Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-11-01 / 11. szám

A varróklub hírei mely „olvastatja” magát, mely elég érdekes ahhoz, hogy le lehessen győzni ve­le a kezdeti nehézségeket. Ilyen „első könyvnek" való Varga Katalin Gőgös gúnár­ja, mely nemcsak képeivel, nyomásával és a népmesét, népdalt idéző tartalmával al­kalmas e célra, de azzal az óriási előnyével is, hogy kö­veti az első osztályos tan­menetet és lépésről lépésre halad a szöveg betűanyagá­ban. aszerint, hogy az okta­tásban új betű sorra kerül. < Ekkor már szívesen elkez­di a gyermek az óvodás kor­ban meghallgatott művek böngészését, örömet nyújt neki az, hogy azt már maga is el tudja olvasni, esetleg többször is újraolvassa, s ez a gyakorlás szempontjából is igen hasznos Molnár Józsefné Október X 6-tól ismét rend­szeres foglalkozások vannak a tavaly szerveződött varró­klubban. A klub néhány új taggal is gyarapodott, részben ezért, részben a tanultak felfrissí­tésére az a’ső néhány fog­lalkozáson átismételték az elmúlt évben tanultakat. Az elméleti anyag átismét­lése mellett azonban már a legújabb divatirányzatoknak megfelelő ruhákat is szab­nak, varrnak. Ott jártunkkor például az egyik klubtag hu­zat-ruháját készítették nagy lelkesedéssel, kollektív mun­kával és igazán csinosra si­került. Az asszonyok szerint ez a nagyon hasznos szórakozás az elmúlt évben mintegy 1000—1500 forint megtakarí­tást eredményezett családi költségvetésükben amellett, hogy a ruhák mindig időben elkészültek. A tél folyamán néhány bonyolultabb modell elkészí­tésének módját sajátítják el, s tavasszal — ha minden si­kerül, bemutatják a saját­varrta ruháikat. Várjuk és reméljük, hogy sikerülni fog — melyről ter­mészetesen bővebb képes beszámolót fogunk közölni lapunkban. Kisgyermekeink könyvespolca A mai szülő lépten-nyo- mon hallja, hogy ha olvasó­vá neveli gyermekét, meg­könnyíti munkáját: az ol­vasó gyermek többet tud, ér­deklődőbb, elmélyültebb, er­kölcseiben nemesebb, ízlésé­ben finomabb, mint a köny­vek nélkül növekvő. Mind­ezt belátja a szüiő, csak sok esetben nem tudja, melyik legyen az a könyv, amit ép­pen az adott életkorban megvegyen fiának, lányának, hogy az csakugyan elolvas­sa. Most következő tanácsaink e téren szándékoznak meg­könnyíteni a szülök helyze­tét. A vásárolt művet aján­latos elolvasnunk, nem cenzú­rázás céljából, hanem, hogy beszélgethessünk róla gyer­mekeinkkel. A gyermekiro­dalom java termése a felnőtt­nek is gyönyörűségére szol­gál. Az első könyvek, me­lyekkel gyermekeinket ellát-., juk, képeskönyvek, leporel­lók. Nem azzal szoktatjuk a kisbabát a könyvhöz, ha já­tékul adjuk neki, ha dobál­ni, összerágni, széttépni en­gedjük. Csak akkor adjuk kezébe, ha már becsüli, fél­ti. A verseket korán be tudja fogadni, és ha el nem ri­asztjuk, később a költészet­től, élete végéig szereti. Az óvodás korú gyermeket a vers zenéje ragadja meg, akkor is tetszik a vers, ha nem érti, sőt, a legjobban szeretett verseknek (népi mondókák) sokszor akadnak értelmetlen, csupán hangzá­si játékosságra épülő soraik. (Pl. „Egyedem, b egyedem, tengertánc"). Ilyen ihletésű műköltészet Weöres Sándor, Csanádi Imre, Nemes Nagy Agnes gyermekversei. Elsősorban a magyar nép­mese a mai gyermekeink „mesei anyanyelve”, szerez­zünk be számára Illyés Gyu­la, Benedek Elek gyűjtemé­nyeit, majd később a né­pek meséit, pl. Andersen és Grimm, köteteit. Már az iskolái, tehát a betűvetést megelőző kor­szakban is bővíthetjük a kisgyermek érdeklődésének körét, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Szép Ernő, Török Sándor, Áprily Lajos, Vargha Domokos, Szabó Magda gyer­mekek számára írt munká­it már felolvasva is élvezet­tel hallgatja meg. Mikor már iskolába ke­rül a gyermek, olyan köny­vet kelj a kezébe adnunk. ÜJ TŰZOLTÓ SEGÉDESZKÖZ Nagy bajban voltak a chi­cagói tűzoltók. Meg kellett volna akadályozniuk a kikö­tőben egy igen veszélyes só- savömlést, de a 15 négyzetki­lométerre kiterjedő sűrű gázfelhőben semmit nem lát­tak, tétlenségre voltak kár­hoztatva. Egyetlen megoldás az lett volna, hogy a sósav semlegesítése céljából mész­szel szórják le a veszélyez­tetett területet. De mennyi mész kellett volna ehhez? Es hogyan tudnák megálla­pítani, hogy mennyi sósav folyt el és mennyi maradt még a tartályokban? A tűzoltóparancsnok tele­fonált a californiai Hughes Aircraft cégnek, ahonnan néhány óra múlva repülőgé­pen megérkezett egy techni­kus és magával hozta a Probeye elnevezésű új mű­szer prototípusát. A tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzást kimuta­tó Probeye akkor is „lát”, amikor az emberi szem cső­döt mond. Minthogy a sósav a környező tárgyaktól eltérő infravörös sugarakat bocsát ki, a tűzoltók hamarosan felfedezték, mennyi sósav van még a tartályban, és si­került is semlegesíteniük megfelelő mennyiségű mész segítségével. Bizonyos esetekben — je­lentik ki azok a tűzoltók, akik már megismerkedtek a készülék előnyeivel — a Probeye nélkülözhetetlen. Egy füstbeborult szobában például a Probeye segítségé­vel azonnal felfedezhető az emberi test, amelynek kör­vonala élesen kirajzolódik a sötét háttérből. Gyakorlott tűzoltók a készülék segítsé­gével meg tudják már kü­lönböztetni a füstben levő ember haját, ruháját és az egyébként láthatatlan sze­mélyről azt is meg tudják állapítani, hogy lélegzik-e vagy sem. Lángban álló szo­bában levő személyről a képernyőn sötét folt jelenik meg a világosabb háttérben. A készülék sokoldalúságát bizonyítja, hogy felfedezi a rejtett tűzfészkeket is, pél­dául vülamosikészülékek rö­vidzárlat okozta tűzgócát. Eddig húsz amerikai tűz­oltórészleget szereltek fel Probeye-jal, és mindenütt egyhangú elismerést aratott. SZPUTNYIKOKKAL A SZENNYEZŐDÉS ELLEN Hogyan lehet a városok levegőjét megvédeni aszeny- nyeződéstől? Az amerikai tudósok e célból a mester­séges holdak felhasználásá­ra gondoltak. A szputnyikon elhelyezett reflektortükör segítségével fel lehet melegíteni a légkör Föld feletti részét. A városok és környező vidék hőmérsék­letének különbsége révén fölfelé haladó légáramlat jön létre az egész toposzférán keresztül .amely lehetővé te­szi a városok védelmét a szennyeződéstől. A számítások alapján be­bizonyosodott, hogy ha egy 1 kilométer átmérőjű tükör fekete foltot melegít fel, ak­kor a folttól 400 méterre a szél sebessége eléri az órán­kénti 5,6 kilométert. ELPUSZTÍTHATATLAN MENTÖCSÓNAK Egy norvég hajógyár tel­jességgel hermetizálható mentőcsónakot állított elő. A csónakot égő tankhajók le­génységének megmentésére lehet használni. A csónakon elhelyezett berendezés szük­ség esetén nagy nyomással vizet spriccel az égő olajra, ami megkönnyíti a haladást a számára. A mentőcsónak ötven személy befogadására alkalmas, fedélzetén pedig elegendő hely van hozzá, hogy egy helikopter is le­ereszkedhessék. A csónak te- leszkópikus rádióantennával is fel van szerelve. G YO RSFORG ALMI VASÚTVONAL BULGÁRIÁBAN Bulgáriában már eszten­dők óta folyik egy olyan gyorsforgalmú vasútvonal tervezése, amely a jugoszláv határtól Szófián és PloVdi von keresztül a török hatá­ron levő Szilvengradig húzó­dik majd. E vasútvonalon a vonatok elérhetik az órán­kénti 160—200 kilométeres sebességet. Az. új vasútvonal üzembe helyezéséhez új típusú vago­nok is kellenek. Ezeket Bul­gáriában gyártják majd. A gyorsforgalmi mozdonyok Csehszlovákiában készülnek; az első sorozat kipróbálása már befejeződött. A forgal­mat központilag fogják irá­nyítani, a diszpécserszolgálat Szófiában lesz. Az építkezést a hetedik ötéves terv során (1976—1980) kezdik el. XENON ÉS NITROGÉN EGYESÍTÉSE A xenont korábban teljes séggel közömbös gáznak te­kintették, amely nem képe« más elemekkel vegyileg egye­sülni. Tíz esztendővel ezelőtt sikerült első ízben egyesíteni a xenont a fluorral, amely nek igen nagy a kémiai ak­tivitása, s ily módon képes kompenzálni a xenon „pasz- szivitását”. Lehetségesnek bi­zonyult azonban, hogy más, nem ennyire aktív elemekkel is egyesítsék a xenont. Az egyesült államokbeli Kansas egyetemén a xenont a nitro­génnel egyesítették. A vegyi reakció egy sor közbeeső szakaszon át megy végbe, s mintegy négy napot vesz igénybe. TELI VIRÁG HUMOR — Ha nekem úgy fájna a fogam, mint neked, azonnal kihúzatnám. — Éti is kihúzatnám azt a fogat, ha neked fájna! ★ — Miért vagy ilyen rossz­kedvű? — Ne is kérdezd! Tegnap a kávéházban eltűnt a felöl­tőm, pedig mennyire vi­gyáztam. Még egy cédulát is rátűztem, amire az volt ír­va: „Figyelem! A kabát tu­lajdonosa ragályos beteg”. — És ez sem segített? — Nem. A felöltő helyett egy cédulát találtam: „A ka­bátot fertőtlenítőbe vittük!" ★ Két férfi beszélget. — Hallom, megházasodsz. És ki a szerencsés? — Egy nő. — Persze, hogy egy' nő, de . . . — Semmiféle de! És egyáltalán nem olyan termé­szetes! Van például egy nő­vérem, az is megházasodott, de őt egy férfi vette felesé­gül. Vízszintes: 1. Pityereg. 4. A vizek városa Komárom megyében. 8. Nincsenek szü­lei. 11. Megfagyott víz. 13. Micsodát? 15. A jégen kis szántalpakon csúszó, botok­kal hajtott szék, mint téli sporteszköz. 16 Több mint kellene. 17. Híres nemzetkö­zi túrista- és tél-sportköz- pont Lengyelországban (az első négyzet Z). 19. Téli hónap. 21. Hibáztat. 23. de Janeiro. 23. „A” gyulla­dás. 24. Láz betűi, keverve. 26. Használhatatlanná tesz. 27. A ... madara a galamb. 28. Amennyibe kerül. 31. Megnézésre átnyújt. 33. Méz- ga Gézáék szomszédja. 35. Beszélni kezdő. 36. Vályú. 37. Értékesebbik jobbik ré­sze. 39. „Az” értesülés. 41. Ritka női név 43. A kutya teszi. 44. A felső végtag. 45. Fémszálas selyemszövet. 48. A népgazdaság egyik fontos ága. 50. Egyik ruhagyárunk rövidítése. 52. A vezetékben kering. 54. Kerti szerszám. 56. Télen alatta van a hő­mérséklet. 59. Alkotóelemei­re bontás. 62. ...-útfélen, 63. Télen játékként készített em- berszerű alak. 64. .. .utat, já­ratlanért el ne hagyj. 65. Egymásra helyez. 66. Ebben a pillanatban. 67. Egyik egyetemünk nevének rövidí­tése. 68. Sav betűi keverve. Függőleges: 2. Fohász. 3. Éles, magas hangon kiáltó. 5. Trója vesztét okozta (név­elővel). 6. Tudomány. 7. A virág lakhelye (névelővel). 8. Áthajít. 9. RYE. 10. Silány, hitvány. 11. Nagyrészt, leg­inkább. 12. Dísze. 14. A he­gedű lakása. 16. Mos betűi. 18. Postai küldemények szál­lításáért fizetendő összeg. 20. Csapás is van ilyen. 24. Más betűi keverve. 25. Áramló ködös levegőből fagypont alá hűlt tárgyakra kicsapódó kristályos jég. 29. Ritkábbá tevő. 30. a főzéshez szüksé­ges (névelővel). 32. Álomba ringat. 34. Középérték. 38. Tavasszal, nyáron színesítik a rétet, 40. Téli jelenség. 42. Fundamentum. 43. Megszólí­tás. 44. Kilyukaszt. 46. Na­gyon kapzsi, pénzsóvár (név­elővel). 47. Éljenez. 48. Odu- ki — ellentéte. 49. Lásd a 7. sz. sort. 51. Szita. 53. RYN. 55. Lószin. 57. Alma-... 58. Kérdő szócska. 60. Talál. 61. Megokolás. Beküldendő a vízszintes 15., 17., 19., 56., 63., a függő­leges 25. és a 40. sz. sorok megfejtése. Molnár Józsefné ★ Félreértés. — Ugye, téged láttalak tegnap este a feleségeddel a moziban? — Persze, de nehogy megmondd a feleségemnek! ★ Hivatalban. — Vége a munkaidőnek, idegenek már nem jöhet­nek be. — Bocsásson meg, de én nem vagyok idegen, annyi időt töltöttem el önöknél várakozás közben. EGRI DOHÁNYGYÁR * az Egri Dohánygyár lap)». Felelős szerkesztő: kapóst t fvf'NTf Képek: SZIGETI ZOLTÁN Telelőn: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forfeit Szerkesztőség ■ 3300. Egri Dohánygyár. Telefon: 1&-M Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. »30«. Eger, Beloiannisz a. L Készítette: a Heves megyei Nyomda VáUaiaá Eger, Bródy Sándor u4ca < Igazgató: BGLYMOS JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom