Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

Dömén László ünnepi beszéde tető oklevelét Damán László­nak, a gyár igazgatójának. Ezt követőelír felolvasták az ünnepségein a megyéből, az országból érkező . gratuláló táviratokat. Gratulált többek között a 'gyár sikereihez Pa­M unkájukkal társadalmi elismerést és megbecsülést érdemeltek ki. Kívánjuk, hogy az 1972. évi feladatok meg­valósítása során újabb mun­kasikerekét 'érjenek el. Mun­kársága nevében az MT—■ SZOT elnöksége Vörös Ván- dorzászlójával kitüntetett vállalat KISZ-fiataljainak szívből gratuláljunk. Kíván­juk, hogy az elkövetkezendő időszakban a KISZ VIII. Dr. Dabrónaki Gyula átadja a magas kitüntetést. taki János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. Kerü­leti Bizottságának első titká­ra, dr. Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi- miszterlhelyettes, dr. Lörincz József, Fehér Gyula, dr. Szűcs Kálmán, dr. Vágó Ödön és dr. Tóth József a MÉM főosztályvezetői. Két táviratot részletesen is ismertetünk Kedves Elvtársak! A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és az ÉDOSZ központi vezető­sége elismeréssel köszönti a vállalat valamennyi dolgozó­kájukhoz erőt. egészséget kí­vánunk. dr. Dimény Imre s. k. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dr. Tamás László s. k. ÉDOSZ-főtitkár ★ Kedves Fiatalok! A KISZ központi bizottsá­ga titkársága örömmel vette tudomásul, hogy az 1971. gazdasági évben a gazdaság- politikai célkitűzések helyi megvalósításában elért ered­ményei alapján vállalatotok a Magyar Forradalmi Mun­A Petőfi komplex brigád vezetője átveszi a kitüntetést dr. Dabrónaki Gyulától. ját, gazdasági és mozgalmi vezetőit, abból az alkalomból, hogy kiváló munkájukkal az 1971. évi szocialista munka- versenyben elnyerték az MT —SZOT Vörös Vándorzászla­ját és a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést és a ve­le járó pénzjutalmat. A vál­lalat dolgozói a kiemelkedő gazdasági eredmények eléré­se érdekében alkotó módon vették ki részüket a terme­lésfejlesztésből és a mozgal­mi feladatok teljesítéséből. kás—Paraszt Kormány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnöksége által ado­mányozott Vörös Vándor- zászló kitüntetésben része­sült. Tudatában vagyunk an­nak, hogy ezen megtisztelő kitüntetés feltételeinek meg­teremtésében és követelmé­nyeinek teljesítésében a vál­lalat KISZ-fiataljai, ifjú kommunistáihoz méltó helyt­állással kivették részüket. Engedjétek meg, hogy a KISZ központi bizottság tit­Domán László gyárigazgató gratulál az egyik kitün­tetettnek. ,..... * ‘ kongresszusa határozatának, szellemében segítsétek válla­latotokat a gazdálkodás haté­konyságának növelésében, az üzemszervezés színvonalának, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek, szociális, kulturális ellátásának javítá­sában. Illisz László s. k. a KISZ központi bizottság titkára Kitüntetett dolgozóink Ezután került sor a külön­böző kitüntetések átadására. A Petőfi komplex (műhelyek) brigádot a Szakma kiváló brigádja címmel tüntették ki- A brigádot 30 ezer forin­tos jutalomban részesítették. A vállalat kiváló brigádja lett a Kossuth Zsuzsa (szi­vargyártás). brigád 10 500 forint jutalmat kapott. Szocialista üzemrészek: Ciga. retta-ftokészítés, cigarettacso­magolás, filtergyártás, szivar­ágazat. Jutalom: két százalé­kos többlet év végi részese­dés. Az élelmiszeripar kiváló dolgozója lett: Huszti Ferenc főmérnök, Dézsa Sándorné és Csu torás Sándor. Arany hrigádéremmel tün­tették ki a Teleki Blanka (szivarcsomagolás), az Irinyi János (műszaki), a Béke (ci­garetta-előkészítés) és a No­vember 7. (cigaretta-előkészí­tés) brigádokat. A vállalat kiváló dolgozó­ja kitüntetést kapta: . -Andrási Gyula lakatos, Antal Kálmánné csoportve­zető, Balogh Istvánná anyag- 'mozgató, Báder Nándomé gépkezelő, Bágyi Lajos pneu­matikái üzemelő, Bárány Ti­bor művezető, Bátort Tibor műszaki fejlesztési csoport­vezető, Bérezi Pálné bála- bon to,^ Bíró Jánosné ládazá- ro, Bíró László fűtő, Bod­nar Bernét anyagmozgató, Bojtár Sándorné gépkezelő, Bona „ Gyuláné páckonyha- vezatő, Bőgős Sándorné gép­kezelő, Brázovics Ferenc anyagmozgató, Bródi Sándor üzemelő műszerész, Bucz- holcz Ferancné társadalom- brtositási ügyintéző, Buko- iyi Józsefeié gépkezelő, Buk­ta Benjámin vízvezeték-sze- relő Bukta Margit bálabon- o Bukucs Anna csoportve­zető, Csáki István karban­tartó csoportvezető, Cserven Kálmán üzemelő műszerész, Deaki Lajosné gépkezelő, Dobai Ferenc főműszerész, Babai Lajosné elszedőnő, Bobai Miklósáé gépkezelő, Bobi Istvánná művezető-he­lyettes, Dongó Lászlóné szi- varkeszi tő, Fazekas Sándor­ba gépkezelő. Fekete Gábor­ié gépkezelő, Fiklóczki Ist­ván üzemelő műszerész, Fo­dor Ferenc szertári raktár­vezető, Fónad Gyula kárto- lomester, Gyenge Istvánná csoportvezető, Hegyi László lakatos, Herczeg Magdolna műszakvezető, Holupka Pál­né gépkezelő, Jakaib Gábor üzemelő műszerész, Jaksi Sándor asztalos, JankovScs Sándorné gyártásközi ellen­őr, Jelenesik Andrásaié gép­kezelő, Juhász Józsefné gép­kezelő, Kalán József gépke­zelő, Kalmár Ferencné válo­gató, Káló Józsefné nedvesí­tő, Káló Zoltán üzemeltető műszerész, Kameniczki Mik­lósné gépkezelő, Kácsor Sán­dor íőműszerész, Keiler Jó­zsefné gépkezelő, Kerekes István elektrotechnikus, Ki­rály Sándorné gépkezelő, Kiss Albert műszerész, Kiss Imréné gépkezelő,- Kiss Ist­vánná laboráns, Kocsis Jó­zsef művezető, Kocsis Sán­dorné csomagoló, Kormos Sándorné raktári adminiszt­rátor, Kovács András mű- szaikvezető, Kovács József segédmunkás, Könozöl Sán­dorné bálabontó, Kudema Ferencné gépkezelő, Lájer László kőműves, Lázár Er­zsébet műszakvezető, Mada­ras Sándorné tervstiatisztikiai csoportvezető, Majoros Ro­zália gépkezelő, Markovics Gyula anyag- és áruforgal­mi osztályvezető-htelyettes. Márkus Gyuláné csomagoló, Mezei Lászlóné kártol ógéip- k szelő. Molnár Elemérné lá­dazáró, Molnár György fő­műszerész, Molnár Józsefné gépkezelő. Molnár Miklós üzemelő műszerész, Molnár Sándorné gépkezelő. Nagy Béláné gyártásvezető, Né­meth Júlia kártológépkezelő, Novák József PV. törzs pk., Oláh Józsefné bá kibontó, Orosz Lászlóné bölcsődeve­zető, Örsi Jánoisné gépkeze­lő, őszi Jánosné gépkezelő, Papp Dénesné, dr. Pédery Ferencné munkaügyi előadó. Az ünnepség részvevőinek egy csoportja. (Foto :Kiss Béla) Pogionyi Sándor főműszerész, dr. Poligáry Lászlóné mun­kaügyi osztályvezető, Rácz Jánosné takarító. Rákos Jó­zsefné gépkezelő. Román Sándorné vágatrakt. kezelő, Rózsa Lászlóné anyagmozga­tó, Ruby István termelési osztályvezető-helyettes. Sári József lakatos, Sebe Józsefné csoportvezető, Somiái Jó­zsef tűzrendészet! előadó, Szálkái Miklós üzemelő mű­szerész, Szanyi Nagy Mihály művezető, Szemán Mihály művezető, Szerencsi Árpád- né elszedő. Szilágyi Lajosné műszalkivezető, Szilvás! Imre elektrotechnikus, Szolyák Istvánná bérelszámoló, Szől- lősi Margit gépkezelő, Szűcs Bernét anyagmozgató, Ta­kács Mihályné gépkezelő, Taxnóczi Tibor üzemmérnök, Tábori József üz. műszerész, Tályai Lajosné gépkezelő, Űj Józsefeié anyagkiadó, Újlaki Sándor üzemmérnök, Urban Istvánná gépkezelő, Várkonyi József csoportve­zető, Végh Attila üz. műsze­rész, Vinczepapp Ignácné vágatelszedő, Zimány Péter lakatos. Az ünnepség Kaszás Imre zárszavával, s a kitüntetet­tek részére rendezett foga­dással ért véget. Küldött voltam a Hazafias Népfront V. kongresszusán A Haza és a nép ügyein fáradozni magunk és ember­társaink örömére, ezt a fel­adatot bízta rám a Hazafias Népfront, amikor megyei ér­tekezletén elnökké választott. Vállaltam és minden erőm­mel, szerény képességemmel azon fáradozom majd, hogy ennek a megtisztelő feladat­nak mindenkor eleget tudjak tenni. Első és igen szép megbíza­tásom volt a Hazafias Nép­front V. kongresszusán részt- venni, amely nagy megtiszte- lés és egyben élmény is volt számomra. Személyesen találkoztunk szocialista hazánk és pártunk vezető személyiségeivel, va­lamint a testvéri szocialista államok küldötteivel. Me­gyénk küldöttei között jó ér­zés volt felismerni a szocia­lista társadalom munkás, paraszt és értelmiségi képvi­selőit. Megismerni a mai magyar parasztság helyzetét, problé­máit, terveit az idős őszes bajuszú parasztember ajká­ról, cuki fiatalos hévvel tudott beszélni az Operaház magán­énekesével a kongresszus szü­neteiben. Élmény volt, mara­dandóan az. Megragadott az a tény is, hogy a küldöttek között egy­re több a nő és több a tevé­keny fiatal, ami a felszólalók aktivitásának arányából is észrevehető volt. A felszóla­lásukból az tűnt ki, hogy az álkölni vágyásuk mellett már igen szép eredményekkel is büszkélkedhetnek. A szekció üléseken bőveb­ben és részletesen merült fel mindaz, amit el kell a követ­kező négy évben végezni a népfront aktíváinak össze­fogva a dolgozó társadalom­mal. Az eddig elért eredmé­nyek mellett bőven van ten­nivalónk is, ami a hozzászó­lásokból is kitűnik. A kongresszuson belül a szekciók ülése a falvak egész­séges ivóvízzel való ellátásá­nak megteremtésétől, a csa­ládtervezési feladatokig, az anyanyelvűnk ápolásától, az írástudatlanság felszámolásá­ig, a lakásprobléma mego. dúsáig, az ipari termékek mi­nőségének javításáig szinte mindennel foglalkozott. Országos nagy problémák ezek, megoldásra várnak. A feladatokat a Hazafias Nép­front megyékre, városokra, majd üzemekre bontja le. Feladataink megoldásában számítunk a tanácsok, a KISZ-fiatalok, a pedagógu­sok, a szülők, de valameny- nyi társadalmi szerv és dol­gozó segítségére is. Minden feladat, amelyet megoldunk, eredmény lesz a szocializmus építésében. Ügy érzem feladatainkat végre is tudjuk hajtani. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége a Parla­mentben a küldöttek részére baráti fogadást adott, ami a háromnapos nehéz és felelős­ségteljes munka záróakkord­ja volt. Számomra viszont kezdete egy olyan megbíza­tásnak, amit szeretnék a le­hető legeredményesebben el­végezni. • Fiola Tivadarné a könyvek szerepe a gyár közművelődésében Üzemünkben a felszabadu­lás után létesült könyvtár. A szakszervezeti központi könyvtárból kaptuk a köny­veket, csereformában. Aktív olvasótábor alakult ki. Egy­más figyelmét hívtuk fel egy- egy jó könyvre. Falitáblákon, hangos bemondón keresztül is ismertettük, értékeltük a megjelent könyvek tartalmát, eszmei mondanivalóját. Vol­tak, akik újságokba írtak az olvasott könyvekről, és ezek meg is jelentek. Az aktívab­bakat jutalmazták. A csendes osztályokon mindig akadt mesélő, aki egy jó könyv által szerzett él­ményét elmondta. ízlésformáló viták, vélemé­nyek és ellenvélemények ala­kultak ki. Voltak propagan­disták, kik a sematikus iro­dalom hívei voltak, és voltak olvasók, kik a kedveltebb, könnyebb, olvashatóbb köny­vek mellett álltak ki. A cél az olvasás megkedveltetése volt, az igényességet meg­hozta az idő. A könyvtár szorgalmasan működött a tagok száma egy­re nőtt, a könyvek iránti ér­deklődés fokozódott. Az 1960-as években jelent meg először az üzemi könyv- terjesztő — népszerű soroza­tával — Jókai Mór összes műveivel. Ezeket a könyve­ket már megrendelték, meg­vették és a dolgozók otthonát díszítették. Kedveltek voltak az ifjúsági kiadások, a verses kötetek és szép számmal voltak „Rejtő” könyvrajon­gók. Mások Berkesi András műveit kultiválták, voltak akik csak Passuth-ot vásá­roltak. Nagyon sokat jelentett, ha a könyvterjesztő tudott be­szélni az ajánlott műről. Az érdeklődés felkeltése elsőd­leges feladat kell, hogy le­gyen minden jó könyvter­jesztőnek. Az, hogy az jó, vagy szép — még nem elég. A helyesen kiválasztott könyvnek szerepe van. Olva­sójának le kell kötni az ér­deklődését, időszerűségével, mondanivalójával, legyen az mélyen elgondolkoztató, vagy szórakoztató, régi, vagy mai témájú. Kinek-kinek ízlése szerint. Nem áll az, hogy én csak pl. a klasszikusokat sze­retem, vagy csak a kalando­sat stb. Aki olvasni szeret az minden műfajból ki tudja szűrni a számára lényegeset. Ma már elmondhatjuk, hogy üzemünkben a dolgozók na­gyobb hányada rendszeresen olvas. Természetesen az érdeklő­dés fenntartása még további tennivalókat ró azokra, 'kik­nek szívügye a közművelő­dés. Jobb hozzáállással kel­lene az üzemi kölcsönkönyv- tárat propagálni (ha még van). A könyvterjesztő sem elégedhet meg a régi vásár­lók körével. Az olvasótábort újabb és újabb dolgozókkal kell bővíteni. Legyen a könyv mindenkié! A felszabadulás utáni ol­vasottsági színvonalat össze- . hasonlítva a mostani évek olvasottsági színvonalával rá­jövünk, hogy érdemes fára­dozni, érdemes a figyelmet felhívni mindenre ami idő­szerű, új, mert a szellemileg fejlettebb ember fogéko­nyabb munkában, fejlődés­ben és nagyobb megértéssel figyeli mindennapi életünk jelenségeit. Dér Lászlóné

Next

/
Oldalképek
Tartalom