Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

EGRI DOHÁNYGYÁR AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA ni. évfolyam, 3. szám ARA: 1,— FORINT 1974. március hó Ez évi munkán Tudományos ülésszak, tapasztalatcserék, előadások 1974 év jelentőségét nép­gazdaság! és vállalati szin­ten kiemeli annak ténye, hogy ez az év a IV. ötéves terv utolsó előtti esztendeje és így az éves feladatok tel­jesítése a középtávú terv egészének teljesítése szem­pontjából nagy fontosságú. Ugyanakkor az irányítás minden szintjén folynak az előkészületek az V. ötéves terv megalapozott előkészí­tésére és ezen belül a gaz­dasági szabályozó rendszer értékelésére és az értékelés alapján a szükséges módosí­tások bevezetésére. V állalatunk az elmúlt év január 8-án vég­rehajtott dohányáru árvál­tozás következtében módo­sult körülmények kedvezőt­len hatását figyelembe véve sikeresen teljesítette 1973. évi feladatait. Ha az árvái- tozás kedvezőtlen hatásától eltekintettünk, akkor meg­állapítható, hogy eredmé­nyeinket az előző évhez ké­pest mintegy 10 százalékkal növeltük. Sikerült tehát tel­jesítenünk az elmúlt év ele­jén megfogalmazott alapve­tő célkitűzéseinket, amelyet úgy fogalmazhatunk meg, hogy a termelés mennyiségi csökkenéséből és más, a vállalat tevékenységétől füg­getlen tényezők eredmény­rontó hatását figyelembe vé­ve a vállalati munka haté­konysága növekedjen. Eredményeink alapja a munka szervezettségének nö­velése, az élő- és holtmun­ka gazdaságosabb felhaszná­lása, a műszaki fejlesztés színvonalának növekedése, a szocialista munkaverseny és ezen belül a DH munka- rendszer tartalmi értékének növekedése, az eredményre központosított vezetés érvé­nyesülésének fokozódása és dolgozóink szakképzettségi színvonalának növekedése volt. 1974. évi feladataink a ter­melést illetően gyakorlati­lag megegyeznek az előző év feladataival. Éves ter­vünk 6 milliárd db cigaret­ta, 35 millió db szivar és a füstszűrös cigarettagyártás­hoz szükséges filterrudak gyártását írja elő. Tervünk mennyiségi túlteljesítésére lehetőségünk nem lesz. Alap­vető feladatunk a vállalati munka hatékonyságának nö­velése, amelyet gyakorlati­lag változatlan termelési feladatok teljesítésével kell megvalósítanunk. Ha kissé részletesebben megvizsgál­juk, hogy mit jelent szá­munkra a vállalati munka hatékonyságának növelése, akkor a következőket álla­píthatjuk meg: a) Törekednünk kell terme­lési költségünk csökken­tésére és ezt elsősorban a fajlagos anyagfelhasználási mutatók további javításá­val kell elérnünk, b) Fokoznunk kell terméke­ink minőségi színvonalát, s ennek érdekében anyagi és erkölcsi ösztönzési le­hetőségeinket a DH-mun­karendszer kiszélesítésével párhuzamosan ésszerűbben keli felhasználnunk. c) Növelni kell az élőmun­ka hatékonyságát, vagyis a termelékenységi mutatót. d) Javítanunk kell energia- gazdálkodásunkat és ezen belül a fajlagos energia­felhasználás csökkentését keli elérnünk ésszerű ener- gdalakarékossági intézke­désekkel. A z előzőekben felsorolt feladatok megvalósí­tása érdekében a vezetés minden szintjén javítanunk kell a vezetői tevékenység színvonalát és növelni ezen belül vezetőink felelősségér­zetét. Korlátozott műszaki fejlesztési lehetőségeinket a lehető legracionálisabb mó­don kell .felhasználnunk an­nak érdekében, hogy ezzel elősegítsük belső tartaléka­ink fokozottabb feltárását. Javítani kelj a DH-munka- rendszer fokozatos bevezeté­sére irányuló tervszerű te­vékenységünket és ezzel egy­re több alkotni vágyó és al­kotni kész embernek bizto­sítani önérvényesülési szük­ségleteinek kielégítését, s ezen keresztül az üzemi de­mokrácia szélesítését és tar­talmasabbá tételét. Javítanunk kell döntéselő­készítő tevékenységünket és ennek keretén belül fejlesz­tenünk kell az előkészítő munkában a kritikai készsé­get a politikai, gazdasági és társadalmi vezetés egységét. Törekednünk kell a mun­kahelyi körülmények to­vábbi javítására annak ér­dekében, hogy dolgozóink hatékonyabb munkájuk ered­ményét e területen is köz­vetlenül érzékeljék. Céljaink és lehetőségeink összhangban vannak. Célja­ink megvalósítására, vagyis a vállalati munka hatékonysá­gának növelése, illetve an­nak mértéke elsősorban le­hetőségeink optimális ki­használásán múlik. (Munkánk során számol­nunk kell anyagellátási ne­hézségekkel, mert termelé­kenységi tervünk import- igényessége következtében a tőkés országokban végbeme­nő energiaválság váratlan következményekkel járhat mindennapi munkánkban. Erre is fel kell készülnünk és a hazai anyagbeszerzési lehetőségek felkutatásával a különböző importanyagok he­lyettesítésével biztosítanunk kell a várható anyagellátási zavarok káros hatásának el­kerülését. Egy-egy vállalat korszerű­ségét általában a termelő­berendezések technikai szín­vonalával szokásos jellemez­ni. V éleményünk szerint a korszerűség megíté­lését illetően sokkal fonto­sabb a dolgozó emberek fel- készültségi színvonalának megítélése. E tekintetben tu­datos munkával az elmúlt években jelentős haladást értünk el. A különböző szin­tű szakmai képzés és to­vábbképzés, pártunk gazda­ságpolitikai irányvonalának helyes értelmezése és ennek alapján a politikai nevelő­munka színvonalának növe­kedése elősegítette dolgozó­ink általában vett felké­szültségi szintjének növelé­sét. Biztosak vagyunk aib­Március 15-ével lezárult a Dohánygyári Vállalatok közötti 1973. évi megelőző tűzrendészeti verseny. Az ünnepséget Móger Já­nos elvtárs, a Dohányipari Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgatója nyitotta meg. Röviden értékelte a do­hányipari vállalatok által elért 1973. évi eredménye­ket. Ezután kihirdette az 1973. évi megelőző tűzrendészeti verseny eredményét. I. Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár, II. Debreceni Do­hánygyár, III. Pécsi Dohány­gyár, IV. Egri Dohánygyár. Az ünnepségen ezután a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium képvise­A nemzetközi ünnepek so­rát a nők napja nyitja már­cius 8-án. Ezen a napon va­lóban ünnepi légkör veszi körül mindenütt a nőket, munkahelyen, családban egyaránt. Az ünnep az esztendőnek egy napja. Ilyenkor rójuk le hálánkat azért a fáradhatat­lan, önfeláldozó munkáért, melyet 365 napon keresztül a családért, a társadalomért végeznek. Hogy milyen nagy­ra becsüljük munkájukat, a król ban, hogy ez megfelelő ala­pot nyújt 1974. évi felada­taink sikeres végrehajtásá­ban, a vállalati munka ha­tékonyságának további nö­vekedésében. létében jelenlévő dr. Vágó Ödön elvtárs, az igazgatási és jogi főosztály vezetője és a Belügyminisztérium tűzrendészeti országos pa­rancsnokságának a képvi­selője szólalt fel, akik a mi­nisztérium, illetve a tűzren­dészeti országos parancs­nokság nevében adták át a dicsérő okleveleket, illetve országos parancsnoki dicsé­reteket. Vállalatunk részé­ről Domán László igazgató részesült miniszteri dicsé­retben, és Somlai József tűzrendészeti előadó BM tűzrendészeti országos pa­rancsnoki dicséretben. Móger János vezérigazga­tó ezután kiosztotta a jól végzett tűzrendészeti mun­káért járó elismeréseket. társadalomban elfoglalt he­lyüket, azt jelzi a párt Köz­ponti Bizottságának nőhatá­rozata, az ezt követő kor­mányhatározatok, s az a sok intézkedés, amely ezek után következett. A nők nagy többsége ket­tős feladatot vállal: család- alapítás után feleség, a csa­lád alappillére, és mint munkás, technikus, mérnök — vagyis dolgozó — a nép­A MÉTE Dohányipari Szakosztálya ebben az évben is gazdag programról gondoskodott a dohányipar tudományos kérdései iránt érdeklődők számára. A prog­ram legfontosabb eseménye a szervezett dohányipari ku­tatás megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Deb­recenben megrendezésre ke­rülő kétnapos tudományos ülésszak lesz 1974 szeptem­berében, amelyen mintegy tíz külföldi résztvevő is megjelenik, elsősorban a ba­ráti szocialista országokból. Februárban a program ke­retében megrendezték „A szintetikus dohánypótló anyagok nemzetközi kutatá­sának eredeményei”-ről szó­ló előadást az Egri Dohány­gyárban. Márciusban kerül sor „A dohányipar vezető- továbbképzésének kezdeti ta- pasztalátiíival foglalkozó ankétra Sátoraljaújhelyen, melynek bevezető előadását Kovács János tartja. A to­vábbi program következő­képpen alakul: ÁPRILIS: Pécsett ankétet rendeznek „A cigarettagyárak termelő berendezéseinek kapacitás tenni e kettős hivatásának: ha szükséges túlórázik mun­kahelyén, s „túlórázik” min­dennap otthonában, a be­vásárló kosárral, a tűzhely mellett, a varrótűvel, a gye­rekek iskolai könyvei mel­lett. S sokszor 6 maga is is­kolapadba ül, mert önmagá­val szemben igényes, ö so­ha nem fáradhat el, hihetet­len erőt ad e kettős hiva­tástudat. Ez ünnepen köszönjük meg mindezeket asszonyainknak. J. G. kihasználási kérdései a mun­kaszervezés tükrében” cím­mel. A bevezető előadásokat Irimi Sándor és Márkus Bé­la tartja. MÁJUS: A műszaki fejlesztési mun­kabizottság szervezésében az Egri Dohánygyárban Sóki Mihály ismerteti „A cigaret­ta-előkészítés műszerezési és szabályozási rendszerének jelenlegi helyzetét és a fej­lesztés várható irányait”. JÜNIUS: A gyártási munkabizott­ság gondozásában a Debre­ceni Dohánygyárban Héjas Ferenc tart előadást „A 4000 db/perc teljesítményű ciga­rettagyártó-gépekre vonatko­zó kezdeti tapasztalatokról.” JULIUS: A termelés-kiképzési mun­kabizottság gyakorlati bemu­tatóval egybekötött egész na­pos „Termelői mesterséges- dohányszárítási tanácsko­zást” tart a Nyírtassi Állami Gazdaságban. AUGUSZTUS: Ankét Debrecenben: „Zárt technológiai rendszer alkal­mazásának feltételei a do­hánytermesztésben”. Beveze­tő előadást tart dr. Borsos János. OKTOBER: Budapesten „Az V. ötéves terv fejlesztési és szervezési koncepciói” címen Vidéki Imre és Bordács István ad tájékoztatást az ipar szak­embereinek. NOVEMBER: Nyíregyházán, üzemi be­mutatóval összekötve, Jóna Pál mutatja be „Kocsányo- zott dohányok kombinált fermentálását.” Ezeken a programponto­kon kívül a szakosztály több tapasztalatcserét tervez az egyes dohánygyárak és ter­melőegységek között, vala­mint bekapcsolódik a Do­hányipari Vállalatok Tröszt­je részéről kiírt pályázat szervezésébe, bírálatába és díjazásába. A pályaművek a legkülönbözőbb témakörök­ben kerülnek kidolgozásra. A kutató intézet a KÉKI ke­retében szervezett tudomá­nyos kolloktiumokon vesz részt. Egyetemisták gyárunkban Az elmúlt héten 85 Ker­tészeti Egyetem-i másod­éves hallgató látogatta meg gyárunkat. Három csoport­ban napi 5 órát töltöttek a gyár és ezen belül a techno­lógia megtekintésével. A látogatás célja a szak­maválasztás elősegítése volt, természetesen egybekötve a legmodernebb technológia tanulmányozásával. A ven­dégeket a gyár technológiai szakemberei vezették és tá­jékoztatták. A vendégek el­ismeréssel nyilatkoztak a technológiai fegyelemről, és a gyár elért eredményeiről. gazdaság egy-egy láncszeme. A „gyenge” nő eleget tud Domán László könyvjutalmat nyújt át Tóth Miklósnénak. (Foto: Szigeti) Domán László igazgató Ünnepélyes eredményhirdetés K m ■ ■ ■ * rr oszonto...

Next

/
Oldalképek
Tartalom