Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
Köszöntő ÍRTA: DOM AN LÁSZLÓ Néhány nap múlva, 1976. január 1-et mutat a naptár. Nevezetes dátum, hiszen ez a nap az új, V. ötéves terv kezdetét jelenti. Az új középtávú tervidőszak feladatai előtt pillantsunk vissza a múltra, pontosabban az elmúlt öt esztendőre. A IV. ötéves terv vállalatunk számára, ha szabályozott és behatárolt mértékben is, de az önálló gazdálkodást jelentette. Az önálló gazdálkodást és az ezzel járó nagyobb lehetőségeket a vállalati munka hatékonyságának növelésére. Mindannyiunkban, akik kisebb-nagyobb felelősséggel gondolkodunk vállalatunkról, felmerül a kérdés, hogy vajon jól használtuk-e ki ezeket a lehetőségeket, eleget tettünk-e a fogyasztók igényének, teljesítettük-e a ránk bízott feladatokat? Ügy gondolom, a fenti kérdésekre igennel kell válaszolnunk. A IV. ötéves tervre vonatkozó, lazának egyáltalán nem nevezhető termelési tervfeladatainkat 1975. november 15-ig teljesítettük. A termelés mennyiségi teljesítésén túl örvendetes, hogy termékeink minősége évről évre javult, s ezt nemcsak saját vizsgálódásaink alapján állapíthatjuk meg, hanem fogyasztóink véleménye is tükrözi. Az egri cigaretta keresett cikk lett a belföldi piacon. Az elmúlt öt év alatt jelentősen nőtt a termelékenység és csökkent az egységnyi termék előállítására fordított anyagok mennyisége. Jóllehet, sajnos a világpiaci árak változása következtében ez utóbbi értékben nem mutatható ki, mégis, az említett mutatók javulása relatíve mintegy 50—55 millió forint megtakarítást jelentett vállalatunknál. Gyártmányfejlesztési tevékenységünk jelentős volt, hiszen hat új, korszerűnek mondható cigarettával jelentkeztünk a piacon, köztük hazánkban elsőként egy licenc-ciga- rettávál, a Golden Smarttal. Termékeink a Budapesti Nemzetközi Vásáron és más kiállításon különböző díjakat nyertek és négy termékünk a „Kiváló áru” megkülönböztetett jelzést viseli. Vállalatunk bemutatóüzem lett. Számos külföldi, belföldi vendég, köztük magas beosztásban levő politikai, gazdasági vezetők keresték fel gyárunkat és mindannyian megelégedéssel szóltak az itt látottakról, az itt dolgozó emberek tevékenységéről. Mindezek alapján megállapítható, hogy vállalatunk presztízse az eltelt öt esztendő alatt tovább növekedett, s ma már határainkon is túlnő. Kiemelten kell szólni a fejlesztési tevékenységről, elsősorban azért, mert bebizonyosodott, hogy a fejlesztés színvonala és a fejlesztés anyagi eszközei között nincs mindig egyértelműen meghatározható, szoros összefüggés. Ez nálunk azt jelentette, hogy fejlődésünk sokkal nagyobb mértékű volt, mint amennyire a fejlesztésre fordított anyagi eszközök lehetővé tették volna. Talán erre lehetünk a legbüszkébbek. E köszöntő nem nyújt módot arra, hogy erről részletesen szóljak, de az új-keresés, az emberi alkotásvágy, a szakmai és politikai felkészültség növelése, a korszerű szervezés módszereinek megismerése és felhasználása jelentette azt az erőforrást, amelyre támaszkodhattunk. A DH-munkarendszer, amely mindannyiunknak újat adott, korszerű gondolkodásra késztetett és elősegítette saját helyzetünk reális megítélését, s amelynek teljes körű bevezetése 1976. január 1-től várható, nagyon sokat jelentett a munka minőségének, a termékek minőségi színvonalának és az emberi kapcsolatok minőségének növelése szempontjából. Ez utóbbihoz tartozik a vezetés színvonalának növekedése, valamint az üzemi demokrácia tartalmasabbá, élőbbé tétele. Az V. ötéves terv feladatai számunkra egyértelműen előírják munkánk hatékonyságának további növelését. E tervidőszak a gazdasági szabályozók módosításával veszi kezdetét, amely azt jelenti, hogy minden területen az erőforrásaink gazdaságosabb hasznosítására, fegyelmezettebb munkára és ésszerű takarékosságra kell törekednünk. Munkánk hatékonysága növelésének külső feltételei nem változnak, sőt az előző tervidőszakhoz képest romlanak. Ha hasonló eredményeket kívánunk elérni, tehát többet kell tennünk. S ez a legfontosabb, amit válalatunk valameny- nyi dolgozójával meg kell értetnünk. A politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetés egysége e tekintetben is kell, hogy érvényesüljön pártunk XI. kongresszusának szellemében. Feladatunk teljesítésének biztosítéka az önmagunkban egyre inkább kialakuló képesség, amely az új helyzethez való alkalmazkodást segíti elő. Vállalatunk dolgozói közül egyre többen veszik figyelembe munkájuk során az egyéni érdeken túl a vállalati, sőt az országos érdekeket is. Feladatunk tovább haladni a megkezdett úton, de nem árt, ha haladásunkat saját magunk, az egész szocializmust építő magyar nép érdekében meggyorsítjuk. Az Egri Dohánygár 1976. januárjától fogva DH-munkarendszerben dolgozik az Egri Dohánygyár. Ez más szavakkal rendszerességet, szavatolt minőséget és növekvő hatékonyságot, illetve ezer ember felelősségét jelenti egymás iránt. Bármely pontján álljon is a termelési folyamatnak, ki-ki felelős önönmaga boldogulásáért, a vállalat ösz- szes többi dolgozójáért és azért, hogy a vállalat — az egész dohánygyári közösség — betöltse rendeltetését a népgazdaság nagy rendszerében, megtegye, amit megkövetel a haza, a magyar dohányipar és az egri márka rangja. A maga helyén mindenki jelentékeny, önálló alkotóeleme a közös munkának, akinek kezére és fejére egyaránt szükség van. A teljes körű DH az jelenti, hogy a vállalat minden egyes munkatársa ezerszeres biztosítékot és védelmet élvez. Ha valamennyiünk hozzájárulásával számolni lehet valamennyiünknek méltó ellenszolgáltatásban lesz részünk. Jövedelmünk a DH minőségi munkabér-rendszerében — mindenki által ellenőrizhetően — követni fogja a minőségi színvonalban és a vállalati hatékonyságban elért eredményeinket. Életszínvonalunk munkánk minőségi színvonalával együtt emelkedik. Négy évi előkésztő munkával, közösen és együttesen úgy alkottuk meg a rendszert, hogy az biztosítsa mindenki számára a lehető legjobb munka — a minőségi munkavégzés — feltételeit. A rendszer azonban csak keret, út- és sínhálózat; működése az emberektől függ. A rendszer nem biztosít a hibák lehetősége ellen. A rendszer a hibamegelőzés és a hibaelhárítás lehetőségét biztosítja. Tőlünk függ, ki tudjuk és ki fogjuk-e használni a rendszer adta lehetőségeket. Ezer fej és kétezer szem roppant nagy erő. Ha egyesül, hatalmas feladatokat képes megoldani. A teljes körű DH-munkarendszerben dolgozó Egri Dohánygyárban intézményessé vált az üzemi demokrácia. A rendszer egyik leginkább létfontosságú alkotóeleme, szinte kulcsa az Üzemrészi DH-Akcióbizottság. A vezető munkatárs számára az Üzemrészi DH-Akció'bizott- ság jelenti azt az alapot, melyen biztosan megvetheti lábát, miközben a közös munka megszervezésének és összehangolásának, az eredmény megtermelésének bonyolult és felelős munkáját végzi. A közvetlenül termelő munkatárs számára az Üzemrészi DH-Akcióbizottság jelenti a képviseletet, melyen keresztül részt vesz a döntések előkészítésében, az üzemrész — és ezen keresztül az egész vállalat — irányításában. Az Üzemrészi DH-Akcióbizoti- ság az Egri Dohánygyár kollektívájának vívmánya, a szabadság és felelősség elválaszthatatlan egységének megnyilvánulása. A teljes körű DH-munka- DH-munkarendszerben teljessé válik a minőség lánca. A termék minősége függ a munkavégzés minőségétől, a munkavégzés minősége függ a vezetés minőségétől és mindez függ az információ- áramlás, a tájékozottság és tájékoztatás minőségétől, valamint a közvetlenül termelő és. vezető beosztású munkatársak önellenőrző képességétől és akaratától. Az önellenőrzés értelemszerűen magában foglalja az önbírálatot. Az önellenőrzés és önbírálat légkörében mindenkinek szüksége van a többiek segítségére: ez a segítség a bírálat. A vezető munkatársaknak szükségük van a közvetlenül termelő munkatársak bírálatára, a követlenül termelő munkatársaknak szükségük van vezetőik és munkatársai bírálatára. A teljeskörű DH-munkarendszer az önellenőrzést és a bírálat szabadságát jelenti. Mindkettő jog és kötelesség egyszerre. A DH-munkarendszer minden tekintetben felnőtt, egyenrangú emberek munkarendszere. Olyan embereké, akiknek meghatározott szerepük van a termelésben és a vállalati gazdálkodásban. Olyan embereké, akiknek világos céljaik vannak: közös célok, amelyekbe beillesztik egyéni céljaikat. A DH-munkarendszerben dolgozó vállalat egymásban bízó emberek célra irányult szövetsége. A közös célok elérését szolgáló munka azt jelenti, hogy minden munkatársnak feladata van. A DH-munka- rendszer.ben a munka értékelésének alapja nem a tevékenység igazolása, hanem a feladat kifogástalan teljesítése. Az egyes ember értékmérője az, mennyire hasznos a közösség számára. A DH-munkarendszerben a látszat-tevékenységnek és a látszat-követelményeknek nincs többé talaja. A DH-munkarendszerben a valóságos értékrend az ember megítélésének alapja és ezt az ítéletet egyes emberek helyett a munkahelyi közösség hozza. A DH az emberi értékek műhelye, melyben a munka örömmé, a gyár otthonná válik. A DH-munkarendszer nemcsak életszínvonalunkat növeli, hanem új életminőséget is jelent számunkra. VÁLLALATI DH-AKCIÓBIZOTTSÁG Végig nyílt Izttm a bpigódvstélhed 1 intőjén AZ „IRINYI JÁNOS" ÉS A „KARIKÁS FRIGYES" AZ IPARI DÖNTŐBEN December 6-an, a nagy kultúrteremben lezajlott a szocialista brigádok vetélkedőjének vállalati döntője. A brigádok felkészültségének magas színvonalát bizonyítja, hogy a maximális 279 pontból az I. helyezett 204, a 6. helyezett 190 pontot ért el. Ez azt jelenti, hogy a döntőn részt vett brigádok többsége elérte a maximális pontszám 70 százalékát. A küzdelem végig annyira nyílt volt, hogy a 9 brigád közül lényegében hat esélyesről beszelhetünk az I. helyre. A végleges sorrend a következő: 1. Irinyi János (I) 2. Karikás Frigyes 3. Dilsky Aurél 4. Martos Flóra 5. Irinyi János (II) 6. Salvador Allende XI. Kongresszus 7. Dobó István 8. Teleki Blanka 9. Kossuth Zsuzsa A tömör mezőny első .két helyezettje tehát az Irinyi János (I) szocialista brigád (204 pont) és a Karikás Frigyes szocialista brigád (202 pont). Ez a két brigád képviseli az Egri Dohánygyár színeit az ipari döntőn. Az eredmény annál értékesebb, mert a Domán László igazgatóból, Kocsis József MSZMP-csúcstitkárból, Szarvas Aladár szb-titkárból, Czeglédi László KISZ-csúcs- titkárból és Kaszás Imre termelési osztályvezetőből álló zsűri igen szigorúan ítélkezett és egyáltalán nem volt bőkezű. A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a döntőn részt vett brigádok jutalmat kaptak: az I. helyezett 8000, a II. 6000, a III. 4000, a IV. 3000, az V. 2000, a VI. 1000 forint jutalmat, a VII., VIII. és IX. helyezett pedig fejenként 100 forintos vásárlási utalványt kapott. A szakszervezeti bizottság 4000 forintos vásárlási utalványnyal jutalmazta a kitűnő rendezésért a vetélkedőt megrendező Marie Curie szocialista brigádot. A döntő után a brigádok közös vacsorán vettek részt. Az eredményből joggal levonhatjuk a következtetést: a vetélkedő valódi győztese az Egri Dohánygyár szocialista brigádmozgalma volt. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA „T . , . . 9 »A' 1 FORINT 1975. deeember bő IV. évfolyam, 12. szám /íiw». j., 1 2 3 4 5 6 7 8 9 i Dolgozni csali pontosan, szépen, ahogy a csillag mep az égen, úgy érdemesí (József Attila)'
