Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

A vállalati belső ellenőrzés időszerű kérdései FOKOZOTT FF LELÖS SÉG A gazdaságirányítás indi­rekt rendszerében a belső el­lenőrzésre fokozottabb fel­adat és természetesen ezzel együtt nagyobb felelősség hárul. Ez a felelősség két irányban vetődik fel, népgaz­dasági és vállalati oldalról. Népgazdasági oldalról azért, mert az új gazdasági mechanizmusban nem lehet érdektelen, hogy egy-egy ál­lami vállalat belső ellenőrzé­si szervezete jól vagy rosz- szul működik. A vállalatok ugyanis változatlanul a nép­gazdaság gazdálkodó szervei maradtak, nem mindegy te­hát — népgazdasági szem­pontból —, hogy egy-egy vállalat gazdasági tevékeny­sége, eredménye hogyan ala­kul. Elsőrendű népgazdasági érdek.az, hogy a gazdálkodó szervek helyes munkaszerve­zéssel, a termelékenység fo­kozásával, ugyanakkor az ön­költség csökkentésével rentá­bilis gazdálkodást folytassa­nak. Egy vállalaton belül azonban még a legkörülte­kintőbb vezetés mellett is számos olyan jelenség adód­hat, melynek időbeni fel nem tárása nemcsak a vállalati eredményt, de a népgazdaság gazdaságpolitikai célkitűzé­seit is veszélyeztetheti. Vál­lalati oldalról viszont a vál­lalatok vezetői, akik a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben sokkal nagyobb önálló­sággal bírnak, nem nélkülöz­hetik azt a folyamatos in­formációs forrást, melyet a belső ellenőrzés szervezete biztosít. Az ellenőrzés által nyújtott információk alapján a felelős és az illetékes ve­zetők azonnali és hatékony intézkedéseket tehetnek a vállalati gazdálkodás bármely területén jelentkező negatí­vumok felszámolására. RENDSZER SZEMLÉLET Mindezek kihangsúlyozása azért szükséges, mert a belső ellenőrzési tevékenység nem azonos a belső ellenőri — ha úgy tetszik revizori tevé­kenységgel — több annál. A vállalat belső ellenőrzé­si rendszere — a vezetők által végzett ellenőrzési munka; — a termelési és ügyviteli tevékenység folyamatába épí­tett funkcionális ellenőrzés és a — hivatásos belső ellenőri tevékenység egymással szervesen össsze- függő folyamatán keresztül valósul meg. — A vezetők ellenőrzési tevékenysége ebben a vonat­kozásban önellenőrzés jelle­gű saját utasításaik, rendel­kezéseik végrehajtását, ha­tását ellenőrzik. — A munkaköri ellenőrzés általában technikai jellegű, az előírt feltételek fennfor­gása, eljárási szabályok be­tartása, ténymegállapítások, vagy bizonyos vállalati pozí­ciók regisztrálása útján biz­tosítja az ellenőrzési rend­szer működését. — A hivatásos belső el­lenőr a ténymegállapításokon felül az okok, kihatások kér­désével foglalkozik, a vizsgált témát a vállalat sajátos mű­ködési rendszerében, össze­. függéseiben vizsgálja és a vizsgált kérdés vagy terület munkájáról értékelést ad. Az ellenőrzési rendszer fel­adata, hogy információval se­gítse: — a vezetés hatékonysá­Hözpztísági Kislexikon Szakmunkásképzési hozzájárulás A szakmunkásképzéssel kapcsolatos egységes tehervise­lés érdekében a vállalatoknak, a szövetkezeteknek s mind­ezek egymással vagy más szocialista szerveaettel létrehozott és. jogi személyiséggel rendelkező társulásainak szakmunkás­képzési hozzájárulást kell fizetniük. Nem vonatkozik e kötelezettség a jogszabályban felso­rolt tevékenységet (pl. kereskedelmi, egészségügyi szolgálta­tás, szállítás, műveszeti és kulturális tevékenység, könyv­kiadás stb.) folytató vállalatokra. A hozzájárulás összege a vállalat mérleg szerinti bérkölt­sége — mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a tagok munkadíja és az alkalmazottak alapbére — alapulvételével van megállapítva (0,20—0,35 százalék között). A hozzájárulás a vállalatoknak egyéb ráfordításként, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek pedig a bruttó jövedelem terhére kell elszámolni,^ és a tárgyévet követő február 20-ig befizetni a bevételi főigazgatóság területi adóelszámolási irodáin nyi­tott számla javára, a befizetéseket (hozzájárulásokat) az el­számolási irodák utalják át a Munkaügyi Minisztérium e célra nyitott központi számlájára, ahol abból külön központi alapot kell létesíteni. Dohányjövedéki forgalomadó A dohány termelése, feldolgozása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele és az ország terlüetén való átvitele, va­lamint a dohánypátszerek iparszerű előállítására és forga­lomba hozatala felett kizárólag az állam rendelkezik. (Do­hányjövedék.) Dohányt termelni csak szerződés alapján szabad. A ter­melő köteles egész dohánytermését — hasznavehetetlen hul­ladékkal és törmelékkel együtt — a dohány átvételére kije­lölt helyre, az előírt időben beszállítani. A dohánytermelést a dohánybeváltó és termeltető válla­latok a megállapított felvásárlási áron kötelesek átvenni. Szabad forgalomba az a dohánygyártmány bocsátható, ame­lyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat (dohánygyárak) készített, vagy amelyet az érvényes rendelkezések betartásával külföldről behoztak. Leveles dohányt szabad forgalomba bocsátani nem sza­bad. Az állami vállalatokkal a dohány termelésének forga­lomba hozatalának és kivitelének irányítása az illetékes mi niszter feladata; a pénzügyminiszter hatáskörébe az adó meg­állapítása ás biztosítása (jövedéki ellenőrzés) tartozik. A dohány jövedéki forgalmi adóra a forgalmi adóról és az ár- kiegészítésről szóló rendelkezések vonatkoznak. Ebben (a ren delet mellékletében) van megállapítva a különböző dohány­ipari termékekre vonatkozó forgalmi adó mértéke is. A forgalmi adó az általános szabályok szerint a vállala­tokat terheli. Az adót a termékeknek a kiskereskedelem (vagy ilyen híján a fogyasztók) részére történő értékesítéskor kell megfizetni. Kivételesen természetes személy is alapja lehet e vállalati adónak, nevezetesen a dohányjövedéki adó alól elvont dohány után e pénzügyi bűncselekmény elkövető­jének a dohányjövedéki forgalmi adót meg kell fizetni. Szigeti Zoltán gát, a vállalat gazdaságos működését; — a társadalmi tulajdon védelmét és — biztosítsa a pénz- és egyéb eszközökkel való opti­mális gazdálkodást, a válla­lat működési szabályzat sze­rinti funkcionálását. ÖNELLENŐRZÉS A vállalati tevékenység eredménye a meglevő hibák, hiányosságok megszüntetésé­vel fokozható. Az önellenőr­zés bevezetése, elmélyítése nemcsak az anyagi eredmé­nyeket növeli, de erkölcsi vonatkozásban is pozitív ha­tást vált ki. Fokozza a dol­gozók felelősségérzetét a munkával kapcsolatban, to­vábbá a felhasznált anya­gok, eszközök vonatkozásá­ban. így az a törekvés, mely már az elmúlt évben megin­dult gyárunkban — a DH- munkarendszer meghonosí­tása —, jól összekapcsolód­hat a belső ellenőrzési tévé kenység önellenőrzéssel való kibővítésével. E kapcsolat gyárunk kollektívájának eredményét csak tovább nő vélheti. Az ellenőrzés az alábbi mo­dellre épül: követelmény — tény — ér­tékelés A követelményeket három csoportba sorolhatjuk: — gazdálkodással összefüg­gő célkitűzések; ez akkor he­lyes, ha egybeesik a párt és a kormány gazdaságpoli tikai célkitűzéseivel (hosszú és középtávú tervekben fog­laltakkal), — társadalmi' elvárások, melyek a termelés emberi ol dalát fejezik ki, — speciális célkitűzések. Ezek a követelmények egy­mással összefüggnek, egysé­ges rendszert alkotnak. A követelmények és té­nyek összevetése, az eltérés okainak megkeresése, megvi­lágítása ad értelmet az el­lenőrzésnek. Így válik érté­kelhetővé az elvégzett munka és fény derül azokra a buk­tatókra, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de aka­dályozzák a vállalat ered­ményes működését. Bárdos Miklósné Új munkaügyi döntőbizottság A vállalatnál bekövetke­zett személyi változások mi­att megváltozott a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottság összetétele. Dolgozóink tájé­koztatására közöljük, hogy a Vállalati Munkaügyi Döntő- bizottság október 1-től kezd­ve a következő személyi ösz- szetételben működik: Elnök: Zagyva Béla, a szervezési osztály megbízott vezetője, ein ökhely et tesek: Bárdos Miklósné belső ellen­őr, Kiss Ferenc szivargyár­tási művezető. A szakszervezet részéről ki­küldött tagok: Király Jó­zsefeié szivargyártási csoport- vezető, Szarvas Aladár nyersanyagraktár- .vezető. A vállalat részéről kikül­dött tagok: Nagy Józsefné sz.: Gál Erzsébet a cigaretta- csomagolás, dr. Sápi József­né munkaügyi osztály, cso­portvezető, Újlaki Sándor műszaki osztályvezető-helyet­tes. A Vállalat Munkaügyi Dön­tőbizottságához a panaszokat általában írásban lehet el­juttatni, a döntőbizottság el­nökéhez címezve. Lehetőség van azonban arra is, hogy a dolgozók munkaügyi vitával kapcsolatos kérelmüket szó­ban is előterjeszthessék a Munkaügyi Döntőbizottság elnökénél, távollétében pe- dik a szervezési osztály ad­minisztrátoránál. Sz. Gy. érdekességek TOVÁBB FEJLŐDIK A KÍNAI IPARMŰVÉSZET Nem maradt abba a kínai iparművészet hagyományos formáinak ápolása: a boros­tyánkő szobrocskák, az ele­fántcsont-faragás, a kerámia és a porcelán, a lakkdobozok és az agyagszobrok, valamint a papírkivágás művészetének fejlődése, de új formák ala­kultak ki, kagylók és tollak, üvegneműk és más anyagok felhasználásával. Kínában az iparművészet hosszú hagyományokra te­kinthet vissza: 4—5000 éves a színes kerámia, s a Sang- Jin dinasztia idején, az i. e. XVI. évszázadban kezdődött meg az elefántcsont-faragás. A lakkdobozkák és más ipar- művészeti alkotások az i. e. V. évszázadban jöttek divat­ba; a selyemszövés a Han di­nasztia korában (i. e. 206— i. u. 220), míg a porcelán és a cloisonné gyártása a Ming dinasztia idején (1368—1644) és a Csing korszakban (1644 —1911.) Az új Kína iparművészete már a szocializmus korszaká­nak szellemét tükrözi, mind tartalom, mind stílus tekin­tetében. Gyönyörű nagymé­retű kőfaragvány örökíti meg a Hosszú Menetelést; a mű­vész az eredeti óriási kőda­rab vörös, sárga és fehér szí­neit felhasználva sikerültén érzékeltette a vörös zászló alatt menetelő katonák elő­retörését a havas hegye felé. Csillámkővel és kagylókkal kirakott lakkszekrényben foglalja keretbe a nankingi Jangce-híd éjszakai panorá­máját. Az iparművészeti alkotások nemcsak az új Kína eredmé­nyeit mutatja be: legendás történeteket örökít meg a „Csang—0. a Holdba repül” című kagylómontázs, s a „Pásztorfiú és szövőlány” cí­mű elefántcsont-faragvány. kopaszság ellen NINCS GYÓGYSZER „Akinek kopasz a feje, an­nak tudomásul kell ezt ven­nie. Nincs kozmetikai esz­köz, amely ismét kinövesz­tené a hajat a kopasz fejbő­rön”. Ezzel a megállapítással végződött a frankfurti fo­gyasztók lapja által rende­zett vita. A német kozme­tikai ipar 17 vezető képvise­lője nyújtotta be tudományos vizsgálatának eredményeit. Bebizonyította, hogy „új ha­jat elővarázsolni egyetlen hajnövesztő szer sem képes.” Az egyik tudós, a hambur­gi egyetem bőrgyógyászati klinika főorvosa, dr. Hans- Otto Zaun professzor nemré­giben a Wiesbaden ben meg­jelenő orvosi lapban, a Me­dical Tribune-ban rámuta­tott arra, hogy az NSZK- ban a férfiaknak több mint a fele hajhullással küszködik. Az esetek több mint 95 szá­zalékában ez hajlam dolga. A nők épp úgy öröklik és örökítik a kopaszodásra va­ló hajlamot, mint a férfiak. Az öröklött hajlam mellett főként a férfiak esetében a hajhullás egyik oka az úgy­nevezett hormonok meghatá­rozott minimális mennyiségé­nek jelenléte. Egészséges férfiaknál mindig ez a hely­zet. Egészséges nők nem res- delkeznek a szükséges meny- nyiségű férfihormonnal, s ezért Zaun professzor szerint csak igen ritkán fordul ná­luk elő a kopaszság. Az androgénhatás megfé­kezésével a professzor sze­rint „elvileg a férfiaknál is el lehet érni a hajhullás megszűnését.” Gyakorlatilag azonban mind ez ideig nem valósítható meg ilyenfajta te­rápia, mert egyelőre még nem lehet a testosteron befolyását elszigetelten csak a haj fol- likuláira vonatkozóan kikap­csolni. Mivel az ember örök­lött hajlamait még nem le­het befolyásolni, eddig még nincs megfelelő terápia a férfi hajhullásának megál­lapítására. A piacon található sokféle hajszesz pusztán a túlzott zsír- és korpaképző­dés megszüntetésére alkal­mas. A sok kopasz ember vi­gaszául szolgáló atyai böl­csesség, nevezetesen „a sze­xuális potencia fordítottan arányos a hajnövekedéssel”, Zaun professzor adatai sze­rint, sajnos, tévesnek bizo­nyult és ma már nem több, mint „kompenzációs hazug­ság”. A kopasz ember szá­mára egyetlen vigasz marad: a paróka. KIEGYENESlTHETÖ-E a FERDETORONY? Pisa olasz város ferdetor­nyáról híres — Európában azonban vannak más váro­sok is, amelyek ilyen tor­nyokkal büszkélkedhetnek. Kopernikusz szülővárosában, a lengyelországi Torunban van például a XIV. század­ban épült torony, amely föld­csuszamlás miatt alaposan megdőlt. A sziléziai Zabiko- wicében áll a második len­gyel „ferdetorony”, amely­nek hajlásszöge még nsu- gyobb. Ez már 600 esztendős: magassága 34 méter, kerülete 40 méter, falainak vastagsá­ga 2,5 méter. A torony még 1598-ban dőlt meg. Ez az épí­tészeti műemlék szintén álla­mi védelem alatt áll, és kü­lönösen népszerű a turisták körében. Novemberi rejtvényünk Humor Vízszintes: 9. Folyó. 13. Nóta. 14. Fejen található. 15. Görög betű. 16. Római hatos. 17. Azonos a 15. sz. val. 18. OÖV. 19. Dátumrag. 20. Sha- kespeare-dráma címszereplő­je. (fon.) 23. Élettársam. 24. Növény is van ilyen. 25. Köz­lekedési szerv ismert rövidí­tése — fordítva. 26. Szemé­lyes névmás. 27. Fém tárgy­esetben. 28. Női név. 29. Euró­pai főváros — közepe nélkül! 31. Kiejtett betű. 33. Kis- híján „A” földalatti. 35. Ólom fele! 36. Azonos betűk. 37. Állat, tollat forgat, (két szó). 39. Azonos a 19. sz.-val. 40. Szorgalmasan dolgozik (két szó). 41. Becézett női név. — Vissza. Függőleges: 2. Női név. 3. Örömteli esemény sportszur­kolóknak. 4. Fordított kettős betű. 5. Egyik szervünk. 6. Vissza — felkiáltás. 7. Régi úriház feje. 8. Kérdőszó. 21. Ismert beatzenekar vezetője volt — fordítva. 22. Rothad — fele! 26. Európai főváros 30. Idegen kötőszó. 32. Vissza — majdnem éghajlat. 33. Be­cézett férfinév. 34. Személyes névmás. 36. Fohász. 38. Nyolc franciául (fon.) 41. Izomsza­lag. Megfejtés: Egy jótanács, a vízszintes 1., és 10., és a függőleges 12., 13., 14., 11. és 23. sorokban. Készítette: Kovács Ferencné — És valóban nyugodt kör- nyéken van az a villa, ame­lyet eladásra kínál? — ér­deklődik immár harmadszor a vásárló. — Nyugodt? Az nem kife­jezés! — válaszol az ügynök. A legutolsó tulajdonost csa­ládjával együtt, fényes nap­pal lőtték le és zajt az ég­világon senki nem hallott. Nehezen kezelhető a fér­jem. Nem is tudom, mikor dühösebb: ha nem mondom meg neki, mire költöttem a pénzt, vagy ha részletesen felsorolom. Benzinkútnál. Hippik ér­keztek virágokkal telepin­gáit autón. A benzinkút ke­zelője megkérdezi: — Benzint adjak, vagy ön­tözzem meg a virágokat? Rösner nyaralásból érkezik haza. — Milyen volt? — kérdi a barátja. — Csodás! Ahogy egyre délebbre mentünk, mind per- zselőbben sütött a nap. Ami­kor a feleségem megkért,. hogy nyissam ki a kocsi tete­jét, jó öt órát piszmogtam vele. — öt órát? Én öt perc alatt megcsinálom! — Neked könnyű, a te ko­csidnak nyitható teteje van! ★ Egy kisváros feltűnően ma­gas születési arányszámát a következőképpen magyaráz­zák a hozzáértők: „Minden reggel 4.47-kor éktelen fütyü­léssel egy expresszvonat ha­lad át a városkán. A legtöbb embernek még túl korán van ahhoz, hogy felkeljen, és túl későn, hogy még egy órács­kát szundítson.” EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. FpIpIA« kiod#*»1 NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség 3300. Egri Dohánygyár. Telelőn: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300. Eger, Beloiannisz a. 3. Készítette: • Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca 0 Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom