Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
Műszaki könyvhét Hétfőn, október 21 ^én. délután negyed 3-kor tartották a műszaki könyvhét megnyitóját a Dohánygyárban. Domán László' üdvözölte a vendégeket és ,a szép számban megjelent vállalati szakembereket, majd rövid beszédet mondott. • Kiemelte, hogy tanulás, olvasás nélkül már nincs jó szakember, sem a szellemi, sem a fizikai munka területén. Ezt szolgálják a kiváló szakkönyvek is. A gyár információs csoportot szervezett, mely máris jelentős munkát végzett. Nagytér jé- delmű külföldi (vezetéstudomány, „DH”, szervezés, dohány-technológia) ariyagot fordított, és bocsát réndel- kezésre. De rendelkezésére áll az érdeklődőknek, a máris eléggé gazdag vállalati műszaki könyvtár, 'folyóirattár, helyszíni olvasásra is. Csak élni kell’ a megteremtett alkalommal. A gyár, a következő években nagy feladatok előtt áll. Be kívánja vezetni a DH-mun- karendszert is. A féladatokhoz nagy segítséget nyújtanak mindenkinek a jó szakkönyvek. A megnyitás után, a helyszínen lehetett válogatni, vásárolni a szakkönyvekből. karítás, újjáépítés, az agitáció minden ipari munkás, de főleg minden kommunista elsőrendű feladata volt. Mi is jártunk minden vasárnap agitálni, újságot árulni, kultúrműsort adtunk, szedtünk cseresznyét, arattunk, mikor mi volt soron. Mozgalmas évek voltak ezek, mi fiatalok voltunk. így hál szép volt. És mire emlékszik szívesen az elmúlt 30 évből? Szívesen emlékszem a gyárra, mindig nagyon szerettem itt dolgozni és most, ha sajnálok- valamit, az éppen az, hogy megromlott egészségem miatt idő előtt meg kell válnom a gyártól. Szívesen emlékszem a munkáért kapott kitüntetésekre, jutalmakra, mindenekelőtt az 1971-ben kapott kormánykitüntetésnek örültem kimondhatatlanul, azonban mindig nagyon boldog érzés volt számomra egy-egy jól végzett munka felett érzett Öröm ★ Magdika forgalmi könyvelő, őt is munkahelyén kerestük fel, ez könnyű volt annál is inkább, mert őmég egyetlen napot sem volt betegség miatt távol, amióta 32 éve itt dolgozik! Neki is feltettük a kérdést, hogy mire emlékszik vissza? Töpreng, mit is /mondhatna nekünk, amit még nem hallottunk eddig. Aztán az ő elbeszéléséből megtudtuk, hogy a gyárban a felszabadulást megelőzően, novemberben és még december elején egy pár napig egyáltalán nem dolgoztak. 1944. december—1945. januárjában már dolgoztak né- hányan, kb. 15—20-an, s ahogy normalizálódott a helyzet, falragaszok jelentek meg a városban, hpgy a dohánygyáriak jöjjenek dolgozni. Pályázati felhívás Üzemben a diszpécserközpont A DH-munkarendszer bevezetésének elősegítésére, valamint az üzem- és munka- szervezésre vonatkozó pártós kormányhatározatok jobb végrehajtása, a vállalati gazdálkodás ' hatékonyságának növelése, a szervezettségi színvonal emelése céljából pályázatot írok ki. , PÁLYÁZATI TÉMAKÖRÖK 1. Segédanyagok, (cigarettapapír, parafa, alufólia, cím- jelzék stib.) szállítására olyan módszer kidolgozása, ami egyrészt csökkenti az anyag- mozgatással foglalkozók létszámát, másrészt csökkenti a szállítás közben keletkező anyagsérüléseket, illetve az ebből eredő anyaghulladékot, 2. Tárolás, raktározás korszerűsítése, 3 raktározott készáru, alap- és segédanyagok minőségi állagának megóvása érdekében. , 3, Filteres cigaretta-selejt bontásának korszerűsítése a bontás közben keletkező apródohány mennyiségének csökkentése érdekében. 4. Cigarettapapír és para- fautánzatú papír gépüzemelés közbeni cserélési lehetőségének vizsgálata. 5. Az import anyagok és alkatrészek belföldiekkel történő helyettesítésének vizsgálata az értékelemzés módszerével. 8. Matematikai program kidolgozása a cigarettaber- rriélés programozására, melynek célja a kapacitáskihasználás növelése, a költségek csökkentése. 7. Az egyes osztályok adminisztrációs munkájának csökkentése, az ügyviteli munka korszerűsítése. A felsorolt témakörökön belül átfogó vagy részterületekre vonatkozó munkák is benyújthatók. Pályázni lehet továbbá a fentieken kívül más szervezési témájú pályaművel is. FELTÉTELEK — A pályázaton részt vehet az Egri Dohánygyár minden dolgozója, egyénileg vagy csoportosan, kivéve a magasabb vezető állású dolgozókat. — A pályázaton csak olyan tanulmánnyal lehet részt venni, amelyet a szerző még nem közölt és nem nyújtott be közlés céljára, illetve amely nem egy, már gyakorlatban véglegesen alkalmazott módszer leírása. — A pályaműveknek tartalmazniuk kell a kidolgozandó téma Ismertetését, a javasolt megoldást, a megvalósítás feltételeit, módját és a várható gazdasági eredményt. — A téma kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy a javaslat megvalósítása ne legyen beruházásigényes. — A pályamunkák 3 példányban küldendők be. A pályamunkák terjedelme maximum 50 gépelt oldal lehet. (Egy oldal 25 sor, soronként 50 betűhely.) — A pályázat; jeligés. A tanulmányok benyújtásával egy időben a pályázók zárt borítékban mellékeljék nevüket és címűket. — A pályázatok benyújtásának határideje: 1975. MÁRCIUS 31. A pályázatokat a vállalat szervezési osztályára kérjük benyújtani — A pályamunkákat az igazgató által Ejelölt bíráló bizottság értékeli, mely egyben javaslatot tesz a gyakorlati megvalósításra is. —- Eredményhirdetés 1975. április 30 palyadíjak 1 db I. díj 8.000 F't. 2 db II. díj 5.000—5.000 Ft. 2 db III. díj 2.500—2.500 Ft. A zsűrit fenntartja magának a díjak visszatartásának és megosztásának jogát. A zsűri a nem díjazott, de hasznosítható pályamunkák jutalmazásának jogát is fenntartja magjának. A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekre a vállalat szervezői adnak felvilágosítást. I Domán László) jgazgató A Kandó Kálmán ifjúsági szocialista brigád a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának tiszteletére tett pótvállalásainak egy részét teljesítette. Társadalmi munkában felszerelt, illetve kicserélt 107 db világító testet. Üzembehelyezésre került az első diszpécserközpont. A diszpécserközpont 12 gyártogép működésének megfigyelését teszi lehetővé egyszerre. A központ elektromos részének szerelésében részt vett Dobi József, Fülöp András, Kerekes István és Skovrán Ákos elektroműszerészek. A kábelezés munkálatait végezték Tábori Sándor. Horváth István és Pusztai András. A brigád jó kollektív munkájának köszönhető, hogy ezen. vállalásukat jóval a határidő előtt teljesíteni tudták. A diszpécserközpont tervezési és irányítási munkálatait Tarnóczi Tibor és Kiss Pál vezette. Gratulálunk a Kandó Kálmán szocialista brigád eddigi munkájához és további sikereket Kívánunk. Pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodás III. Sza kszervezeti jogsegélyszolgálatról a napokban tájékoztatták az igazságügyi Minisztériumban a .sajtó jogi tudósítóit. Ismeretes, hogy — a munkásosztály helyzetével foglalkozó pártirányelvek és az ennek nyomán megjelent más állásfoglalások értelmében — 1974. december végéig 50 kijelölt üzemben létrehozták azt a szervezetet — csoportot vagy bizottságot —, amely gondoskodik a dolgozók érdekeinek jogi védelméről, tájékoztatást, taxió csőt ad a munkahelyi vitákban, az államigazgatási szerveknél intézendő ügyekben és szükség esetén ellátja a dolgozók jogi képviseletét. A jogsegélyszolgálat az adott Aram nem volt, kézzel vágták a dohányt és kézzel töltötték a cigarettát. Aztán valaki fejében egy forradalmi ötlet született. Úthengert hoztak és a mai cigaretta- előkészítés helyén, ahol akkor a gyártógépek voltak, kibontották a falat és úthengerről szíj áttétellel hajtották meg a cigarettagyártó gépet. Ez legalább 100-szor olyan termelékeny volt, mint a kézi munka, annak ellenére, hogy így sem csinált a gép egész nap annyi cigarettát, mint most a Garant 1 óra alatt. Az akkori mozgalmi élet milyennek tűnik mai szemmel? A felszabadulás után az elsők között léptem be a pártba és a szakszervezetbe, nekünk akkor többet kellett tenni a politikai és kulturális téren egyaránt. De mások voltak az igények is, akkor falun nem volt mozi, kevés volt a rádió és nem volt még televízió sehol. Á felszabadulás után az emberek igényelték azt a kulturális lehetőséget, amit mi, városi munkások tudtunk a számukra biztosítani. — Elneveti magát. Kelemennével. Pannikával még balettoztunk is. Ezt ma már nem lehet nevetés nélkül megállni — mondja —, de akkor még fiatalok voltunk és szerettük a kul- túrmunkát. A felszabadulásunk óta eltelt 30 év mit hozott személy szerint neked? 1949-től itt dolgozom a számvitelen és úgyszólván mindig forgalmi könyvelő voltam, így ez az év nekem kettős jubileum. Kaptam vállalati és élelmiszeripari kiváló dolgozó, a 25 éves párttagságom jubileumán kormánykitüntetést, 1973-ban mint 30 éves törzagárdatag aranygyűrűt vállalat minden dolgozója — mégpedig tekintet nélkül, arra, hogy tagja-e a szakszervezetnek vagy sem —, nyugdíjasa és szakmunkástanulója, ingyenesen igénybe veheti. A jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozónak kötelező tanácsot és felvilágosítást adni a jogos vagy jogosnak vélt munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben, panaszokban. Van kizáró feltétel is, nevezetesen: a szándékos bűncselekményt eLkövető, vagy azzal gyanúsított dolgozó nem kaphat szak s zervezeti jogsegélyt. Szinok Lajosné és az 1973-as év másik nagy öröme a lakás, az új lakótelepen. Ez évben pedig — életemben először — külföldön jártam, egy csodálatos moszkvai úton vettem részt. Természetesen 30 év nem telik el szomorúság, vélt, vagy valódi sérelem nélkül, de ezt az ember hamar elfelejti, ha szereti a munkáját. „És én nagyon szeretem a munkám, ezt az örökös írást. S ha minden jól megy, én leszek az utolsó könyvelő a gyárban, aki végigkörmölte az egész életét, mert itt van már a könyvelőgép, ami megkönnyíti ezt a munkát. Ezt is ez a 30 év hozta” mondja búcsúzóul és elégedetten mosolyog hozzá. 30 év, három emlékezet. Legközösebb vonása a három beszélgetésnek a gyárszeretet, a szívesen végzett munka öröme, amit mi fiatalabbak és fiatalok is nyugodtan követhetünk, jó cél felé vezet.- BM Készpénz] or potom. A gazdaságirányítás mai rendszerében a készpénzforgalommal kapcsolatos adminisztratív kötöttségeket megszüntették. A korábbi rendszer szerint meghatározott szabályok voltak a készpénzfizetésele tekintetében, vagyis csak meghatározott célokra és megszabott összeghatárig volt lehetőség a fizetésre. A jelenlegi rendszerben megszűnt például az olyan kötöttség, mint a házi pénztári keretösszeg betartása. A régi rendszerben a vállalatok házi pénztárukban csak a bank által részükre megállapított házi pénztári keret mértékig ' tarthattak pénzt. A keretet a bank állapította meg, a vállalat készpénzgazdálkodása indokolt mértékének megfelelően. Természetes, hogy a jövőben is fontos feladat az elszámolásra kiadott összegek ellenőrzése, a magas és indokolatlan pénztáráUo- mánv elkerülése, mert ezek a pénzeszközök lekötéséi eredmény eziik. A vállalatok közvetlenül hozzájuk beérkező készpénz- bevételeket házi pénztárukból teljesítik, a bevételezett összegeket egységszámlájukra be kell fizetni. A készpénzkifizetésekhez szükséges összegeket pedig egyszámlájukról kell igényelni felvenni, A vállalatoknak a napi pénztárzárlat után a megállapított keretösszeget meghaladó pénzösszeget közvetlenül a bankba, vagy posta utján a bankszámlára be kellett fizetni. Pénzügyi források összetétele: A bővített újratermelés minden szakaszában a forgóeszközök finanszírozásával Kell biztosítani, hogy a szükséges forgóeszközök rendelkezésre álljanak. Ezzel elősegíthetjük a forgóeszközök hatékonyabb felhasználását. A termelési feladatok vég- rehajtásahoz a forgóeszköz- szükséglet megállapítása függ a termelés jellegétől, mennyiségétől, a termékek típusától stb. Ebben a körforgásban lekötött forgóeszközök meny- nyiségének kiszámítása több módszer szerint történik. Közös vonás először a „normalizálás” módszerében az, hogy az eszközszükségletnek az adott termelési szakaszon való áthaladási idejét napokban kiszámítjuk. A másik közös vonás, meghatározni, hogy az adott '.érméiét,! szakasz egynapi ráfordítása (költsége) menynyi. Ezek után megtudjuk, az egynapi ráfordítás és a normamfp szorzatából, hogy mennyi a lekötött eszköz normatívája. A gazdaságirányítás rendszere gondoskodik arról, hogy az önálló gazdálkodás feltétele, a forgóeszközök tekintetében is biztosítva legyen. A már működő vállalatoknál 1968. január 1-i hatállyal egyszeri forgóalap- rendezést hajtottak végre, megszűntére a korábbi gyakorlatot, mely szerint évenként a költségvetésből történt a forgóalap juttatás, kiegészítés. Az egyszeri rendezéssel egyidőben kidolgozták azokat a szabályokat is, amelyek lehetővé teszik és biztosítják, hogy a vállalatok maguk gondoskodjanak forgóalapjuk szükséges mértékű növeléséről. A szükségletek felmérésénél alapelv. hogy a nagyobb termelés több forgóeszközt tesz szükségessé — abban az esetben nem — ha ennél jobban gyorsul a forgóeszközök forgási sebessége. Ez nagyobb hitelszükségletet jelent. Az eszközlekötöttség színvonalát a beszerzés és értékesítés, a termelés jó összhangjának megteremtése, a vállalatok egymás közti kapcsolatának javítása révén lényegesen csökkenteni lehet. Fontos feltétel, hogy a hitel az egyéb gazdasági szabályozókkal összehangolva hatékonyabban segítse a forgóeszközök legkedvezőbb arányainak kialakítását, továbbá az, hogy az állóalapok növekedése gyorsabb legyen a forgóalapokénál. A forgóeszközök tartós növekedése esetén a bank kiköti a forgóalap szükséges bővítését. Ilyenkor a vállalatok vezetői hangoztatják, hogy a bank ‘ „leveszi” a fejlesztési alapjukat, ezzel akadályozva a korszerűsítést, fejlesztést. Valójában az<>nban a vállalat köti le fejlesztési alapjának egy részét és ezzel korlátozza az állóeszköz-növekedési lehetőséget. Igen fontos kérdés a forgóeszközök tartós növekedésének finanszírozása. Korábban számított szükségleten alapult a mérés — a tényleges adatok helyett. A jelenlegi módszer a vállalatok tényleges adataira támaszkodik és a növekedés (növekmény) mértékét két év azonos időszakának (időpontjának) különbségéből állapítja meg. Ez a rendszer a vállalatoknak módot ad arra, hogy jobban kihasználják lehetőségeiket. Rugalmasabbá teszi a bank a rövidlejáratú forgóeszköz-hitelezést is, mert a / forgóalap-bővítés megállapításakor csak a mérési időpontokban meglevő forgóeszközöket veszi számításba. A gazdaságirányítás új rendszerében a vállalatok pénzszükségleteit — egész röviden — az alábbi források fedezik: — meglevő forgóalap — a vállalat részére tartósain rendelkezésre álló pénzforrások — a forgóalap és hitelek A saját pénzeszközök az összes pénzeszközöknek 60— 70 százalékát, teszik ki. A többi 40—30 százalék pénzeszközt a vállalatok a banktól kapják hitel formájában. A vállalati készlet- és eszközgazdálkodásra nagy befolyással van a hitelezés. A gazdálkodás során hozott döntéseket azonban a hitelezés csaík részben befolyásolhatja. E döntésekre igen sok tényező hat. Ilyen tényezők lehetnek: — a folyamatos termeléshez fűződő érdekek, amelyek nagyobb anyagkészletek tartására ösztönöznek; '— a nehezebb beszerzési lehetőségek megítélése a vállalat részéről, melyekhez a szállítási nehézségek is járulhatnak; — az átfutási idő hosszúsága a termelésben, mely meghatározója nz eszköz- szükségletnek. A hitellel való ráhatás lehetőségét csökkenti, hogy: — a vállalatok az eszköz- szükséglqjük nagy részét hitel nélkül — az átmenetileg rendelkezésre álló pénzeszközökből — beszerezhetik, így hitelt rendszerint csak utólag igényelnek. — a hitel után járó kamat összege a várható nyereséghez viszonyítva nem jelentős, így a vállalatot nem tartja vissza az esetleges meggondolatlan beszerzésektől. A fentiek nem jelentik azt, hogy a finanszírozás eszközeivel nem lehet hatni a vállalati döntésekre. A hitelezés nem enged túlzott készletezést, nem ad módot olyan termelésre, amely nem a piaci szükségleteken alapszik, és az elfekvő készletek elkendőzését sem teszi lehetővé. Ebből láthatjuk, hogy a bank igenis befolyásolhatja a vállalat jövőbeni döntéseit, mert következetes hitelezési magatartást tanúsít. (Fol'i/tatása következik!) Jászi Gusztáv főkönyvelő
