Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1974-11-01 / 11. szám

Munkásarcok A cigarettagyártó — A délutáni műszakot jobban szeretem, mint a többit. Ilyenkor jobban elvégzem az otthoni teendőket. Mert amellett, hogy munkás vagyok, és a gyárat nagyon szere­tem, első a család, a férjem és a két gyere­kem. így kezdte a beszélgetést Jankovics Sán- dorné, az Egri Dohánygyár cigarettagyártó munkása. Szeptember végén volt 18 esz­tendeje, hogy átlépte a gyár küszöbét. — Akkor szinte még gyerekfejjel kerül­tem a kollektívába — mondja emlékezve. — Akkor nyáron, amikor befejeztem az álta­lános iskolát, az egri babakocsigyárba men­tem dolgozni. Édesanyám és édesapám vi­szont a dohánygyárban dolgoztak. Bár két­ségtelen több pénzt kaptam ott a babako­csi-készítőknél, de édesanyám kérésére még­iscsak átjöttem a dohánygyárba dolgozni. — Hová került az első hetekben? Azonnal rá vágj a: — A szivargyártó üzembe, ahol négy­órás tanuló voltam. A szivarkészítés ak­koriban teljesen kézi munka volt. Dohány­levelekből fontuk a jó hírű Árpád és Dó­zsa szivarokat. Jó kéz kellett oda, amely szorgalommal, kitartással párosult. — Mikor került nyolcórás műszakba? — Másfél év után, akkor már az úgy­nevezett bábgépen dolgoztam, ahol a szi­varok belsejét, bélésanyagát készítettük. Erre került azután' a dohánylevelekből so- ddft rész. — Hat esztendő után, 1962-be kerültem át a cigarettagyártó, üzembe. Akkor még kis teljesítményű gépeikkel dolgoztunk, ame­lyeket azóta teljesen kicseréltek, modern automatákra. Mindez abban az időben történt, amíg Jankovics Sándorné szülési szabadságon volt. — Tudtam én már korábban — említi —, hogy korszerűsítik a gyárat. Űj gépe­ket kapunk, de amikor 1970-ben vissza­jöttem, mégis elcsodálkoztam. Sok új ar­cot láttam, s főleg korábban ismeretlen, új gépeket. Bevallom újból kellett kezdenem mindent, mert a gépek kezeléséhez nem ér­tettem. — Jelentkezett 'tanfolyamra? — Dohányfeldolgozó szakmunkásképző tanfolyamat indított a gyár akkoriban. Bi­zony a család, a három műszak mellett nem volt könnyű vállalkozás, de én mégis hozzáláttam. Sokszor ejjel tanultam, mert máskor nem jutott rá idő. Amire viszont a legbüszkébb vagyok, sikerült elvégeznem, jó rendű átlageredménnyel. Tanulmányaim­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára ban részletesen megismertem a cigaretta- készítés egész folyamatát., amely a dohány- előkészítéstől egészen a csomagolásig, min­dent magába foglal. Örülök, hogy szak­munkás lettem, mert a tanfolyamon a sok­oldalúságra képeztek bennünket. — Tagja-e, valamelyik szocialista brigád­nak? — Ott voltam a Kárpáti Zoltán szocia­lista brigád alapításánál, melynek két éve tagja vagyok. Emlékszem éppen nyaralni voltunk a családdal Balatonszabadiban, amikor már többen elhatározták, hogy lét­rehozzák a brigádot. Nagyon jól esett, hogy megvárták amíg hazajövök és a döntésnél kikérték a véleményemet. Jókai Mór re­gényhősét választottuk a névadónkon, mert az emberi barátság és helytállás példaképe. — Most az egyik cigarettagyártó gépen dolgozok, nyolc óra -alatt kilencszázezer ci­garettát készítek. A munkámat megbecsü­lik, kaptam már „Kiváló dolgozó” jelvényt, és többször pénzjutalmat. Jól érzem itt magam. j j (mentusz) Műszaki konferencia az Egri Dohánygyárban A legfontosabb gazdasági mutatók javultak az előző évhez, így foglalta össze Domán László igazgató a véleményét a IV. negyedévi műszaki konferencián, ame­lyen mintegy 90 fő vett részt. (Szoc. brigádok, kivá­ló munkások, osztályveze­tők, műszaki-közgazdasági szakemberék.) A fejlődést tükrözte a kg. osztályvezető (szb, term, fe­lelős) bevezető ismertetése, mely a terv-teljesítést és emellett a munkavenseny- mozgalom helyzetét is ele­mezte. A főmérnök beszá­molójában többek között a minőség javításával foglal kozott részletesen. Vállala­tunk főkönyvelője pedig a mérlegbeszámolót ismertet­te. Néhány számadat jellem­zésül: mind kongresszusi munka- verseny-vállalásunk teljesí­tésének. 57 ESZTENDEJE orosz földön megkezdődött a vi­lág forradalmi megújhodá­sa. A munkásosztály a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban letörte a kiszákmányoló osztályok uralmát, megteremtette ha­talmát és az emberiség tör­ténetében először szocialis­ta államot alapított. November 7-én a haladó emberiség mindenekelőtt ok­tóber művét, a szovjet álla­mot és annak éltetőjét, a szovjet népet köszönti. .Kö­szönti azt a társadalmat, melynek tagjai a szegény­ség és elmaradottság orszá­gát Lenin és a bolsevikok vezetésével a világ élenjáró nagyhatalmává változtatta. Az az út, melyre 57 évvel ezelőtt Oroszország népei a párt vezetésével léptek, nem volt könnyű. Az új prole­tár hatalom közel négy évig volt kénytelen élet-ha­lál harcot folytatni a nép- hatalom megdöntésére ösz- szeesküdött belső és külső ellenséggel. Csak a nehezen kivívott győzelem után fog­hatott hozzá a békés építő­munkához. Olyan szocialista országot hozott létre, mely­nek fial a fasiszta Német­ország által rájuk kénysze- rített kegyetlen háboi-úban nemcsak hazájukat védték meg, hanem döntő szerepet játszottak Európa népeinek felszabadításában is. Októ­ber fiai hozták el népünk számára is a szabadságot, lehetőséget nyújtva ezzel egy új élet, új társadalmi rend megteremtéséhez. Magyarországon győzött a munkásosztály hatalma, si­keresen megoldottuk a szo­cializmus alapjainak leraká­sát és megkezdtük a szo­cialista társadalom teljes felépítését. A győztes magyar mun­kásosztály, miként a Ma­gyar Tanácsköztársaság hősi napjaiban szövetségre lé­pett szovjet osztály testvé­reivel. A Szovjetunióval kö­tött barátsági és együttmű­ködési szerződések a szo­cialista elveken alapuló együttműködés szilárd alap­jait rakta le. Hatékonyan elősegítette Magyarország szocialista fejlődését, a ma­gyar dolgozók állama nem­zetközi pozíciójának megszi­lárdítását és védelmi ké­pességének megerősítését, a béke és biztonság megszi­lárdítását Európában. A magyar munkásosztály a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok testvéri szövetségére tá­maszkodva megvalósította az ország iparosítását, felszá­molta a mezőgazdaság el­maradottságát, megszüntet­te a volt uralkodó osztá­lyok kulturális monopóliu­mát. A Szovjetunió a ma­gyar kormány kérésére hat­hatós segítséget nyújtott a magyar népnek a gazdasági építés legfontosabb felada­tainak megoldásához. Szov­jet gazdasági és politikai szakértők érkeztek Magyar- országra, magyar gazdasági vezetők, munkások ismer­kedtek a munkatapasztala­tokkal, a Szovjetunió üze­meivel, bányáival, tudomá­nyos kutatóintézeteivel. A Szovjetunió gazdasági ■ és műszaki tudományos se­gítsége fontos ténye­zője volt hazánk népgazda­sága folyamatos fejlődésé­nek, a kapitalista országok­tól való függés megszün­tetésére. A SZOVJETUNIÓ ered­ményeinek megismerésére az' óktatás és a kultúra terü­letén gazdagította a magyar ideológiai és kulturális éle­tet, elősegítette a kulturális forradalom kibontakozását, a marxizmus—leninizmus eszméinek elterjedését . a Magyar Népköztársaságban. A Szovjetunió gazdasági és tudományos technikai segít­ségen túl állandó politikai támogatást nyújtott a népi Magyarországnak. A kitartó és következetes szovjet dip­lomácia elérte hazánk fel­vételét az ENSZ-be. Harcolt Magyarország szuverenitá­sának megőrzéséért és tisz­teletben tartásáért, megaka­dályozta az imperialista ha tataiak beavatkozási kísérle­teit Magyarország forradal­mi átalakulásának folyama­tában. Az imperialista kö­rök aknamunkája a Ma­gyar Népköztársaság ellen mégis mind erőteljesebbé vált. A nemzetközi és a belső reakciós erők kihasz­nálva á korábbi párt- és állami vezetés szektás, dog­matikus hibáit és a revizio­nisták bomlasztó munkáját, az imperializmus sokoldalú támogatásával fegyveres tá­madást robbantottak ki a Magyar Népköztársaság tör­vényes államrendje ellen. Az ellenforradalmi lázadás célja a szocialista vívmá­nyok megsemmisítése, a ka­pitalizmus visszaállítása volt. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a Szovjetunióhoz fordult se­gítségért, hogy megvédje a munkásosztály hatalmát, megakadályozza az imperia­listák fegyveres beavatkozá­sát és elkerülje a polgárhá­borút. A. Szovjetunió inter­nacionalista kötelességéhez híven megadta a magyar népnek a szükséges támo­gatást az ellenforradalmá­rok elleni harchoz. Magyar- ország dolgozói a Szovjet­unió és a többi szocialista ország segítségével, a nem­zetközi munkásosztály tá­mogatásával leverték az el­lenforradalmi felkelést, meg­védtek a szocializmus vív­mányait. Az azóta eltelt időszak­ban nagy volt az előrelépés. Folytatjuk eddigi politikán­kat, megerősítjük és tovább­fejlesztjük népgazdaságun­kat minden területen. Pártunk a változatlan Le­nini elvek jegyében hajtja végre a X. kongresszus ha­tározatait, és készül XI kongresszusára. KÜLÖNÖS JELENTŐSÉG­GEL bír az a tény, hogy XI. kongresszusunkat ha­zánk felszabadulásának 30. évében tartjuk meg. Szá­mot kell adni népünknek az elmúlt 30 év munkájá­ról, eredményeiről. Tehet­jük mindezt emelt fővel, tiszta lelkiismerettel, hi­szen eredményeink azt iga­zolják, hogy éltünk a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom adta lehetőségekkel, és élni fogunk a jövőben is. Kaszás Imre Értékesítés a bázishoz % Fiit. cig. termelés Mdb Bázishoz % Termelékenység a bázishoz % Mérleg szerinti vállalati eredmény millió Ft: bázis tény Bérszínvonal bázishoz % Belső elvonások után eredmény II. bázisban: millió Ft terv millió Ft tény millió Ft A dohányanyag átlagárá­nak jelentős növekedése mi­att a belső tröszti elvonások utáni eredmény — mely el­számolási jellegű — alacso­nyabb az előző évesnél, bár magasabb az összehasonlít­ható tervnél.) Sokan vettek részt a vitá­ban, melynek végén az igaz­gató foglalta össze a fel­adatokat, melyek egy közös célra irányulnak: a IV. ne­gyedéves termelési és ered­ményterv teljesítésével biz­tosítjuk az éves terv és a kongresszusi munkaverseny- vállalásunk maradéktalan teljesítését. Ezt célozzák a határoza­ti javaslatok is, melyekből néhányat kivonatosan tájé­koztatásul megemlítünk: — A vállalati DH-akció- bizotbságnak rendszeresen havonta 10-ig meg kell tar­tani tanácskozását. — Ki kell dolgozni az ad­minisztratív munka csök­kentésének lehetőségeit és előfeltételeit. ­— Fel kell venni a kap­csolatot valamennyi szállító, illetve fuvarozó vállalattal, a beérkező nyers- és segéd­anyagok kifogástalan minő­ségének biztosítása végett. — Fél év helyett negyed­ül,4 4307 102,6 105.6 21.5 58,0 104.7 21.5 6,2 10.6 évenként kell a gépalkat­részeket rendelni. így job­ban lehet követni a válto­zásokat. Rajzokat, fénymá­solatokat kell csatolni az új rendelkezéshez. — A műszaki raktárban levő selejtes vagy hibás al­katrészeket fel kell számol­ni. — A szivargépeket a do­hányválogatás befejezését követő 3. napon üzembe kell helyezni. — Számítógépes pályá­zatok, ill. tanulmányok hasznosításának előkészíté­se, kísérleti programfutta­tásokat kell végezni, a „Ho Si Minh” Tanárképző Főis­kola számítógépcsoportjával. — El kell készíteni a vál­lalati műszaki intézkedési terv I—III. fejezetét, töre­kedve a technológia fejlesz­tésére, műszerezésre, haté­konyság fokozására. összesen 11 határozati ja­vaslatot fogadott el a mű­szaki konferencia. Zárószavában az igazgató kiemelte, a dohányanyag- mutatók további javításá­nak szükségességét. Ez alapfeltétele mind tervünk, 30 év-három emlékezet... 30 év telt el azóta, hogy 1944. november 30-án a szovjet csapatok felszabadí­tották városunkat a fasisz­ta megszállás alól. „A dohánygyáron is lát­szott a háború nyoma, a készleteket szinte teljesen kifosztották. A háború rom­bolása után nehéz viszonyok között indult meg ismét a termelés, a pusztítás nyomait el kellett tüntetni, s nem volt nyersanyag sem. A ter­melő munkát a felszabadító szovjet csapatok indították be, s ennek eredménye­ként hamarosan megjelent a gyár első terméke, a VPIRJOD (Előre) nevű ciga­retta”, olvashatjuk az Egri Dohánygyár történetét be­mutató 1971-es jubileumi ki­adványunkban. De hogyan is él ez az idő­szak azok emlékezetében, Balázs Bemátné akik már akkor is — váro­sunk és gyárunk felszabadí­tásakor — itt dolgoztak és ma is itt vannak közöttünk. Három ilyen munkatársunk van, őket kerestük fel ez al­kalomból és kértük meg, hogy meséljenek azokról az élményekről, amelyek az el­múlt J0 évben érték őket. Rózsika néni raktári liftes, munkahelyén kerestük fel, így beszélt erről: (Igaz, előbb egy kicsit szabódott, hogy miért pont vele akarunk riportot, ő egy egyszerű munkás, nem szokott újságnak nyilatkozni stb. ilyesféléket mondott, valójában megilletődöttsé- gét leplezte ezzel, váratlanul érte látogatásunk, aztán las­san megindult a beszélgetés). Mire emlékszik vissza közvetlen a felszabadulás időszakából? A harcok idején nem dol­goztam, így közvetlen a fel- szabadulás gyári eseményei­ről nem tudok olyasmit, amit magam is láttam, csak amit az akkori munkatársa­imtól hallottam. De hogy milyen nehéz időszak volt ez a gyár történetében, er­ről azt hiszem, nem is kell túl sokat beszélni, mindenki el tudja képzelni. A harcok után tavasszal, amikor dolgozni jöttem a cigarettaelőkészítésen dol­goztam, kézben hordtuk a dohányt, aztán kézzel töltöt­tük a cigarettát, mert nem volt áram, de nem volt még elegendő gép sem. Hol, milyen munkahelye­ken dolgozott az elmúlt 30 évben, és milyen élmények­re emlékszik vissza? 30 év hosszú idő, ennyi idő alatt az emberrel sok min­den történik, jó is, rossz is, és igen sokféle munkát el Kelemen Antalné kellett végezni. Én is dol­goztam .a gyárban szinte mindenhol, de azért több­nyire a szertárban és a rak­tárban. A szertárban, ott nagyon szerettem dolgoz­ni. Amire szíevesen emlék­szem ... természetesen az, hogy kaptam Kiváló dolgozó kitüntetést — igaz még a hatvanas években —, de az utóbbi időben sein feledkez­tek meg rólam. Ä gyár 75. éves jubileuma alkalmából fizetésemelést, a 30 éves törzsgárdatagságért nagyon szép gyűrűt és az idén, nők napján jutalmat kaptam. És amire még szívesen emlékszem most is és majd később is az, hogy jó volt itt dolgozni mindig, de kü­lönösen most, amikor így kiszépült a gyár. Pannika készáru minőség­ellenőr, sajnos hosszabb ide­je beteg, így otthonában ke­restük fel és örömmel ta­pasztaltuk, hogy ha halvá­nyabban is, de ismét vissza­tért régi jó kedélye. A felszabadulást közvetlen követő időszakra így emlé­kezett: 1944. december 3-án dol­goztunk először, de csak né- hányan voltunk, a mostani lakatosműhely épületében. Akkor tulajdonképpen csak dohányt vágtunk kézzel, cso­magolópapírba csomagoltuk és azt vitték a fronton har­coló szovjet katonáknak. Ké­sőbb szivart is csináltunk, olyasmit, mint most a Csongor, no meg cigaret­tát. Fizetést a mai értelemben nem kaptunk, de ott főztek nekünk a teremben, ott volt egy tűzhely és hazára is kaptunk élelmiszert a gye­rekek részére. Nehéz időszak volt ez, de örültünk, hogy a háború a végét járja, hogy túléltük, hogy ismét dolgo­zunk. Milyen volt a mozgalmi élet a felszabadulást köve­tően? A háború után a roméita-

Next

/
Oldalképek
Tartalom