Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Szakszervezeti számvetés Az új esztendő első napjaiban mindenhol megállnak egy pillanatra, visszatekintenek az elmúlt évre és összeg­zik az év munkáját. Ezt tesszük mi is a szakszervezeti munka területén. Különösen nagy jelentősége van az elmúlt időszak elemzésének most, amikor az 1975-ös évet lezártuk, hisz éz az év több fontos állás határköve volt. Az elmúlt év mozgalmas év volt. Ekkor tartotta XL1V. kongresszusát az Élelm'szer- ipari Dolgozók Szakszervezete, XXIII. kongresszusát a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa, XI. kongresz- szusát a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ugyancsak ez az év zárta le népgazdaságunk IV. ötéves tervét. Az e'múlt év fe'adatait a lezárt választási időszak határozatai végrehajtásának értékelése és a kongresszus­ra készülés megszabta. A mozgalmi munka minden szintjén a bizalmiaktól a szakszervezeti bizottsági tago­kig jelentős fejlődésről adhatunk számot. A testületi munka, a ve.:ető, irányító tevékenység tartalmában és munkamódszerében színvonalasabbá, tervszerűbbé vált. Megmutatkozott ez a vállalati szak- szervezeti b;zottság újraválasztásakor is. A műhelybizottságok fe’adatuk íe’elősségét érezve, zökkenőmentesen bonyolították le az előkészületi mun­kákat. A választott tisztségviselők mind nagyobb hozzá­értéssel képviselték a dolgozók érdeke't. A legfontosabb feladatok megoldására jól mozgósí­tották a tagságot Neve'őmunkában fontos szerepet töltött be a szer­vezett oktatás, melynek színvonala sokat fejlődött és a résztvevők száma évről évre növekedett. Az eredmények elérésében nagy szerepük volt a propagandistáknak, ak k jó fe’készültségükkel igyekeztek színessé, vonzóvá tenni az oktatást. A nők helyzetével, az ifjúság problémáival kapcso­latban, a jobb munkakörülmények kialakításáért a szak- szervezeti bizottság reszortfele'ősei mindig feleme’ték szavukat, intézkedési terveket készítettek a még meg­oldásra váró problémákra. Az 1976-os feladatokat a kongresszus határozatainak végrehajtása írja elő. Kongresszusunk határozata öt évre jelölte meg a szakszervezeti szervek, a szervezett dolgozók teendőit. Ezeket a feladatokat kell időarányosan te'jesíteni. Pártunk XI. kongresszusa határozatának alkotó ele­mét képviseli a mi kongresszusunk határozata is Kife­jezi, hogy a fejlettebb szoc'ahsta társadalom építésének célja, anyagiakban és szellemiekben még többet ígérő szocialista program. Ennek a programnak megvalósítása érdekében még nagyobb helytállásra, összeforrottságra, és még hatéko­nyabb szakszervezeti munkára van szükség. Ügy gondoljuk, hogy a soron következő öt esztendő­ben is — de különös hangsúlyt fordítva az 1976-os évre — magunkénak tudhatjuk szakszervezeti tagságunk egyetértését, támogatását, és számíthatunk a tisztségvi­selők, akt;visták cselekvő részvételére. Tesszük ezt abban a b'ztos tudatban és meggyőző­désben, hogy minden erőfeszítésünk a dolgozó embe- . rért van. Vezetőséget választottunk A Gépipari Tudományos Egyesület Dohányipari Gép Szakosztálya új vezetőségét a hó közepén választottuk meg. Szakosztályelnök: Sóki Mi­hály. Titkár: Balogh József. Oktatási felelős: Szemán Mi­hály. Gazdasági felelős: Lég- rádi Lászió. Rendezvényfeie- lős: Torba Imre. A régi vezetőség 1971. ok­tóberétől funkcionált, mely időszak alatt szakosztályunk erősödött, munkája színvo­nalasabb lett. A Gépipari Tudományos Egyesület Központi Szerve­zete 1949-ben alakult, a kö­vetkező célkitűzések valóra váltására: 1. A társadalmi tudomá­nyos tevékenység céltudatos irányítása. 2. A műszaki tudományos eredmények elterjesztése és a vállalatoknál történő rea­lizálása. 3. A műszaki tudományos eredmények feltárása, egysé­ges közvélemény k.alakítá- sa, formálása. A GTE Egri Szervezete — mint önálló vidéki szervezet — 1958-ban kezdte munkáját a Finomszerei vénygyár, az Autóipari Forgácsoló Gyár, a Lakatosárugyár műszaki és gazdasági szakembereinek kezdeményezésére. Az egri szervezet munká­ját bázisvállalatokra épített szakosztályi rendszerben végzi. A Dohányipari Gép Szak­osztály az Egri Dohánygyár­ra, mint bázisvállalatra épü­lő szakosztály, 1955-ben ala­kult. Az alakulás 17 fővel történt az Egri Dohánygyár előtt állott műszaki fejleszté­si tevékenységek megvalósí­tásának segítésére. Szakosztályunk életében kimagasló, nagy horderejű műszaki és technológiai fej­lesztésre nem került sor, azonban ragaszkodva a GTE célkitűzéseihez, az MSZMP KB Társadalmi Tudományos Egyesületekre vonatkozó ha­tározatához, szakosztályunk jelentős munkát végzett a műszaki-technológai fej­lesztés céltudatos irányításá­ban, megvalósításában. Igen jelentős munka volt a cigarettagyártó gépek do­hányvágattal történő ellátásá­hoz automatikus vágatadago­ló berendezés tervezese, meiy berendezés a kísérleti idő­szak lezárásával még ez év­ben üzembe helyezésre ke­rül. Terv készült a cigarettaelő­készítési üzemrészben a pác- és illatanyag felvitelének korszerűsítésére. Vállalatunknak igen sok problémát okozó szállítósza­lagos anyagmozgatás helyett kidolgozást nyert a rázócsa­tornás anyagmozgatás terve. A tervek alapján már meg­valósult technológiai sora­inkban a korszerűbb, meg­bízhatóbb rázócsatornás anyagmozgatás, melynek hí­re üzemünk és városunk ha­tárain is túllépett. Kidolgoztuk és megvalósí­tottuk a félgyártmányterem dohányanyag-szállítási útvo­nalának zárt technológiai fo­lyamatát — megteremtve az automatizálás lehetőségét. Hatékonyan működtünk közre a vállalatunknál 1976- ban bevezetendő DH-munka- rendszer előkészítési munká­lataiban. Szakosztályunk tagjai rend­szeresen vesznek részt a GTE Központi Szervezete ál­tal indított tanfolyamokon. Évenként több külföldi és hazai tanulmányút lebonyolí­tására került sor. A tanul­mányutakon tapasztaltak hasznosítása érdekében az azon részt vett kollegák — előadások keretében — rend­szeresen tájékoztatják tagsá­gunkat. A most megválasztott új vezetőségre komoly feladatok várnak, pártunk és kormá­nyunk által meghatározott úton a vállalatunk előtt álló műszaki-technológiai fejlesz tés megvalósítására. A feladatok végrehajtása érdekében jó munkát, sok si­kert kívánunk a megválasz­tott új vezetőségnek, vala­mint a szakosztály tagjai­nak. Negyedszázada a szakszervezeti mozgalomban Ebben a hónapban lesz 25 éve, hogy az Egri Do­hánygyár dolgozója vagyok — mondta mosolygós arccal — bárdos Jozsemé, gyárunk szb-tukára. Hajdanaoan, amikor a gyaroa bekerültem, a már akkor is meglevő ovodáoan kezdtem ooigozm. Sajnos, fiatalon özvegyen maradtam egy gyermekkel, ezért Ker­tem, nelyezzeneK át a ciga- re „vagy artasra, ahol valami­vel magaaaooak voltak a ti­ze téseK. i'ermészetesen ezért nenezeob munkát is végez­tünk. — Mikor kapcsolódott be a mozjdimi mannaba f — A mozgaimi munkába szinte azonnal oeka^csoiod- tam, ahogy megismertem munka tarjaimat és a gyárát. Idol junusaoan megválasz­tottak szaKozervezeLi oizaimi- nak. Ezzel a megoizatassal kezdőuott életem legioob te­vékenysége. EamarOoan ei- kuidtek egy kétneLes tanro- lyamra, anol megtanultuk, mn, hogyan kell szemléim a világban. A tanfolyam sike­res elvégzése után nemso­kára megválasztottak a gyár szakszervezeti Dizotisági tag­jának. Eboen az időben let­tem az eDOSZ Heves me­gyei Bizottságának választott tagja is. ldai-oen tagja let­tem az M3ZMP-nek. — Szakmailag volt-e fejlő­dés munkájában? — Igen. A mozgalmi mun­kám mellett elvégeztem egy minőségellenőrző tanfolya­mok Ezután kerültem a MEO-ba, ahol nedvességel­lenőrzéssel foglalkoztam. — Mikor leit függetlení­tett szb-titkár? — Függetlenített szb-tit- kári funkcióban 1960 óta dolgozom. Közben, természe­tesen, folyamatosan képeztem magam mozgalmi téren. El­végeztem a pártvezetőképzőt is. — Mikor vett részt elő­ször az EDOSZ-kongresszu- son? — 1971-ben. Ott legna­gyobb meglepetésemre meg­Tizeves a MTEoZ Heves megyei Szerkezete választottak a központi ve­zetőség tagjának, majd be­választottak az elnökségbe. Családi okokból 1971-ig egy pár évig nem voltam az ÉDOSZ megyei bizottságá­nak tagja, de 1971-től ismét tagja vagyok. — Az elmúlt 25 évben milyen eredményt ért el a szakszervezeti munka szer­vezésében? — Az első szocialista bri­gádok szb-titkárrá választá­som után alakultak. — Melyek e brigádok? — Azt hiszem gyárunk valamennyi dolgozója isme­ri az Állami Díjas Kossuth Zsuzsa és a Petőfi Sándor szocialista brigádot, mely a vállalat Szakma kiváló bri­gádja. — Milyen érzés szb-titkár­nak lenni? — Szeretni kell az embe­reket, érdeklődni kell prob­lémáik iránt és segíteni ahol lehet. Ezt érzem feladatom­nak, vagy ha úgy tetszik, hivatásomnak. Ha nem len­nék szb-titkár, akkor is igyekeznék segíteni mások­nak, mert nekem is jólesett, hogy amikor nehezebb hely­zetben voltam, segítettek a munkatársaim. A szoc;a’;s+a brigádokkal, a rendezvények­kel és a dolgozók élé é . el való törődés szinte a vérem­mé vált. Nélkülük, azt hi­szem, nem is érezném már jól magamat. — Reméljük, még sokáig folytatja hivatását, melyhez jó egészséget kívánunk és gratulálunk a gyárban el­töltött 25 év munkájáért járó jubileumi jutalomhoz. Szigeti Zoltán Munkása'cok Gépkezelő a „bundázóban ’ Különös üzemrész az Egri Dohánygyár­ban, bundázónak hívják. Fé reárt és ne es­sék, nem divatos női vagy férfi bundákat ■ kész'te k em a fi teres cigaretták­hoz nyersanyagot. A vasrudakra tekert fehér műszá'as bé’előanyag folyamalo-an sodródik a gé­pen. Vastagabb és vékonyabb bálák készül- nek egymás után, hogy aztán segítő ’-ezek közreműködésével a filterrudakba kerül­jenek. Aki mindezt irányítja: Budai Mihály gépkezelő. A deresedő hajú férfi avatott szakértője a gébnek. Fi,rve'm^ °-'v pillanat­ra sem szakad el a kapcsolókról. Huszonhárom éve ciogj-i s. a gyárban. 1953-ban jött ide, 24 éves fejjel kezdte a munkát — Amikor leszereljem a honvédségtől nyomban a gyárba kerültem — beszéli éle­tét. — Nem volt szakmám, így a k ,zán- házba mentem. Szé'adagoló lettem elő­ször, napo-*a csillével toltam a szenet a ka7án tápiá ására. Sokat dolgoztam, mert kellett a pénz, akkoriban nősültem. — Meddig volt csillés? — Mindössze két hétig, mert szükség­ből kocsikísérőnek tettek. Lovaskoc-ival hőrdluk naponta a dohányt meg a ciga- rettik t a vaní á'1 omá^ra. Amikor megér­kezünk kézzel pakoltuk be az árut a va­gonokba. — Milyen cigarettákat szállítottak ak­koriban? — Nem volt nagy választék: Terv, Mun­kás, Harmónia és Kossuth kerü’t a karto­nokba. Előfordulh ho»v még karácsonykor is pakoltunk az állomáson, mert annyi volt a munka. — A kocsikat aztán, teherautók váltot­ták fel. — Valóban, ahogy múltak az évek a lo- vaskoedk helyed ö‘ teherautó á’lt munká­ba. 1963-ig ezeken vo’tsrn rakodó és kocsi­kísérő is egy személyben. (Fotó: Szigeti Zoltán) — Hogyan került a bundázóba? — 1964-ben egy hónapos gépkezelői tan­folyamra kü'd*ek Bud-me-tre. A T.áovmó- rvosi Dohánygyár megszűnt és a gépek ide Egerbe kerültek. A bundázóüzem géo inek kezelését tanul uk meg. 12 éve itt dolgo­zom. Nem nehéz a munkám, csak nagy fi- gye m-t igényel. — Hány bála tekercset készít egy mű­szakban? — Hetvenhármat. — Teljesítménybér­ben dolgozunk és átlagosan 2 600 forintot keresek. — A család? — Két fiam van. A nagyobb 16 éves, géplakatos szakmát tanul. A kisebb ná­dik osztályos általános isko'ás. A feleségem a Volánnál dolgozik, korábban ő is a do­hánygyárban volt 14 évig. Budai Mihály megbecsült tagja a gyár­nak, többszörös kiváló dolgozó. Elismerik munkáját és továbbra is számítanak rá. (mentusz) Jubileumi választmányi ülés Egerben Tíz éve alakult meg a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének Heves megyei Szer­vezete. Az évforduló alkal­mából jubileumi választmá­nyi ülést tartottak Egerben, a Technika Házában, a uze.- vezet tagjait, a tagegyesüle­tek küldötteit, valamint a meghívott vendégek ot — közöttük Barta Alajost, a megyei pártbizottság titká­rát, Schmidt Rezsőt, az egri városi pártbizottság első tit­kárát, Kiss Sándort, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, dr. Pápay Gyu­lát, a megyei tanács vb-tit- kárát, dr. Jenes Pált, az SZMT titkárát — dr. Szűcs László, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke kö­szöntötte. Ezután „A terü­leti társadalmi. munka jelentősége a MTESZ- ben” címmel Philip Mi.t.ós, a MTESZ főtitkárhelyettese tartott előadást. Ezt követően a szervezet tízéves munkáját ér+éke’ő írásos jelentéshez dr. Domán László, a MTESZ magyei szervezetének titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsú­lyozta, egyebek között, hogy a megye műszaki értelmisége évről évre növekvő aktivitás­sal vesz részt az országos és a helyi gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. A 19 tagegyesületnek ma négyezer tagja van, és dön­tő többségük rendszeresen részt vállal a műszaki-tudo­mányos társadalmi munká­ból. Ezután arról szólt, hogy az egyesületi munka mind szo­rosabban kapcsolódik a bá­zisüzemek gazdasági felada­taihoz, majd elmondotta, hogy a Technika Háza He­ves megye, Eger műszaki-tu­dományos központja lett. De korántsem c:.ak a megyében élő és dolgozó mérnökök, közgazdászok, agrárszakem­berek előtt állnak nyitva a tagegyesületek és a Technika Házának ajtói. Az eltelt évek során Egerben ren­dezték meg többek között a X. országos közgazdász ván- gyorgyűlést, ugyancsak Egert választotta ülésének színhe­lyéül a FAO szőlészeti és borászati kormányközi cso­portja, a XX. kolorisztikai szimpózium, a matematika tanárok nemzetközi konfe­renciája és hűtőgépgyártási kongresszus is. A rangos ha­zai és nemzetközi esemé­nyek egyben megyénk szak­embereinek munkáját is di­csérték, illetve dicsérik. Az elmúlt évek alatt igen sok országos vezető találko­zott a MTESZ szervezésé­ben megyénk ipari, mező- gazdasági üzemeinek veze­tőivel, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság számos tanfolyamot, tovább­képzést szervezett szakmun­kások, közép- és a felsőbb vezetők részére is. Ma már országosan is kiemelkedő eseménynek számítanak a műszaki hónapok, a műszaki hetek rendezvényei. Megtárgyalta, véleményez­te a szervezet a megye táv­lati fejlesztési tervét, igen szoros és gyümölcsöző kap­csolat köti össze a szerve­zetet a megyei, a városi pár bizottsággal, együttmű­ködési szerződést kötött a KISZ Heves megyei Bizott­ságával, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsával, és a bulgáriai Targoviste megye testvérszervezetével is. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés fölötti vi­tában a tagegyesületek kül­döttei mondták el vélemé­nyüket. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága nevében Barta Alajos üdvözölte a jubiláló szervezetet. Elismerően szólt munkájáról, majd azt kérte a megye műszaki értelmisé­gétől, hogy az eddiginél is szervezettebben, hatékonyab­ban munkálkodjanak az or­szágos és a helyi gazdasági, politikai feladatok minél eredményesebb megvalósítá­sán. Ezt követően került sor a kitüntetések és a jutalmak átadására. A jubileumi választmányi ülésen dr. Kovács Jenő, a MTESZ megyei szervezetének elnöke mondott zárszót. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom