Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-12-01 / 12. szám

Köszöntő ÍRTA: DOM AN LÁSZLÓ Néhány nap múlva, 1976. január 1-et mutat a nap­tár. Nevezetes dátum, hiszen ez a nap az új, V. ötéves terv kezdetét jelenti. Az új középtávú tervidőszak felada­tai előtt pillantsunk vissza a múltra, pontosabban az el­múlt öt esztendőre. A IV. ötéves terv vállalatunk számára, ha szabályo­zott és behatárolt mértékben is, de az önálló gazdálkodást jelentette. Az önálló gazdálkodást és az ezzel járó nagyobb lehetőségeket a vállalati munka hatékonyságának növelé­sére. Mindannyiunkban, akik kisebb-nagyobb felelősséggel gondolkodunk vállalatunkról, felmerül a kérdés, hogy va­jon jól használtuk-e ki ezeket a lehetőségeket, eleget tet­tünk-e a fogyasztók igényének, teljesítettük-e a ránk bí­zott feladatokat? Ügy gondolom, a fenti kérdésekre igennel kell válaszolnunk. A IV. ötéves tervre vonatkozó, lazának egyáltalán nem nevezhető termelési tervfeladatainkat 1975. november 15-ig teljesítettük. A termelés mennyiségi teljesítésén túl örven­detes, hogy termékeink minősége évről évre javult, s ezt nemcsak saját vizsgálódásaink alapján állapíthatjuk meg, hanem fogyasztóink véleménye is tükrözi. Az egri cigaretta keresett cikk lett a belföldi piacon. Az elmúlt öt év alatt jelentősen nőtt a termelékeny­ség és csökkent az egységnyi termék előállítására fordított anyagok mennyisége. Jóllehet, sajnos a világpiaci árak vál­tozása következtében ez utóbbi értékben nem mutatható ki, mégis, az említett mutatók javulása relatíve mintegy 50—55 millió forint megtakarítást jelentett vállalatunknál. Gyártmányfejlesztési tevékenységünk jelentős volt, hi­szen hat új, korszerűnek mondható cigarettával jelentkez­tünk a piacon, köztük hazánkban elsőként egy licenc-ciga- rettávál, a Golden Smarttal. Termékeink a Budapesti Nem­zetközi Vásáron és más kiállításon különböző díjakat nyer­tek és négy termékünk a „Kiváló áru” megkülönböztetett jelzést viseli. Vállalatunk bemutatóüzem lett. Számos külföldi, bel­földi vendég, köztük magas beosztásban levő politikai, gaz­dasági vezetők keresték fel gyárunkat és mindannyian meg­elégedéssel szóltak az itt látottakról, az itt dolgozó em­berek tevékenységéről. Mindezek alapján megállapítható, hogy vállalatunk presztízse az eltelt öt esztendő alatt tovább növekedett, s ma már határainkon is túlnő. Kiemelten kell szólni a fejlesztési tevékenységről, el­sősorban azért, mert bebizonyosodott, hogy a fejlesztés szín­vonala és a fejlesztés anyagi eszközei között nincs min­dig egyértelműen meghatározható, szoros összefüggés. Ez nálunk azt jelentette, hogy fejlődésünk sokkal nagyobb mértékű volt, mint amennyire a fejlesztésre fordított anya­gi eszközök lehetővé tették volna. Talán erre lehetünk a legbüszkébbek. E köszöntő nem nyújt módot arra, hogy erről részle­tesen szóljak, de az új-keresés, az emberi alkotásvágy, a szakmai és politikai felkészültség növelése, a korszerű szer­vezés módszereinek megismerése és felhasználása jelentet­te azt az erőforrást, amelyre támaszkodhattunk. A DH-munkarendszer, amely mindannyiunknak újat adott, korszerű gondolkodásra késztetett és elősegítette sa­ját helyzetünk reális megítélését, s amelynek teljes körű bevezetése 1976. január 1-től várható, nagyon sokat jelen­tett a munka minőségének, a termékek minőségi színvo­nalának és az emberi kapcsolatok minőségének növelése szempontjából. Ez utóbbihoz tartozik a vezetés színvona­lának növekedése, valamint az üzemi demokrácia tartal­masabbá, élőbbé tétele. Az V. ötéves terv feladatai számunkra egyértelműen előírják munkánk hatékonyságának további növelését. E tervidőszak a gazdasági szabályozók módosításával veszi kezdetét, amely azt jelenti, hogy minden területen az erő­forrásaink gazdaságosabb hasznosítására, fegyelmezettebb munkára és ésszerű takarékosságra kell törekednünk. Mun­kánk hatékonysága növelésének külső feltételei nem vál­toznak, sőt az előző tervidőszakhoz képest romlanak. Ha hasonló eredményeket kívánunk elérni, tehát többet kell tennünk. S ez a legfontosabb, amit válalatunk valameny- nyi dolgozójával meg kell értetnünk. A politikai, gazdasá­gi és tömegszervezeti vezetés egysége e tekintetben is kell, hogy érvényesüljön pártunk XI. kongresszusának szellemé­ben. Feladatunk teljesítésének biztosítéka az önmagunkban egyre inkább kialakuló képesség, amely az új helyzethez való alkalmazkodást segíti elő. Vállalatunk dolgozói közül egyre többen veszik figyelembe munkájuk során az egyé­ni érdeken túl a vállalati, sőt az országos érdekeket is. Fel­adatunk tovább haladni a megkezdett úton, de nem árt, ha haladásunkat saját magunk, az egész szocializmust építő magyar nép érdekében meggyorsítjuk. Az Egri Dohánygár 1976. januárjától fogva DH-munkarendszerben dol­gozik az Egri Dohánygyár. Ez más szavakkal rend­szerességet, szavatolt minő­séget és növekvő hatékony­ságot, illetve ezer ember fe­lelősségét jelenti egymás iránt. Bármely pontján álljon is a termelési folyamatnak, ki-ki felelős önönmaga bol­dogulásáért, a vállalat ösz- szes többi dolgozójáért és azért, hogy a vállalat — az egész dohánygyári közösség — betöltse rendeltetését a népgazdaság nagy rendsze­rében, megtegye, amit meg­követel a haza, a magyar dohányipar és az egri már­ka rangja. A maga helyén mindenki jelentékeny, önálló alkotó­eleme a közös munkának, akinek kezére és fejére egy­aránt szükség van. A tel­jes körű DH az jelenti, hogy a vállalat minden egyes munkatársa ezerszeres biz­tosítékot és védelmet élvez. Ha valamennyiünk hozzájá­rulásával számolni lehet va­lamennyiünknek méltó el­lenszolgáltatásban lesz ré­szünk. Jövedelmünk a DH minőségi munkabér-rend­szerében — mindenki által ellenőrizhetően — követni fogja a minőségi színvonal­ban és a vállalati hatékony­ságban elért eredményein­ket. Életszínvonalunk mun­kánk minőségi színvonalá­val együtt emelkedik. Négy évi előkésztő mun­kával, közösen és együttesen úgy alkottuk meg a rend­szert, hogy az biztosítsa mindenki számára a lehető legjobb munka — a minő­ségi munkavégzés — felté­teleit. A rendszer azonban csak keret, út- és sínháló­zat; működése az emberek­től függ. A rendszer nem biztosít a hibák lehetősége ellen. A rendszer a hiba­megelőzés és a hibaelhárí­tás lehetőségét biztosítja. Tőlünk függ, ki tudjuk és ki fogjuk-e használni a rendszer adta lehetőségeket. Ezer fej és kétezer szem roppant nagy erő. Ha egye­sül, hatalmas feladatokat képes megoldani. A teljes körű DH-munkarendszer­ben dolgozó Egri Dohány­gyárban intézményessé vált az üzemi demokrácia. A rendszer egyik leginkább létfontosságú alkotóeleme, szinte kulcsa az Üzemrészi DH-Akcióbizottság. A veze­tő munkatárs számára az Üzemrészi DH-Akció'bizott- ság jelenti azt az alapot, melyen biztosan megvetheti lábát, miközben a közös munka megszervezésének és összehangolásának, az eredmény megtermelésének bonyolult és felelős mun­káját végzi. A közvetlenül termelő munkatárs számára az Üzemrészi DH-Akcióbi­zottság jelenti a képvisele­tet, melyen keresztül részt vesz a döntések előkészíté­sében, az üzemrész — és ezen keresztül az egész vál­lalat — irányításában. Az Üzemrészi DH-Akcióbizoti- ság az Egri Dohánygyár kollektívájának vívmánya, a szabadság és felelősség elvá­laszthatatlan egységének megnyilvánulása. A teljes körű DH-munka- DH-munkarendszerben tel­jessé válik a minőség lánca. A termék minősége függ a munkavégzés minőségétől, a munkavégzés minősége függ a vezetés minőségétől és mindez függ az információ- áramlás, a tájékozottság és tájékoztatás minőségétől, valamint a közvetlenül ter­melő és. vezető beosztású munkatársak önellenőrző képességétől és akaratától. Az önellenőrzés értelem­szerűen magában foglalja az önbírálatot. Az önellen­őrzés és önbírálat légköré­ben mindenkinek szüksége van a többiek segítségére: ez a segítség a bírálat. A vezető munkatársaknak szükségük van a közvetle­nül termelő munkatársak bírálatára, a követlenül ter­melő munkatársaknak szük­ségük van vezetőik és mun­katársai bírálatára. A teljeskörű DH-munka­rendszer az önellenőrzést és a bírálat szabadságát jelen­ti. Mindkettő jog és köte­lesség egyszerre. A DH-munkarendszer minden tekintetben felnőtt, egyenrangú emberek mun­karendszere. Olyan embere­ké, akiknek meghatározott szerepük van a termelésben és a vállalati gazdálkodás­ban. Olyan embereké, akik­nek világos céljaik vannak: közös célok, amelyekbe be­illesztik egyéni céljaikat. A DH-munkarendszerben dolgozó vállalat egymásban bízó emberek célra irányult szövetsége. A közös célok elérését szolgáló munka azt jelenti, hogy minden munkatársnak feladata van. A DH-munka- rendszer.ben a munka érté­kelésének alapja nem a te­vékenység igazolása, hanem a feladat kifogástalan tel­jesítése. Az egyes ember értékmérője az, mennyire hasznos a közösség számára. A DH-munkarendszerben a látszat-tevékenységnek és a látszat-követelményeknek nincs többé talaja. A DH-munkarendszerben a valóságos értékrend az ember megítélésének alapja és ezt az ítéletet egyes em­berek helyett a munkahelyi közösség hozza. A DH az emberi értékek műhelye, melyben a munka örömmé, a gyár otthonná válik. A DH-munkarendszer nemcsak életszínvonalunkat növeli, hanem új életminő­séget is jelent számunkra. VÁLLALATI DH-AKCIÓBIZOTTSÁG Végig nyílt Izttm a bpigódvstélhed 1 intőjén AZ „IRINYI JÁNOS" ÉS A „KARIKÁS FRIGYES" AZ IPARI DÖNTŐBEN December 6-an, a nagy kultúrteremben lezajlott a szo­cialista brigádok vetélkedőjének vállalati döntője. A bri­gádok felkészültségének magas színvonalát bizonyítja, hogy a maximális 279 pontból az I. helyezett 204, a 6. helyezett 190 pontot ért el. Ez azt jelenti, hogy a döntőn részt vett brigádok többsége elérte a maximális pontszám 70 száza­lékát. A küzdelem végig annyira nyílt volt, hogy a 9 bri­gád közül lényegében hat esélyesről beszelhetünk az I. helyre. A végleges sorrend a következő: 1. Irinyi János (I) 2. Karikás Frigyes 3. Dilsky Aurél 4. Martos Flóra 5. Irinyi János (II) 6. Salvador Allende XI. Kongresszus 7. Dobó István 8. Teleki Blanka 9. Kossuth Zsuzsa A tömör mezőny első .két helyezettje tehát az Irinyi János (I) szocialista brigád (204 pont) és a Karikás Fri­gyes szocialista brigád (202 pont). Ez a két brigád kép­viseli az Egri Dohánygyár színeit az ipari döntőn. Az eredmény annál értéke­sebb, mert a Domán László igazgatóból, Kocsis József MSZMP-csúcstitkárból, Szarvas Aladár szb-titkárból, Czeglédi László KISZ-csúcs- titkárból és Kaszás Imre ter­melési osztályvezetőből álló zsűri igen szigorúan ítélke­zett és egyáltalán nem volt bőkezű. A szakszervezeti bi­zottság kezdeményezésére a döntőn részt vett brigádok jutalmat kaptak: az I. helye­zett 8000, a II. 6000, a III. 4000, a IV. 3000, az V. 2000, a VI. 1000 forint jutalmat, a VII., VIII. és IX. helyezett pedig fejenként 100 forintos vásárlási utalványt kapott. A szakszervezeti bizottság 4000 forintos vásárlási utalvány­nyal jutalmazta a kitűnő rendezésért a vetélkedőt megrendező Marie Curie szo­cialista brigádot. A döntő után a brigádok közös vacso­rán vettek részt. Az eredményből joggal le­vonhatjuk a következtetést: a vetélkedő valódi győztese az Egri Dohánygyár szocia­lista brigádmozgalma volt. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA „T . , . . 9 »A' 1 FORINT 1975. deeember bő IV. évfolyam, 12. szám /íiw». j., 1 2 3 4 5 6 7 8 9 i Dolgozni csali pontosan, szépen, ahogy a csillag mep az égen, úgy érdemesí (József Attila)'

Next

/
Oldalképek
Tartalom