Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám

II. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1,— FORINT 1973. december hó EGRI DOHÁNYGYÁR Minden kedves olvasónknak boldog újévi ünnepeket kívánunk! Jövőre az ideinél gyorsabban feflődik majd élelmiszeriparunk A szakmai tanácskozáson felszólalt Do mán László, az Egri Dohánygyár igazgatója Hogyan gazdálkodik jávo­ré cukor-, dohány-, bor-, édes-, hús- és sütőiparunk? Hogyan alakul a fogyasztás alapvető élelmiszerekből? Er­ről tanácskoztak Egerben, a Technika Házában, megyénk élelmiszeripari szakemberei. A Heves megyei Tanács V. B., Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi osztálya, valamint a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület Heves megyei Szervezetének rende­zésében megtartott ülésen részt vett dr. Lénárt Lajos, Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, Klaisz Ferenc, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőjfe, dr. Kovács Jenő, az MTESZ megyei el­nöke és Bukolyi József, az ÉDOSZ megyei titkára. Nagy László, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Lénárt Lajos, mi­niszterhelyettes tartott elő­adást élelmiszeriparunk idő­szerű kérdéseiről. Bevezető­jében az idei eredményekről szólt. Hangsúlyozta, hogy kedvezően valósulnak meg a kormány által meghirdetett szarvasmarha-, juh-, zöldség-, dohány-, szőlő- és gyümölcs­programok. Mindezek révén jelentős nyersanyaghoz jutott élelmiszeriparunk. Így a ter­melés év végéig, mintegy 8,5 százalékkal lesz több, mint tavaly, örvendetesen növeke­dett a fogyasztás húsból, gyü­mölcsből és zöldségből. Jövő­re további emelkedés várha­tó a cukor-, zöldség- és álla­tifehér je-fogyasztásban. Mindez az élelmiszeripart az eddiginél is dinamikusabb fejlődésre ösztönzi. Ezért fo­kozzák a minőségi hústerme­lést, folytatják a gabona- és a sütőipar rekonstrukcióját. A miniszterhelyettes elő­adása után hozzászólásokra került sor. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója, a hazai dohányipar helyzeté­ről szólt. Elmondta, hogy az utóbbi tíz esztendőben, mintegy ötven százalékra nőtt a füstszűrös cigaretták fogyasztása. Ezek nagy ré­szét — évente, mintegy hat­millióral füstszűrös cigaret­tát — az Egri Dohánygyár­ban készítenek. Hangsúlyoz­ta, hogy a kormányprogram nyomán elmozdult a holt­pontról a dohánytermesztés. Növekedett a terület és több helyen korszerű fajtákkal, gépekkel és kémiai anyagok­kal termesztik a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Dancz Pál, az Eger—Gyön­gyös vidéki Pincegazdaság igazgatója, a szőlő- és bor­termelés fokozására hozott kormányprogram jelentőségét méltatta. Beszélt a korszerű szőlőművelés és a borgazdál­kodás anyagi és műszaki fel­tételeiről. Oláh György, a Mátravidé- ki Sütőipari Vállalat igazga­tója, a rekonstrukció része­ként megvalósult hatvani, va­lamint a hamarosan átadásra kerülő, egri kenyérgyár je­lentőségét húzta alá korsze­rűségében és a fogyasztói igé­nyek kielégítésében. Vrabecz Mátyás, a Mátra- vidéki Cukorgyárak igazga­tóhelyettese pedig a zárt rendszerű répatermesztés megyei kibontakozásáról, a selypi magüzemről és a hat­vani takarmánykeverő üzem jelentőségéről szólt. Dr. Lénárt Lajos zárszavá­val ért véget a tanácskozás. (m. k.) MŰSZAKI HÓNAP A műszaki hónap bővelke­dett eseményekben, jobbnál jobb előadásokban. Ezekből igen sok hasznosat hozhattak haza szakembereink, akik a munka adta lehetőség mellett felváltva szorgalmas tanuló­vendégei voltak a Technika Házának. Külön megemlít­jük Dózsa elvtársnak, a párt gazdaságpolitikai osztálya munkatársának előadását a szervezés és műszaki fejlesztés kapcsolatáról. Eh­hez ugyanis az üze­mi szintű tájékozódást rész­ben gyárunknál tett látogatá­sával gazdagította. Műszaki— szervezési—közgazdasági szakembereinkkel folytatott, közvetlen hangú tárgyalása rendkívül gondolatébresztő volt, mint azután az előadá­sa is. TIT ELŐADÁS A műszaki hónap rendez­vényei között jelentős helyet töltöttek be a TIT-előadások. Vállalatunk több oldalról ér­dekelt volt ebben is. Részben előadókat adtunk a külső és gyáron belüli előadásokhoz, másrészt vállalatunknál is szerveztünk előadást. Ez utóbbi témája: „A DH-mun­karendszer tapasztalatai az Egri Dohánygyárban”. Tulajdonképpen két előadó volt. A közgazdasági osztály- vezető, aki elméleti kérdések boncolgatása mellett, inkább a lépcsőzetes bevezetés nap­jainkig elért helyzetét és a további perspektíváit ismer­tette. Kocsis József, filterrúd- gyártási osztályvezető pedig (korreferátumában azokat a gyakorlati tapasztalatokat is­mertette, melyeket műhely­szinten történő bevezetésével kapcsolatban szereztek. Az előadás és korreferátum ak­tualitását csak növelte, hogy három üzemrészünk is (cig.- •lőkészítés, a cig.-gyártás és a cig.-esomagolás) készül a lépcsőzetes bevezetés 1974. jan. 1-i beindítására. ÚJABB „DH” LÁTOGATÓK Az OVK. által szervezett, „DH” III. szeminárium hall­gatóinak második csoportja (mintegy 50-en, főmérnökök, szervezési, üzemgazdasági, közgazdasági osztályvezetők) töltött egy teljes napot válla­latunknál. A DH-munkarend- szer elméleti kérdéseinek a gyakorlati megvalósulás fo­lyamatában történő megte­kintését, az ezzel kapcsolatos előadásokat, vitát, gyárláto­gatást, igen hasznosnak mi­nősítették a részvevők és az OVK. itt megjelent vezetői is. PROGRAM-TELJESÍTÉS Az I—X. hó adatai állnak rendelkezésünkre. Mit mutat­nak a számok? A filteres ci­garetta-termelés 4745,3 millió db, a programhoz 101 szá­zalék; az előző év azonos időszakához 92,5 százalék. Összes cigaretta 4970,4 millió db, a programhoz 101,4 szá­zalék, az előző évhez 93,2 százalék, összefoglaló képet ad a termelési érték 550,7 millió Ft, a programhoz 100,1 százalék, az előző évhez 99,2 százalék. Javul és lassan nö­vekszik az értékesítés. A mélyponton túljutottunk. Re­méljük, hogy a fogyasztás, a konszolidálódás után, fokoza­tosan eléri az árváltozás előt­ti ütemet. Lassú folyamatra, egy-két évig elhúzódó, lassú ütemű növekedésre kell szá­mítanunk. KOOPERÁCIÓS MUNKA November hóval véget ért a beváltóknál végzett koope­rációs munka. Ez alkalomból egy kis mérleget készítve, megállapíthatjuk, hogy telje­sült a szándék. Értékes dol­gozóinkat e munkákkal át­mentettük, a termelés növe­kedésének időszakára. E munkák nem hoztak pénzbe- ni eredményt, mégis elisme­rés és dicséret illeti a szivar­ágazat dolgozóit — és azokat a vezetőket is, akik szerve­zés, irányítás, lebonyolítás munkáját végezték. A meg­szokottnál mostohább körül­mények között végzett mun­kában derekasan helytálltak. Megelégedéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy ebben a hozzáállásban döntő szerepe volt a szocialista brigádmoz­galomnak is. Mind jobban és mind sok­rétűbben igazolódik be, hogy vállalatunk brigádmozgalma tartalmában fejlődik és igen kritikus helyzetben is a sta­bilizációs meghatározó ténye­zője. TERMELÉKENYSÉG, bérszínvonal Gazdasági hírek, e két jel­legzetes tényező említése, be­mutatása nélkül nem volná­nak átfogóak. Meg kell mon­danunk, hogy lényeges vál­tozás e téren nincs. Tovább­ra is az jellemző a munkánk­ra, hogy a programozottnál kedvezőbben alakul a terme­lékenység, de az előző évi szintet csak átárazott muta­tókkal mérve éri el. A lét­szám- és bérgazdálkodásunk gondosnak, jól szervezettnek bizonyul. Lássuk azonban a bizonyító számokat. Egy ösz- szes főre jutó termelési érték a programozotthoz 102,5 szá­zalék, a bázishoz 98,2, száza­lék. Bérszínvonal az előző év­hez 108,7 százalék, a terve­zetthez 99,1 százalék. VARHATÓ GAZDASÁGI ADATOK J Közeledik az év vége. Egy munkával teli, gondokban és eredményekben egyaránt bő­velkedő év eddigi gazdasági számai már lehetővé teszik, hogy az egész évi, várható alakulásokra megközelítő prognózist adjunk. Csupán távirati stílusban. A terme­lés, értékesítés operatív prog­ramját, éves viszonylatban is, várhatóan túlteljesítjük, de ez nem lesz elég, hogy elér­jük az előző évii szintet. A termelékenység alakulása is ehhez hasonló lesz. A korri­gált vállalati eredmény 19,7 millió Ft-os, operatív tervét várhatóan túlteljesítjük. Mi­nimálisan 22,0 millió Ft-ra várható tényleges eredmé­nyünk. Ez mintegy 45 száza­léka az előző évi eredmény­nek. Bérszínvonal a tervezett szinten alakul majd, és így a bázishoz 79,1 százalékos lesz az emelkedés. Az átmeneti fo­gyasztáscsökkenés vállalattól függetlenül bekövetkező, ká­ros gazdasági kihatásai miatt ■— dolgozóink jó munkája (rendkívül nagymérvű meg­takarítások, selejtcsökkentés) ellenére — bekövetkező ered- ménycsökenés mégis, az össz­jövedelem mintegy 99 száza­lékos (csökkenő) alakulásá­hoz vezet. Várható a felsőbb hatóságaink eredménykiegé­szítéssel biztosítják a jó munka, jövedelemszintben is megmutatkozó ellenértéké­nek kialakulását. MUNKA VERSENY Az alapanyag-megtakarítás +8998 mFt. Minőségi mutató kiemelt termékeknél: válla- 1 lás 3,44, teljesítés: 3,59-es. mutató, egyéb termékeknél; vállalás: 90, teljesítés 90,86 százalékos mutató. Selejtesük- ! kentés: vállalás — 1 száza- i lék, teljesítés — 1,8 százalék. A Zrínyi Miklós és Várnai ! Zseni cig.-csom. szoc. brigá­dok 1973. nov. 19-én, nyugdí­jastalálkozót rendeztek. Erről külön is, részletesebben be- ! számolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom