Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

9 pórtélét eseményei

ÜLÉST TARTOTT A CSÜCSVEZETŐSÉG

A vezetőségválasztó összevont taggyűlést követően a csúcsvezetőség megtartotta első ülését, ahol felosztották a reszortokat.

A következő csúcs vezetőségi ülés február 18-án volt megtartva, ahol a csúcsvezetőség a következő napirendi pontokat tárgyalta meg.

1. A XI. kongresszusra való felkészülés és az abból adódó feladatok végrehajtásának értékelése.

2. Az 1975. I: félévi munkaterv javaslat megtárgyalása.

3. Javaslat az 1975. I. félévi politikai ünnepségekre.

A csúcsvezetőség tagjai a napirendi pontokkal kapcsolatos előterjesztést tudomásul vették, illetve az előterjesztett munkaterv javaslatot határidő módosításokkal hagyták jóvá.

Alapszervezeteink is megtartották első vezetőségi ülésüket, ahol a napirend a csúcsvezetőségi ülés napirendjével azonos volt, majd a napirendi pontoknak megfelelően alapszervi taggyűléseken, majd összevont taggyűlésen vitatták meg a napirenddel kapcsolatos kérdéseket.

Vállalatunk szocialista brigádjainak kezdeményezésére kollektívánk február 24-től március 1-ig kongresszusi hetet tartott, melyet március 1-re szervezett kongresszusi műszakkal fejeztek be.

A szocialista brigádok kezdeményezése igen nagy visszhangra talált és igen szép eredményeket hozott. Vállalatunk kollektívája vállalta, hogy a kongresszusi hét során 12 millió db cigarettát, valamint 80 ezer db szivart gyártanak terven felül, továbbá 25 q dohányanyagot takarítanak meg.

A kongresszusi hét kimagasló sikerét bizonyítják az alábbi adatok:

A vállalással szemben a tényleges terven felüli teljesítés cigarettából 28 millió db. szivarból pedig 182 ezer db volt, ugyanakkor a vállalt 25 q dohányanyag megtakarítással szemben a tényleges megtakarítás 63 q dohány.

A fenti számadatok vállalatunk kommunistáinak, dolgozóinak lelkes, példamutató munkáját bizonyítják.

A pártszervezet csúcsvezetősége következő ülését március 11-én tartotta, ahol a jóváhagyott munkatervben szereplő ügyrendi pontokat tárgyalta.

Molnár Jenő

r

ti.

Megkezdődött az egyéves vállalati

Ez a kocsánytalanító gép volt Magyarországon az első, -amelyet kimondottan cigaretta-előkészítési célokra terveztek és helyeztek üzembe. Segítségével lehetővé vált a magyar, nagy levelű dohányok kocsánytartalmának szelektálása úgy, hogy a levéllemezek nagysága a ciga- rettagyártási céloknak megfelel. Ugyanakkor a berendelés „tisztán” kiválasztja az élvezeti értéket, töltőképesé- get rontó, nagy méretű erezetet. Kialakítottak egy ko- csányvonalat, amelyen a keletkezett kocsányi, úgy'lehet feldolgozni, hogy az az élvezeti érték (elsősorban kitöltő ttség és égőkópesség) rontása nélkül, a vágatba visz- -szakeverhető legyen. Ez a kocsányvonal már úgy lett kialakítva, hogy a későbbiek folyamán a kocsánypácolás és szárítás beiktatásával is egyenes vonalat képezzen, és a kezelt koesány közvetlenül a vágatba juthasson.

Korábban az előkészítés során a keverék, illetve a koesány szállítóhevedereken jutott egyik technológiai egységtől a másikig. Ez rendkívül sok hibaforrást rejtett magában és szalagrendszerű termelésnél egy-egy szállítóegység meghibásodása a teljes munkafolyamat leállásával járt. Ennek kiküszöbölésére az előkészítésen, majd később a vágatraktórban is, korszerű, vibrációs szállító- berendezésekkel (.rázócsatornákkal) váltották fel a korszerűtlen szállítási módot.

Űj elektromos kapcsolószekrények készültek, amelyek szintérzékelő segítségével és részben automatikusan szabályozzák a munkafolyamatot.

A cigarettagyártáson munkába állított korábban már említett 2 db Garant—Max— Cascade gépsort 1968-ban 1 db Garant—Max—Compact— Cascade gépsor, majd 1969- ben további 2 db Garant—

Max—Compact—Cascade kombináció követte.

1970. január elsejével úiabb '3 db Garant—Max filteres cigarettagyártó gépsor került üzembe állításra. Hasonlóan modem berendezés a De- eoufle-cég LOF gépe is. melyből ez időszakban 2 db került az egri gyárba.

1971-iben kezdett termelni egy újabb Garant—Max—

•Compact—Cascade-sor. Ezzel lényegében kialakult a cigarettagyártás mai gépparkja, amely 11 db filteres cigarettagyártó gépsorból és 1 db filter nélküli cigarettát gyártó gépből áll.

A cigarettagyártás korszerűsítésével értelemszerűen hozzátartozik a csomagolási mód, a csomagolási, technológia korszerűsítése is. Korábban, az ovális cigaretták gyártásakor, egyrétegű csomagolást alkalmaztak, amely azonban nem szolgálta megfelelő módon a termék védelmét. A filteres cigaretták gyártásával egyidőben itt is rátértek a korszerű, háromrétegű (alufólia, burkolópapír, celofán) csomagolás alkalmazására. A korábbi 25- ös egységet 20-as csomagolási egység váltotta fel.

1964—65-ben 1—1 db KDW csomagológép jelentette a csomagolás korszerűsítését. A Lágymányosi Dohánygyártól átvett Niepmann 20. típusú csomagológépen is korszerűsítéseket végezték.

1967-ben 1 db Sasib csomagológép vásárlásával, lehetőség nyílt keménykarto- nos, csuklófedeles csomagolás megvalósítására is, majd 1969 végén 2 db korszerű, nagy teljesítményű „Niep- man” csomagoló-celofánozó gépsor üzembe állításával alakult ki a jelenlegi csomagolási technológia.

1970-es években tovább folytatódott a filtergyártás korszerűsítése. 8 db új kártológép, valamint a jelenleg alkalmazott rövid átfutási időit biztosító preparálóanyag alkalmazása révén alakult ki a viszkóz vonatkozásában mindenképpen korszerűnek mondható filtergyártási eljárás.

Az előbbiekben felsorolt korszerűsítéseik, fejlesztések tették lehetővé, hogy a cigarettatermelés az 1949. évi 469 millióról 1955-re 1412

millióra, 1965-re 3257 millióra. 1970-ben 5733 millióra növekedjen, majd 1971-től meghaladja az évi 6 milliárd darabot. A fenti adatok effekMinőségi kör tagjai

Vállalatunknál a DH- munkarendszer előkészületi és bevezetési munkálatainak során 1975. II. n.-ben „Minőségi kör” alakul a szocialista brigádok tagjaiból. Elnök: a főmérnök. Titkár: a MEO-vezető.

Első tanácskozás április hóban. A minőségi kör 1975. évi kísérletek után, 1976-ban már klubszerűén végzi munkáját.

A javasolt tagok nevei:

Sike Józsefné,

Bojtor István,

Bukucs Anna Erdélyi Györgyné, Szilágyi Guido,

Magyari Etelka,

Havas Imre,

Kiss Albert,

Nagy Ferenc, Nagysolymosi Béláné, Herczeg Magdolna, Bukolyi Józsefné,

Kovács László,

Záborszki Lászlóné, Kopka Jutka,

Nyári József,

Kiss László,

Jakab Gábor,

Balázs Béláné,

Lippóczy Ákos,

Varga Miklósné,

Deák Sándorné,

Vass Lászlóné,

Kovács András,

Sári József,

Pelyhe Miklós,

Bukucs Ferenc, v

Zalai Kálmán,

László Gyula,

Fülöp András,

Rózsa Lászlóné,

Torba Imre,

Sípos Józsefné,

Tátrai Imréné,

Sütő Józsefné,

Kiss Albertné,

Csörgő Józsefné,

Turányi Gáborné.

Hegyi Istvánná.

tív darabszámot tartalmaznak, s így“ nem tükröződik bennük kellőképpen a fejlődés, hiszen egy filteres cigaretta előállítása több mint kétszeres munkaigénnyel jár, egy nem filteres cigarettához viszonyítva. A termelő létszám az 1949. évi 400 főről ugyanakkor csak 1100 főre növekedett. Az egy főre jutó termelési érték az elmúlt esztendőben közel megháromszorozódott.

A korszerű technika természetesen csak eszköz és nem cél. A cél elsősorban az volt, hogy korszerű, a fogyasztók ízlésének megfelelő és viszonylag alacsony árfekvésű termékeket tudjunk előállítani. A gyártmányfejlesztési tevékenységet ez a cél egyértelműen meghatározta. A gyártmányfejlesztési tevékenység, a korszerű termékek előállítása, velejárója a fogyasztói igényszint növekedésének, változásának. A füstszűrös cigarettára való áttéréssel egyidőben számottevő fejlesztési tevékenység is kialakult.

1987-ben Magyarországon először 80 mm-es füstszűrös cigarettát állítottunk elő, majd a 80 mm-es cigaretták családja e tevékenység folytán tovább bővült a jelentős fogyasztási sikert elért Fiitól. Románc füstszűrös Sympho- nia, Hosszú Fecske cigarettáknál. A speciális fogyasztói igények kielégítésére forgalomba hozituk az MD, 100-as, Mentolos 100-as cigarettákat. A következő lépés a 85 names cigaretták előállítása, (Golden Smart, Eger), amelyek megjelenési formájukban. tartalmukban európai színvonalat képviselnek. A Golden Smart osztrák licenc alapján készül az Egri Dohánygyárban, ez az első ilyen jellegű cigaretta.

Magyarországon először hoztunk forgalomba szivarkát (Corvina, füstszűrös Corvina), amely ugyancsak speciális igényeket elégít ki. Ennek lényege, hogy — a cigarettaformát megőrizve — cigarettapapír helyett do- hányfólia-burkolattal készül és gyakorlatilag átmenetet képez — ha lehet ilyenről egyáltalán beszélni —, a ciA DH-munkarendszer 1976. január 1-i bevezetése nagy követelmények elé állítja a vezető beosztású dolgozókat. Ezeknek a követelményeknek csak akkor fognak tudni eleget tenni, ha elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek a korszerű vállalati rendszer vezetéséhez szükségesek. Rendszer- szemléletet, kibernetikai alapismereteket, pszichológiai és szociológiai ismereteket, értékelemzést és demokratikus gyakorlatot kell tanulniuk, hogy megfelelően felkészüljenek a DH-munkarendszer alapfeltételének: o vezetés minőségének színvonal-emelésére.

A vezetőképző tanfolyamot Domán László, a vállalat igazgatója vezeti, egy konzultációs bizottság élén, melynek tagjai a Szervezési Osztály, az Információs Csoport, a Minőségellenőrzési Osztály és a Közgazdasági Osztály vezetője. A tanfolyam önművelő jellegű. A kijelölt és kidolgozott anyagot valamennyi művezető önmaga dolgozza fel, előre kiadott

(III. rész)

A vállalati tűzoltóság részletes feladatait a jogszabály a következőkben határozza meg:

a) rendszeresen figyelemgaretta és a szivar között. A termékek minőségi színvoná- lának növekedésére jellemző, hogy a fogyasztó minőségi igényeinek jelentős növekedése ellenére a reklamációk, melyek tömegtermelésnél elkerülhetetlenek, állandóan csökkenő tendenciát mutatnak.

A korszerű technológiai berendezések magasabb felkészültségű munkásokat, műszaki és egyéb szakembereket igényelnek.

Ennek biztosítása egyrészt a felvételeknél támaLSztott követelményekkel, másrészt a rendelkezésre álló munkások és szakemberek tervszerű továbbképzésével történt. 1969- ben indult az első 2 éves szakmunkásképző iskola, amelyben érettségivel rendelkező fiatalokat, speciálisan dohányipari gépekhez értő beállító lakatosokká, gépmesterekké képeztünk ki. A kedvező eredmények láttán ez a szakmunkásképzés azóta is folyamatos.

Külön gondot fordítottunk a női munkások szakmai tudásának fejlesztésére is. 1971—73-ban 48-an végeztek az Élelmiszeripari és Dohányipari Feldolgozó Szakmunkásképző Iskola kihelyezett tagozatán. 1973-ban 38

fővel, majd 1974-ben 25 fővel újabb osztályokat indítottunk. Azon dolgozók részére. akik valamilyen nem technikumi érettségivel rendelkeznek, lehetőséget biztosítottunk technikusminősítő vizsga letételére.

A gépmestereket, üzemeltető műszerészeket műszerész továbbképző tanfolyamon ismertetjük meg a legújabb eredményekkel. A gyárban folyó oktatási munkára legjellemzőbb az a tény, hogy 1974-ben a mintegy 1050 fős gyári létszámból 672 fő vesz részt valamilyen formában szervezett oktatásban. Ebből 33-an felsőszintű tanulmányokat végeznek.

Nem esett szó arról, hogy a dolgozók, középvezetők és vezetők név és személy szerint mit adtak ehhez a munkához, hiszen ezt a munkát egy összekovácsolódott közösség, az Egri Dohánygyár kollektívája végezte el.

„ellenőrző kérdések” alapján. Ebben az évben négyszer, égj -egy témacsoport lezárására és megvitatására, a résztvevők „elvonuláses konferenciára” gyűlnek össze a felsőtárkányi üdülőben. Az anyag a „Nemzetközi Figyelő” 7. számában jelenik meg, az Információs Csoport válogatásában.

A vezetőkön kívül ugyanezt a tanfolyamot párhuzamosan elvégzi, a KlSZ-szer- vezet rendezésében, a „vezetőutánpótlás” is, közelebbről az FMKT tagsága és azok a fiatal műszakiak, technikusok és közgazdászok, akik távlatban számbajöhetlnek, mint leendő vezetők. A tanulás az „utánpótlás” számára is ugyanolyan módszerű, mint a vezetőké.

Az anyag négy témacsoportra oszlik:

1. Vállalatvezetés. mint rendszer (stílus, döntés, gyakorlat) ;

2. „a motiválás kérdései (vezetés-pszichológia) ”;

3. „vezetői teljesítmény, vállalati kommunikáció”;

mel kíséri, vizsgálja a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását,

b) intézkedik, illetőleg kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, a szükséges felelősségrevonást,

c) a vállalati rendezvényeken és a tűzveszélyes tevékenységnél ügyeleti, illetőleg felügyeleti szolgálatot lát el,

d) közreműködik a dolgozók tűzvédelmi felvilágosításában. oktatásában,

e) megszervezi, biztosítja tagjainak riasztását és kivonulását, szükség szerint telefonügyeleti szolgálat, közreműködik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításában.

f) elkészíti a vállalat tűzoltási tervét és gyakoroltatja tagjaival a kapcsolatos feladatokat,

g) gondoskodik a készenléti felsizerelések állandó üzemképességéről, közreműködik a vállalat közvetlen tűzvédelmét szolgáló berendezések, felszerelések stb. üzemképességének biztosításában,

h) tűz közvetlen észlelése esetén tűzjelzésre, az állami tűzoltóság felhívására, a működési területén kívülre is kivonul,

i) közreműködik a tűzesetek körülményeinek felderítése érdekében végzett tűz- vizsgálatban. Ennek során a tűzoltás ideje alatt biztosítja a tűz keletkezésére utaló körülményeket, illetőleg más szerv hiányában a tűzvizsgá- lat megtartásáig biztosítja a helyszínt.

Természetesen a tűzvédelemmel szemben általában támasztott fokozottabb követelmények a vállalati tűzoltósággal szemben is jelentkeznek. Annak érdekében, hogy ezeknek a követelményeknek a vállalati tűzoltók megfelelő színvonalon eleget tudjanak tenni, a jogszabály előírja a tűzoltóság tagjai képzésének az irányelvét is. E szerint a tűzoltóság parancsnokainak, egységparancsnokainak a kiképzése legalább egyéves egyéni tanulás. vagy egyhónapos tanfolyam, a kismotorfecsken- dő-kezelők kiképzése legalább féléves egyéni tanulás, vagy 2 hetes tanfolyam keretében történik. Ezen tisztség- viselők kiképzésének, továbbképzésének időtartamát, tananyagát, oktatási módszereit a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok állapítja meg, majd a kiképzés, továbbképzés befejezésével a szakvizsga letételéről a tanfolyam szervezője bizonyítványt ad ki. A vállalati tűzoltó tiszti rendfokozatba történő kinevezéséhez szükséges képesítés a belügyminisztérium tűzoltó szakiskoláján szerve4. „teljes körű minőségszabályozás és üzemi demökrá- cia”.

A „Nemzetközi Figyelők”- ben megjelent anyagok sokkal inkább gyakorlati, mint elméleti jellegűek. Sok közöttük a vitacikk, olyan külföldi folyóiratokból, mint a szovjet Partyijnaja Zsizny, Szocialiszticseszkaja Induszt- rija, a lengyel Przeglad Or- ganizacii, a csehszlovák Hos- podárské Noviny, a svájci Industrielle Organisation, a nyugatnémet Plus, az amerikai Personnel Journal, az angol International Management, a Francia Management France stb. A közreadott anyagok kiválasztása már eleve aszerint történik, menynyire adnak választ az Egri Dohánygyár konkrét problémáira.

Mikor lesz vizsga és milyen bizonyítványt kapnak a tanfolyam résztvevői?

A vizsga 1976. január 1-én kezdődik és évekig, sőt, évtizedekig fog tartani.

A bizonyítvány pedig minden évben a vállalat mérleg- beszámolója lesz.

zetl oktatás keretében, levelező úton szerezhető meg.

A vállalati tűzoltóság többi tagjának kiképzése, továbbképzése a minisztérium által 1975. június 30-ig kiadandó Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározóit és a vállalat irányító szerve által kiadott irányelvek alapján a tűzoltóparancsnok által készített oktatási terv szerint történik. Az oktatási tervet az illetékes állami tűzoltóparancsnok hagyja jóvá.

A vállalati tűzoltóság tisztségviselői a jogszabályban meghatározott díjazásban részesülnek, s a munkaidőn kívül tűzoltói feladat ellátására igénybe vett vállalati tűzoltó részére külön díjazás jár.

Befejezésül meg kell még említeni, hoigy a vállalati tűzoltóság tagjai továbbra is rendelkeznek egyenruha-viselési jogosultsággal és rendfokozattal, továbbá, hogy a tűzvédelmi feladatok példamutató teljesítéséért a vállalati tűzoltóság tagjait fokozott megbecsülésben kell részesíteni. Ezzel kapcsolatos a 26/1974. (VI. 21.) MT. sz. rendelet, mely a tűzvédelmi tevékenység elismerésére a kővetkezőket rendeli:

A tűz elleni védekezésben végzett kiemelkedően jó munka, az élet és vagyon tűzvédelme terén szerzett érdemek elismerésére szolgál a Kiváló Tűzvédelmi Munkáért Érem, és a Tűzvédelmi Munkáért Érem, amelyeket a belügyminiszter adományoz, a Belügyminisztérium Tűzvédelmi országos parancsnoka útján.

A vállalati tűzoltóság kötelékében hosszabb időn ál folytatott', eredményes tevékenység elismerésére szolgál a Vállalati Tűzoltó Szolgálati Érem.

Ennek 5, 10, 15, 20, 30, 40 és 50 éves szolgálatért adományozható fokozatai vannak. A 30, 40 és 50 éves fokozat elnevezése Bronz-, Ezüst-, ill. Aranykoszorús Vállalati Tűzoltó Szolgálati Érem. Ez utóbbiakat a Belügyminisztérium Tűzoltóság országos parancsnoka, míg az 5, 10, 15 és 20 éves fokozatokat a megyei tűzoltóparancsnok adományozza.

Lapunk következő számában azokról a rendelkezésekről beszélünk, amelyek — a vállalati tűzoltóság feladatain túlmenően — a vállalat gazdasági vezetésének a feladatait szabályozzák a tűzvédelem terén.

Dr. Szalóczi György

Űj jogszabályaink

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL ÉS A TŰZOLTÓSÁGRÓL