Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

„Titkos szavazáson“ 90 százalékos többség Rendszer és szervezettség a cigarettagyártási DH-akcióbizottságban „A cigarettagyártási üzemrész 150 dolgozója titkos szavazáson elsöprő többséggel bizalmat szavazott az üzemrészi DH-akcióbizottságnak.” Ilyesmi csak kormányokról szokott megjelenni; ugyan­csak megmosolyogták volna az ilyen címet ezeken a ha­sábokon. Pedig bízvást megjelenhetett volna és meg is (elel a valóságnak. Az úgy volt, hogy... No, de lássuk sorjában. második nekirugaszkodásra Még a DH-történet kezde­teinek kezdetén. 1972-ben az volt az elképzelés, hogy a DH-t a cigarettagyártáson kezdjük. Meg is alakult mindjárt az akcióbizottság és nagy lelkesedéssel hozzáfog­tak hibátlanul dolgozni. Ter­mészetesen nem sikerült. Ak­kor derült ki. hogy a gyár­tás nem dolgozhat hibátla­nul, ha az előkészítés és a filtergyártás hibásan dolgo­zik. így hát az első kísérlet azzal a pozitívummal járt, hogy nagy lépéssel közelebb hozott a munkarendszer lé­nyegének megértéséhez. Ezért kellett átadniuk az áttörés szép feladatát a filtergyár­tásnak (amely ennek becsü­lettel meg is feleit). A ciga­rettagyártás feladata ezután hosszú ideig a híres DH-do- boZok lelkiismeretes megtöl­tése volt a hibás füstszűrők­kel: a „frontharcos” filter mellett a „hadtáp” szerepe. 1974. január 14-én virradt fel újra a nap. amikor meg­alakulhatott a cigarettagyár­tási DH-akcióbizottság, most már biztosítékok birtokában, hogy az üzemrész nem kap előregyártott hibákat. Szanyi Nagy Mihály üzemrészvezető elnökletével. 10 taggal ala. kult meg aZ akcióbiZöttság és ebből kilenc ma is tagja. Ez a második alakulás már nem kísérlet volt. ELNÖK ÉS TITKÁR Az akcióbizottság első munkája azoknak a gépcso­portoknak a kijelölése volt, melyek már a DH-ban. te­hát a minőségnek bizonyos színvonalán kezdenek dolgoz­ni. Ők tízen készítették fel a kiválasztott gépcsoportok dolgozóit, ők magyarázták el nekik a minőségi és haté. kony munka lényegét. Eze­ket a gépcsoportokat azóta fokozatosan bővítették, és ez­zel együtt bővült az akcióbi­zottság létszáma is, míg vé­gül megállapodott a 15-ben. Nevezetesen: Szanyi Nagy Mihály üzem­részvezető, a bizottság elnö­ke; Király Sándor munka- irányító (műszakvezető), a bi­zottság titkára; Bojtor Sán­dor munkairányító (műszak­vezető) ; Antal Kálmánná csoportvezető; Végh Attila műszerész; Kövecsi János műszerész, szocialista brigád- vezető; Mirkovszik József műszerész, szocailista brigád­vezető; Nagy József né vágat­adagoló; Báder Nándorné gépkezelő, szocialista brigád­vezető; Mihály Ferenc mű­szerész, szocialista brigádve­zető; Kaszás András műsze­rész, szocialista brigádvezető; Román Sándorné vágatrak­tári csoportvezető, szakszer­vezeti bizalmi; Turcsányi Elemérné gépkezelő; Licska Zoltánná gépkezelő; Erdélyi Gyuláné gépkezelő. Meg kell még jegyezni, hogy a bizottságban minden műszaknak arányos képvise­lete van. Ez az akcióbizott­ság saját kebelén belül ket­téválasztotta az elnöki és a titkári funkciót. A titkár fel­adata az akcióbizottság ösz- szehívása, az ülések prog­ramszerű lefolyásának meg­szervezése. a jegyzőkönyv és a dolgozókat tájékoztató köz. lemény elkészítése. Ez a ha. táskörök cseppet sem érdek­telen megosztását jellenti az .üzemrész képviseleti rend­szerében is. „INTERPELLÁCIÓK” ÉS A DOLGOZÓK TÁJÉKOZTATÁSA Az „interpelláció” ország- gyűlési fogalom és azt jelen­ti. hogy a képviselő kérdést vagy felszólalást intéz a kor. mány valamelyik tagjához. Nos. a cigarettagyártási DH- akcióbizottságban a felszó­lalások között feltűnően sok az „interpelláció”, vagyis a felsőbb vállalati szervekhez intézett kérdés vagy javaslat. Ennek oka az. hogy a gyár­tás az az üzemrész, mely leg­inkább függ a többi válla­lati egység munkájától: az egész vállalat „nekik dolgo­zik”. Ez azonban nem jelen­ti azt. hogy a saját szemük­ben nem veszik észre a ge­rendát. Csakhogy itt az ak. cióbizottsági tagokra nagyfo­kú „operativitás” jellemző. Amint a hibát észreveszik, azonnal hozzáfognak a meg­szüntetéséhez. a szó legszo­rosabb értelmében saját ke­zűleg. így az akcióbizottsá­gi ülésen sokszor csak a be­fejezett tényről, a lezajlott műveletről számolnak be. Az akcióbizottsági kezdeménye­zésre született új megoldá­sok közül nagy jelentőségű — Mirkovszki József javas­lata volt — az elektromos meghajtású selejtböntó be. rendezés, a melléktermék­rosta. amely gépi erővel vá­lasztja el a papírt a dohány­hulladéktól és még sok egyéb, ötletes megoldás. Min. déri ülésen elhangzik tizen, öt-húsz észrevétel. Az új megoldások kísérleteit ma­guk az akcióbizottsági tagok hajtják végre. A dolgozókat nem a teljes jegyzőkönyvvel, hanem egy jegyzőkönyvkivo­nattal tájékoztatják; ezt te­szik ki a DH-táblára és ez csak a lényeget tartalmazza: az előző ülés kérdéseire adott válaszokat, az új észrevéte­leket és a határozatokat. A bizottság állandó képviselő­ket küld a társ üzemrészek akcióbizottsági üléseire. 1975 óta ezeknek a küldöttei is részt vesznek a gyártási ak­cióbizottság ülésein. A „KÖZVÉLEMÉNY­KUTATÁS” 1975 végén az akcióbizott­ság úgy határozott, hogy fel­mérőlapokat ad ki, melyeken megkérdezi valamennyi gyár­tási munkatárs véleményét az akcióbizottság tevékeny­ségéről és közölve a bizott­sági tagok névsorát, lehető­séget ad a személy szerinti véleménynyilvánításra és az esetlegesen kifogásolt tagok kicserélésére, sőt akár telje­sen új akcióbizottsági névsor ajánlására. A felmérőlapokat névtelenül kellett kitölteni és visszaadni. A közvélemény­kutatásnak — lényegében titkos szavazásnak — nagy sikere volt: 150 lap érkezett vissza kitöltve. Ebből össze­sen 15 szavazott az akcióbi­zottság kicserélésére. Ezen a bizalmi szavazáson tehát a cigarettagyártási DH-akció­bizottság 90 százalékos több­séget kapott. Ezek után a termelési tanácskozáson tör­tént egyhangú, „közfelkiáltá- sos” választás már csak en­nek a kinyilvánított bizalom­nak a megpecsételése volt. KÖZVETLEN ÉS KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA Ezt a vitathatatlanul kife­jezett bizalmat, munkatársai felhatalmazását az akcióbi­zottság a legnagyob kitünte­tésnek érezheti, amit csak kaphat. Pedig nem kevés a vállalati és társadalmi elis­merés. amivel az akcióbizott­sági tagok büszkélkedhetnek. Antal Kálmánná és Mihály Ferenc mo»t lett az élelmi­szeripar kiváló dolgozója. En­nek a kitüntetésnek már két éve birtokosa Király Sándor és Mirkovszki József. Kiváló dolgozó jó néhány van a bi­zottságban; Báder Nándornét az üzem dolgozói munkáskül. dötté választották a tröszt igazgatótanácsába. Szanyi Nagy Mihály üzem. részvezető a következőket mondja az akcióbizottság lé­nyegéről és a termelési ta­nácskozáshoz való viszonyá­ról: — A két üzemi demokra­tikus fórumnak más és más a funkciója. Az akcióbizott­ság képviseleti szerv és nagymértékben operatív. A társüzemrészi akcióbizottsági üléseken részt vevő küldötte­inknek például szigorú beszá­molási kötelezettségük van az ott hallottakról. A termelé­si tanácskozás viszont köz­vetlen demokratikus fórum, amelyen az üzemrész min­den dolgozója részt vesz és szót kaphat. Ezt a közvetlen demokráciát semmivel sem lehet helyettesíteni. Az vi­szont lényeges, hogy a DH- akcióbizottság előre tudja a tárgysorozatot és előkészíti a termelési tanácskozást, to­vábbá beszámol tevékenysé­géről a termelési tanácsko­zásnak. Mint vezető pedig, határozottan kijelentem: ami­óta DH-akcióbizottság van, hatékonyabb, eredményesebb és jobb a vezetés. •k Félreértés ne essék: nem a cigarettagyártási üzem­rész munkájának kereszt- metszetéről volt szó, a ma­ga szép sikereivel, bosszú- ságos kudarcaival, ered­ményeivel és gondjaival. Ezekre csak az akcióbizott­sági ülésenként elhangzó ti­zenöt-húsz felszólalás utalt. Azt mutattuk be, hogyan találta meg az üzemrész a kulcsot. S hogyan forgatja a jövő ajtajának zárjában. Arra pedig az van írva, hogy a cigarettagyártási üzemrésznek 1976-ban nem csak címe: a lényege is i szocialista. VÉGLEGES SZÁMADATOK AZ ELSŐ NEGYEDÉVRŐL A legutóbbi információnk­ban néhány adat még nem szerepelhetett az I. negyed­évről. így például a bérszín­vonal alakulása sem. pedig ez alighanem érdekli dolgo­zóinkat. Közölhetjük, hogy bérgazdálkodásunk megfele­lően alakult. A növekedés az előző évihez tekintélyes (+6,3 százalék), de a terve­zett bérszínvonalon belül. Átfogó gazdasági mutató: A csökkenés jelentős, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy minden megoldódott ezen a téren. Továbbra is nagy fi­gyelemmel kell kísérnünk a munkaerő-gazdálkodás ala­kulását. Nagyon fontos volna a tervlétszám megfelelő mun­kaerővel történő feltöltése. Mindinkább előtérbe lép a stabil utánpótlási bázisok megkeresése, biztosítása, így többek között a kihelyezett nappali tagozatos dohány­ipari szakmunkásképzés be­indítása is. Brigádjainktól is többet várunk az új dolgo­zók beilleszkedése érdeké­ben. A MÁSODIK NEGYEDÉVRŐL, TÁVIRATI STÍLUSBAN Kollektívánk még a ka­pott magas kitüntetés ünne­az élvonalban Apró műhelyiroda a gyár udvarának közepén. Csúszós tetejével olyan a park köze­pén. mint egy kis kerti pihe­nő. ahol kikapcsolódni, szun­dítani lehet.. — Hát itt aztán ugyancsak kevés idő jut kikapcsolódás­ra — mondja mosolyogva Turcsányi Benjámin, a javí­tóműhely vezetője. — Ne­kem itt áll ugyan az aszta­lom. de leginkább a gyár kü­lönböző munkahelyein va­gyok: hol ezt kell intézni, hol azt. Ha meg itt benn írok valamit, a telefon percenként szól. Ilyen ez a mi kis kerti lakunk: ez a munkánk, ez az életünk. Turcsányi Benjámint nem. igen kell bemutatni azoknak, akik valamiféle kapcsolatban állnak az Egri Dohánygyár­ral. Azt viszont kevesebben tudják, az általa vezetett Pe­tőfi komplex szocialista bri­gád a brigádmozgalom meg­alapítója volt a magyar do. hányiparban. 1961-ben a ja­vítóműhely hat lakatosából szerveződött az első brigád, amely mintája, példája lett az utánuk alakuló közössé­geknek. A Petőfi brigád tagjai az elmúlt években sorozatban „gyűjtötték” a kitüntetéseket. Háromszor szerezték meg a vállalat kiváló brigádja cí­met, egyszer az ágazat kiváló brigádja lettek, az idén pedig mindezek koronájaként el. nyerték a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. — Nem nagyon értettük mi még azt akkoriban, mit is je­lent igazán egy brigádban dolgozni — idézi a múltat a brigádvezető. — Én a megalakulást kö­vetően léptem be ebbe a kö­zösségbe, s emlékszem. Szká- rosi Gyula bácsitól, a tmk lakatosától, szakszervezeti aktivistáktól kaptuk a taná­csokat. útbaigazításokat: mit vállaljunk, mire vállalkoz­zunk. tűzzünk ki célul ma­gunk elé. A gazdasági veze­tők közül Iványi Illés volt a patronálónk. Szükség volt a támogatására, hiszen előttünk nem volt példa, valahol el kellett kezdeni... Elkezdték, s nem is akár­milyen feladattal kellett mindjárt megbirkózniuk. a vállalati eredmény 22,3 millió Ft. Magasabb a bázis­nál és a tervezettnél is. MUNKAERÖ­GAZDÁLKODÁSRÖL RÖVIDEN Mindjárt a bevezetőben el kell mondanunk, hogy a munkaerő-gazdálkodás ál­landóan napirenden van vál­lalatunknál. Őrömmel álla­píthatjuk meg az I. negyed­évi forgalmi mutatók tükré­ben. hogy ezen a téren mun­kánk javuló. pi hangulatában él. de köz­ben szorgos hétköznapi mun­kával teljesíti a II. negyed­évi feladatokat. Hogyan? Né­hány ..göngyölített” számadat ízelítőül. A filteres cigaret­ta termelés 2259,6 millió db, ami 96,2 millió db-bal több, mint a bázis (1975) és 66,6 millió db-bal magasabb a tervezettnél. A termelési ér­ték 347 millió Ft. a bázishoz 133,5 százalék, a tervezett­hez 104,3 százalék. FELTÉTELHEZ KÖTÖTT BÉRPREFERENCIA Benyújtott pályázatunk alapján. 1976. évre 400 ezer forint adómentes, de felté­telhez kötött bérpreferenciát kapott vállalatunk. Nem könnyűek e feltételek: 107 millió db filteres ci­Az általános forgalom 1975. I. n. 1976. I. n. (felvétel + elbocsátás) mutatószáma _________________18,32 %___________9,90 % P etőfi Sándor szocialista brigád a Magyar Népköztársa­ság Kiváló brigádja. 1964-ben a lágymányosi do­hánygyár gépeinek áttelepí­tését végezték el úgy. hogy közben a termelés nem csökkent. — Ekkor fejlődött a régi ,szakik”-ból alakult közösség komplex brigáddá, hiszen a munka úgy kívánta, hogy a lakatosokkal együtt dolgozzanak a vízvezeték­szerelők. villanyszerelők, kő­művesek is. — Hogy lehet ilyen szét­szórt munkahelyeken dolgozó közösséget összetartani? Őszintén megvallva. nem könnyű munka. Biztos, hogy egy zárt üzemrész együttesét egyszerűbb irányítani, közös akciókra szervezni. De ez a mi gárdánk jól tudja egy­mást a munkában segíteni, hiszen a javításban többféle szakma jó együttműködése kell. A közös, esti programo­kat. kirándulásokat, kis röp. gyűléseken gyorsan meg tud­ják szervezni. Egyébként mi­kor látták, kezdünk jól dol­gozni, sokan jelentkeztek, hogy szeretnének tagjai len. ni a brigádnak. Ha minden­kit. aki ma is patronálója a brigádnak, fölvettünk volna, azóta már nagyon sokan len­nénk: most tizennégyen va­gyunk. s ez a létszám éppen megfelelő egy jó közösség­hez. Pogonyi Sándor és Fodor Sándor alapító tagjai a bri­gádnak: kezdettől fogva ré­szesei a feladatoknak, a sike­reknek. — Az elmúlt években a brigádból elvégeztük többen is a technikumot, és a fil­tergyártáshoz kerültem. fő­műszerész vagyok — mondja Pogonyi Sándor. — Ez a munkakör nem kívánja meg éppen a technikusi végzettsé­get, de nem árt. ha többet tud az ember. Biztosabb a dolgában, bátrabban újít, változtat. A marxista közép­iskolát is majdnem mind­egyikünk elvégezte, s voltak olyan tagjai is a közössé­günknek. akik a mi ösztön­zésünkre szereztek szakmát, lettek a segédmunkásokból szakemberek. — ötvenhét éves vagyok, nekem már nem sok van a nyugdíjig — folytatja Fodor Sándor. — Több munkahe­lyet is megismertem én itt a gyárban, s amikor a komp­resszortelep elkészült, idejöt­tem dolgozni. Én külföldre csak ezzel a brigáddal jutot­tam el, felejthetetlen élmény volt nekem Lengyelország. Csehszlovákia tájait látni. Én azt szeretem ebben a gárdá­ban. hogy mindannyian meg­értjük. megbecsüljük egy­mást. Mindketten a szakma ki­váló dolgozói, s mint alapí­tók. birtokosai lettek az aranyjelvénynek, amelyen ez áll: a Népköztársaság Kiváló Brigádja. Iványi Illés osztályvezető, aki ma is patronálója a bri­gádnak, összegezésképpen ennyit mondott róluk: — Mindig elsők voltak, kezdeményezők, mindig pél­dát mutattak. Ilyen magas szinten már sokkal nehezebb újat adni. még följebb jut­ni. Most az a kérdés: lehet-e többet, lehet-e jobban? Ismerve őket: biztosan le­het ... (hekeli) garetta túlteljesítés; az utalványozott órához vi­szonyított 2 százalékos tel jesítményalakulás; 3000 q Hevesi-válogatás, 185 q (—0,3 százalék) faj­lagos alapanyag-megta­karítás, hogy csak a kiemelt feltéte­leket említsük. Mindezeket a júniusi műszaki konferen­cián. DH-akcióbizottságok. ban és termelési tanácskozá­sokon dolgozóinkkal alaposan meg kell tárgyalnunk. (Az alacsonyabb teljesítés csök­kenti az igénybe vehető pre­ferenciát !) MUNKAVERSENY, SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM A munkaverseny-vállalá. sok teljesítésének elemzése az előbbiekre vonatkozólag is némi áttekintést nyújt. Fajlagos alapanyag-megta­karítás a bázishoz: Vállalás: 0.3 % Teljesítés: Kedvező 0,58 % eltérés: +0,28 % Fajlagos megtakarítás a normához: Vállalás: 552 ezer forint Teljesítés: 2530 ezer forint Kedvező eltérés: +1978 ezer forint Minőségi mutató: Kiemelt gyártmányok Vállalás: 3,50 Teljesítés: 3,64 Egyéb gyártmányok: Várható: 3,40 Teljesítés: 3,56 információink szerint — tel­jesítette időarányos vállalá. sait. Jól sikerült KlSZ-mű- szakot tartottunk a KISZ- kongresszus tiszteletére. 12,4 miiló db cigarettát termelt a 2x6 órás műszakban részt­vevő 300 dolgozónk, melynek értéke 1 781 000 forint. A II. negyedéves műszaki konferenciát előreláthatólag június elején tartjuk. Ezt kö­vetően lesznek a termelési tanácskozások, és a szocia­lista brigádértekezletek. A szocialista brigádveze­tők I. félévi tanácskozását még a műszaki konferencia előtt szervezzük meg. TÁJÉKOZTATÁS az Ötéves TERVEZÉSI MUNKÁRÓL Az előmunkálatok már az elmúlt évben megindultak, és azóta folyamatos tervezé­si munka folyik. Legutóbb az előtervről adtunk tájékoz­tatást. A május elején hozott igazgatótanácsi határozat alapján az elötervnél alacso­nyabb létszám és magasabb eredmény szükséges a bér- színvonal előirányzott emel­kedéséhez. Az e követel­ménynek is megfelelő, vég­leges tervmunkálatok folya­matban vannak. A tervet tárgyalja az szb. a szakszer­vezeti tanács, a szocialista brigádvezetők tanácsa, a DH-akcióbizottságok, a mű­szaki konferencia és a terme­lési tanácskozások. Végleges terveinkről részletesebb tá­jékoztatást is adunk majd. A tröszti és vállalati tervek jóváhagyása egyaránt június hóban történik, a kollektív szerződéssel együtt. 41 szocialista brigádunk — Iványi Illés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom