Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

„Nemzetközi figyelő”

A műszaki könyvtárban rendelkezésre állnak magyar fordításban, az 1973. évi külföldi szakirodalom legérdekesebb anyagai.

A vállalatnál 1973-ban kezdődött külföldi szaksajtó-figyelési és -fordítási tevékenység eredményeképpen, a vállalati műszaki könyvtárban hozzáférhetők az év legérdekesebb külföldi folyóiratcikkei, amelyek a londoni World Tobacco-ban, az amerikai Tobacco International-ben, a mainzi Die Tabak Zeitungban és egyéb nemzetközi szaklapokban jelentek meg, valamint olyan műszaki ismertetések, melyek a folyóiratokon kívül nagyvállalatok és kutatóintézetek közleményeiből származnak. Ez az anyag többek között:

TECHNOLÓGIA

— A dohány megmunkálási folyamatának szoros gyártásellenőrzése a Reynolds új, svájci dohánygyárában.

— Gyártással kapcsolatos, érdekesebb felszólalások a CORESTA—TCRC 1972. októberi, willamsburgh-i (USA) konferenciáján.

— Szabadalom dohánytörmelékből, illetve dohányhulladékból dohányfólia-lemeze- ket előállító berendezésre.

— ANACON 106. modellű nedvességelemző.

— A svájci Baumgartner légellenállás- és kitöltöttség- mérő műszerei.

— Heinrich Bargwaldt laboratóriumi felszerelései.

— COMAS csomóbontó.

— Fűtőanyag-megtakarító, ITM-rendszerű, forgódobos dohányszárító.

—• Megjegyzések a szelektív cigaretta-füstszűréshez — Az aktivált karbonra történő adszorpció alapfogalmai —

Hogyan működik az aktivált karbon? — Mi a helyzet a karbonfilterekkel ?

— Mesterséges dohánypótlék tömegtermelésére készül az Imperial Tobacco.

— Az eszmecsere elfojtása késlelteti-e a fejlődést a do- hányaromásításban ?

— Az előkészítő folyamat számítógépes vezérlése, francia gyárakban.

— A legújabb gyártó—filterfelrakó kombináció: a Ha- uni Garant—4.

— Kutatómunka a baseli TAMAG-ban.

—• Űt a jobb, minőségi dohányfólia felé.

— A hártya szerepe a dohánytermék csomagolásában.

DH, ÜZEMSZERVEZÉS

— A kapacitáskihasználás normázása — megtakarítás a beruházásokban.

— Dinamikus vezetési modellek.

— A DIB/MAN vezetési rendszer koncepciója és modellje.

— A gyakorlati vállalatvezetés problémái.

— A célra orientált vezetés lényege és megvalósításának tapasztalatai.

— A célra orientált módszer bevezetésének kérdései.

—• A japán vállalatvezetési stílus jellegzetes vonásai.

— Egész vállalatra kiterjedő minőségszabályozási rendszer Japánban.

— Az új, átfogó minőség szabályozása a Nippon EC vállalatnál.

— A teljes körű minőség- szabályozás koncepciója a vállalati irányításban.

— A dolgozók tájékoztatása az üzemmenetről.

—• Célszerű és hajlékony: új, integrált karbantartási rendszer.

— Arányszámokra alapozott vállalatvezetés.

— Minőségszabályozásra vonatkozó oktatás és képzés a japán iparban.

— A jelenlegi helyzet és a „DH-kör” tevékenység új felfogása a Kobe Acélműveknél.

— A korszerűen szervezett gyártás-előkészítés.

— Üj eljárás: a „csomós hálóterv” („metrapotenciál”).

— Vállalat és információ.

— Újítási problémák megoldása.

MARKETING

— Cél: több cigaretta, kevesebb dohány — megoldás a papiroszi?

— Európai irányzatok: a francia cigaretták előrenyomulása, az olasz dohány karrierje, a görög dohány válsága.

— Hogyan alakulnak ki a nemzetközi márkák és mi a titka sikerüknek?

— „Borkum Rif” esettanulmány: hogyan születik egy világmárka?

— összehasonlító szemelvények a legújabb Maxwell-sta- tisztikából (cigarettafogyasztás).

— Dohányáruk marketingjének jövője.

—• A nyersdohány-kereslet várható alakulása az Európai Gazdasági közösségen belül, az elkövetkező tíz évben.

— Pontosság a cigarettaáruforgalom előrejelzésében.

— Üj cigarettamárkák.

DOHÁNYEGÉSZSÉGÜGY

— A CORESTA ajánlásai a növényvédő szerekre vonatkozólag.

— A Tribune de Geneve cikke: svájci egészségügyi intézet vizsgálata a dohányzásról.

— A hőnférméntált dohány okozza a tüdőrákot?

— Fia az ember rágyújt egy cigarettára...

A „Nemzetközi Figyelő” 1974-ben is folyamatosan készül.

KiSZ-munka

Az 1973-as szeptemberi választások óta eltelt idő alatt alapszervezetünk tevékenysége megsokszorozódott az előző évhez képest. Megválasztott vezetőség nagy ambícióval látott hozzá a szervezeti munka felépítéséhez.

Megszerveztük a KISZ- csoportokat. A KlSZ-csopor- tok jó munkája határozza meg az alapszervezet fejlődésének mértékét, melyhez a vezetőség jó munkája, megfelelő hozzáállása szükséges.

Az eddigi eredményeink biztatóak a jövő tekintetében, tagságunk érzi a KISZ- munkában rejlő lehetőségeket.

A csúcsvezetőség akció- programja alapján, a tagság építő kritikáját, javaslatait felhasználva az igényeknek megfelelő akcióprogramot tudtunk összeállítani.

— A fiatalok felvétele alapszervezetünkben folyamatosan és terv szerint történik ;

— a kiemelkedő munkát végző tagjainkat párttagnak javasoljuk a pártvezetőség felé;

— alapszervezetünknél befejeződött a tagkönyvérvé- nyesítés, amelynek előkészítését, végrehajtását pozitívan értékeljük. A tagság 1 fő kivételével, aki a kilépésre elfogadható magyarázatot nem adott, érvényesítette tagsági könyvét;

— taggyűléseink színvonalát emeltük, odáig jutottunk el, hogy a tagság nem hallgat (véleményt mond), szívesen jönnek a rendezvényekre és ami legfontosabb, az aktívagárda megkétszereződött.

— Területi kapcsolat helyett, testvéri alapszervez^t- re találtunk a honvédség egyik alegységénél;

— Űj vezetőség, új kezdeményezések.

— A Il-es alapszervezet létrehozta az Ifjú Gárda szakaszt, mely „alakulattal” elkívánjuk érni a honvédelmi előképzés terén előttünk álló feladatok végrehajtását.

Komoczy Mihály

Közgazdasági kislexikon

Lakbér-hozzájárulás

Ennél az új (átmeneti jellegű) intézménynél is pénzügyi jogviszony áll fenn, meghatározott állampolgárok és állami szerv között, úgy azonban, hogy annak alapján az állampolgárok a költségvetés javára nem befizetést teljesítenek, hanem juttatást (hozzájárulást) igényelhetnek.

Az 1971. július 1. napjával bevezetett lakbéremelés ellensúlyozásaként az arra jogosult részére egyszeri megállapítás alapján lakbér-hozzájárulást kell folyósítani.

Lakbér-hozzájárulásra jogosult a lakbéremeléssel érintett lakásnak — az állampolgár tulajdonában álló lakások közül a kötött bérű lakásnak —

a) bérből, fizetésből élő kereső

b) szövetkezeteknél rendszeres munkát végző tagként kereső;

c) nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű (a továbbiakban együtt nyugdíjas) továbbá,

d) keresőképtelen

bérlője, (társbérlője, bérlőtársa, a továbbiakban együtt: bérlő) illetőleg a bérlő jogán a második kereső.

Lakbér-hozzájárulásra nem jogosult

a) a szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személy,

b) a szabadságvesztés büntetését töltő személy,

c) az olyan lakás bérlője — a nyugdíjas és keresőképtelen bérlő kivételével — amelyeknél a lakbéremelés összege a havi 20 forintot nem haladja meg.

A lakbérhozzájárulás mértéke: a lakásra az 1971. június 30. napján fennálló lakbér havi összege és az 1971. július 1. napjától megállapított lakbér havi összege közötti különbözet.

Nyugdíjas, továbbá keresőképtelen bérlő részére a lak- bér-hozzájáruíást a méltányos lakásjogosultságnak mértékéig lehet megállapítani.

A kereső részére megállapított lakbér-hozzájárulás őszszegét minden év január hó 1. napjától kezdődően.

a) a naptári évenként számított évi kereset, illetőleg

b) az időbéreseknél és a havidíjasoknál a december havi besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figyelembevételével számított havi keresetnövekedés 20 százalékával csökkenteni kell. A nyugdíjas (keresőképtelen) bérlőt a lakbérhozzájárulás változatlan összegben élete végéig illeti meg.

A bérlő halála esetén nyugdíjas (keresőképtelen) házastársát, illetve a lakásbérleti jogviszonyt folytató kiskorú gyermekét az elhaltnak folyósított lakbér-hozzájárulás egy és tartamára teljes összegben megilleti. Az elhalt bérlő házastársbeli feleségét az egy év leteltekor az elhaltnak folyósított lakbér-hozzájárulás összegének fele mindig megilleti, amíg keresőképtelen, vagy állandó özvegyi nyugdíjra jogosult.

A lakbérhozzájárulás

a) a keresők részére a munkáltató szerv,

b) a nyugdíjasok részére a nyugdíjat folyósító szerv,

c) a keresőképtelenek részére a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv folyósít.

A kifizetett lakbér-hozzájárulást a folyósító szerv részére meg kell téríteni. Nem kell azonban megtéríteni az állami költségvetésből az állami vállalatok, a nem állami költség- vetésből gazdálkodó egyéb, állami szervek kezelésében levő vállalati bér- és szolgálati lakások, továbbá a nem állami szervek tulajdonában levő lakások kereső bérlői és második keresői részére kifizetett lakbér-hozzájárulást, ennek fedezetéről a kezelő (tulajdonos) szerv maga gondoskodik.

Jogszabály: 4/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. és 8/1971. (III. 8.) PM—EVM. sz. r.

Szigeti Zoltán

A személygépkocsi vezetője

— egész napi szórakozás után

— ismerőse felkérésére vállalkozott arra, hogy őt Vison- tára kivigye. Késő délutáni órákban indultak el. Hosz- szabb visontai tartózkodás után, este indultak vissza, de már nem kettesben, hanem négyen. Az erőműtől a „régi” 3-as számú főútvonalon haladtak — országúti fény mellett — Gyöngyös irányába. Közeledve a „régi” és az „új” 3-as számú főútvonal kereszteződéséhez, a gépkocsi vezetője tompított fényre váltott át, mivel vele azonos irányban egy személygépkocsi haladt, kb. 70—80 km-rel. Rákapcsolt; 100 km/órára fokozta fel a sebességet, hogy a személygépkocsit megelőzze. Az előzés befejezése után visszatért a menetirány szerinti jobb oldalra. Ekkor vette észre a kanyart, mely balra ívelt a kereszteződés előtt. Késő !.. Ilyen sebességgel képtelen bevenni a kanyart — fékez, de hiába. A gépkocsi csaknem teljes sebességgel belerohant az árokba, oldalára dőlt és a kőrakásnak vágódott. A gépkocsi utasai kiestek és szétszóródtak. Két utas a helyszínen meghalt, a harmadik utas és maga a gépkocsi vezetője, 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

Két halott

és...

Miért következett be ez a tragikus baleset? Elsősorban azért, mert a gépkocsi vezetője figyelmen kívül hagyta a KRESZ 57. § (2) bekezdés rendelkezéseit, nem csökkentette sebességét, amikor tompított fényre váltott át, mely 40 méterre világította meg az utat. Mire észrevette a kanyart, már nem volt lehetőség fékezéssel a gépkocsit megállítani. A jármű sebessége kb. 100 km/óra volt, amikor a tompított fény mellett a gépkocsi vezetője a kanyart megközelítette, ezt pedig tábla sem jelezte. Másodsorban hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez a gépkocsivezető közepes fokú alkoholos befolyásolt állapota. Az alkoholos befolyásolt álla- Ipot „lustítja” a reflexeket, hosszabb időt vesz igénybe az észlelés, így hosszabb az észlelési idő alatt megtett út is. Rövidebb idő áll rendelkezésre a fékezésre, illetve a megállásra.

Miként lett volna elkerülhető a baleset? A fény tompításakor a gépjármű vezetője köteles lett volna a sebességet oly mértékben csökkenteni, hogy ha akadályt lát, meg tudjon állni. Az akadály észlelése és a tényleges fékhatás között legalább 1 másodperc telik el. A 100 km/óra sebességgel haladó jármű 1 másodperc (az észlelési idő) alatt 27—28 métert tesz meg, tehát a megállásra a 40 m. távolságban levő akadály eléréséig, mindössze 12 méteres fékút áll rendelkezésére. Ilyen sebesség mellett azonban a fékút a 12 méteres útnak többszöröse, csaknem háromszorosa!

Ez a baleset tehát csak akkor lett volna elkerülhető, ha a vezető nincs alkoholos befolyásolt állapotban és a fény csökkentésekor a sebességet is legalább 60 km/órára csökkenti ekkor ugyanis az észlelési idő alatt megtett út 16,6 m, a fékút 23 méter, összesen 39,6 méter. A belátható útszakasz pedig —tompított fény esetében 40 m.

A bíróság az ügyben több évi szabadságvesztés büntetést szabott ki és a felelőtlen gépkocsivezetőt hosszú időre eltiltotta mindennemű gépjármű vezetésétől.

Sápi János ügyész

CSIGAPOSTA

Hét évre és hét hónapra volt szüksége egy olasz levelezőlapnak, hogy megtegye a Siena és Velence közötti 400 kilométeres utat. Az 1966. márciusában, Sienában feladott képeslap 1973. októberében ért célba. A statisztikusok számára megjegyezzük: ez óránként 281 méteres átlagsebességet jelent.

VESZÉLYTELEN

LÁMPAOSZLOP

Az utcai lámpák feladata, hogy megvilágítsák az utat a városi közlekedés számára. A lámpaoszlopok azonban gyakran okozzák gépkocsivezetők pusztulását is. Amikor a gépkocsi az oszlophoz ütközik, általában az oszlop győz.

Az egyik angol cég nemrég szabadalmazott egy veszélytelen lámpaoszlopot. Ez vékony, spirális rugóvá összezavart fémszalagokból készülne. A rugós oszlop belső részét műanyaggal töltik ki. Amikor a gépkocsi a rugalmas fához hasonló lámpaoszlophoz ütközik, az oszlop könnyedén előrehajlik és a kocsi épségben marad. Miután a kocsi visszahátrált az oszloptól, az kiegyenesedik és felveszi eredeti helyzetét. Az oszlop elég szilárd ahhoz, hogy megtartsa a legnehezebb lámpákat is.

MITŐL FÉLNEK LEGJOBBAN AZ EMBEREK?

Az átlagember legjobban a mindennapi élet közönséges dolgaitól fél. Reszket, ha nyilvánosan beszélnie kell. esetleg eltaposnia egy bogarat vagy ha a lift két emelet között megáll. Nagyon sok ember retteg még a kutyától. Erre a következtetésre jutott néhány amerikai tudós, akik háromezer embert kérdeztek meg: mitől félnek a legjobban.

Legtöbbjük azt felelte, hogy attól félnek a legjobban, hogy a családjukban történik valamilyen szerencsétlenség. Ezt a félelmet a tudósok normálisnak tartják.

Különösen meglepő, hogy aránylag kevesen választották azt, hogy legjobban a magánytól félnek.

Általában a nők félénkeb- bek a férfiaknál: félnek az elhízástól, a bogaraktól, a mély víztől, a repüléstől* az autóvezetéstől. Háromszor annyi nő fél a sötétségtől, mint férfi, négyszer annyi a lifttől. Az asszonyok között sokkal többen félnek a kutyától, a betegségtől és a haláltól.

A félelem okait listába szedve, a szerzők — nehogy „férfisovinizmussal” vádolhassák őket — kimutatták; van egy olyan terület, ahol a férfiak sokkal félénkebbek a nőknél, ez pedig a félelem a pénztelenségtől.

Érdekes a félelem okainak listáján a sorrend is:

A megkérdezettek közül 41 százalék fél a nyilvános szerepléstől, 32 százalék az elhízástól, 22 százalék a bogaraktól, 22 százalék a pénzügyi nehézségektől, 22 százalék a mély víztől, 19 százalék a betegségtől, 19 százalék a haláltól, 18 százalék a repüléstől, 14 százalék a magánytól, 11 százalék a kutyáktól, 9 százalék az autóvezetéstől, 8 százalék a sötétségtől, 5 százalék pedig a mozgólépcsőtől.

— Igen, különös — toldja meg másik. — A jobb hátsó utas a szürke kocsiban, sárga cipőt visel a fekete nadrágjához.

tfí ♦ Z

A kardnyelő különböző panaszaival elmegy az orvoshoz. A doktor tüzetesen megvizsgálja, majd így szól:

— Uram, vége a kardnye- ilésnek. Szigorú diétát kell tartania. Ezentúl legfeljebb

konyhakéseket nyelhet!

)

Z ♦ Z

Egy férfi a fogorvosnak panaszkodik:

— Doktor úr, harminckét fogam van!

— De uram, hiszen mások örülnének, ha ennyi foguk volna!

— Igen, igen — sóhajt az illető —, de sajnos mind a harminckettő a felső állkapcsomból nőtt ki.

z ♦ z

Meier úr felkeres egy temetkezési vállalkozót, hogy elhunyt feleségének valamilyen olcsó koporsót rendeljen.

— 500 márka a legolcsóbb darabunk — mondja az eladó.

— De kérem — válaszol Meier —, egy másik cégnél 300 márkás koporsót is láttam.

MEGHALT A PÁRBAJ- KIRÁLY

Nemrég hunyt el Nicolas D’Araday márki, akit Párizsban „Párbajkirály” néven ismernek. 350 párbajban vett részt és valamennyiből győztesen került ki, egyetlen eset kivételével, amikor könnyű fejsérülést szenvedett.

Az öreg márki különben komoly hasznot húzott a párba jozás divatjából. Párizs környéki kis birtokát — egy néhány fából álló, magas kőfallal körülvett parkot — ugyanis a márki személyenként 100 frankért bérbe adta, párbaj céljára. • Mivel a franciák heves vérű, lobbanékony nép, a park majdnem mindennap bérlőkre talált.

A párizsi rendőrség nagyon jól ismerte a márki „kereskedelmi vállalkozását”, de szemet hunyt fölötte, mert ezek a párbajok sohasem végződtek tragikusan. Csak egyetlen alkalommal, 14 évvel ezelőtt, ömlött vér Or- sault és De Caulignac grófok párbaján — az utóbbi köny- nyebben megsérült a karján.

villamosszékben ül, amikor a börtön lelkésze azt kérdezi tőle:

— Mi az utolsó kívánságod, édes fiam?

— Nagyon boldog lennék, atyám — válaszol az elítélt —, ha az áram bekapcsolásakor a vezetéket ön tartaná a kezével.

z ❖ z

Egy férfi felkeresi a válóperes bírót:

— Bíró úr, el akarok válni a világ legförtelmesebb asz- szonyától.

A bíró felkapja a fejét:

— Érthetetlenséget mond, uram — jegyzi meg. — Hogy akarhat ön elválni az én feleségemtől?

EGRI DOHÁNYGYÁR

az Egri Dohánygyár lapja.

Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44.

Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre 12 forint

Szerkesztőség • 3300.

Egri Dohánygyár. Telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat.

3300. Eger, Beloiannisz u. 3.

Készítette:

a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Brődy Sándor utca * Igazgató:

SÓLYMOS JÓZSEF

HUMOR

Két sznob sétál a városban. Szembejön velük egy autó, amelynek sem elöl, sem hátul nincs kereke. Alul a négy utas lába áll ki, ezeken a lábakon szalad a kocsi.

— Különös látvány — szólal meg az egyik sznob.

— Lehet, ura/m — bólint az eladó. — De próbáim meg csak uraságod abban kinyújtózkodni. ..

Z ❖ Z

Egy amerikai bűnözőt háláim ít.ólnplc q nrt illoirt nmrir>