Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-09-01 / 9. szám

Napirenden a takarékosság Elkészült és értékelték Elkészült és a DVT Igaz­gatótanácsa tárgyalta azt az összefoglaló jelentést, melyet a dohányipari vállalatok szakembereiből — a takaré­kos gazdálkodás lehetőségei­nek feltárására — létrehozott harminctagú komplex mun­kabizottság vizsgálatai és megállapításai alapján állí­tottak össze. Az összefoglaló jelentés a kiképző és gyártó ágazat, valamint az értékesítés, ku­tatás, tröszti irányítás terén levő tartalékok hasznosításá­nak módjára tett nem keve­sebb, mint 41 pontból álló javaslatot. Azon túl, hogy ez a vizs­gálat vállalatunkra épp úgy kiterjedt, mint a DVT többi vállalatára, szólunk róla azért is, mert a vizsgálat le­bonyolításában és az igazga­tótanács elé való terjesztés­ben vállalatunk szakemberei jelentősen közreműködtek. A vizsgálat összefoglalóan megállapította, hogy a DVT összes vállalata jelentős erő­feszítéseket tett a gazdálko­dás hatékonyságának javítá­sára. Á feltárt reális lehetőségek szerint, az éves termelési terven felül mintegy 280 millió filteres cigaretta ka­pacitás jelentkezik, melyet még tovább növelhet az Egri Dohánygyárban már bevált „Időrelés újítás” kiszélesíté­se. A cigarettaselejt — a vizs­gált vállalatoknál — a bá­zisnak tekintett 1974. I. f. évvel szemben átlagosan 1,1 százalékot csökkent, s a fen­ti újítás még ezt a számot is tovább javíthatja. Az egyes kiemelt anyagok fajlagos mutatóiból azt a következtetést lehetett le­vonni, hogy a vállalatok a takarékossági tervében vál­laltakon felül — ha a muta­tók a második félévben is az első félévi szinten maradnak legalább — mintegy 22,5 millió forint megtakarítást eredményeznek tröszti szin­ten. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ez a megtakarí­tás nem elégséges ahhoz, ' hogy a gyártó ágazat kigaz- dálkodhassa az anyagárak 1975. I. f.-évi árnövekedését és a receptúra átlagárakból adódó költségnövekedéseket. így meg kellett állapítani azt a sajnálatos tényt, hogy a vállalatok minden erőfe­szítése ellenére ezek a je­lentős naturális megtakarí­tások, csak mérsékelni tud­ják az árnövekedések ered­ményt csökkentő hatását. A fuvarköltségekkel kap­csolatban megállapította a bizottság, hogy a dohány­iparban kialakult gyakorlat szerint sem a dohánygyárak, sem a kiképző vállalatok nincsenek érdekeltté téve ab­ban, hogy a szállításoknál a legkedvezőbb szállítási mó­dozatot alkalmazzák. Ez egyben azt is jelenti, hogy a dohányanyag-szállítá- sok sok esetben gépkocsival történtek, s ez amellett, hogy egyszerűbb, sokkal drá­gább is, mint a vasúton tör­ténő szállítás. Az összefoglaló jelentés to­vábbi hasonló tartalékokra hívta fel a figyelmet az érté­kesítés és a kutatás terén is. Az igazgatótanács ülésén — melyen a MÉM képvise­letében Budai György és dr. Kuntzl Ernő elvtársak vol­tak jelen — elfogadták az előterjesztést és állást fog­laltak abban, hogy az össze­foglaló jelentésben felsorolt feladatok képezzék a vállala- latok takarékossági tevé­kenységének alapszempont­jait. A tröszt és a vállalatok e témában 1975-ben kifejtett tevékenységéről 1976. I. n.- évben az igazgatótanácsnak adjanak számot. Budai György elvtárs — az előterjesztési anyagot a MÉM részéről értékelve — elmondta, „az anyag egyik nagy erőssége, hogy nem kampányszerűséget tükröz, hanem vezetési rendről, ve­zetési elvről szól... Másik nagy erősségének tartom, hogy az anyag nem íróasztal mellett készült, ha­nem sok ember tapasztala­tára támaszkodik, tehát kol­lektív munka, melyben vala­mennyi vállalat érdekelten részt vett. Ez az anyag alkalmassá vált arra, hogy az üzemi de­mokrácia különböző fórum­rendszerén ki-ki a saját te­rületén tovább vigye. A vizsgálati anyagnak a gazdasági megtakarításokon túlmenően elsőrendű politi­kai jelentősége van, hiszen szocialista rendszerünk az egész népgazdaságban a ha­tékonyságot tekinti fontos­nak, de azért is politikai, mert gazdasági erősödésünk, politikai irányvonalunk mel­letti hitet is jelenti. Így az előterjesztésben foglaltak végrehajtásának elősegítésére, ellenőrzésére be kell vonni a pártszerve­ket és társadalmi szerveket egyaránt. A vizsgált témával és az előterjesztéssel kapcsolatban az igazgatótanács több tagja is kifejtette véleményét, s néhányan ezzel kapcsolatban néhány kisebb negatívumra is rámutattak. Végül az igazgatótanács köszönetét fejezte ki a vizs­gálatot és az összefoglaló je­lentés elkészítését végző munkabizottsági vezetőknek és tagoknak és egyhangú szavazattal elfogadták a ta­karékos gazdálkodás lehető­ségeinek hasznosítására tett előterjesztést. — Bné — POLITIKAI NEVELŐMÉN KA AZ I. ALAPSZERVEZETNÉL Az eszmei-politikai nevelő­munkában arra törekszünk, hogy fiataljaink még inkább megismerjék és magukénak érzezzék a XI. Pártkongresz- szuson elfogadott nagy tár­sadalmi programot, pártunk és kormányunk politikáját. Nevelőmunkánk színvona­lát és hatékonyságát úgy fej­lesztjük, hogy többet foglal­kozunk a fiatalok érdekeivel, nagyobb áttekintést adunk feladatainkról, a helyi körül­ményekhez igazodva. Nagy hangsúlyt helyezünk a fiatalok körében dolgozó propagandisták felkészítésé­re. Az elmúlt időszakban alap­szervezetünk tevékenységé­gében mindjobban előtérbe került az agitációs és propa­gandamunka. A fiatalok igényei is megnövekedtek a sokrétűbb tájékoztatás iránt, s másrészt a változó felada­tok követelték meg a széle­sebb körű felvilágosítást. A politizálási kedv fokozá­sa érdekében az elmúlt év­hez hasonlóan ismét beindul a politikai vitakör, melyen KISZ-fiatalok, KISZ-en kí­vüli fiatalok vehetnek részt, természetesen egyéni vállalá­saik alapján. A politikai vitakör mellett fog működni az „Aktivisták köre”, mely a vezetőségi ta­gok, illetve csoportvezetők­nek ad majd útmutatást az előttünk álló feladatok meg­oldásához. , M. Gy. Nyár végi vasárnap a Petőfi brigádnál Lassan hagyománnyá válik gyárunkban, hogy a vállalat kiváló brigádja címmel ki­tüntetett szocialista brigád­jaink jutalmukból gyermek­napot, nyugdíjas-^ szinésztálál- kozókat rendeznek, vagy ép­pen, mint a „Petőfi komplex” szocialista brigád egy közös kirándulást, közelebb hozva egymáshoz a műhely dolgo­zóit. Meghívták a karbantartó műhelyek szocialista üzem­rész dolgozóit, a brigádok közvetlen munkatársait is, akik más munkaterületen dolgoznak, valamint a gazda­sági, társadalmi és politikai vezetőket. A meghívásnak sokan ele­get tettek. Ki családostól, ki egyedül ment ki vasárnap a felsötárkányi üdülőbe, ahol mindenkit szeretettel várt a házigazda Petőfi komplex szocialista brigád. A brigád tagjai családtagjaikkal együtt már szombaton kimentek az üdülőbe. Este ropogott a tűz, nyársalás közben és után jól esett a beszélgetés, a pihenés. Igaz, vasárnap nem ígérke­zett verőfényes nyári nap­nak, de a borús égből néha kisütött a Nap, az eső sem szemerkélt sokáig. Ez azon­ban nem zavarta a jó hangu­latot, mindenki megtalálta a szórakozási lehetőséget. Töb­ben fociztak, előkerült a tol­laslabda is, jólesett a szabad mozgás. A gyerekek szaba­don ugrándoztak, a mászóka és a homokozó az ő birtokuk volt. Felszabadultan élvezték a jó, tiszta levegőt. Az udva­ron szólt a lemezjátszó, zenei aláfestést adva a kötetlen be­szélgetésnek. A plédeken jól esett az elnyújtózás, a pihe­nés. Szórakozásban nem volt hiány. Nem hiányzott a finom ebéd sem, melynek illata csiklandozta a kirándulók or­rát, melyet a brigád férfi tagjai főztek és tálaltak is fel. Jó ebédhez szólt a nóta, mind a rádióból, mind a le­mezjátszóból. Az ízletes és bőséges ebéd után jólesett az üdítő mellett a híres egri Leányka is, akár tisztán, akár fröccsnek is itták. A jókedv­ből nem hiányzott a nótázás sem. Forgott a lemezjátszón a jó magyarnóta, de a külföldi lemezeket is szívesen hallgat­ták. Délután a gyerekek, — valljuk be a felnőttek is — a Flúgos futamot, vagy épp a kczilabdameccset nézték és jól szórakoztak. Az üdülőben nyaraló né­met vendégeink, a drezdai dohánygyár műszaki igazga­tója. a kiküldött energetikus szakértő és családtagjaik sem húzódtak külön, hanem együtt pihentek, beszélgettek a kirándulókkal és a gyere­kek is megtalálták egymás között a közös „nyelvet”. Akik kint voltak kellemesen érezték magukat, felfrissülve és pihenten tértek este haza. Ez a rendezvény új forma volt, amelyet csak üdvözölni lehet. Így nemcsak a brigád­tagok kerültek egymáshoz, hanem a közvetlen munka­társak is. Köszönjük ezt a „Petőfi komplex” szocialista brigádnak. J. A-né Létszámhelyzetünk Vállalatunk törzsgárdája, ami az állományi létszám 84 százaléka, nehezen tudja a vándormadarakat meg­szokni. Az Egri Dohánygyárban sok évtizedes hagyomány volt, hogy ha valaki ide felvételt nyert, az innen ment nyugdíjba, ha ez teljesen megváltozott, amit legjobban az bizonyít, hogy 1975. első hét hónapjában 110 fő fel­vétele mellett 121 fő lépett ki, amiből 45 fő az ez évben felvettek közül való voltt. Ezek a vándormadarak óriási kárt okoznak a nép­gazdaságnak. Ha csak egy nagyvonalúan elfogadott ér­tékkel számolunk is, 1975. év első hét hónapjában fél­millió forint vesztesége származott felvételükből az Egri Dohánygyárnak. A vándorlók arányának növekedését a legrövidebb időn belül szükséges megakadályozni, aminek eredmé­nyeként az általuk okozott kár összegének csökkentésén túlmenően a népgazdasági szinten jelentkező munkaerő- hiányt is meg lehet szüntetni. Az Egri Dohánygyár az 1974-es évet is létszám- hiánnyal zárta, ezért került sor 1975. februárjában az I. sz. DH Igazgatói Utasítás kiadására „Az újonnan felvett dolgozókkal való foglalkozás” címmel. A munkerőhelyzet javulását eredményezhetné ugyanis, ha a munkahelyi vezetők — a vállalati érde­ket figyelembe véve — rendszeresen foglalkoznának a belépő dolgozókkal. Eger város jelenlegi munkerőhelyzetét figyelembe- véve a felvételek számát tovább növelni nem lehet. Egyre kevesebb a munkára jelentkezők száma. Sajnos, a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az igazgatói utasítás végrehajtása a munkahelye­ken nem megfelelő. A közvetlen munkahelyi vezetők nem foglalkoznak az új dolgozókkal, nem szívesen vál­lalják a betanítás hosszadalmas és nehéz munkáját. Sőt, sok esetben egyenesen örülnek, ha az új dolgozó elmegy. Különösen, ha valami kisebb problémát is meg kellene oldani. Ezt igazolja, hogy a megvizsgált 80 felmondás­ból csak 20 főnél ragaszkodtak a felmondási idő letöl­téséhez. A kilépők közül 56 százalék lakásához közelebb eső munkahely miatt és a három műszakos munkarend miatt távozott, 18 százalék pedig a kereset alacsony összege miatt A váltások száma miatt pl. a szertárban 17 száza­lékkal, a készáruraktárban 8,3 százalékkal, a cigaretta­előkészítésnél 7,8 százalékkal, s a tmk-nál 6,5 százalék­kal volt több a kilépő mint a belépő. Más munkahelye­ken 2—5 százalékkal Az 1975. évben felvettek közül már az év folyamán távozott a filtergyártásnál a felvettek 83 százaléka, a cigarettagyártásnál a felvettek 67 százaléka, a szertár­ban és a cigaretta-előkészítésnél a felvettek 50—50 szá­zaléka, a többi munkahelyeken 24—47 százaléka. Fenti­eké, figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a munkaügyi osztály egyedül képtelen a nehéz munkaerő-problémát megoldani. A helyzet javításából minden dolgozónak a maga módján és lehetősége szerint ki kellene vennie a részét. „A fentiekben kitűnik az is, hogy a munkahelyi ve­zetők sem tudnak e téren eredményes munkát kifejteni Éppen ezért szükséges, hogy a dolgozók kollektívája fogjon össze a munkahelyhez való kötődés érdekében hozott intézkedések végrehajtásához. Dr. Polgáry Lászlóné munkaügyi osztályvezető Működik a nöbizottságunk Barátaink Megtartotta munkaterv szerinti ülését az újonnan vá­lasztott szakszervezeti bizott­ság mellett működő nőbizott­ság. Megtárgyalta az 1974 novemberében készített in­tézkedési terv végrehajtását, mely minden pontja nődoigo- zóink helyzetének könnyíté­sét szolgálja. Értékelte az első féléves munkáját. Többek között a nők bérének a.akulását, melyről bő tájékoztatót kap-- tunk dr. Polgáry Lászlóné nőbizottsági taglói. A szabás- varrás klub működéséről, me.v igen eredményes és hasznos volt. Reméljük a má­sodik évfolyam is, mely azóta már beindult, sikeres lesz. Szívesen várjuk az újabb ér­deklődőket. További terveink. Megláto­gatjuk a nagycsaládos mun­katársainkat, esetleg problé­májuk megoldásához segítsé­get nyújtunk. Leendő, vala­mint gyermekgondozási segé­lyen levő kismamáinkkal tartjuk a kapcsolatot. Kisma­ma-találkozót már a hagyo­mányokhoz híven a KISZ- szervezettel kívánjuk meg­szervezni. Az Egri Dohánygyárban e,- ső alkalommal a „nők nem­zetközi évének” jegyében ter­vezzük a nők fórumát meg­rendezni, olyan céllal, hogy a vállalat nődolgozói feltehes- sék kérdéseiket a fórumon megjelenő társadalmi, gazda­sági vezetőknek. Reméljük, hogy az itt elhangzó kérdések közelebb hozzák a dolgozó nők problémáit a vállalat ve­zetéséhez, hogy további . in­tézkedéseket tehessenek a nők helyzetének könnyítése érdekében. A nők fórumát előrelátha­tóan október végén rendez­zük meg. Nőbizottsági tago­kat igyekeztünk vállalatunk minden területéről választa­ni. hogy dolgozóink problé­máikkal, javaslataikkal köz­vetlen tudják segíteni a mi munkánkon keresztül a szakszervezeti bizottság mun­káját. Nöbizottságunk tagjai: Dr. Polgáry Lászlóné mun­kaügyi osztály, Szarvas Györgyné cig. előkészítés, Ko­vács Béláné cig. gyártás, Bu- kucs Anna cig. gyártás, Gyen­ge Istvánná cig. csomagolás, Komóczi Mihályné filtergyár­tás, Lakatos Sándorné szi­vargyártás, Tóth Sándorné szivargyártás (kézi), Sem- perger Péterné szertári rak­tár, Juhász Lászlóné óvoda, Csizik Istvánná szivarcsoma­golás. Ülés végén Bárdos József- né, a szakszervezeti bizottság titkára hasznos tanácsokat, javaslatokat adott további munkánkhoz. Csizik Istvánná nőbizottság vezetője 1975. augusztus 11—14-ig Heves megyében, illetve Egerben tartózkodott a ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­ságfesztivál, mintegy 40 fős küldöttsége. A küldöttség programja igen gazdag, szí­nes volt. Alapvető célja a program­nak, — az egész fesztiválnak is — az volt, hogy a szovjet kommunisták betekintést nyerjenek a magyar fiatalok é.etébe. Ismerjék meg a KISZ-fiatalok tevékenységét és az elmúlt 30 év munkájá­nak eredménvét. Négy nap során a küldött­ség több üzemben. vállalat­nál és termelőszövetkezetnél tett látogatást. A bemutatott üzemek so­rában volt vállalatunk is. A dohánygyárba 8 fős delegáció érkezett, élükön Viktor Konsztantyinovics Gabrilen- kóval, két Csebokszári Váro­si Komszomol Bizottság T. titkárával, valamint Péli Bé- lánéval, a Heves megyei KISZ-bizottság titkárávai. A küldöttséget a vállalat gazdasági, párt, szakszerveze­ti és KISZ-vezetője fogadta. Huszti Ferenc tartott tájé­koztatót vállalatunk munká­járól, majd gyárlátogatás kö­vetkezett. Az üzem megte­kintése után került sor a fil­tergyártáson a barátságfesz­tivál alkalmával rendezett röpgyűlésre, ahoi Czeglédi László KISZ csúcsvezetőségi titkár tartott rövid ünnepi be­szédet, majd ajándékot nyúj­tott át a szovjet delegáció ve­zetőjének. Gavrilenko elvtárs rövid válaszbeszédben köszönte meg a fogadtatást és elisme­réssel szólt á vállalatról. A röpgyűlés után baráti ta­lálkozóra került sor a Corvina klubban, ahol kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a testvér­szervezetek tevékenységük­ről. A baráti beszélgetés jó hangulatban telt el és köl­csönösen sajnáltuk, hogy az idő rövidsége miatt a delegá­ciónak el kellett mennie. Jóleső érzés volt, amikor Gavrnenko elvtárs búcsúzóul kijelentette, hogy üzemünk nagyon tetszett a delegáció­nak, és elismerését fejezte ki a látottakkal, tapasztalatok­kal kapcso.atban. DOHÁNYGYÁR 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom