Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
Fajtaváltás Cigarettagyártási szakemberek nem mindennap taláLkoz- rualk közvetlenül a „fajtaváltás” kifejezéssel, de közvetve. a dohány feldolgozása során nap mint nap érzik annak súlyát, fontosságát A dohányzás formája az évszázadok folyamán sokszor változott. Gondoljunk csak vissza a magyar dohányzás történetére: pipálás, szivarozás. lu- bákoiás, cigarettázás A ci- garet tázáson belül kezdetben ipapírba csomagolták, majd hüvelybe töltötték, később bevezették a gépi cigaretta gyártást és napjainkban a filteres cigarettagyártás ke rült az élre. A dohányzás formájának változása mindig magában rejtett egy tartalmi, minőségi változást is. Más a dohányalapanyag igénye például a pipadohánynak, más a szivarnak és megint más a cigarettának. Még a cigarettagyártáson belül is más-más a dohányigóny az úgynevezett hagyományos filter nélküli cigaretták és a . filteres cigaretták esetében. A dohánytermeltétésre vár az a feladat, hogy a kor igényeinek megfelelő alapanyagot biztosítson.' Vegyünk' egy hazai példát, az 19.ib-ás évékben Magyarországon is uralkodóvá vált a gépi cigarettagyártás és a fogyasztási igény a pipadohányról áttért a cigarettára. Ezért a dohánytermesztésben jelentkezett a fajtaváltás igénye. Addig, amíg a pipadohány fogyasztása volt a döntő, hazánkban Debreceni Tiszai, Szegedi rózsa, Szulöki Muskotály és Kerti dohányokat termesztették, mert ezek ' a fajták elégítették ki a fogyasztási és feldolgozási igényeket. Alapvetően mások a követelmények, a minőségi, tartalmi igények a cigarettagyártásnál felhasznált dohányokkal szemben. Ezért fokozatosan az 1930-as évektől fajtaváltást kellett eszközölni. Ma már a fent felsorolt do hányfajták közül csak a Kér ti dohány van köztermesz, tésben. Cigarettagyártásra alkalmas dohányfajtákat nemesítettek, illetve honosítottak. 1938-ban jelent meg hazánkban a Szabolcsi do hány, melyet a Kerti és a Debreceni dohány kereszteződéséből sikerült előállítani (Puskás Antal). Az új dohány minősége magasan felülmúlta a Debreceni, a Tiszai és többi köztermesztésben levő dohányokét. Ebben az időben honosították meg hazánkban a Hevesi (Virginia) dohányt. A fajtaváltás folyamatának áttekintésére tanulságos megnéznünk az utóbbi évtizedekben a hazai dohányok termőterületének százalékos megoszlását. 1937 1949 1974. Debrecen i 59 25,5 __ T iszai 16,2 4,2 — Szegedi rózsa 4,21 4,5 — Szülök i 3,4 4,6 — Muskotáh 1,7 0,6 — Kerti 11,0 6,0 — Szabolcsi 0 45,0 25 Hevesi 0.6 5,6 29 í^apa 3,3 4,5 — K állói — . —n 14 Burley — ■ — 12,5 Havanna II. C —. 2,5 A táblázatból kitűnik, hogy napjainkban a Kerti dohány kivételével a régi fajtákat .mind kivonták a köztermesz- íésből. Ezek a régi dohányfajták nem feleltek meg a jelenlegi dohányzási formának, illetve a fogyasztási és gyártási igényeknek. A ma; cigarettája szembetűnően megváltozott A cigaretták hosszúsága nőtt és egyben csökkent a cigaretta- törzs tömörsége. Az erős. csípős, aromában szegény dohányokat gyöngébb, illat- és aromaanyagokban gazdagabb fajták váltják fel. TérA szerződésből valóság lett A vármúzeum ugyanabban a termében került megrendezésre vállalatunk üzemtörténeti kiállítása, melyben 1972. október 27-én ünnepélyes körülmények között került sor a szocialista együttműködési szerződés megkötésére. A szocialista együttműködési szerződés életrehívá- sának célja az volt, hogy az Egri Vármúzeum kulturális feladatainak teljesítéséhez szükséges — meghatározott — műszaki előfeltételek biztosítva legyenek, ugyanakkor az Egri Dohánygyár dolgozói kulturális és helytörténeti ismereteinek bővítése, ill az Egri Dohánygyár történeti emlékeinek felkutatása és feldolgozása megtörténjen. E nemes célok megvalósítása érdekében az Egri Dohánygyár az Egri Vármúzeum és a hozzátartozó Gárdonyiház területén és helyiségeiben szükségessé váló szakipari jellegű — karbantartási munkákat szakszerűen és folyamatosan elvégzi, az Egri Vármúzeum pedig egyrészt a dohánygyár szocialista brigádjai részére szervezett múzeumlátogatásokhoz, szakszerű vezetést, illetve kíséretet biztosít, másrészt tudományos munkatársai felkutatják, rendszerezik és bemutatásra előkészítik az Egri Dohánygyár múltját és fejlődését dokumentáló emlékeket. Nos, az előző vállalásokat már korábban teljesítették a gyár és a vármúzeum dolgozói, az utóbbira viszont most került sor. Alig két év múlva ugyanazon teremben került megnyitásra a vállalatunkat bemutató üzemtörténeti kiállítás. A megnyitásra eljött dolgozókat és vendégeket Szabó János Győző, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatóhelyettese üdvözölte. Szabó elvtárs beszéde után Donnán László igazgató elvtárs mondott beszédet. Köszmétét mondott Csiffáry Gergelynek, a múzeum tudományos munkatársának a kiállítás anyagának felkutatásáért és elrendezéséért. Kishonty Jenőnek, a technikai, Ruby Istvánnak és Kiss Ferencnek a szakmai segítségért. Csiffáry Gergely mutatta be a kiállítást. Dicséret illeti meg az anyaggyűjtőket, a rendezőket, mivel az érdeklődő úgyszólván teljes képet kap a gyárunk történetéről, fejlődésének egyes szakaszairól. A vitrinekben megtalálhatók az alakulás éveit idéző dokumentumok, az 1945. előtti gépek és készülékek rajzai. Nem hiányoznak a munkásnők szervezkedését idéző relikviák sem. , Olt sorakoznak a Heves megyei dohánytermesztők háziszerszámai: a sziták, a dohányvágó deszkák, tároló edények is. A felszabadulás előtti időszakot jelzik a korabeli szivarmárkák is. Az újjáépítés éveiről tanúskodnak a sajtódokumentumok és az archív jellegű fotók. Az érdeklődő ízelítőt kap az 1965. és 1971. között végrehajtott nagyszabású rekonstrukcióról, a gyár mai életéből, s az egyes termékekről is. mészetes fermentálás helyett a mesterséges hőn fermentálást alkalmazzák. Sőt, megkezdődött a szintetikus dohányok alkalmazása is. Alig 30 évvel ezelőtt a filteres cigaretta félénken mutatkozott be és ma már a világ cigarettagyártásának több mint 50 százalékát filterrel állítják elő. A fogyasztási igényváltozásnak a hazánkban termesztett dohányok közül legjobban megfelel a Hevesi (Virginia) a Kerti, a Káliói és a Burley dohány. Ezekre a dohányokra irányul a fajtaváltás is. ■ t ■ Nagy öröm a gyártási szakembereknek, amikor olyan dohányfajtát dolgoznak fel, mely jól alkalmazkodik a gyártástechnológiai követelményekhez. Megnyugtató a jó kitöltőképesség, a kellemes illatú, aromás vágat, jó a pácfelvevő-képes- ség és nem utolsósorban a kedvező tonnaegységár. Az viszont, hogy megfelelő dohányfajta kerüljön köztermesztésbe. a Dohánykutató Intézet feladata. Nem köny- nyű feladat, de mi gyártási szakemberek már nagyon várunk egy olyan új fajtát, mely a fenti igényeket kielégíti. Huszti Ferenc főmérnök Oondolatoli az energiaválság Ml Az elmúlt években a tőkés világgazda ság energia- termelésében és felhasználásában jártas szaktekintélyeket, közgazdászokat egyre többet foglalkoztatta a megnövekedett és a gyors ütemben tovább növekedő energiaigény kielégítési lehetőségének gondolata. E probléma előtérbe kerülésének oka az energiafogyasztás rohamos növekedése. Az energiafogyasztás általános fejlődésére jellemző, hogy az elmúlt 15 évben a világ energiafelhasználása több mint kétszeresére növekedett, E növekedés nem volt azonos a különböző világrészeken, sőt az egyes országokban sem, hanem az ipari termelés növekedési ütemével volt arányos. Továbbá nem volt arányos a fogyasztás a különböző energiafajtákban, mert a világ energiafogyasztásán belül a szénhidrogének nemzetközi előretörése volt a jellemző, a kőolaj és a földgáz részaránya 1950. évi 34 százalékról 1970-re elérte a 60 százalékot. Ha a fejlődés rohamos növekedését figyeljük, akkor érthető a sokakban megfogalmazódott kérdés, hogy a jelenleg meglevő és feltárható energia források tudják-e fedezni az ipar és a lakosság megnöveltedéit energiaigényét. Valóban veszély fenyegeti-e az energiaellátást. kimerülnek-e az energiafonások? Több tekintélyes nemzetközi szervezet tudományos vitáinak anyagára támaszkodva. valamint sok ország szakértői által adott jelentések, és az ezredfordulóig terjedő prognózisokra -támaszkodva a feltett kérdésre egyértelmű válasz adható. A meglevő energiaforrások nem indokolják az energiahiányt és megcáfolják a katasztrófa jóslatokat. Az igazsághoz tartozik azonban az is — és ez nem mellékes tény —, hogy az energiaforrások földrajzi megoszlása igen szélsőséges. Az energiahordozókban szegény országoknak vajmi kevés vigaszt jelent a mások energiagazdagsága. Tehát a feltett kérdésekre adott válasz !. konkrétabb megfogalmazá sa: energiabőség van világméretekben és energiaszűke van egyes országokban. Ez az ellentmondás jelentkezett is a világ energiagazdálkodásában. A tudomá nyosan kimutatott poten ciális energiakészlet és a feltárt energiaforrások bősége ellenére a legutóbbi időszakban az egyes tőkés országokban energiaválságról, vagy energiakrízisről már nemcsak beszéltek, hanem az érzékelhető is volt, és e meglevő válságot még tovább mélyítette a Közel- Keleten kirobbant konfliktus tovagyűrűző hatása is. A válság konkrét megjelenési formái ezen tőkés országokiban energiakorlátozá sok, a nyersolajárak rohamos emelkedése és nagyarányú inflációban jelentkezett. Ezen ellentmondásos tendencia természetesen megmozgatta hazánk közvéleményét is, és ma már szin te minden nap hallunk, vagy beszélünk az energia kérdésről. Hazánk közvéleményében jelentkező kérdések a kö vetkező gondolatok köré csoportosíthatók. Az energia- válság csak a tőkés országokra jellemző- e, vagy a szocialista világgazdaságot is érintik? Másik lényeges kérdés, hogy a tőkés világgazdaságban lezajlott energia- válság mennyiben érinti hazánk energiagazdaságát? Kell-e a meglevő hosszú távú energiapolitikánkon változtatni? Bátran mondhatjuk, hogy a szocialista országokat a tőkés világgazdasági válság viszonylag kevésbé érinti. A szocialista országok rendelkeznek azok - kai az energiaforrásokkal, amelyek képesek hosszú időn keresztül biztosítani a fejlődő társadalom növekvő energiaigényét. A forrásokon túlmenően biztosítékot nyújt a szocialista tervgazdálkodás is, és a mind szorosabbra fűződő szocialista országok energiakapcsolatai, mely az eredményes és hatékony együttműködésben realizálódik. Mielőtt a második kérdéscsoportra válaszolnék, ismerkedjünk meg röviden a hazai energiaforrás és fel- használás legutóbbi alakulásáról. Az energetikai fejlődésünk legfőbb jellemvonása hosszú időn keresztül az volt, hogy szűkösen álltak rendelkezésre a gazdaságosan kiaknázható energiaforrások. Hosszú időn keresztül ^viszonylag gyenge minőségű és kedvezőtlen műszaki és gazdasági feltételek mellett kitermelhető szénvagyon képezte az ország energiatermelésének egyetlen bázisát. Ez azonban nem fedezte a népgazdaság számára szükséges energiamennyiséget, és az évről évre növekvő hiányt, importból kellett, és kell ma is biztosítani. Míg 1965-ben a szükséges összes energiamennyiségből 31 százalék származott ira(portból, addig 1974-ben ezen mennyiség már 44 százalékot fog kitenni. A hatvanas évek közepe változást hozott az ország energiatermelésében. Lehetőségeink ebben az időszakban két irányban növekedtek. Egyrészt az intenzív hazai szénhidrogén-kutatásban elért jelentős eredmények biztosították a kő- olajtermelés évi 2 millió tonna mennyiségét, másrészt ugyanezen kutatás eredményeként a földgáztermelés gyors ütemben növekedett, mely 1970-re már elérte a 3,6 milliárd m3-t. Erre az idő szakra esett a hazai energiaszerkezet átalakulásának kezdete is, amely a szénféleségek csökkenésében, a kőolaj és földgáz felhasználásának növekedésében jelentkezett. Jellemző példa erre, míg 1965-ben az össz- energiahordozók közel kétharmada szénféleségből tevődött ki, és a szénhidrogének csak 28 százalékot tettek ki. Ugyanakkor 1972- bep ez az arány 50—50százalék körüli értékre változott, várható, hogy 1975-re a hazai összenergia felhasználásán belül a szénhidrogének aránya 60 százalék lesz. A korábban már ismertetett energiaimportunk alapján jobban megérthető és jogos is a kérdés, hogy az energiaválság érinti-e hazánkat ? (Folytatjuk.) Sóki Mihály A bizonylati szabályzat (folvtatás) Előző cikkemben az állóeszköz-gazdálkodás bizonylatai közül a beruházási szállítói számlát és az állóeszköz-állomány bevételi bizonylatot ismertettem. 'Az állóeszköz könyvelési napló, gyűjtő és az érték- csökkenési leírás elszámolás bizonylatoknak a széles körben való tájékoztatását nem tartom szükségesnek, mivel azok kiállítása, feldolgozása a számviteli osztályon történik, így más területet közvetlenül nem érint. A következőkben: a „Jegyzőkönyv az állóeszközök selejtezéséről és az állóeszköz (selejtezés, hiány, értékesítés) elszámolási” bizonylatokkal folytatom a bizonylati szabályzat bizonylatainak leírását. A jegyzőkönyv az állóeszközök selejtezéséről elemzési bizonylat kiállításának célja: az állóeszköz selejtté válásának megállapítása és bizonylaton történő rögzítése a selejtezés engedélyezése a selejtezés során visszanyert hulladék mennyiségének megállapítása és raktárra vételezése az állóeszközcsökkenés alapokmánya A kiállításért a műszaki osztály beruházási előadója, ellenőrzéséért a számviteli osztályvezető (közvetlenül az állóeszköz analitikus nyilvántartó) a felelős. A bizonylatot 5 példányban írógéppel kell kiállítani (1—1 példány 7 oldalból áll). Tartalmaznia kell: a vállalat igazgatójának jóváhagyását a selejtezésben részt vevő bizottság tagjainak aláírását a selejtezési eljárás keltét a selejtezésre javasolt állóeszköz leltári számát megnevezését, bruttó és nettó értékét, üzemeltetési évek számát, értékcsökkenési leírási kulcsot az állóeszközzel együtt selejtezésre javasolt tartozékokat a selejtezési bizottság nyilatkozatát a hasznosítási eljárásra vonatkozóan a keletkezett hulladékot feleslegenként és súlyban a hulladék kivételezéséről kiállított raktári bizonylati jegyet (csatolni kell). A vállalat igazgatója által jóváhagyott selejtezési jegyzőkönyv 1 példánya a műszaki osztályé 3 példánya a számviteli osztályé (ebből egy az analitikus nyilvántartási bizonylat egy a főkönyvelői könyvelés nyilvántartási bizonylata egy a tröszt számviteli osztály nyilvántartási bizonylata) 1 példány a selejtezési bizottság elnökénél marad. Állóeszköz (selejtezés, hiány, értékesítés) elszámolási bizonylat: kiállításának célja az állóeszközcsökkenés bizonylaton való rögzítése. A műszaki osztályon a beruházási előadónak kell kiállítania 3 példányban ellenőrzéséért a számviteli osztályvezető a felelős. A bizonylatnak tartalmaznia kell: az állóeszközt üzemeltető egység (pl.: TMK) megnevezését az állóeszköz megnevezését (tartozékokat) mennyiségét, leltári számát, műszaki azonosításhoz szükséges adatokat, (pl.: gyártási szám, motorszám) bruttó és nettó értékét, az állományból való kivezetésig elszámolt értékcsökkenést, a visszavételezett hulladék értékét, értékesítés esetén az értékesítési árbevételt. A bizonylatot kiállító, ellenőrző, üzemeltető üzemrész vezetőjének aláírását. Csatolni kell a selejtezési jegyzőkönyvet. A bizonylat első példánya a számviteli osztályé, a második az üzemeltető üzemrészé, a harmadik a beruházási előadónál marad. Kovács Gynláné KISZvezetfiképzés 1974. november 1—2-án az Egri Dohánygyár KlSZ-szer- vezetének vezetősége veze- tőlovábbkcpzést tartott Felső tarkányban. A vezetőképzés alapvető célja volt, hogy KlSZ-szer- vezetünk — főleg alapszervek tekintetében — az eddig eltelt időben végzett munkáját értékelje. A vezetőség készítsen mérleget, hogy hol tart a KISZ KB áprilisi határozatának megvalósítása. Mi az, amit még ennek érdekében tenni kell és van-e olyan az akció- programból, amit eddig nem valósítottunk meg. Fontosnak tartjuk az elkövetkezendő idők munkájában a felkészülést a vezetőségválasztó taggyűlésekre, az MSZMP XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Házi vezetésképzésünkön a hagyományoknak megfelelően részt vett Domán László igazgató elvtárs, Ambrus József a megyei KISZ-bi- zottság titkára és Vass József a városi KISZ Biz. titkára. Domán László elvtárs és Ambrus József elvtárs előadást tartott. Előadásukban alapvetően kitértek, hogy mi a KISZ feladata és mi az Egri Dohánygyár, illetve a felsőbb KISZ-vezetők elvárása vállalatunk KISZ- szervezetével szemben. Domán elvtárs tájékoztatott bennünket a vállalat előtt álló 1975. évi feladatokról, külön kiemelve, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a vállalat gazdasági vezetése az FMKT munkájára.
