klub titkára tájékoztatta a párt vezetőségét a vállala­tunknál folyó MHSZ-munká. ról. Elmondotta, hogy az MHSZ tartalékos klubot 1970 febru­árjában szervezték újjá 27 fővel, és azóta is folyamato­san működik. A klub fő célkitűzése a Ma­gyar Néphadsereg honvédel­mi politikájának ismertetése, a haza védelmére való felké­szülés elősegítése, a honvé­delmi nevelőmunkával és felkészítéssel foglalkozó más szervek és tanintézetek ilyen irányú tevékenységének elő­segítése. Markovics elvtárs elmon­dotta. hogy a tartalékos klubnak igen jó a kapcsolata a vállalaton belüli testvér lövészklubbal. Igen jónak mondható kap­csolatuk a pártszervezettel és figyelemmel kíséri munkáju­kat a szakszervezet is. A vállalat gazdasági veze­tése az erkölcsi elismerés ni. Nem tartozik az áthelye­zés fogalomkörébe az. ha a vállalat a dolgozót ideigle­nes jelleggel munkakörébe nem tartozó munkavégzésre kötelezi és az sem. ha a dol­gozó ideiglenesen állandó munkahelyén kívül köteles munkát végezni (kiküldetés, külszolgálat). Joga van a vállalatnak ahhoz is. hogy a dolgozót ideiglenes jelleggel más vállalatnál való munka, teljesítésre rendelje ki. Vállalatunknál — a fen­tiekre figyelemmel — nem tekinthető például a munka- szerződés módosításának az. ha például a kőműves segéd­munkást nyersanyagraktári segédmunka végzésére köte­lezik. de az sem. ha például betanított munkást vagy szakmunkást a szivargyártás­ról a cigarettagyártásra vagy a cigarettacsomagolásra irá­nyítanak át. A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI A munkaviszonyra vonat­kozó szabályok a dolgozók érdekében a munkaszerződ módosítását a vállalatra kö­telezően is előírhatják. A ter­hes nőt például terhessége 4. hónapjának kezdetétől, a szoptatás 6. hónapjának vé­géig. kérelmére — orvosi vé­lemény alapján — állapotá­nak egészségügyi szempont­ból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A terhes nőt. terhessége meg­állapításától kezdve, egyéb­ként sem szabad egészségé­re káros munkakörben fog­lalkoztatni. Ilyen esetekben a vállalat köteles a dolgozó számára megfelelő munkakör biztosításáról gondoskodni. A fiatalkorú dolgozónak a fej­lődésére hátrányos munka­körből való áthelyezése ugyancsak kötelező. Köteles a vállalat az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csök­kent munkaképességűvé vált dolgozókat a számukra alkal­mas munkakörbe áthelyezni, különösen belső munkakör­átcsoportosítással. TERHES NÖ ÜJ MUNKAKÖRBEN A terhes nő fokozott vé­mellett a szükséges anyagi tá­mogatást is megadja A megyei és városi MHSZ- vezetőség is nagy figyelem­mel kíséri tevékenységüket, a szükséges támogatást, útmu­tatást mindig megkapják. Az 1975-ös munkatervet maradéktalanul teljesítették és jelenleg az 1976-os felada­tok végrehajtásán dolgoznak. A pártvezetőség a beszámoló­kat jóváhagyólag tudomásul vette és ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. Molnár Jenő Neve még nincs... Már ezeken a hasábokon is több ízben foglalkoztunk a mes­terséges dohánypótló anyagok­kal, melyek az utóbbi években törtek be, mindinkább növekvő súllyal, a nemzetközi dohány­technológiába. Emlékszünk a „Planet” cigarettára, az NSM-re, a Cytrelre, a Polystrep-re és a többiekre, amelyek lassanként már tekintélyes „szintetikus” családot alkotnak. Ezeknek az anyagoknak az összetétele mindeddig ti­tok volt és csak találgat­hattunk. Most sikerült részletes receptúrához jutni: a svájci TA- MAG BASEL AG kutatórészlegé­nek két munkatársa szabadal­maztatott egy új dohánypótló anyagot (neve még nincs), mely­nek összetételét közzétették. Mo­nique Beringer és Paul Buch- mann szabadalma a következő komponenseket tartalmazza (az adatok 5000 gramm töltőanyag­ra vonatkoznak): Egy vagy több pázsitfű vagy dióhéj, kakaó- vagy kávébab, 600 gramm magnéziumos hangyasav, 50 gramm borkősav, 300 gramm káliumnitrát, 1000 gramm paraf- fin-urea, 300 gramm diammóni- um-hidrogénfoszfát, 10 gramm vanillylidenurea, 1500 gramm nátrium-karboximetilcellulóze, 1400 gramm glicerin, 150 gramm dietilén-glikol, 1050 gramm gyü- mölcskoncentrátum, 600 gramm nyers-melasz, 105 gramm maláta­kivonat. Még nincs hír arról, történt-e próbagyártás ebből az új do­hánypótló anyagból delmét biztosítja az a ren­delkezés. hogy ha a fentiek szerint ideiglenesen más munkakörbe kell is őt áthe­lyezni. keresete akkor sem csökkenthető az addigi átlag- kerestével szemben, ha az ideiglenes munkakörére meg­állapított bértételek szerint az egyébként nem volna biz­tosítható. Mivel a most is­mertetett rendelkezés gya­korlati alkalmazása során vi­ta merült fel, e rendelkezés helyes értelmezésére koráb­ban a Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT adott ki kö­zös állásfoglalásokat, újab­ban pedig a Legfelsőbb Bíró­ság Munkaügyi Kollégiu­ma is iránymutatásokat dol­gozott ki. Ezek az iránymu­tatások állást foglalnak ab­ban. hogy olyan esetben, ha az új munkakör anyag-, áramhiány vagy egyéb. a dolgozók hibáján kívüli ok­ból szünetel a munka és emiatt az ott dolgo­zók átlagkeresetében csökke­nés következik is be. a ter­hes nő előző átlagkeresetét ebben az esetben is bizto­sítani kell. Ha pedig a ter­hes. illetőleg szülő nő áthe­lyezése rövidebb munkaide­jű munkakörbe történik és átlagkeresete nem éri el az előző átlagkeresetét, a koráb­bi átlagkeresetére az eltérő munkaidejű foglalkoztatás el­lenére jogosult. Előfordulhat, hogy a terhes nőt a koráb­binál hosszabb munkaidejű munkakörbe kell ideiglene­sen áthelyezni — amennyi­ben az ő egészségére nem lesz káros — és ennek so­rán az is előfordulhat, hogy a hosszabb munkaidő elle­nére sem éri el a keresete az előző átlagkeresetét. Ter­mészetes. hogy az előző át­lagkeresetét — a szülést kö­vető hat hónap leteltéig — ilyen esetben is biztosítani kell. Meg kell itt jegyezni, hogy más munkakörben vagy más munkahelyre tör­ténő áthelyezés alkalmazá­sára. illetve személyi alap­bér csökkentésére fegyelmi büntetésként is sor kerülhet. Az intézkedés tartama itt tulajdonképpen a munka- szerződés módosítása, jogi­lag azonban ezek az intéz­kedések nem sorolhatók a munkaszerződés módosításá­nak fogalomkörébe. Éppen ÚJSÁGHÍR: ,,A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Ettre Ist­vánnak, a Magyarország fel­szabadításáért folyó harcok so­rán, a magyar partizánmozga­lom támogatásában szerzett ki­emelkedő érdemei elismerésé­ül a „Magyar Partizán Em­lékérmet” adományozta és dr. Ettre Istvánt felvették a Ma­gyar Partizánszövetség tagjai­nak sorába.” A hír a hozzátartozók büszkeségével töltött el ben­nünket. A hozzátartozókéval, hiszen jogosan érezhetjük, hogy dr. Ettre István főor­vos, kedves és szeretett Pista bácsink, aki 20 éven át volt az Egri Dohánygyár üzemorvosa és húsz éven át óvta, őrizte egészsé­günket. gyógyította betegsé­geinket. hozzánk tartozik! Ebben a hitünkben csak meg­ezért az előzőekben ismerte­tett tilalmak a fegyelmi bün­tetésként alkalmazott áthe­lyezésre. illetve személyi alapbér-csökkentésre nem vonatkoznak. A JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK KÖLCSÖNÖSEK Korábban ismertettem már. hogy a munkaügyi jogsza­bályok sem a vállalatra néz. ve, nem írnak elő — általá­ban — foglalkoztatási és al­kalmazási kötelezettséget, sem az állampolgárokat nem kö­telezik. direkt módon, mun­kaviszony létesítésére. A munkaszerződés módosításá. sának a fenti korlátozásai látszólag sértik ezt az alap­elvet. Ez a sérelem azonban csak látszólagos, mert ameny- nyiben a más munkakörbe való áthelyezés azért válik szükségessé, mert a dolgozó az adott munkakörben feles, leges vagy nem megfelelő, de az áthelyezéshez nem járul hozzá, a vállalatnak módjá­ban van a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. Ugyanez a helyzet akkor is ha a személyi alapbér meg­változtatására azért kerülne sor. mert a munkakör is megváltozik, vagy a dolgozó munkájában, képesítésében, magatartásában következett be változás, de a módosítás­hoz a dologzó nem járul hozzá. A vállalatnak ebben az esetben is módjában áll a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. De fordítva is ugyanez a helyzet. Ha ugyan­is a dolgozó jelentkezik olyan igénnyel, hogy más munkakörbe vagy más mun. kahelyen szeretne dolgozni, mint amire őt a munkaszer­ződés feljogosítja, illetve amennyiben a korábbinál magasabb munkabérigénye van. és a vállalat ezt nem tartja teljesíthetőnek, ilyen­kor a dolgozó szüntetheti meg a munkaviszonyát fel­mondással. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a határozott időre vagy határozott munka elvégzésére kötött munka- szerződéssel alkalmazott dol­gozók esetében is. Dr. Szalóczi György erősített az a beszélgetés, melynek során Pista bácsi be­szélt a múltról, az ellenál­lási tevékenységről, a gyó­gyító munkáról és a gyárról, a dohánygyáriakról, akiket úgy szeret — mint mondotta —. „mintha az apjuk len­nék”. A sok-sok dokumentum, háborús igazolvány, a meg­segített és megmentett üldö­zöttek elismerő és köszönő­levelei. egy komoly könyv­höz is elégséges anyagul szol­gálnának. Mi ezen a helyen csak villanásokat adhatunk belőlük. íme néhány: AZ ELLENÁLLÁSBAN Egy eredeti dokumentum: „A Szentgotthárdi Űtbiztos- ság az elmúlt háborús évek alatt bizalmas összeköttetés­ben állott dr. Ettre István szentgotthárdi főorvossal, aki az itteni ellenállási törekvé­sek vezetője volt. A nevezett főorvos a háború utolsó fázi­sában. amikor a Vörös Had­sereg benyomult az országba, ismételten szabotálásra kérte fel a Szengotthárdi Űtbiztos- ság vezetőjét, főleg arra vo­natkozólag, hogy az Útbiztos- ság ellenőrzése alatt levő hidak megerősítési munkála­tai ne történjenek meg. De Ettre István főorvos az útbiz- tosnak a helyszíneken meg­jelölte azokat a hidakat és utakat, amelyek fontossága harcászati szempontból való­színűnek látszott és kifejtette azt, hogy a szabotálás azért szükséges, hogy majd a visz- szavonuló német hadsereg nehézpáncélosai mozgásaik­ban korlátozva legyenek. A Főorvos úr kívánságá­nak megfelelően az Űtbiztos. ság — amelynek vezetője is náciellenes érzelmű volt — a szabotálást megvalósította, aminek az lett a következ­ménye. hogy az itteni harcok kifejlődésekor a német tan­kok nem tudtak a meg nem erősített hidakon át oldaltá­madásra felvonulni, a hidak beszakadtak, s így az előre­törő orosz páncélosok teljesí­teni tudták feladataikat. Így volt lehetséges az is, hogy az oroszok tíz német nehéztankot kilőhettek és a Szentgotthárd körüli telep gyorsan felszabadult. Vi­szont a fel nem használt anyag, főleg cement, ekkor igen értékesnek bizonyult, mert a németek által felrob­bantott nagy hidakat így gyorsan szükséghidakkal le­hetett pótolni. Ez a körül­mény viszont a Vörös Had­sereg előretörésénél felbe­csülhetetlen értékkel bírt.” EGYÜTT A SZOVJETEKKEL „A gárdadivízió legeiül le­vő alakulatainak harcosai ne­vében köszönetemet fejezem ki dr. Ettrének azért, mert ő a Budapestért folyó harcok idején segítséget nyújtott a mi sebesült bajtársainknak... Kérem a Vörös Hadsereg képviselőit, nyújtsanak min­dennemű segítséget dr. Ett­rének. „Nyicsaga gárdaföhadnagy” Egy igazolvány: „Felmutatója ennek buda­pesti lakos dr. Ettre István, János fia (vagyis Ettre Ist­ván. Ettre János fia. Meg­jegyzés szerkesztőtől) külön­leges feladatokat teljesít a Vörös Hadseregnél. Tábori posta: N. 43888. Kérjük őt nem feltartóztat­ni. függetlenül a nap szaká­tól és tartózkodási helyétől... Elöljáró vr. 43888. 26. Kapitány” A magnó pereg, egészen belefeledkezünk a beszélge­tésbe és csak később vesszük észre, hogy Pista bácsi fele­sége — a kedves és örökké mosolygó Bözsi néni — sze­rényen félrevonult. Az iz­galmas dokumentumok ta- nulmányozgatása közben egy kicsit megfeledkeztünk Bö­zsi néniről, pedig — mint az a dokumentumokból is kidé. rült —. nemcsak felesége, de minden értelemben igazi tár­sa. segítője volt Pista bácsi­nak. A kitüntetés alkalmából kerestük fel Pista bácsiékat és fejeztük ki az Egri Do­hánygyár valamennyi dolgo­zójának jókívánságát, tiszte­letét és el nem múló szerete. tét. Aztán tekertünk egyet az idő kerekén, a máról, a csen­desebb. derűsebb nyugdíjas hétköznapokról beszélget­tünk. — Most nyugdíjban va­gyok. magas korban, de na­gyon jó érzés az. ha kime­gyek az utcára, mosolygós is­merősökkel, dohánygyáriak­kal találkozom, akik nem rit­kán a nyakamba borulnak, úgy üdvözölnek, s nekem ez nagyon jól esik — mondja Pista bácsi. — Egyébként is, nekem mindig az kellett, hogy az emberek — a do­hánygyár esetében az összes dolgozó — érezze azt. hogy mennyire közel állok hozzá­juk. Ügy bántam mindenki­vel, mintha az apja lettem volna. Ugye ezt érezni is kell. mert csak akkor tud az ember igazán dolgozni. „HÚSZ ÉVIG SZOL­GÁLTAM A DOHÁNY­GYÁRIAK EGÉSZ­SÉGET” — Hallottuk, hogy Pista bácsi komoly, értékes gyó­gyászati berendezéseket aján­dékozott a gyárnak — vetem közbe. — Igen, én nagyon szere­tem a dohánygyár dolgozóit és büszke vagyok eredmé­nyeikre. Azt szeretném, ha ezeknek a berendezéseknek ott vennék hasznát, a do­hánygyáriak gyógyításában. Három évvel ezelőtt. 80 éves koromban mentem nyugdíjba. 53 évi állami szol­gálat után. Ebből húsz éven át szolgáltam az Egri Do­hánygyár üzemegészségügyét a legjobb tudásom szerint. Ezért ez a kapcsolat olyan mély. hogy... (elérzékenyül). Maguk ugyan jobban tudják, én csak a magam oldaláról tudom. de az az igazság, hogy én nagyon szeretem e gyárat. A kapcsolat, a szere­tet. a ragaszkodás kétoldalú, s kívánjuk, hogy Pista bácsi ezt még nagyon sokáig érez­ze! — BM — Munkajogi ismeretek munkahelyre is beoszta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom